Vas Népe, 1967. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
1. szám Ara 80 fillér 1967. január L Vasárnap ij esztendőre ,y __ Irta Darvas József ,telt egy év, — s új, az 1967-es. i.jan? Nem tudjuk. —, mert, ha szar rá, mégis van nem vagyunk kéjesen a magunk akarata szerint alakítani. Azt hiis lesz képes erre Az viszont igaz: rég egyre nagyobbal él és tervezi a Filozófusok vitataz őstörténet kézig, boldogabb lett be az ember? Vannak, mondják: semmivel boldogabb, mert az - ha messze magaikon is, — de mindig ,-moli az ellentmondá... a diszharmóniát. Akik vallják, azoknak — ügyem — nincsen igazuk. .’dogabb lett az ember? Mnyiban, szerintem, feltétlenül hogy végletes ellentmondásokat ki tudott küszöbölni, elbírhatatlan végleteket fel tudott oldani, — vagy legalábbis megtalálta ezek feloldásának a kulcsát. És egyre előre halad ezen az úton. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy a szocialista társadalmi rendszer már tökéletes. De, ha erős és jogos remény él bennünk, hogy az emberiség életéből ki lehet iktatni, mint elkerülhetetlen végzetet, a háborút, akkor ez mindenekelőtt a szocialista világrendszer létének köszönhető. Annak, hogy létrejött a világ igen jelentős részén egy olyan, társadalmi rendszer, amelynek nemcsak nem érdeke a háború, hanem ezzel ellenkezőleg: a létéből ered, hogy szervezze az egész világon, azokat az erőket, amelyek békét akarnak. S ez óriási dolog. Talán a legnagyobb, amit az emberiségért ma tenni lehet, hiszen egy új háborúval az emberi lét vagy nem-lét kérdése forogna kockán. S a szocialista világ egyáltalán nem a saját gyengesége miatt ellensége a háborúnak. Éppen elég bizonyíték van rá: hadi felkészültségben nem maradunk el — legalábbis: nem maradunk el! — az imperialistáktól. De a mi rendszerünk az emberért, az emberi harmónia megteremtéséért van s ellenzi, meg akarja akadályozni a legtömegesebb szörnyűségek szülőjét, a háborút! De menjünk tovább! A háború mellett az emberiség másik legfőbb veszedelme: a nyomor. Az „intézményesített” éhség. Sajnos, sokan nem tudják, hogy az emberiség közel kétharmad része ma is éhezik — vagy legalábbis erősen a létminimum alatt él. Igaz az, hogy egyes legfejlettebb kapitalista országokban még magasabb az életszínvonal, mint a szocialista országokban? Igaz. De ez az igazságnak csak az egyik fele — és sok ember tudatában ez is eltorzítottan jelentkezik. Mert ehhez hozzá kell tenni: a szocializmus nem a leggazdagabb országokban, hanem a fejletlenebbekben valósult meg eddig. De ott megszüntette a nyomort, a végletes társadalmi igazságtalanságokat. S a fejlődésben, az élet minden területén olyan tempót ért el, ami túlhaladja a legfejlettebb országok ütemét. És ezek a legfejlettebb országok? Vajon nem azért lettek, lehettek gazdagok, mert százmilliók, a világ más részein, gyarmati nyomorsorsban mindent nekik kényszerültek áldozni? S most, ezekben a fejlett országokban, elsősorban nem azért képesek a dolgozó osztályok több szociális vívmányt kiküzdeni, mert — erős hátvédként —, léteznek a szocialista országok? És a gyarmati sorsból felszabadult vagy felszabaduló országok, — miközben a szabadságuk kivívásához is a szocialista országoktól kapták, kapják a legtöbb segítséget, — a nyomor megszüntetésére nem a szocialista, vagy legalábbis „nem kapitalista” utat választják sorra?... Lehetne kérdezni még tovább. Ahány kérdés: annyi állítás a magunk igaza mellett. S annak az igaza mellett, hogy az emberiség sorsa, — ha nem is megtorpanások nélkül, — de megy előre. A világ ilyen nagy összefüggéseiben mi is lehet a mi dolgunk az új esztendőben? Végezni, — az eddiginél még jobban végezni — ami a történelemtől ránk bízatott: folytatni, teljes erővel a szocialista Magyarország felépítését Nemrégiben zajlott le az ország életének nagy eseménye, az MSZMP IX. kongresszusa. És