Vas Népe, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
2 Tanácskozik a IX. pártkongresszus (Folytatás az 1. oldalról) tájai mellett sok még a régi, és sok olyan ellentmondás létezik, amely feloldásra vár. A valósághoz jobban igazodó nevelő munkában a közoktatás területén két jelentős változást is hozott az elmúlt négy esztendő. Az első a származás szerinti kategorizálás eltörlése az egyetemi és főiskolai felvételeknél. Az osztályviszonyokban, társadalmi valóságunkban végbement változásokkal állt volna ellentétben a régebben jogos megkülönböztetés fenntartása. Ugyanakkor a KISZ Központi Bizottsága hangsúlyozza azt a véleményét, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a középiskolákban a fizikai dolgozók gyermekeinek a segítésére, az egyetemi felvételeknél pedig a felkészültség mellett jobban figyelembe kell venni az erkölcsi-politikai magatartást is. A másik fontos intézkedés, amely helyzetünk reálismegítélését tükrözi, azt célozza, hogy közoktatásunkat jobban összhangban hozzuk a népgazdaság szükségleteivel, hogy minél több, az iparhoz és a mezőgazdasághoz jól értő szakmunkást, technikust, mérnököt képezzük ki. Ez teljes mértékben megfelel az ifjúság érdekeinek is. Méhes Lajos hangoztatta: a gazdaságirányítás reformja még inkább lehetővé teszi, hogy az ifjúság megtalálja egyéni boldogulását is. Ahhoz, hogy nevelőmunkánk még inkább a valósághoz igazodjék, érdemes szemügyre venni az ifjúság egy részének magatartásában mutatkozó nemkívánatos tüneteket is. Ilyen például a közömbösség a társadalmi kérdések iránt. A túlzott kritikai hajlam, a cinizmus, az álobjektivitás. Ezek okait kutatva, gyakran hallani olyan választ, hogy az ifjúság nem értékeli eléggé, hogy honnan indultunk, milyen nagy utat tettünk meg. Azt is mondják, hogy e tekintetben gyenge a mi nevelőmunkánk. Ami ebből a bírálatból bennünket, KISZ-vezetőket érint, azt elfogadjuk, de szerintünk bármilyen fontos, mégsem vezethet kellő eredményre, ha csak a múlt ismertetésére fordítjuk erőnket. Ezzel együtt nagyobb energiát kell fordítanunk arra, hogy a mát és a holnapot tegyük érthetőbbé az ifjúság számára. S e feladat végrehajtása közben mutatkoznak meg leginkább gyengeségeink is, amikor a fiatalember az élet ellentmondásaival találkozik, amikor összeveti a valóság tényeit a szocializmusról az iskolában kialakított képpel és kérdez tőlünk. Amikor az ifjúság választ keres fejlődésünk különböző kérdéseire, fel kell ismernünk, hogy ez az ő társadalmi aktivitásának első megnyilvánulása. Ezt az érdeklődést fojtja el az, aki a problémákat elbagatelizálja, de az is, aki felnagyítja azokat, vagy minden hibát a társadalmi fejlődés szükségszerű következményeként állít be. Igaz, hogy az ifjúság kritikai állásfoglalása csaknem mindig magárban hordozza az egyoldalúságot. Életkorából eredően türelmetlen, de észrevételei, bírálatai többnyire valóságos fogyatékosságokat ostoroznak. Okos szóval és türelemmel le kell faragni a túlzásokat, de azt az energiát, ami a kritikáik mögött feszül, fel kell használni a ténylegesen meglevő ellentmondások, fogyatékosságok leküzdésére. Csakis a gyakorlati harcban, az építő munkában való rész, vétel fokozásával érhetjük el, hogy az ifjúság tömegei nap mint nap érezzék: számítanak rájuk, szerepük van társadalmunk értékeinek fejlesztésében. Ez a felismerés szülte ezévi jelszavainkat is. A „Tervezzünk és cselekedjünk együtt!” jelszóval arra buzdítjuk tagságunkat, hogy tevékenyen vegyenek részt a közösség előtt álló feladatok megoldásában, de helyről is kérjük a pártszervezeteket, hogy segítsék ebben fiatalságunkat. Az elmúlt hónapokban a „Vádoljuk az imperializmust!” politikai akcióban a magyar fiatalok szerte az országban kifejezték harcos szolidaritásukat a hősiesen küzdő vietnami néppel. A magyar fiatalok hitet tettek amellett, hogy barátainkkal, testvéreinkkel vagyunk és leszünk a jövőben is örömben, bánatban, munkában, harcban egyaránt. Befejezésül engedjék meg, hogy elmondjam: a fiatalok nagy várakozással figyelik