Vas Népe, 1965. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

Vulkánkitörés a Fülöp-szigeteken. Szeptember 27-én este kitört a Taal tűzhányó, amely Manilától délre, egy sziget tavából emelkedik néhány méternyire a tengerszint fölé. A tragikus természeti katasztrófának több száz halálos ál­dozata van. Képünkön: a helybeliek kevés holmijukkal menekülnek a földrengés rombolta úton; háttérben a vul­kánkitörés gomba alakú füstoszlopa sötétíti el az eget (Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) Cziinege Lajos Jugoszláviába érkezett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezeté­sével csütörtökön délelőtt ma­gyar katonai küldöttség ér­kezett Belgrádba. A delegáció Ivan Gosnjak nemzetvédelmi miniszterne­k, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság fegyveres erői helyet­tes főparancsnokának meghí­vására tíz napot tölt Jugo­szláviában. X. évfolyam, 231. szám Ára 50 fillér 1965. október 1. Péntek A szombathelyi járásból jelentik Munkatársunk felkereste a szombathelyi járási tanács mezőgazdasági osztály vezető­jét Tarsoly István elvtársat, aki az őszi mezőgazdasági munkákról az alábbi tájékoz­tatást adta: — A járás szeptember 30- áig az őszi vetőszántás mun­káival 70—80 százalékra áll. A kenyérgabona-vetés 45—50 százalékra. Sajnos, ez nem valami jó eredmény, de nem is olyan rossz, hiszen több helyen már csak az késlelteti a szántást és a vetést, hogy a bevetendő területről még nem tudták letakarítani a terményt. Itt kell megjegyez­ni mindjárt, hogy nincs mit várni a siló és cukorrépabe­takarítással. A tsz-gazdák ugyanis több helyen az em­lített terményeknél nagyobb tömeget remélve halogatják a betakarítást, de ennek már semmi értelme nincs, mert amennyit esetleg nyernek a silón, répán, tízszer annyit veszthetnek az elkésett szán­tás-vetés miatt a jövő évi gabonatermésnél. Néhány termelőszövetkezet — Vát, Szentpéterfa, Kőszeg­­szerdahely — jó munkaszer­vezéséről csak dicsérettel le­het szólni. Ezekben a tsz-ek­­ben három-négy nap múlva befejezik a vetést. Majdnem ilyen jól áll az őszi munkák­kal a lukácsházi, sorokpolá­­nyi és a nárai tsz. Ez utóbbi eredménye még külön is ör­vendetes, mert az előző évek­ben az utolsók között volt. Általában a járás területén serényen folyik az őszi mun­ka. De sajnos, akad olyan Néhány tsz pár napon belül befejezi a vetést • A silósással nem szabad tovább várni A gépek kihasználása még mindig nem kielégítő tsz, mint például a gencs­­aháti, ahol teljesen indoko­latlan a lemaradás. Az em­lített tsz 15 darab erőgéppel rendekezik, mégis gépi segít­séget kér, ahelyett, hogy megszervezte volna legalább a nyújtott műszakot. Hasonló a helyzet Peresznye község tsz-gazdaságában is, ahol ezer holdra 11 darab traktor jut, s az elmúlt napokig csupán 20 hold rozsot vetettek el. Minden termelőszövetkezet vezetője jól tudja, hogy nemcsak a szántás-vetés, ha­nem az őszi betakarítási mun­kák nagyobb része is a trak­torosokra vár. Az időben való jó munka elvégzése attól függ, hogyan értenek szót a traktorosokkal (milyen fize­tést, prémiumot, kedvezmé­nyeket biztosítanak nekik), mennyire tudják kihasználni a gépek kapacitását és nem utolsó sorban a jó munka­­szervezéssel a jó idő minden percét. Mert október 10-ig — fejezte