Vas Népe, 1969. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

I'Hág proletárjai egy run sietek! XIV. évfolyam, 26. szám Ára 70 fillér 1969. február 1. Szombat A Hosvádelmi Minisztérisa köz­öm­lm a herendi vasúti szerencséti Őrségről Pénteken reggel 7 óra 50 per­ckor a herendi vasútállo­máson a szombathelyi gyors­vonat helytelen váltóállítás következtében belerohant az állomáson indulásra váró ka­tonai szerelvénybe. Az össze­ütközés következtében Kovács István százados, Tóth József főhadnagy, Barnaki Imre őr­vezető, Zaják János őrvezető, Jóna Mihály, Szilágyi Károly, Kaszás László, Sáfár István honvédek, akik az MN 6783. alakulatához tartoztak, és Né­meth Béla vonatvezető mi­­hályházi lakos életét ve­ztette. 19 óra 30 perckor pontosított adataink szerint további né­gyen életveszélyesen, 28-an súlyosan, és 27-en könnyeb­ben sérültek meg. A veszprémi Megyei Kór­ház a szerencsétlenség hírének vétele után minden intézke­dést megtett az érkező sebe­sültek fogadására, majd a beérkező sérülteket gyors és szakszerű kezelésben részesí­tették. A szükséges intézkedések megtételére a baleset színhe­lyére érkezett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­nister és dr Csanády György közlekedési- és postaügyi mi­litia..-Ci. xl LAb, LI- ok-ct-. itt­ható sérültek közül 27 főt 18 óráig katonai helikoptere­ken a budapesti Központi Ka­tonai Kórház baleseti osztá­lyára szállítottak. A szerencsétlenség követ­keztében életüket vesztettek hozzátartozóinak értesítése megtörtént, illetve folyamat­ban van. A Budapesten kezelt sérül­tek állapota felől érdeklődök a 129-429 a 329-729 számon, a veszprémi kórházban levők állapotáról a 124-20-as tele­­fonszámon kaphatnak felvilá­gosítást. A baleset okainak részletes kivizsgálását, a Beügyminisz­­térium illetékes szervei a köz­lekedés- és postaügyi mininisz­­té­rium szakemberei*'­ bevo­násával folytatják. (MTI) A szombathelyi sérültek itthon vannak A szeren­­­csétlenség hírére a szombathelyi Vérellátó Al­központ „riadókészülségbe” helyezkedett, azaz felkészült arra, hogy kérésre megfelelő mennyiségű vért és vérkészít­ményt küldjön a helyszínre a szükséges személyzettel együtt. Dr. István Lajos, a vérellátó főorvosa és dr. Birosz Béla sebész főorvos pedig azonnal a veszprémi kórházba sietett, ahol az oda szállított sérültek között felkutatták a szombat­­helyieket és orvosi ellátásban részesítenék őket. Amint István doktor tájé­koztatta lapunkat, nyolc szom­bathelyi sérültet (Horváth Miklós, Nádasdy u. 17., Várdai Károly, Semmelweiss u. 8., Kovács János és felesége, Szűrcsapó u. 20., Kovács La­jos, Sorok u. 47/a., Szigeti Ti­­mót, Vörösmarty u. 10., Né­meth Józsefné Bajcsy-Zsi­­linszky u. 9., Berki Ferencné Bajcsy-Zsilinszky u. 17.) men­tőautóval a szombathelyi me­gyei kórházba szállították, ahol további gyógykezelésben része­sülnek. A könnyebben sérült Vas megyeieket a helyszínen e­ső­segélyben részesítenék, és elbocsátották őket. A veszpré­mi kórházban Vas megyei sé­rült nem maradt (A balesetről készült képek a második oldalon.) A Colorado állambeli (USA) Red Cliff térségében héla­­vina zúdult a házakra. (A Vas Népe képtávíróján érkezett. MAI SZÁMUNKBÓL: Nyugtalan világ Vizsgálat helyett Jutalom és táppénz Az Elnöki Tanács illése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megtárgyalta és módosí­totta a mezőgazdasági rendel­tetésű földek védelméről szó­ló 1961. évi 6. törvény egyes rendelkezéseit; továbbá­ felhatalmazta a Miniszterta­nácsot a legelő és apaállat­­gazdálkodás rendjének sza­bályozására; a Komárom megyei 9. szá­mú országgyűlési választóke­rületben elhalálozás miatt megüresedett képviselő­hely betöltésére május 18-ra új vá­lasztást tűzött ki; a belügyminiszter jelentése alapján megtárgyalta az el­múlt évben a honosítással, visszahonosítással és a ma­gyar állampolgársági kötelék­ből való elbocsátással kapcso­latban végzett munkát. A beszámolót az Elnöki Tanács jóváhagyólag tudomásul vet­te. