Vas Népe, 1967. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-20 / 196. szám
Aratás utánvetés előtt Az idén a szokottnál korábban került magtárakba a gabona. Városi és falusi embert egyaránt megnyugtat, hogy egy újabb esztendőre biztonságban a kenyerünk. A járási és megyei átlagtermelek végleges adatai ugyan még nem állnak rendelkezésre, azonban az óvatos becslés szerint is több búzánk termett, mint a jónak mondott múlt évben. Elismerés jár ezért a föld művelőinek, bár nincs ok a hivalkodásra, hiszen a fejlett mezőgazdasággal rendelkező államokban régóta legalább olyan termést takarítanak be, mint mi az idén vagy ennél is jobbat. A legutóbbi évek eredményei, azonban feljogosítanak bennünket vasiakat arra a reményre, hogy a jelenlegi gépi és egyéb feltételeink mellett minél előbb felsorakozzunk a legjobb gabonatermesztő országok, illetve nagyüzemek mellé, bárhol is legyenek azok. A megye gazdaságaiban végeredményben most érett be a korábbi években a gépekbe, a szakemberképzésbe, a korszerűbb agrotechnikába fektetett munka gyümölcse. Vagyis nem volt haszontalan az a pénz, amit a munkásosztály segítségével a mezőgazdaság-fejlesztésre fordított az állam, s fordítottak maguk az üzemek is. Ma már természetesnek kell, hogy vegyük a 20 mázsán felüli búzaátlagtermést hektáronként, megyei átlagban. Mert egy sor vasi nagyüzemben néhány év óta 30 mázsát vagy ennél is többet termesztenek egy hektáron. A Csepregi Állami Gazdaságban pedig a hektáronkénti 50 mázsás átlagtermés elérését tűzték ki célul. E célkitűzés minden kétséget kizáróan jóval a világszínvonal fölé tör. Annak, hogy ilyen példa nélkül álló jó termésünk volt gabonából, fontos szerepe van a minimális szemveszteséggel történt aratásnak, betakarításnak, a jól kijavított gépeknek, az egyre tökéletesedő szervezésnek, az aratók derekas helytállásának. Alapvetően azonban az a magyarázata, hogy a maga idejében, szakszerűen előkészített talajba került a mag, s a nagyüzemekben nem hanyagolták el a növényvédelmet. A gabona mindig meghálálta a vele való törődést és ahogy mondani szokás, kii is fizette magát. A közelmúltban történt felvásárlási árrendezéssel tovább nőtt a parasztemberben a gabonatermesztés iránti törődés és érdeklődés. Aligha volt érdemes annyit fáradni a kalászossal, mint az idén, hiszen a nyitott szemmel járó ember látja: az állam ugyanannyit, sőt többet fizet a búza mázsájáért a szabadpiaci árnál. Most, a gabonaár felemelésével még érdekeltebbek a gazdaságok a hozamok növelésében. Nem véletlen, hogy több nagyüzemben már az ősszel is nagyobb területeket vetnek be ebből az annyira fontos kenyérgabonából, mint tavaly, így nemcsek a parasztember bevétele növekszik majd, hanem még több búza jut az állami raktárakba, országon belül szükséglet kielégítésére sőt, eladásra is. Az idei szép eredményeink nyugtázása után ne legyen ünneprontás, ha már most szólunk a jövő évi termelés megalapozásáról, az időbeni vetés előfeltételeiről. Egy hónap múlva — helyenként még előtt is — újból megkezdődik a vetés. Megyénkben közel 70 ezer holdon kell magágyat készíteni kenyérgabona alá. A vetés előkészületei a szántással, talajelőkészítéssel megkezdődtek. A Kemenesalján, Gércén, Csepreg határában és másutt is több száz holdat elmunkáltak vető alá. A vetésig azonban rengeteg egyéb tennivaló is lesz, mint például az aprómagvak betakarítása, a silózás, a korán érő kapások kiszedése, hazaszállítása és még sorolhatnánk. Azért nem érdektelen