Vas Népe, 1966. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-15 / 114. szám

AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. évfolyam, 114. szám_____________4ra 110 fillér 1966. május 15. Vasárnap Kodály Zoltán Szombathelyen a zenei általános jubileumi hangversenyén A Hámán Kató utcai Ál­talános Iskola ének-zenei ta­gozatának jubileumi kiálllítá­­sára és hangversenyére szom­baton délben a megyeszékhely­re érkezett Kodály Zoltán há­romszoros Kossuth-díjas zene­szerző és felesége. A megyei tanácsházán Erdélyi Béla, a megyei tanács vb. elnökhelyet­tese és Gyurácz János, a vá­rosi tanács vb-elnöke fogad­ta a vendégeket. Ugyancsak a déli órákban érkezett Szom­bathelyre Szőnyi Erzsébet (az esti hangversenyen bemutatott mesejáték szerzője) és Jaquet­­te Ribiere-Raverlat tanárnő, a párizsi Carnot líceum peda­gógusa, aki hazánkban a ze­neoktatás módszereit tanulmá­nyozza. A vendégek rövid pi­enő után megismerkedtek v­áros távlati terveivel, délután pedig részt vettek a kiállítás megnyitásán, majd a jubileumi hangversenyen. Az ünnepi eseményt, az ének-zenei tagozat jubileumát oly széles körű érdeklődés előzte meg Szombathelyen, amilyenre ritkán van példa kulturális események alkal­mával. A Művelődési és Sport­házban meghirdetett hangver­seny jegyeit (több mint 1100 helyre) előre szétkapkodták, Kodály Zoltán elé a városba vezető útra lelkes zenerajon­gók, különösen az iskola nö­vendékei közül sokan kisiet­ték a délelőtti órákban. A tanácsházi fogadás alkalmá­val a vendéglátók felelevení­tették Kodály tanár úr régi szombathelyi látogatásainak emlékét, a Háry szvit, a Psal­mus előadását, szóba került a zenei nevelés helyzete Szom­bathelyen, s Kodály Zoltán új­ra hangsúlyozta: „A zenei ne­velést a kicsiknél, a gyerme­keknél kell kezdeni és meg­alapozni. Az idősebbeket ke­vésbé lehet megváltoztatni, s a jövő a fiatalságé”. Majd a terem falán elhelyezett város­kép felvételeket tekintette meg. Érdekelte, milyen lesz az átalakuló, épülő új Szombat­hely képe, hol lesz a zeneis­kola, hangversenyterem, ho­gyan alakul a város közleke­dése. Gyurácz János vb-elnök rögtönzött tájékoztatója egé­szítette távlati körképpé a fel­vételeket. A vendéglátók ja­vaslatára vasárnapra városné­ző sétát terveztek vendégeink, hogy meglátogathassák a ró­mai kori emlékeket és a vá­ros új építményeit, nevezetes­ségeit. Délután négy órakor nagy tömeg várta Kodály Zoltánt és kíséretét a ragyogó nap­fényben pompázó Március 15. téren, illetve a Művelődési és Sportház előcsarnokában, kar­zatán. Az előcsarnokban a ze­nei általános „legifjabb nem­zedéke”, az óvodások kis csa­pata várta a vendégeket. Kört formáltak egymás kezét fog­va, s mikor Kiss Vilmos, a városi tanács vb. művelődés­­ügyi osztályának vezetője el­mondta meleghangú köszön­tőjét, s méltatta a zenei ál­talános munkáját, a kis óvo­dások dallal, tánccal köszön-­­tötték Kodály Zoltánt és fe­leségét. Megható látvány volt, ahogy az ősz hajú mester vé­gignézte a kicsik táncát, ked­ves gyermekjátékaikat, s fi­gyelemmel kísérte szépen csen­gő dalaikat. Az esemény részt­vevői előtt kézzelfoghatóan, valóságosan is kirajzolódtak a nagy zenetanító eszméi, ahogy iskoláinkban lelkes ének zene és tánctanítóink, tanáraink megvalósítják. A legkisebbek a műsor vé­geztével virággal kedveskedtek a vendégeknek, majd a részt­vevők megtekintették az ének­zenei tagozat jubileumi kiál­lítását. Az emeleti galérián elhelyezett képeken időrendi sorrendben látható az a sok emlék — oklevél, újságcikk, meghívó, műsor, fénykép, hangjegyfüzet, stb. —, amely 1956-tól napjainkig terjedő év­tized gazdag eredményeiről, a város és a megye zene iránti áldozatkészségéről, tanárok és tanulók szorgalmas munkájá­ról, a hazai és külföldi sike­rekről beszámol. A megnyitó után Kodály Zoltán és felesége rövid ideig a művészpresszó vendége volt, majd a zsúfolásig megtelt mű­velődési házban megkezdődött a jubileumi hangverseny. (Az eseményről lapunk következő számában közlünk beszámo­lót.) B. L. A vendégek a kiállítás megnyitóján. Az ősz mester a legkisebbek között. Erdélyi Béla, a megyei tanács vb. elnökhely­ettese és Gyurácz János, a városi tanács vb. elnöke fogadja a világhírű mestert és feleségét. „Erős6n lesz ez aratás A gondos munka és a kedvező időjárás következtében a vártnál erőteljesebben fej­lődnek a kalászosok. Mind a szakemberek, mind a helyi vezetők általános véleménye szerint erős, dús szalmájú gabonákat kell majd aratni. Ennek figyelembe vételével vég­zik az aratógépek, elsősorban a kombájnok és a rendre