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. Magyar—lengyel kulturális munkaterv Pénteken a Kulturális Kap­csolatok Intézetének székházá­ban z­á­rták a Magyar Nép­köztársaság és a Lengyel Nép­­köztársaság közötti kulturális egyezmény 1969—1970-re szóló munka­tervét. A hivatalos ok­mányokat magyar részről De­meter Sándor, a Kulturáli­s Kapcsolatok Intézetének al­­elnöke, lengyel részről, dr. Tadeusz Kuzminski, a len­gyel külügyminisztérium kul­turális főigazgatóhelyettese írta alá. Az ünnepélyes aktu­son ott volt Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. Fejlődnek hazánk és a Szovjetunió külkereskedelmi kapcsolatai Pénteken Moszkvában befe­jeződtek a Magyar Népköz­társaság és a Szovjetunió ke­reskedelmi küldöttségének tárgyalásai. A tárgyalások eredménye­ként dr. Biró József külke­­reskedelmi miniszter, a ma­gyar küldöttség vezetője és Nyi­kolaj Patolicsev, a Szov­jetunió külkereskedelmi mi­nisztere, a szovjet delegáció vezetője aláírta a két ország 1969-re szóló árucsereforgal­­mi jegyzőkönyvét Mindkét fél megelégedés­sel állapította meg, hogy Ma­gyarország és a Szovjetunió közötti külkereskedelmi for­galom sikeresen fejlődik. Az aláírt jegyzőkönyv értelmé­ben 1969-ben a kölcsönös szál­lítások volumene — az 1968. évihez képest — 7 százalék­kal növekszik és értéke eléri az 1,3 milliárd rubel összeget. A Szovjetunió változatlanul Magyarország fő kereskedel­mi partnere, s több mint egy­­harmad arányban részesedik Magyarország külkereskedel­mi forgalmában. A maga ré­széről Magyarország is az egyik vezető helyet foglalja el a Szovjetunió külkereskedel­mében. Az 1969. évre szóló árucse­reforgalmi jegyzőkönyv elő­irányozza a Szovjetunióból Ma­gyarországra irányuló szállí­tások növelését, a hosszúlejá­ratú megállapodásban rögzí­tett mennyiségeken felül a magyar népgazdaság szem­pontjából fontos árukból. Magyarország 1969-ben k kü­lönböző nyersanyagokat és élelmiszereket, ipari berende­zéseket, mezőgazdasági gépe­­ket, személy- és tehergépko­csikat, valamint légiközleke­­dési eszközöket vásárol a Szovjetuniótól. Ugyanakkor autóbuszokat, hajókat, hírközl­­ési berendezéseket, élelmi­­szeripari és vevekari beren­dezéseket, továbbá jelentős mennyiségű közfogyasztási árut szállít a Szovjetuniónak. Az 1969-re szóló megálapo­­dás sikeres megvalósítása elő­segíti a népgazdasági tervez­ teljesítését és mindkét orszá­g lakossága szükségleteinek még tel­jesebb kielégítését. Az ünnepélyes eseményen jelen volt Szipka József. Ma­gyarország moszkvai nagykö­vete, valamint Mihail Kuz­min, a Szovjetunió kiskeres­­kedelmi miniszterének első he­lyettese. Nemzeti Panteont létesítenek Budapesten A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának klubjában pénteken ünnepélyesen aláír­ták a Nemzeti Panteon meg­teremtését szolgáló társadalmi munkáról szóló szociális­ szerződéseket. Az okmányo­kat Bodonyi Pálné, a Hazafi­as Népfront budapesti bizott­ságának titkára, dr Halász Ottó, a budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egye­temi tanára, az építőmérnöki kar dékánja dr. V. Nagy Im­­re, a budapesti műszaki egye­tem tanszékvezető tanára, az építőmérnöki kar pártszerve­zetének titkára, dr. Tóth Gá­bor egyetemi tanár, az Eöt­vös József kollárium igazga­tója és Kállai Gyula, a K­ 37 budapesti bizottságának osz­­tályvezetője látta el kézjegyé­vel. A budapesti Műszaki Egye­tem építőmérnöki karának hallgatói a Nemzeti Pante­onra vonatkozó tervpályázat kiírásához szükséges