erről beszélni, mert e területekbe is gabona, búza terül, s éppen a múlt évek tapasztalatai győztek meg arról, nem mindegy, mikor munkáltuk el a jó elővetemények tábláit. A száraz talaj nehezítette, s a legtöbb helyen ma is nehezíti az előkészítést. Így közel sem olyan hatékony a munka, mint kívánatos lenne. Kevesebbet tudtunk vetőre szántani a tervezettnél, s félő, hogy nem kellően ülepedett és előkészített magágyba kényszerülünk vetni. Ez pedig hátrányosan befolyásolná a termésátlag oly szépen ívelő grafikonját. Szükségszerűen felvetődik hát a két műszak általános alkalmazása. Külön is érdekelté kellene tenni az embereket az éjjeli munkában, mint ahogy ezt néhány tsz-ben így is teszik. Az utóbbi hetekben, napokban megyeszerte számos tszben határozták el a szövetkezetek egyesítését. Bár az új vezetőségek megválasztását mindenütt szorgalmazták, segítették a járások, mégis hiba lenne figyelmen kívül hagyni a már nem régi, de még nem is új nagyüzemek segítését. Itt elsősorban a közös vetésterv elkészítésére, illetve a vetésterületek kijelölésére és mielőbbi munkálására gondolunk. Ezekben a napokban ajánlatos lesz gyorsan szót érteni a vetést, illetően, hogy az új vezetőség világosan lássa ebbéli feladatát. Az állam központi készletből 110 vagon vetőmagot bocsájt rendelkezésre, a többit maguknak a nagyüzemeknek kell előkészíteniük saját termésükből. A csávázásra és egyéb alapvető tennivalóra már rég nem kell figyelmeztetni a tsz vezetőket, nem egy esetben azonban a vetőmag vagy a műtrágya késői diszponálása, beszerzési nehézsége késlelteti a munkát. Az érintett szervek, vállalatok is kell, hogy bürokrácia mentesen segítsék elő a vetés gyors, kifogástalan elvégzését. Rengeteg tennivaló lesz falun a közeli hetekben.. A pártszervezetek, a községi és gazdasági vezetők helyesen teszik, ha felhasználják az aratásban tapasztalt szervezési módszerek, s a jubileumi munkaverseny lendítő erejét. Addig is fokozza örömünket az idei jó termés és annak reménye, hogy a következőt az időbeni felkészüléssel teremthetjük meg. Udvardi Gyula t amikor a Magyar Népköztársaság, a " dolgozó nép alkotmánya született, még pici leányka volt. Ma meg már hat éve a felnőttek tanácsában ül, egy 540 lelket számláló község, Bozsok tanácstitkáraként. Személyesen nem sikerült vele találkoznom, mert éppen szabadságon volt, , és mégis megismertem. Rusznyák Ernőnét, Margitkának, húgomnak szólítják, de ez a közvetlen hang nem jelent elvtelenséget, mert a titkárasszony az alkotmány szellemének megfelelően végzi a feladatát: a kormány rendeleteinek végrehajtója, a törvény ismerője és a törvényesség őre. Járom a község rendezett, szép virágos utcáit és kérdezgetem: — — Milyen ember ez a maguk titkárnője? — Aranyos teremtés — csillog a szeme Scherer Kálmánnénak — és okos. Úgy tud az mindent, akár egy ügyvéd. Mióta a titkárnőnk, sok hasznos dolog megvalósult a községben. — Talán az is az ő érdeme, kezdeményezése, hogy szép, virágos a falu? — Szereti a szépet, hiszen nő, de a község parkosítása, szépítése pénzbe is kerül. Ezért is fizetjük a községfejlesztési hozzájárulást, amit szívesen adjuk, mert nézze: most is két betonhíd épül, járdán járunk. Ravatalozó és egészségház épült. Felújították a művelődési házat és a tanács épületét. Szabályozzák a patak medrét. Persze az elnökünk, Sárközi János is igen talpraesett ember és a község fejlesztéséért a lakosság érdekeiért legalább annyit fáradozik, mint Margitka. De kérdezze