pártunk IX. kongresszusának munkáját. Ifjúsági szövetségünk mindent elkövet majd, hogy a kongresszus határozatainak szellemében nevelje, a határozatok végrehajtására mozgósítsa az ifjú nemzedéket. A következő felszólaló Németh József, a Nagykanizsai Gépgyár pártszervezetének titkára volt, majd Robert Dubovsky, az Osztrák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. C juk el hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői nem hajlandók egységesen fellépni az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen. A kínai vezetőknek ez az álláspontja objektíve az imperializmust, a világreakciót szolgálja. A kínai vezetők eltérése a marxizmus-leninizmus elveitől lényegében nacionalista és kalandor irányvonala komoly gondot és aggodalmat kelt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. Komoly gondot és aggodalmat okoz sorainkban az általuk kezdeményezett szovjetellenes kampány. A Bolgár Kommunista Párt nagy vezére, a nemzetközi kommunista mozgalom ismert harcosa, és kiváló internacionalistája, Georgi Dimitrov, örökül hagyta ránk, hogy drága kincsként védjük barátságunkat és egységünket a szovjet néppel, együttműködésünket a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Ma még nagyobb erővel hangzanak szavai, amelyek szerint a szocializmus iránti hűség próbaköve a Szovjetunióhoz, Lenin pártjához, a munkásosztály érdekeihez fűződő viszony. (Taps.) Valóban, népeink és az egész emberiség nagy szerencséje, hogy a szovjetek nagy országa óriási gazdasági és katonai erővel rendelkezik és a nemzetközi haladás élén jár. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és kipróbált vezetőinek lenini politikája, taktikája és türelme, a soraink egységének helyreállítására tett erőfeszítései és kezdeményezései méltán vívták ki a testvérpártok elismerését és támogatását. A kommunisták a jövőben is határozottan fellépnek a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom és az egész antiimperialista front tömörítéséért. A szocialista világrendszerhez tartozó országok, az öszszes testvéri kommunista és munkáspártok, az egész antiimperialista tábor közös erőfeszítései megoldhatják korunk alapvető feladatát: a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítását a világ feje felől, a szocializmus és a kommunizmus győzelmének biztosítását. Mindezt szem előtt tartva, a Bolgár Kommunista Párt IX. kongresszusán pártunk és a legtöbb testvérpárt kifejezte azt a véleményét, hogy mind jobban érlelődnek egy nemzetközi kommunista tanácskozás összehívásának feltételei. A testvérpártok közötti kapcsolatok és együttműködés minden kipróbált formáját fel kell használni, hogy még jobban hasznára legyünk népeinknek, a kommunizmus ügyének. Ez legszentebb internacionalista kötelességünk. A keddi ülés felszólalóinak sorát Jannisz Kacuridesz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára zárta. Tolmácsolta a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, a ciprusi dolgozó nép üdvözletét, s a többi között hangoztatta: " A Ciprusi Nép Haladó Pártjának az a véleménye, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának összehívása szükséges és hasznos. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szerda reggel 9 órakor folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. A délelőtti tanácskozást Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke nyitotta meg. Az ülésteremben R. Dubovsly elvtárs felszólalása Hangsúlyozta, hogy az osztrák nép széles rétegeiben egyre inkább erősödik a felismerés: az osztrák semlegesség az európai biztonság lényeges alkotó eleme, Podgornir elvtárs ausztriai látogatása különösen megerősítette ezt a felismerést. — Nem szabad azonban elfelejteni — mondotta —, hogy demokráciánkat és semlegességünket komoly veszélyek fenyegetik. Tíz évvel ezelőtt, amikor Magyarországon az ellenforradalom megkísérelte lerombolni a munkásosztály hatalmát, Habsburg Ottó, mint magyar állampolgár felajánlkozott az ellenforradalomnak, most, mint osztrák állampolgárt, őt szemelték