geodé­ziai felmérés elvétgésére­­ak­­a­rtak kötelezettséget. A fel­adat megoldásához már a múlt évben hozzákezdtek. Az Eötvös József kollégium lakói jegyzéket állítanak össze nemzeti múltunk nagyjairól, mindazokról a politikusokról, írókról, tudósokról, művészek­­ről, akik helyet érdemelnek a Nemzeti Panteonban. Ez­zel egyidejűleg összefoglal­ják, megírják életrajzukat is, hogy megbízható alapot nyújtsanak a későbbi döntés­hez. Az egyetemisták akció­jával párhuzamosan neves művészek, művésztörténészek bírálják el a Kerepesi teme­tőben felállított szobrok és síremlékek művészi értékét Az elmúlt hónapokban a temető egyötödét járták be, s megállapították, hogy csu­pán a kisebb szobrok és sír­emlékek értéke meghaladta a 25 millió forintot A leendő Nemzeti Panteon az ország legnagyobb s­mbormúzeuma, ahol szinte valamennyi szá­mottevő szobrászművész al­kotásait megtalálhatjuk. Az ünnepi aktus alkalmá­val bejelentették, hogy a Ha­zafias Népfront budapesti bizottsága a Fővárosi Tanács­csal együtt memorandum­ban fordult a kormányhoz és anya­gi segítséget kért a nagysza­bású feladat megoldásához. A szokványos patikai csend a hátsó helyiségekbe szo­rult, a v.1''*r*s színekben tobzódó, üveg-, műanyag és nisc­­kellapoktól fénylő munkahelyiség, valóságos gyógyszer­­áruház. A gyógyszerészek és segítőik üvegfal mögött ülnek, a belépőt diszpécser irányítja a megfelelő ablakhoz. Munkájuk kevésbé látványos, de annál felelősségtel­­jesebb. Szombathely Lenin úti patikáiét naponta nem ké­kesebb, mint 6—700 ember keresi fel. Különleges, aszepti­kus kamrájában pedig hamarosan gyártani fogják a me­gye szemcseppkészítményeinek alapanyagát. Míg a pö­rört javakorabeli, erőteljes, sza­kállas férfi képében kígyós bottal ábrázolták a gyógyító hőst. a Lenin úti patika külön érdekessége: mind a 14 dol­gozója — nő... Fotó: — no —• Istállók, utak 12 millió forintért Egy ember 54 tehénel gondoz Rádóckölkeden A három községből kiala­kult rádóckölkedi termelő­­szövetkezetben már tavaly nagyarányú építkezés kezdő­dött. Tehénistállókra, azok gépi berendezéseire, műhe­lyekre mintegy ötmillió fo­rintot költött a nagyüzem. Az egyik újonnan épített istálló­jukat annyira gépesítették, hogy egy ember 54 tehén gon­dozását tudja ellátni minden megerőltetés nélkül. Az idén folytatják az épít­kezést. Egy szakosított 400-as létszámú tehenészeti telepet alakítanak ki, bekötőúttal, központi tej házzal és központi takarmányossal is ellátva. A legmodernebb technológiával működő telep összes költsége 12 millió forintba kerül. Az­­építkezés a tavasszal kezdő­dik, illetve folytatódik. A szövetkezet az elmúlt na­pokban tartotta zárszámadó közgyűlését. A rossz talaj- és közgazdasági adottságokkal rendelkező nagyüzemben 97 forint volt a dolgozó tagok egy napra jutó átlagkeresete. Mint érdekesség, tavaly 1917 nap fizetett szabadságot adtak­ ki a tagoknak. Bár a végzett munka utáni részesedés 80 százalékát havonta kifizette a termelőszövetkezet. Laczó­ Sándor és családja így is 34 ezer forintot kapott a zár­­számadó közgyűlés napján. Magyar-jugoszláv szakszervezeti tárgyalások A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa titkárságá­nak küldöttsége és a Jugosz­láv Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsa titkárságá­nak küldöttsége január 23— 30-án Szegeden találkozott és megbeszéléseket folytatott. Az őszinte, nyílt eszmecsere so­rán a két kiírott spé­di Beckl Sándor és Marjan Ro­zics titkárok vezetésével köl­csönösen tájékoztatta egymást országaik szakszervezeti moz­galmának időszerű problé­máiról és feladatairól. Meg­állapodtak a két ország szak­­szervezeteinek 1969 évi együtt­működésében. A jugoszláv v''’'döttség elutazott hazánk­ból

Next