már ott, azt az asszonyt is, — mutat a falun végig csörgedező Aranypatak vízére hajladozó Stiptics Józsefnéra, aki tiltakozik: — Én rokona vagyok. Így hát inkább másoktól érdeklődjön. Fatalin Józsefné, aki egy kicsit feljebb és ugyancsak ruhát öblöget a patak vízében, már szíves szóval beszél Margitkáról, akinél nincs hivatalos idő, bármikor mehet az ember ügyesbajos dolgával, azonnal intézi. Aki nem tud úgy elmenni a ház előtt, hogy be ne kiáltson, hogy vannak, mi újság. Gergye Sándorné azt mondja: büszkék vagyunk rá, mert ügye — tárja szét karjait —, a nő ott is megállja a helyét, ahol a falu ügyeit kell intézni. — Neki olyat is elmondhatunk, ami hivatalos emberre nem tartozik —, mondja Szántó Sándorné —, hiszen asszony is, már van egy kicsije. Wittinger Lajos, a tanácstag társa így beszél: — Én vezettem le azt a gyűlést, ahol tanácstagnak jelölték. Megható volt az a lelkes bizalom, ami Rusznyák elvtársnő iránt megnyilvánult. Mint tanácstitkár kitűnően dolgozik. Valóban nagyon népszerű, szeretik az emberek. Mi neveltük — jegyzi meg büszkén —, hiszen amikor idekerült az érettségi után, szinte még gyerek volt. Azóta elvégezte a tanácsakadémiát is. — Évek óta vele dolgozom — mondja Stefanek János hivatalsegéd —, de olyan tisztelettel szól hozzám, mintha apja lennék. És az édesapja, a hajdani agrárproletár mit mond ? — Csak a jóra neveltük. És most is azt mondjuk neki az anyjával együtt, hogy becsülje a népet, az embereket, akiknek bizalmából került fontos posztra. Szereti is a hivatását. Sokszor itthon is a falu ügyeivel bíbelődik. Most, hogy szabadságon van, kiment a férjével a szőlőbe kapálni. Holnap masinázni mennek az apósához, mert a mi lányunk nem röstelli a paraszti munkát. Úgy nevelkedett, hogy sose volt üres a keze. De nemcsak a munka szeretetére, hanem tiszteletre is oktattuk. Ma is gyakran mondogatom, milyen volt a régi jegyző, a régi községháza. Nehogy elfelejtse, hogy ez a hatalom a népé, hogy a mai tanácsházán nincs helye hivatali pöffeszkedésnek, gőgös hangnak, mert csak az állhat meg az emberek előtt, aki tisztességgel, az előlegezett bizalomnak megfelelően szolgálja őket. És már kész is a portré. Íme a kép Rusznyák Ernőnéről, Margitkáról, a bozsoki községi tanács titkárnőjéről, akit én nem is láttam, de a község lakóinak szíves, és színes szavaiból, vallomásaiból, mégis öszszeraktam. (dávid) ASSZONY a falu tanácsában 1967. augusztus 20. Vasárnap Küszöbön a reform (V.) Új helyzet a kereskedelemben Városunk kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatának — az utóbbi években végbement — bővülése és korszerűsítése nagyban hozzájárult a kiszolgálás kulturáltságának fejlődéséhez. Lényegesen javult az áruválaszték, s mindjobban igazodott a lakosság igényeihez, ízléséhez. A gazdasági mechanizmus reformja pedig a kereskedelmi vállalatok új helyzetét teremti meg. Már az előkészítés időszakában, majd a bevezetés után gyorsul a megindult fejlődés, ami elősegíti a forgalom gazdaságosabb lebonyolításához szükséges tartalékok feltárását. Ezt fogja segíteni a vállalati önállóság, az új árrendszer és a nyereség eddiginél lényegesen nagyobb szerepe. A reform bevezetésével megnő a termelő és értékesítő vállalatok közötti forgalmi folyamat, az áru- és piacviszonyok jelentősége. Az eddigi adminisztratív jellegű kapcsolatokat egyre inkább a rugalmas és a termelésre kedvezően visszaható kapcsolatok váltják fel. Ennek már ma is számos jelét tapasztalhatjuk. Tavaly óta új