ki a reakciós körök, hogy Ausztriában forgassa vissza a történelem kerekét. Ez a bábfigura a Duna-medence politikai viszonyainak megváltoztatására irányuló spekulációkat is szolgálja. Országunk függetlenségét és semlegességét veszély fenyegeti a nyugatnémet revansizmus részéről is. Az a követelésük, hogy lássák el őket atomfegyverrel, továbbá az az igényük, hogy őket tekintsék Németország egyedüli képviselőjének. Nyugat-Németországot Európa legnyugtalanítóbb tényezőjévé teszik. Annál nagyobb a másik német állam, a következetes békepolitikát folytató Német Demokratikus Köztársaság fennállásának jelentősége. Ezt követően Albert de Coninck, a Belga Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára tolmácsolta a Belga Kommunista Párt Központi Bizottsága ,szívből jövő, testvéri üdvözletét. Ezután nagy taps közben Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre. Todor Zsivkov elvtárs felszólalása — Azok az eredmények, — hangoztatta — amelyeket a magyar nép pártja vezetésével az utóbbi években elért, — örömmel töltenek el minden bolgár kommunistát, minden bolgár dolgozót. A testvéri Magyarország sikerei bizonyítják, helyes az a politika, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bizottsága a magyar nép kipróbált fiának, a nemzetközi kommunista mozgalom neves harcosának, Kádár János elvtársnak a vezetésével folytat. (Nagy taps.) — Pártjaink, népeink hű fegyvertársak a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért vívott harcban. Továbbiakban arról beszélt, hogy fenntartás nélkül támogatják a hősiesen harcoló vietnami népet. Rámutatott: amikor arról beszélünk, hogy a vietnami népnek együttes segítséget kell nyújtanunk, nem hallgathat- Kállai Gyula elvtárs felszólalása Ezután Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A magyar kommunisták és a többi magyar hazafi önfeláldozó harcainak eredményeként sikerrel megoldottuk a szocialista forradalom két nagy szakaszának — a munkáshatalom megteremtésének és kiépítésének, továbbá a szocialista termelési viszonyok létrehozásának — történelmi feladatait. Most forradalmunk harmadik nagy szakaszában vagyunk, amelynek célja a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ezt tűzte népünk elé pártunk Vili kongresszusa, ezen munkálkodtunk az elmúlt négy évben, jelenlegi kongresszusunknak is ez a fő jelszava. Társadalmunk döntő többsége magáénak vallja pártunknak a szocializmus teljes felépítésére irányuló célkitűzéseit és odaadóan munkálkodik megvalósításán. Ennek az egyetértésnek az alapján formálódik a legszélesebb körű nemzeti egység. Leninnek a proletárdiktatúráról szóló útmutatásai azt is tartalmazzák, hogy a munkáshatalom egyben a legszélesebb osztályszövetség is, a munkásosztály vezetésével. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában mi ezt az osztályszövetséget a nemzeti egység politikájával valósítjuk meg. A formálódó, erősödő szocialista nemzeti egység azonban nem jelenti azt, hogy az osztályharc már befejeződött hazánkban. Természetesen az osztályharc nálunk már nem a tőkések, a földesurak, a kulákok ellen folyik és nem utcai tüntetésekben, sztrájkokban nyilvánul meg, hanem abban, hogy milyen sikerrel vezeti és irányítja pártunk a legszélesebb tömegeket a szocializmus teljes felépítésére. Ennek megfelelően az osztályharc eszközei és módszerei is tovább változnak az adminisztratív és hatalmi eszközöktől és módszerektől gazdasági, ideológiai, szervezési és nevelési irányban. Ezután Kállai elvtárs a Hazafias Népfront szerepéről beszélt. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A demokrácia alapkérdése volt és marad: kié a hatalom? A hatalom nálunk a munkásosztályé, amely ezt a parasztsággal és az értelmiséggel szövetségben gyakorolja, vagyis a népé, s az övé marad a jövőben is! Azt akarjuk elérni, hogy dolgozó népünk még közvetlenebbül, jobban, aktívabban éljen a demokratikus jogokkal, mindenki kivegye részét üzeme, vállalata, termelőszövetkezete ügyeiben, de egyben községe, városa, megyéje, hazája országos nagy ügyeinek intézéséből is, és ily módon a gyakorlatban az eddiginél is jobban valósuljon meg az az igazság, hogy a nép a hatalom birtokosa. