Vas Népe, 1968. december (13. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-01 / 282. szám
BEMUTATÓ: FEBRUÁRBAN ül Sálunk majd a mozikban? Látogatás a Filmművészeti Főosztályon A Művelődésügyi Minisztérium Filmművészeti Főosztálya, Budapest, Báthory utca 10. Ebben a hatalmas épületben található a MOKÉP is s még sok más, a minisztérium égisze alatt működő művelődésügyi, kulturális szerv. A filmfőosztály rögtön jobbra, a földszinten. Az ajtók ablakmegoldása is stílusos: a celluloidszalagot utánzó... Az ízléses vetítőteremben — mint havonta rendszeresen, három napon át — a „filmszakma” közönsége ül, megyei műsorelosztók stb. ők látják először, a közönség előtti bemutatókat megelőzően hónapokkal előbb: mi kerül a mozikba?! A filmek zöme még félig nyers állapotban pereg: van olyan, ami itt fekete-fehér, de a nagyközönség színesben látja majd, olyan, amit még nem szinkronizáltak, felirattal sem láttak el. Tolmács olvassa be a szöveget papírról, vagy egyenesen a filmről fordítva. Úgynevezett munkakópiákat látunk. November végén itt már a februárban bemutatandó filmek peregnek. Számszerint tizenkettő, köztük három magyar. Velük kezdeném a sort .A szódó film igazi kérdésfelvetése, mondanivalója ma is aktuális, érvényes — s ezt külsőségekkel is hangsúlyozza az alkotó. A MAFILM nagyvetítőjében találkoztunk Mészáros Márta új alkotásával, a Holdudvarral, amelyben Törőcsik Mari élménynyújtó játéka ragadott magával, de a felvetett probléma —■ az egyén szabadsága, útválasztása — környezetében hamis, zavaró volt. Naivitás és realizmus A látott két szovjet film a polgárháború éveit, a szovjethatalom megteremtéséért vívott nehéz küzdelmet viszi vászonra. Tiszteletreméltó mondanivaló, néhol drámai erő sugárzik mindkét filmből, de a mondanivaló, sajnos, nem találkozik magas művészi színvonallal egyikben sem. A realizmus mellett bántó naivitással ábrázolják mindkét filmben a kort, az embereket. Az első tanító című alkotásban a szép fényképezést, a jó színészi játékot s a folklórt szerettük, A tűzön nincs átkelés. című filmben a főszereplő kislány drámai ereje kapott még s néhány tablószerűen megfogalmazott jelenet Tizen- és huszonévesek A lengyel és jugoszláv alkotók a fiatalok, a generációk váltására szegezték kamerájukat. A Belgrádi románc az iskola elhagyásának s az életbelépésnek a szubjektív oldaláról tárgyalja a húszévesek sorsát lazán fűzött képsorok, kai, lírai hangon, az Álmodozások egyszeregye című lengyel film pedig finom lélektani motívumokkal ábrázolja egy tizenöt éves kamaszlány belső rezdüléseit. Az ifjú generáció örülhet az NDK új produkciójának. A Sólyom nyomában a Nagymedve fiainak a folytatása, Indián történet a javából, a gyermekek számára szépen és érthetően megfogalmazott mondanivalóval: az igazságos harc, a hazaszeretet mellett szólva. A jugoszláv Gravitáció egy kistisztviselő-család nemzedékváltását taglalja melodramatikusan. A tékozló fiú című csehszlovák alkotás egy összetört lélek drámája. s olasz és amerikai „mádra“ Kitűnő alkotás az olaszok filmje, a San Gennar kincse: a nápolyi légkör adja meg a sava-borsát Kitűnő karakterek, rengeteg fordulat, gördülékenység jellemzi ezt a vígjátékba oltott krimit, amely az olaszok vallásosságát s a kapitalista rendszer farkastörvényeit egyaránt megfricskázza. Színvonal és közönségsiker találkozik itt szerencsésen. Az amerikaiak kissé hosszadalmasan készítették el a Szerencsét flótást, amelynek legfőbb erénye, hogy a Legénylakás kitűnő férfi főszereplőjét láthatjuk viszont. A februárban viszontlátható filmtermés ígéretes: minden generáció megtalálja benne a szórakozását , néhány alkotás pedig egészségesen szítja majd a vitakedvet. Szakály Éva II Verébtől a Fényes szelekig Biztos közönségsikerre számíthat Kabos László új filmje, amelynek ezt a címet adták: A veréb is madár. Színesen, szélesvásznon szatirikus vígjátékban láthatjuk benne „külföldre távozott, hazalátogató hazánkfiát”, akinek dollárjai előtt behódol az ország, „a veréb” sokszor nem vétetik