Vas Népe, 1968. augusztus (13. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-25 / 199. szám
1968. augusztus 25. Vasárnap Idegenvezetés Szon Megyen - Savariéban A jelenben — a múltban Idegenvezetők: Sinkovits Imre, Kossuth-díjas, Gombos Katalin. A karnevál résztvevői a megye és a város lakói. A karnevál kilenc mozgóképben mutatja be a Szombathely—Savaria múltját. A képek sorrendje, és megelevenítői: ELŐJÁTÉK Turisták, rikkancsok — a XII. Autójavító és az ÉDÁSZ dolgozói, a napközis tábor és a Dózsa utcai általános iskola diákjai. Rendező: Papp József. RÓMAI KOR Római polgár — Rimányi László. Rómaiak — Szombathely középiskolájának Tanulói, sportolók, az Országos Cirkusz Vállalat artistái. Rendező: Borcsányi Tibor. HONFOGLALÓ MAGYAROK Sámán — Fűzfai Imre. Honfoglalók — a Pamutipari Vállalat és a Nyugat-dunántúli Fűrészek Vállalat dolgozói. Rendező: Bőviz Györgyi. HUNYADI KOR Hunyadiak — a Húsipari Vállalat és a Vas-, Fém-, Gépipari Vállalat dolgozói. Rendező: Hegyháti László. DÓZSA KOR Sós Döme — Poór Ernő. Dózsa parasztjai — a KISZÖV dolgozói. Rendező: Gráf Ernő. TOROK KOR Jurisich Miklós — ifj. Hegyháti László. Forintos Mátyás — Horváth Lajos. Wakker Mihály — Borcsányi Tibor. Ibrahim — Csifó József. Magyarok és törökök — a MÁV Pályafenntartás, a Fűtőház és Vasútállomás dolgozói az Ady Endre Művelődési Otthon táncosai.Rendező: Rimányiné Kiss Anikó. KURUC KOR Kuruc vitézek, labanc katonák — a Mezőgépgyár dolgozói, a Művelődési és Sportház táncosai. Rendező: Sipos Tibor. A SZABADSÁGHARC KORA 48-as vitézek — A MÁV Járómű javító dolgozói. Rendező: Fűzfai Imre. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KORA Kun Béla — László Imre. Dr. Fodor Antal — Maár József. Munkás — Németh Lajos. Vörös katonák, szombathelyiek: az Öntöde Vállalat dolgozói. Kőszeg város fúvószenekara az Erdészeti Vállalat, a REMIX, az Ápolónőképző, a Centrum Áruház és a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói. Rendező: Babos Sándor. HORTHYKOR Munkások, parasztok, Gentryk, gyárosok mulatók, németek: A cipőgyár, az Élelmiszergépgyár, a MOM. Iparitanuló Iskola, a Dózsa utcai általános iskola tanulói, dolgozói. Rendező: Babos Sándor. MAI KOR Felszabadítók, szombathelyiek — a Művelődési és Sportház fúvószenekara sportolók, szombathelyi dolgozók. Rendező: Papp József. Közreműködnek a BM Lovasrendőrség budapesti lovasszázada, a szombathelyi SZEFU Vállalat, a Szombathelyi Lovasiskola, a Győri Lovasiskola, a Mosonmagyaróvári, a Rádiházai Állami Gazdaságok, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem a Sárvári Állami Gazdaság, a Nagyvázsonyi Lovasiskola, a Sorokpolányi Tsz és a Táplánszentkereszti Állami Gazdaság lovasai, valamint mint meghívott vendégek a Csehszlovák Népköztársaságból minden évben itt szereplő versenylovasok. Felvonulnak ezen kívül a szombathelyi üzemek, vállalatok, a peremközségek Állami Gazdaságainak és tsz-üzemegységeinek fogatai. A Savaria Karnevál — 1968. forgatókönyve a Savaria Intéző Bizottság közreműködésével készült, szövegét írta dr. Horváth Ferenc, zenéjét összeállította Tröszt Margit. A főrendező munkatársa: Pétervári Vilmos. Főrendező: TURJAN GYÖRGY. Lépcsők 1961. Augusztus 24-én a szabadtéri színpadon keretjáték vezeti be a másnapi felvonulást. 1962. A karnevál új koncepciót kap: a városalapító Claudiusnak a városát helyezik a karnevál középpontjába: négyezer felvonulónak tapsol a közönség. 1953. Cél a városalapítás kidomborítása: ezt tükrözi a színpompás felvonulás. 1965. Tudatosan megszerkesztett, felépített forgatókönyv alapján színházi szakember. Tarién György főrendezésével, Sinkovits Imre Kossuth-díjas és Gombos Katalin narrátor hangjával” elevenedik meg Savaria történelme, 1966. A forgatókönyvet újraírják, a játék mindinkább kiteljesedik. 1967. Az első jelentősebb lépés a történelmi hitelesség felé: egyes korokat kiemelnek — Tanácsköztársaság — másokat — szlávok képe — elhagynak. 