intézkedéseket vezettek be, — mint például a kockázati alap létesítése , ami a kereskedelmi politika új vonása, a közvetlen kapcsolat megteremtésének lehetősége a kiskereskedelmi és az iparvállalatok között. Ilyen formán kimarad egy vagy több közvetítő láncszem. Az idei első félévi tapasztalatok, a városi pártbizottság részére készített tájékoztatók, a Nemzeti Bank fiókjának jelentése már a vállalatok újfajta tevékenységét tükrözik. Bizonyítják, hogy értik a reform célját, segítik annak eredményes bevezetését, bár sok kérdésben még bizonytalanság mutatkozik. Nem áll módunkban valamennyi vállalat intézkedéseinek bemutatása, csak néhányra utalunk. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat tavaly öt, az idén pedig tizennégy megyei és megyén kívüli vállalattal kötött szocialista szerződést az árualap mennyiségi, minőségi bővítésére és a nagyobb választékra. Jövőre ezt a szerződéses viszonyt tovább szélesítik. Hasonló alapon kötött szerződést az Állami Áruház, a LATEX-el és a Ruházati Vállalattal. Ez irányú tárgyalást folytat a Pamutiparral, a Cipőgyárral és a Cipészipari Ktsz-el Jelentős az a törekvésük, amelynek értelmében a Magyar Divatcsarnok Áruházzal termeltetnek, illetve tőlük vesznek át olyan nagykereskedelmi beszerzésből származó árut, amihez a szombathelyi áruház másként nem juthatna hozzá. Lehetőséget teremt ez az áruválaszték bővítésére s arra, hogy a választék megközelítse a fővárosit. Hasonló kezdeményezéssel találkozhatunk a Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalatnál is, ahol már jövő évi kötésekkel foglalkoznak, s az idén az áru átfutási idejét — a megrendelés beérkezésétől a boltokba szállításig — öt napról háromra csökkentették. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat módosította szervezeti felépítését s egyidejűleg a bolti munka szervezettségét, célszerűbbé tette az élő munka felhasználását. Idei tervük sikeres teljesítése érdekében vállalati intézkedési tervet készítettek. Jelentős megállapodások, konkrét intézkedések segítették a lakosság jobb ellátását már ebben az esztendőben is. A primőráruval való ellátás javítására a szombathelyi Kertész Tsz-el és egy Csongrád megyei tsz-el kötöttek szocialista szerződést. Hasonlóan a tejiparral és még több vállalattal. Javult a reklám és propaganda tevékenységük, aminek érdekében többszöri közös árubemutatót tartottak a termelő vállalatokkal. Tárgyalást folytatnak újabb szállító partnerek bekapcsolására, köztük például az állami gazdaságok- Sc'ctl. A TÜZÉP-nél nem készítettek munkaprogramot, pedig forgalmazott cikkeik mennyisége évről évre emelkedik. Ugyanakkor — mint a tájékoztatókból is kitűnik — több építőanyagféleségből hiány mutatkozik. Tüzelőből viszont ki tudják elégíteni a keresletet. Az utóbbi időikben hozott központi intézkedések lehetővé tették a kereskedelmi vállalatok működési területe merev elhatárolásának megszüntetését. Tág teret adnak az önálló kezdeményezéseknek. Az új gazdasági mechanizmusban a termelő vállalatoknak is módjuk lesz a meglevő kötöttségek megszüntetésére. Mintaboltokat, vagy akár bolthálózatot hozhatnak létre saját termékeik árusítására. Jó példa erre már most a Szombathelyi Cipőgyár mintaboltja. Ugyanakkor egyes kereskedelmi vállalatok is foglalkozhatnak majd kiegészítő áruk gyártásával, konfekcionálásával, vagy akár termelő jellegű szolgáltatással. A szolgáltatás területén itt találkozhatunk már jó kezdeményezésekkel. Ezek közé tartozik az áruház