a napokban került nyilvánosságra a Minisztertanács határozata az 1967-es év népgazdasági feladatairól. Ebben a két dokumentumban: a IX. kongresszus határozataiban és a Minisztertanács határozatában benne van az új esztendő programja. Mi a terveinkkel, a programunkkal s ezek végrehajtásával elsősorban a mi népünknek, — önmagunknak — tartozunk felelősségge. De azért annak is a tudatában kell lennünk, hogy a mai világban egy szűk helyre korlátozott, lokális felelősség nem létezik. Részei vagyunk a nagy egésznek — s ahogyan ránk is visszahat, hogy másutt mi történik, az is hat a nagy egészre, hogy nálunk mi hogyan halad előre? Igaz, kis ország vagyunk, ám egy kis ország sorsa is számít a nagy egyenletben, amit a világ sorsa jelent. Nemzetközi felelősségvállalásunknak talán ez a legkomolyabb része. S vele még egy: munkálkodni a nemzetközi munkásmozgalom egységén. Vietnam sorsa is jórészt ezen fordul meg, és az is, hogy az imperialisták ne teremthessenek esetleg másutt egy új háborús tűzfészket. Minderről a dolgok súlyának megfelelően szó esett a kongresszuson. Valamint arról is, hogy fontos, nagy változások előtt áll országunk belső élete. A gazdaságirányítás reformjára gondolok, amelynek a kimunkálásában sok minden vár az 1967-es évre. Világossá kell tennünk, hogy ez nem pusztán gazdasági kérdés, hanem hatással lesz az életünk minden területére. Jó végrehajtására nem csak a szűken vett „érdekelteket” kell felsorakoztatni, hanem az egész népet, mert sikerében az egész nép érdekelt. Mindez azt követeli meg tőlünk hogy tovább erősítsük a nemzet szocialista egységét, erkölcsi összeforróstását. Talán ez lehet az új esztendő nagy feladatainak összefoglaló gondolata, hiszen ez a mi legnagyobb erőforrásunk! 1966 vlágpoltitíoi eseményei (2. oldal) Kovács Antal elvárt nyilatkozata (3. oldal) Sportvezetők és az élsportoló (6. oldal) A modern fejű lány (7. oldal) Szeressük egymást, gyerekek (8. oldal) BOLDOG ÚJ ÉVET! Fotó: Jákfalvi Az országgyűlési és tanácstagi választásokról Az Elnöki Tanács március 19-ére kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően 1967. március 19-ére kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását. Az Elnöki Tanács meghatározta az országgyűlési választókerületek számát, területét, székhelyét; ennek megfelelően 349 országgyűlési képviselő megválasztására kerül sor Meghatározta az Elnöki Tanács a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsi választókerületeik számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a Magyar Közlöny január 2-i számában jelennek meg, a hivatalos lapnak ugyanez a száma tartalmazza a választások lebonyolításáról szóló kormányrendeletet is. Ezek a választás napján gondoskodnak a szavazás lebonyolításáról törvényességéről és zavartalanságáról s megállapítják a szavazókörben a szavazás eredményét. A kormányrendelet szabályozza a jelöléssel kapcsolatos feladatokat. A képviselőjelöltek és tnácstag jelöltek jelölése választókerületenként történik. A törvény értelmében egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető. Az országgyűlési képviselőjelöltekre és a tanácstag-jelöltekre a választópolgároknak a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetiekben, állami gazdaságokban, a hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveiknél február 2-a és február 21-e között tartott gyűlései tesznek javaslatot. A jelölőgyűléseket a hazafias népfront helyi bizottságai szervezik a választási elnökségek és a választókerületi bizottságok közreműködésével . A választási elnökségek 1967. március 6-án választási hirdetményt jelentetnek meg, ez tartalmazza majd a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek választói szavaznak. A szavazás március 19-én 7 órától 20 óráig tart. A kormányrendelet meghatározza a szavazatok összeszámlálásának rendjét, s