emberszámba... ötletes, szellemes, pergő és csípős ez a film, amelyben a kis „Kabos" két szerepet is játszik: saját ikertestvérét, ezúttal két jellemfigurát, kitűnően. Jancsó Miklós új filmje — amelyet Veszprémben forgattak a Várban — a Fényes szelek a demokrácia, a diktatúra kérdéseit feszegeti a rendezőtől megszokott egyéni, zaklatott stílusban, tömegdrámai erővel, nagyszerűen. Már az előzetes azt ígéri: nagy visszhangja lesz ennek a filmnek, sok vitára, termékeny vitára ad okot, alkalmat, hiszen a korban — közvetlenül a felszabadulás után — jár. 4 Időszakos áreakémény! Értesítjük X. Vásárlóinkat, hogy az AGROKER Vállalat december 1—15-ig a mezőgazdasági gépalkatrészek széles körére 10-70 Vig t©r fedő érenigedméniát nyújt. Az erőgépek közül: MTZ, ZK—25, Z—3011, Zetor- Super, KS—09, stb. ? A munkagépek közül: SZK—4 kombájn, SZMD motor, különböző vetőgépek, fűkaszák, tárcsák, kultivátorok, permetezők, állattartási gépek, stb. alkatrészei kaphatók kedvezményes áron. Felhívjuk T. Vevőinket, hogy alkatrész szükségletükről most gondoskodjanak, mert ezzel jelentős KÖLTSÉGMEGTAKARÍTÁST érhetnek el. Részletes felvilágosítással készséggel áll rendelkezésre a Vállalat Alkatrész Osztálya. t. IZ&scss&fc fiája Az új nyomda küszöbén Évekig csipkelődtek, élelődtek olvasóink azon, hogy : kétezer literen felüli fejesi átlagot tulajdonítottunk a lapban levő képen egy szarvasmarhának. Csakhogy akkor a klisé pont jól sikerült, s a kép a jámbor és jól tejelő tehén helyett „délceg” bikát ábrázolt. Kép vagy aláíráscsere sajnos ma is előfordul lapunkban (mint legutóbb a november 24-i számban is). Fekete, elmosódott kép is akad. Huszonhét éves, általános iskolai tanár éppen ezért javasolja a közvéleménykutató lapon, hogy „küszöböljük ki” a rossz fotókat. Középkorú BM-alkalmazottnak — joggal — nem tetszenek a szedési hibák. Ilyenkor a szerkesztőségben is cseng a telefon. De a nyomdának is kijut a reklamálásból valamely téves információnk miatt. Külön fedél alatt Szerkesztőség és nyomda általában egy fogalomként, egy cégként él a köztudatban . Gyakorta a szerkesztőségbe érkezik megrendelő levél nyomtatványra, gumibélyegzőre. Szombathelyen ezt az együvétartozást erősítette az is, hogy a Kossuth Lajos utca 6. számú házban 1945 előtt és után sokáig valóban egy fedél alatt élt, dolgozott nyomda és szerkesztőség. A társbérlet az 50-es évek elején szűnt meg. Nem holmi marakodás miatt, csupán azért, mert nyomda is, szerkesztőség is feladatokban és létszámban nőtt, s a kettő számára az épület kicsinek bizonyult. A nyomda maradt, a szerkesztőség költözött. És most, 1968 végén a nyomda is költözködik. A Perint-parton, Kiskar utcai bejárattal áll az új nyomda! A klinker-burkolatú épület, amely a fővárosi Könnyűipari Tervezőiroda tervei, alapján, a Vas megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében készült, 15 és fél millió forintba került. További 3 milliót a berendezés, felszerelés és előkészítés emésztett fel. Munkatermei rendkívül világosak, tetszetősek, tágasak. A megyei tanács és a nyomda vezetőségét az a célszerű elgondolás vezette, hogy az épület legyen komplett, ha egyes gépek, berendezések pillanatnyilag hiányoznak is. Ezek szép sorjában beszerezhetők, viszont az épület toldozgatását, elkerülik. Egy évvel ezelőtt kezdődött az építkezés. Jóval ezt megelőzően azonban, 1965 elején felhúzták a rotációs termet. Német testvérlapunktól, a Freie Erdétől ekkor kaptuk a kétszínnyomásos rotációs gépet, amelyet halálos vétek lett volna a régi helyén felállítani, most meg újra megmozgatni, leszerelni és az új üzembe vinni. A rotációs, 1965. május 1-én mutatkozott be olvasóink előtt, amikor első ízben jelenhetett meg a Vas Népe az addiginál nagyobb formátumban és piros fejléccel. Könyvek, nyomtatványok tonnában A gépterem a technológiai folyamat utolsó fázisát jelenti a hosszú üzemépület végén. A bejáratnál az emeletes irodaházat találja a belépő. A nyomda dolgozói a megmondhatói annak, mekkora változást jelent az öltöző és fürdő, az