és a háziipari szövetkezet között tervezett megállapodás függöny, bútorhuzaii, autóházat-varrásra, szőnyegszegésre... Hasonló megállapodásuk van a Gelkaszervízzel, az áruházban vásárolt és házhoz szállított televízió, rádió, hűtőszekrény lakásban való üzembehelyezésére. A kereskedelmi vállalatok vezetői és dolgozói eddigi munkájukkal jól szolgálták a reform előkészítését Számos önálló, hasznos kezdeményezést honosítottak meg. A megtett és tervezett intézkedések még ez évben is tovább javítják a kereskedelem és a fogyasztók kapcsolatát. Változatlan feladat azonban, hogy a kereskedelemben találják meg az anyagi érdekeltség olyan elemeit, amelyek tovább ösztönöznek az udvarias kiszolgálásra, a vevő megnyerésére és megtartására. Amennyiben ezt minden területen jól értelmezik, akkor a kereskedelmi vállalatok dolgozói is s bizakodással nézhetnek azúj gazdaságirányítási rendszer bevezetése, 1968. január 1 elé. Wagner József VAS NÉPE Augusztus 20 tiszteletére Elindult az 1000. olajvonal A vasutasok amellett, hogy a munkaverseny már náluk is éves feladat, nem feledkeznek meg a közbeeső ünnepek köszöntéséről sem. Ezúttal is munkával készültek alkotmányunk ünnepére. Egymás után érkeznek a táviratok a Szombathelyi MÁV Igazgatóság címére, amelyekben a legjobb szocialista és munkabrigádok vállaláson felüli eredményekről adnak számot. A répcelakiak például azt jelentették, hogy Tóth Frigyes és brigádja 85 perccel rövidítette le egy teherszerelvény tartózkodási idejét, öt kocsi exportra induló élőállatot egy órán belül irányvonattal továbbítottak, s 1500 tonna túlsúllyal A darabáru gondos berakásával több kocsit megtakarított a répcelaki kollektíva. A legnagyobb ünnepi eseményt Devecserből jelentették a vasút dolgozói: a közel egy éve üzemelő olajtöltő állomásról az alkotmány tiszteletére ünnepélyesen indították útnak Pétfürdőre a zalai olajmezőkről érkező olaj 1000. olajvonatát. Az igazgatóság egész területén rend, gondos munka az ünnepi műszak jellemzője: a legfrissebb adatok szerint a közvetlen és irányvonatok továbbítási sebességének mutatója meghaladta a 107 százalékot, s az átlagos terhelés is 3,9 százalékkal volt magasabb mint a tervezett. b jutalmazások, kiállítás, szavalóverseny (Tudósítónktól.) A Szombathelyi Pamutiparban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó megünneplésére olyan határozat született, hogy a vállalatnál működő társadalmi szervezetek — párt, KISZ, szakszervezet — összhangban végezzék tevékenységüket. Az 50. évfordulót megelőző napokban ünnepi taggyűlést tartanak az üzemben és ezen a jó társadalmi munkát végző pártaktivistákat megjutalmazzák. A párt, a KISZ és a szakszervezet aktivistáinak közreműködésével üzemrészenként, illetve szakmányonként röpgyűléseket tartanak, amelyeknek témája a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségét öleli fel. A szakszervezeti bizottság a KISZ-bizottsággal közösen aktivisták bevonásával kiállítást szervez. Témája a Szovjetunió 50 év alatt elért fejlődését mutatja be. Az évforduló kapcsán az üzemben magyar—szovjet baráti találkozót tartanak. Az ünnepre való felkészülés során megszervezik szocialista brigádok közötti vetélkedőt, amely a Szovjetunió életével kapcsolatos témákat öleli fel. Október 16-tól november 16-ig az üzemben forradalmi hónapot rendeznek A legjobb eredményt elért dolgozókat és brigádokat oklevéllel jutalmazzák. A szakszervezeti bizottság könyvkiállítást, vásárt, szavalóversenyt rendez. gp