úgy intézkedik, hogy a megválasztott képviselőknek és tanácstagoknak a mandátumot (megbízólevelet) március 22-én kell átadni. !forrosáEiyrei?gfs?gf az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról A kormányrendelet intézkedik a választók névjegyzékének összeállításáról és a választókerületek kialakításáról, majd a továbbiakban a választási szervekkel foglalkozik. A választásokat társadalmi jellegű különböző választási szervek, választási elnökségek, választókerületi bizottságok és szavazatszedő bizottságok bonyolítják le. Az országos választási elnökség 1967. január 23-án alakul meg, tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége jelöli ki. Az Országos Választási Elnökség az ország egész területén őrködik a választások törvényességén, irányítja a helyi választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok munkáját. Elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselőjelölteket, közhírré teszi a választás országos eredményét. Ugyancsak január 23-án alakulnak meg a fővárosban, valamennyi megyében, megyei jogú városban, járásban, járási jogú városban, városi (fővárosi) kerületben és községben a választási elnökségek. Ezek tagjait a hazafias népfront helyi bizottságai jelölik ki. Főbb feladataik: működési területükön őrködnek a választások törvényességén, közzéteszik az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, megállapítják a tanácsi választások összesített eredményét és szükség esetén pótválasztást tűznek ki. Valamennyi országgyűlési és tanácsi választókerületben — szintén január 23-án — választókerületi bizottságot kell alakítani. Az országgyűlési választókerületi bizottságok tagjait a hazafias népfront megyei, illetőleg fővárosi bizottsága, a tanácsi választókerületi bizottságok tagjait pedig a hazafias népfront illetékes helyi bizottsága jelöli ki. . A hazafias népfront helyi bizottságának javaslata alapján a választási elnökség 1967. március 6-án megalakítja a szavazatszedő bizottságokat. Január elején megkezdődik a választók összeírása A kormányrendelet kimondja, hogy a választásra jogosult állampolgárokról új névjegyzéket kell összeállítani. Ebbe fel kell venni minden nagykorú magyar állampolgárt, tehát azokat, akik 1949. március 20-a előtt születtek továbbá azokat, akik házasságkötésük folytán váltak nagykorúvá. Nem lehet a választók névjegyzékébe felvenni azt aki közügyektől, illetőleg a válasz,tójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van, aki rendőri felügyelet alatt van, végül azt, aki elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll-e, vagy sem. A választók névjegyzékének összeállítása céljából a kijelölt összeíróbiztosok január 3-a és 7-e között összeíró lapokat osztanak ki. A választójoggal rendelkező személyek ezeket a lapokat január 11-ig kötelesek kitölteni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés, stb) az összeírólapot nem töltheti ki, helyette hozzátartozója, szomszédja vagy az összeíróbiztos is kitöltheti. A választók ideiglenes névjegyzékét legkésőbb február 4- ig kell összeállítani, s február 6-tól 11-ig a tanács végrehajtó bizottságának hivatali helyiségében közszemlére kell tenni. Városok belterületén a névjegyzék megfelelő részét a házakban is kifüggesztik. Az ideiglenes névjegyzékből törvényellenesen történt kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe törvényellenesen történt felvétel miatt bárki kifogással élhet A kifogást az ideiglenes névjegyzék közszemlére tételétől számított 8 napon belül a tanács végrehajtó bizottságánál kell írásban vagy szóban bejelenteni Ha a végrehajtó bizottság azt állapítja meg hogy a választónak a névjegyzékből történt kihagyása törvényellenes volt a kihagyott személy adatai pótnévjegyzékbe kell felvenni Az általa alaptalannak tartott kifogásokat a végrehajtó (Folytatás a 2. oldalon)