önkiszolgáló étterem, a melegítőkonyhával. A régiről jobb nem beszélni, annyira primitív és kultúrálatlan volt, a tűzrendészeti előírásoknak pedig alig-alig lehetett eleget tenni. Nyomdánkban a lapelőállítás csak az egyik profilos, újságírók persze — már megbocsássanak a nyomda más partnerei — ezt tartják a fő VAS NÉPE AGROKER Szombathely, Pálya u. 5. Telefon: 14-530. (1996) Ezüstbánya a háztartásokban Lecsillapodott az ezüstláz, amelyet az váltott ki, hogy fél évvel ezelőtt a világpiaci árakhoz igazodva ötszörösére, grammonként 3 forintra emelték az ezüst felvásárlási árát. Azóta már ismét módosult — ezúttal 1 forinttal alacsonyabb lett — az ár, de még mindig több mint háromszorosa a korábbinak. Időnként még sorban állnak az óra-ékiszerüzletek előtt, de már kevesebben, s csökkent a felkínált mennyiség is. Nem csoda, nyilván fogytán már az otthoni készlet, hiszen hat hónap alatt mintegy 70 tonnányi ezüstöt „bányászott ki” a háztartásokból a kedvezőbb, a magasabb ár. Az ezüstláz csendesedése után változatlanul sok a dolguk a szakembereknek, ki kell válogatniuk a már nagyjából félretett, használhatónak tartott holmikat a beolvasztásra kerülőktől. Az Óra-Ékszerkereskedelmi Vállalat központjában Simon Antal „aranyember” — 46 esztendeje arany- és ezüstműves, vállalati, állami és bírósági szakértője a nemesfémeknek — irányításával végzik ezt a felelősségi teljes munkát. Hogyan lehet felismerni az ezüstöt? Tonnákat tesz ki az a mennyiség, amit csupán egyszerű rápulantás alapján elei sve visszautasítottál, mert nem volt nemesfém. A felismerés legegyszerűbb módja a hiva-talos, hiteles fémjelzés. A mai gyár fémjelzéseket 80—90 esztendeje alkalmazzák, a kisebb ezüst tárgyakon az agárfejet, a nagyobbakon Diana fejet, homlokán félholddal. Külföldi mintára egy esztendeje a szőlőfürtöt is használják az ezüst tárgyak hitelesítésére. Akadjak antik tárgyak, régi, híres mesterek, például az er- ItliEr délyi ötvösök fémjelzéseivel, ■ többnyire nevük gótikus kezdőbetűivel, különféle címek-kel, bennük a készítés évei száma. Szentpéteri a világhírű magyar ötvösmester az első volt hazánkban, aki teljes nevét jegyezte az általa készített ezüsttárgyakra. A hetven tonnányi ezüst felvásárlásánál, a nagy forgalomban előfordult néhányszor, hogy kiváló szakemberek is csatlakoztak. Ha fémjel nincs a tárgyakon, vagy úgy elrejtette készítője, hogy nem találni meg, általában reszelés-sel, választóvízzel veszik a próbát. Adódott olyan eset, amikor a választóvíz sem bizonyult csalhatatlannak, ahogyan mondják „fürdött”, vagyis színezetet mutatott ki tévesen. Alaposabb vizsgálat-nál derült ki, hogy a tár-gyat igen erősen és „vastaj gon”, 20 mikronos rétegben ezüstözték. Ilyen Horthy öt-; pengősöket találtak — ólom- ból öntve, ezüstözve — egy-szerre ötvenet is. Akad azonban az átvett ezüsttárgyak között nem egy, amellyel bizonyára a múzeumban találkozunk majd. Az egyik gyümölcsös pecsenyés tállal, amely összehajtogatva került a „szűrőállomásra” minden bizonnyal A beolvasztásra szánt holmiról ugyanis kiderült, hogy ritka értékes, antik darab, több mint kétszáz esztendős augsburgi domborány. Az 1650 grammos mintegy félméter hosszú, ovális tálon — amelynek lemezét annak idején egyetlen tömbből kalapálták egyenlejtes vastagságúra, római harci jelenetet, szélén „körítésnek’' négy korabeli arcképet, gyü- mölcsöket ütögetett bele igen finoman az ismeretlen ötvös- művész. Körtepálinka Szellemes és hasznos újítást alkalmaztak az idén a Komáromi Állami Gazdaság gyümölcsösében. Üvegbe bujtatták a körtefák kicsiny termését és amikor a gyümölcsök 80 százalékig megértek, üveggel együtt leszedték azokat a fákról. Ezt követően a körtét tartalmazó palackokat körtepálinkával töltötték meg, amelyeket ízléses csomagolásban decemberben hoznak forgalomba. Az üveges körték szüretelése a gazdaság gyümölcsösében. A valódi körtét és körtepálinkát tartalmazó körtealakú palackból karácsonyra 20 ezer darab kerül forgalomba. . . ____________ 1968. december 1. Vasárnap