1958. A játék dramatikusabbá válik. Idegenvezetés Szombathelyen, Savariában, a múltban, a jelenben. Római előkelőségek a Fórumon foto — je — A Hunyadi-kor dárdásaL IiKS VAS NÉPE Derűs és villámló percek a karnevál próbáiról LENGE RÓMAIAK Az ifjúság — mint minden évben — most is nagy létszámmal vesz részt a karneválon. S mint eddig mindig, a rómaiak vannak a legtöbben. Olyannyira, hogy az idén nyolc hölgynek nem jutott jelmez. A szereplési vágy fűtötte a „jelmezteleneket”, hazamenni nem akartak, ezért Pétervári Vilmos a következőt javasolta nekik: — Vegyenek fel hálóinget, s kérjenek kölcsön „általvetőt”... így vonul ma a nyolc kislány, a leglengébb római öltözetben, hálóingben. Vajon kirínak-e a tömegből?! KIS „AVE” ÉS NAGY „AVE” — Drága jó rómaiak, a létező összes isten áldja meg magukat, hangosabban azokat az áve-kat! — könyörgi már ki tudja hányadszor a mikrofonba Turián György. Felharsan a téren a latin üdvözlet, s a rendezői nyugtázás: — És kérem, hogy otthon kérjenek néhány pofont. Mert az elsők, a kis övék még gyengék, de a nagy ávék kitűnőek. És pofon után hátha nem felejtik el: mindig nagy ávét kell kiáltani! CSERE-BERE — ... és itt állunk a főpróba előtt ágyuk nélkül.. . — ... és itt állunk a főpróba előtt nemzetiszínű ágyúkkal... Az első „fohászt” a 48-as szín rendezője, a másodikat a török szín rendezője küldte a Szefu-nak, amely a szállításnál összecserélte a két ágyúféleséget és a szabdaságharcosokét átvitte a török táborba. Az „ütközet" csak szóban, az ágyuk miatt, de nélkülük zajlott le... HARCIAS TÖRÖKÖK És hogy a törököknél maradjunk: megjelentek csütörtökön a megbeszélt fél négy helyett már ebéd után fél kettőkor a Berzsenyi téren és próbát követeltek. Nem lehetett hazazavarni egy „törököt” sem, s mivel ők voltak többen — a rendező ló*halálban érkezett, hogy megtartsa két órával előbb a prófbát... A PECHESEK A zivatar megtréfált néhány helyszíni próbát: ilyenkor vagy futott a hadnép vagy fegyelmezetten végigcsinálta a játékot. így járt Dózsa népe és a Tanácsköztársaság szín összes szereplője. Állták a sarat, azaz a vizet. — Már egészen hozzá szólt .(tak szegények — mesélték —! Minden évben elverte az esd a Tanácsköztársaság-szín próbált, lett légyen az a várat bármely pontján... VILLÁMFÉNYNÉL A karnevál láthatatlan szereplői, a kiskatonák, akik több mint százan hordták-cipelték a tribünöket, a székeket a technikai berendezéseket . . . Az idén tömegükbe mégis az a négy határőr vívta ki a közösség elismerését, akik a csütörtöki villámfényes zivatarban csurigázva éjjel háromig szerelték a hangosító berendezést! A színen forgatagba gyönyörködve kiáltsunk nekik mi is egy Avétt Szakály Éva Vivat, Savaria! Az ünnepi díszbe öltözött Szombathely utcáin ma ismét megelevenedik a történelem. Jönnek a római légiók, csattog a honfoglaló magyarok lovainak patája, vonulnak Dózsa parasztjai. Mátyás hollós vitézei is nyomukban felzendül a taps, az elismerés és a köszönet hangja. Az ősi Savaria mai lakói színpompás történelmi karneválon elevenítik fel a város kétezer évét: a vendégek, a nézők hadd gyönyörködjenek játékukban. Valóban, szemet, szívet gyönyörködtető a látvány; azoknak is, akik minden évben látják, még inkább azoknak, akik első ízben tekintik meg a karnevált. Eszükbe ötlik, tíz évvel ezelőtt fogant a gondolat, hogy Savaria helyén is — más városokhoz hasonlóan — rendezni kellene ünnepi játékokat. Egy évtizede éppen, hogy a Vasi Napok rendező bizottsága elkezdett valamit.. . íme, ez lett belőle. Már nemcsak mi Szombathelyiek, Vas megye lakói várjuk izgalommal, tudnak rólunk az ország határain, belül és kívül egyaránt. A Savaria ’66, Savaria ’67 és az idei Savaria ‘68 eljuttatta színes prospektusait az ország különböző tájaira. Új színfoltjával, a nyári egyetemmel újabb vendégeket, látogatókat hódított meg. Pár éve valaki találóan jegyezte meg: „az utak Savariába vezetnek”. Az ön Pannon táj, az egykori provinciái székhely, a kultúra bölcsője nyáron ide vonzza az embereket. S jól tudjuk nemcsak a rendezvénysorozat egyes játékai „fogják” meg az ideérkezőt. Akinek szeme van, az a római emlékek gazdag látnivalója mellett észre veszi a mába élők nagyszerű alkotásait is. A Isis romjai mellett a betonból, üvegből emelt Hotel Isist, a Romkert árnyas fáitól nem messze az Ady tér megépült és készülő modern épületeit, „rálát” a Derkovits-lakótelep házaira, észreveszi megszépült utcáinkat, tereinket. Biztosak vagyunk abban, hogy akik messziről jönnek, azok sem bánják meg a kirándulást. Vivát, Savariat Ezt a két szót tavalyelőtt egy nyugatnémet kolléga kiáltotta a Berzsenyi téren, a játékok állandó színhelyén. Az elismerés hangja volt ez azoknak, akik évente kezeskednek a gazdag programért. Vivát, Savaria! Éljen Szombathely! — kiáltjuk mi is és osztozkodunk az ünneplő város örömében. (pósfai)