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése — többek között — a szocialista demokrácia kiszélesítését is szolgálja. A dolgozóknak több joguk lesz arra, hogy a helyi párt és szakszervezeti szervek útján, de közvetlenül is beleszóljanak a termelés irányításába, a problémák megoldásába. Az állami és társadalmi szerveknek ellenőrző és rendelkező jogkörökkel élve biztosítaniuk kell, hogy az üzemek dolgozóinak, a termelőszövetkezetek tagjainak hasznos javaslatai megvalósuljanak. Kállai Gyula ezután a szocialista demokráciával kapcsolatos egyik téves nézetről szólt. Nem egyszer találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a demokráciával és a szocializmussal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapvető emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg, de keresetekben van különbség — s kell is, hogy legyen — a végzett munka szerint, sőt úgy gondoljuk, hogy az új gazdasági mechanizmusban a jogos megkülönböztetések még nőhetnek is (!) éppen ezért fellépünk a káros egyenlősdivel szemben valamennyi párt, állami és társadalmi szervünk őrködjék azon, hogy a helyi vezetés mindenütt következetesen megvalósítsa a a szocialista elosztás elvét: kapjon többet, részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik, viszont a hanyag, a lusta saját zsebén is érezze magatartásának következményeit! A továbbiakban Kállai elvtárs az államhatalom és az államigazgatás néhány kérdéséről szólt. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei azt is tartalmazzák, hogy hazánkban 1949 óta végbement változásokat időszerű új alkotmányban is megfogalmazni. Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép nagy vívmánya volt, amely az alaptörvény erejével szentesítette a legfontosabbat, a dolgozó nép hatalmát. Az azóta eltelt 17 év alatt megszüntettük a kizsákmányolást, forradalmi változások történtek a tulajdonviszonyokban és társadalmunk osztályszerkezetében, tovább fejlődött államrendünk és társadalmi szervezetünk, leraktuk a szocializmus alapjait, s a szocializmus teljes felépítésének szakaszába léptünk. Mindezek indokolják, hogy módosítsuk alaptörvényünket. Új alkotmányunk, amely rögzíti majd a társadalom fejlődésében elért eredményeinket és meghatározza fejlődésünk további útját, minden bizonnyal újabb hatalmas erőt kölcsönöz dolgozó népünknek, s meggyorsítja a szocializmus teljes felépítéséért folyó munkát. Az új alkotmány kidolgozásának szervezése és vezetése a tavasszal megválasztásra kerülő új országgyűlés megtisztelő feladata lesz. Kállai Gyula ezután a magyar külpolitika kérdéseiről szólott. E politika lényege az, hogy szövetségben vagyunk a világ minden népével, amely az elnyomás ellen, a szabadságért, a társadalmi haladásért küzd. Három kontinensen a 14 szocialista ország, a szocialista világrendszer a nemzetközi élet fejlődésének döntő tényezője lett — mondotta Kállai Gyula, majd áttekintést adott a gyarmati sorból felszabadult országokról. Ezután áttért a békés egymás mellett élés elvének megvalósításáért folytatott harcra. A békés egymás mellett élés megvalósításának útjában a legnagyobb akadályt az imperialisták agresszív cselekedetei és elsősorban az Egyesült Államok vietnami agressziója jelenti. A többi szocialista országgal együtt mi is támogatjuk vietnami testvéreink igazságos harcát és minden nemzetközi fórumon fellépünk azért, hogy a vietnami kérdés békés úton kerüljön rendezésre. A jelenlegi helyzet ellentmondásosságát mutatja, hogy a békés egymás mellett élés elvei az agresszió ellenére is utat törnek a nemzetközi életben. Európa számos tőkés országának vezető köreiben terjed az a felismerés, hogy a nemzetközi feszültséget nem a különböző társadalmi rendszerű országok léte, hanem az Egyesült Államok agresszív politikája és az általa legjobban támogatott Német (Folytatás a 3. oldalon) VAS NÉPE 1966. december 1. Csütörtök