be rövid tájékoztatást Tarsoly elvtárs — a szombat­­helyi járás is szeretné befe­jezni a vetést. Kisebb költséggel a nagyobb termelés a megye egyik legkorszerűtvű üzeme lesz a Nyugat-magyarországi Fűrészek Fa. Nálunk arany. Viszony­lag nagy erdőgazdaságaink sem téveszthetnek meg, mint ahogy a Nyugat-magyarországi Fűrészek szombathelyi üzemé­ben felhalmozott hatalmas mennyiség is kevés. Nincs szinte annyi fa, amit az épí­tőipar, a bútoripar, vagy az ipar más ága fel ne tudna használni. Csak Szombathelyen évi 55 ezer köbméter gömbfa kerül a gatterek alá. Egy hatalmas erdő ez a mennyiség, s ide tartozik még a zalai Lenti Fűrészüzem, a Veszprém me­gyei franciavágást. Termelé­sük együtt 130 ezer köbméter. — Mire a kitermelt fából bútor lesz, mindössze 27 szá­zalék a hasznos anyag, a töb­bi hulladék, tűzifa. — A meg­lepő számot Schmidt Ernőtől, a vállalat főmérnökétől hall­juk. — A feldolgozásra kerülő gömbfa 70 százalékát a hazai erdők adják, a többit a Szov­jetuniótól kapjuk.­­ Minden gondolatunkat a gazdaságos felhasználás köti le, s ma már igen szépen elő­rehaladtunk. Régi forgácslap­üzemünk évi 14 ezer köbméter forgácslapot gyárt. A január­ban üzembe lépő újabb 25 ezer köbméterrel növeli ezt. S ezzel elérjük, így megszűnik a behozatal a forgácslapból. De azt is je­­­nti, hogy nem lesz üzemünk­­ben hulladék sem, sőt a for­­gácslap előállításához nemcsak saját hulladékot­ használunk fel, hanem az asztalosipar ed­dig hulladékba került fafor­gácsa mellett, jelentős meny­­nyiségű tűzifát is igénylünk. A megye egyik legkorsze­rűbb üzeme alakul a Nyugat­magyarországi Fűrészeknél — jelenti ki a főmérnök. A tények valóban ezt bi­zonyítják: az utolsó simításo­kat végzik a négyezer négy­zetméter alapterületű új for­gácslap üzemen. Jórészt he­lyükön állnak a gépek. Olasz gyártmányúak a présgépek. A hat gépegységből álló nyugat­német aprító, s a kábel csa­tornákban elhelyezett sok száz huzal is arról árulkodik, hogy az új üzemet a tökéletes tech­nika, automatika uralja majd. Radar elvű elektromos fény­kereső vigyáz, hogy vas ne ke­rüljön az aprítóba. Négyezer watt világítja meg az új táro­lóteret. Készek az új iparvá­gányok, amelyek az üzem meg­indulásával napi 50 vagon fát fogadnak. A kazánház mai napi kétvagonos szénfogyasz­tása megduplázódik. — A legrégibb gépünk sem idősebb hatévesnél. Az új üzem még újabb lesz — mond­ja elégedetten Kovács István igazgató. Egy pillanatig sem tétlen­kednek. Készülnek az újra, s tö­kéletesítik a régit: az új üzem szakgárdája már készen áll. — Negyvenen végeznek szakmunkásképző tanfolyamot. A több éve itt dolgozók közül a legjobbakat válogattuk ki erre. Az 1966—67 évben 23 technikus és 5 mérnök végez a vállalatnál. Van kikre számí­tanunk. Alakul az új technológia is. Az új üzem kisebb önköltség­gel jobb lemezt és nagyobb választékban gyárt. A régi pe­dig tökéletesedik: szeptembe­rig 3,5 millió forinttal keve­sebb az önköltség a tervezett­nél. Az eredmény zöme a for­gácslapüzem érdeme. — Több új műszaki intéz­kedést vezettünk be, s a jó indulás mellett ez tette ol­csóbbá a munkát. Jelentősen csökkentettük a szélezési vesz­teséget, s jobb technológiá­val szűkebb határok közé szo­rítottuk a minőségi ingado­zást. Jobb volt az ellenőrzés, javult a