vágók javítását is a megye gép­javító állomásain. A nagyon fontos munkába mindenütt a legképzettebb szerelőket, kombájnosokat vonták be. Az ő munkájukat segítik a hely­ben levő technikusok, mérnökök, akik első­sorban a szakszerűségben, a kicserélendő alkatrészek dolgában segítenek, illetve mon­danak véleményt. A gépállomások megyei igazgatóságának vezetői, szakemberei is rendszeresen láto­gatják a javító műhelyeket, s minden alka­lommal felhívják a figyelmet a motorok, a vágószerkezetek és a dobszerkezetek alapos javításának fontosságára. A közeli hetekben mintegy 300 kombájnt és 110 rendre vágót kell kijavítani. A szerelésen, javításon 250 fő dolgozik. A munka tervszerűen halad, s előreláthatóan két héttel az aratás előtt, jú­nius közepére üzemképes állapotba helyez­nek minden, aratáshoz szükséges gépet. 4 M­iseum — világszenzáció Kínától New Yorkig valójában minden számottevő, nemzetközileg is jelentős újsá­gok munkatársai voltak a tagjai annak a nemzetközi küldöttségnek, amely pénteken megyénk nevezetességeivel ismerkedett meg. Moszkva, Varsó, Prága, Berlin, Peking, Bonn, Párizs, London, New York, Bécs, Róma különböző lapjai, az Eurovízió és a lengyel televízió munkatársai elismerően nyilatkoztak a megye történelmi emlékeiről, nevezetességeiről, a vasi tájak szépségeiről. A l’Humanité munkatársa például az Iseum­­ban ezt írta jegyzetfüzetébe: „Szombathely, Iseum: — világszenzáció!” Ez a háromsza­vas feljegyzés bizonyítja, mennyire hasznos volt az IBUSZ-nak az a kezdeményezése, hogy Dunántúl látnivalóit, nevezetességeit bemutassa a hazánkban élő, vagy jelenleg itt tartózkodó külföldi lapok tudósítóinak. Egyöntetű volt az ígéret, hogy lapjaikban feltétlenül ismertetik a dunántúli körúton látottakat és tapasztaltakat, mert — ahogy többen is kifejtették — sok olyan szépségtől, nevezetességtől, látnivalótól maradtak eddig távol a külföldi turisták, amit feltétlenül meg kellett volna nézniük. Emlék­ü­nnepély Markusovszky Lajos halála 73. évfordulójára Szombaton, május 14-én dél­előtt 11 órakor a megyei Mar­­kusovszky kórház előadótermé­ben rendezte az Orvos-Egész­­ségügyi Dolgozók Szakszerveze­tének Vas megyei Bizottsága, a megyei tanács Markusovszky Kórháza, valamint a Hazafias Népfront Vas megyei bizottsága a 21. — immár hagyományos — Markusovszky Lajos emlékün­nepélyt. Az ünnepségen három tagú szlovák orvosi küldöttség tag­jaként megjelent dr. R. T. Nie­derland akadémikus, a Prágai Akadémia rendes tagja, a Po­zsonyi Orvostudományi Egye­tem rektora, az emlékünnepély előadója, dr. Koszolny Imre egyetemi magántanár, a Cseh­szlovák Országos Orvosbizott­ság titkára és dr. Mar­ányi Já­nos, a Prágai Orvosbizottság titkára. Jelen volt dr. Gonda György, a megyei tanács vb-el­­nöke, Vámos József, a városi pártbizottság első titkára, mind­ketten a megyei párt-vb tagjai, dr. Zsigmond László ország­gyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei elnöke, dr. Trencséni Tibor orvos-vezérőr­nagy, az Orvosi Hetilap főszer­kesztője. Az emlékünnepélyen dr. Bencze József kandidátus, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Vas megyei bi­zottságának elnöke mondott el­nöki megnyitót, melyben meg­­■ emlékezett a magyar orvosiro­­­­dalom, a magyar orvosképzés­­ és a magyar népegészségügy­­ megalapítójáról, az első magyar egészségügyi törvény egyik meg­alkotójáról, Markusovszky La­josról. Markusovszky Lajos, a megyei kórház névadó orvosa, az 1848—49-es szabadságharc­­ idején, mint nemzetőr-őrnagy tartózkodott megyénkben, az itt felállított négy tábori kórház­nak volt orvosa. Ekkor ismer­kedett meg későbbi feleségével, Kiss Gyula vasegerszegi közép­birtokos leányával. A szabadság­­harc bukása után gyakran járt Vasegerszegen, s utolsó kíván­sága szerint feleségével együtt e kis Vas megyei község teme­tőjében helyezték örök nyuga­lomra. A megnyitó után dr. Rudolf T. Niederland tartott orvostu­dományi emlékelőadást az ün­nepély alkalmából, majd dr. Csel­kő László, a megyei Marku­so­vszky kórház igazgató-főor­vosa átnyújtotta dr. R. T. Niederland-nak a Markusovszky Lajos emlékére alapított pla­kettet. Az ünnepély­ befejezéseként a kórház rózsa­kertjében felállí­tott Markusovszky mellszoborra koszorút helyeztek el a megye egészségügyi intézményei nevé­­ben a szombathelyi kórházak, a járási kórházak, a megye sza­natóriumai és az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerveze­tének képviselői. % «■» v—1 — Dr. Bencze József kandidátus megnyitója után dr. R. T. Niederland akadémikus tartott ünnepi előadást.

Next