munkafegyelem is. Sokat segítettek a szocialista brigádok, az idén már 175 tagja van a mozgalomnak. Még hátra van a nagyjavítás, de a 3,5 millió forintot meg­tartjuk — vélekedik az igaz­gató. Így, ilyen előzményekkel in­dul majd az új üzem a Nyu­gat-magyarországi Fűrészeknél. Gondos előkészítéssel kezd hazánk legnagyobb faforgács­lapgyártó üzeme. Jobban, ol­csóbban dolgozik­ a gatterüzem. Számíthat rá az építőipar, az asztalosipar, s továbbra is Franciaország, Nyugat-Német­­ország, Görögország — az ál­landó export megrendelők­ — cSengeri — Bíró József elutazott Olaszországból Bíró József magyar külke­reskedelmi miniszter — aki Bernardo Mattarella olasz külkereskedelmi miniszter meghívására háromnapos hi­vatalos látogatást tett Rómá­ban — csütörtökön hazauta­zott Budapestre. Bíró József tárgyalásokat folytatott az olasz külkereskedelmi mi­niszterrel a két ország közöt­ti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok további fejleszté­séről. A kölcsönös megértés és szívélyesség légkörében foly­tatott tárgyalások eredménye­sek voltak. A magyar küldöttség Mongóliában (2. oldal) Mark­usovszky Lajos 13. oldal) ■ Sporthírek (4. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala köz±r: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke jelentést tett a faanyaggal folytatott gaz­dálkodás ellenőrzésének pasztalatairól. A kormány a jelentést megvitatta, elfogad­ta és a fakitermelés, feldol­gozás, felhasználás, a fával való takarékosság, valamint a felhelyettesítő anyagok ter­melésének anyagi ösztönzésé­­re határozatot hozott. Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal vezetőjének elő­terjesztése alapján a kormány határozatot hozott az idegen­­forgalom további fejlesztésé­nek irányelveiről, s felhívta az illetékes minisztereket, hogy tegyék meg a megvaló­sításukhoz szükséges intézke­déseket. A kormány tudomásul vet­te az egészségügyi miniszter­nek az orvosképzés helyzeté­ről, a földművelésügyi mi­niszternek a mezőgazdasági munkák menetéről, majd a A faanyaggal folytatott gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatairól szóló jelen­tés — a többi között — meg­állapítja: a fakitermelés az elmúlt öt év alatt mintegy 17 százalékkal, ezen belül az ipari fa mennyisége 36 száza­­lékkal emelkedett. Új erdők telepítésével, illetve a meg­levők felújításának eredmé­nyeként az ország erdőterü­letének aránya tíz év alatt 13,5 százalékról 15,3 százalék­­ra emelkedett. közlekedés- és postaügyi mi­niszternek az őszi csúcsforga­­lom szállítási kérdéseiről­ szóló tájékoztatóját. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. A második ötéves terv so­rán megteremtettük az alapo­kat a korszerű fafeldolgozás­hoz és fejlődés tapasztalható a fát helyettesítő anyagok alkalmazásában is. Ez a szén­bányászatban és bizonyos fo­kig a göngyöleggyártásban kezd elterjedni. A népgazdaság fejlődésével együtt jár, hogy több faanya­got használnak fel. A faim­port mennyisége és értéke f Folytatás a 2. oldalon) A faanyaggal folytatott gazdálkodás tapasztalatai Épül a Duna menti Hőerőmű A hőerőmű építői a tervek szerint haladnak a munkálatokkal A ■ *•**•» “ *­­* «K­T?**fR“ ««A aA “AS vasúti kocsival szállítottak a helyszínre. (MTI fotó : Balassa Ferenc felvétele)

Next