Vas Népe, 1969. július (14. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

Gyorsabban, több lakást...! Tanácsülés Kuhaeggen A kőszegi városi tanács ülésén többek között elfo­gadta a város IV. ötéves terv időszakára vonatkozó főbb fejlesztési irányelve­ket. A fejlesztési program a lakosság számának és az idegenforgalom várható nö­vekedésének figyelembevé­telével jelöli meg az elkö­vetkező évek főbb feladata­it. A munkaképes lakosság foglalkoztatottsága további biztosítása céljából ajánlá­sokat tartalmaz a városban lévő üzemek fejlesztésére, korszerűsítésére, a szolgál­tatások továbbfejlesztésére, a k­is kapacitású üzemek összevonására, új telephe­lyek kialakítására. A program, alapvető cél­kitűzésként jelöli meg a la­kásépítések ütemének gyor­sítását az építendő lakások számának növelését. Irányelvként fogadta el a tanács a kommunális ellá­tás tervszerű javítását, melyet az ipari és lakossá­gi igényekkel összhangban kell megvalósítani. A kö­vetkező tervidőszakban a lakosság 85 százalékát há­lózati vízzel kell ellátni, to­vább kell növelni a tanácsi kezelésben lévő utak, jár­dák szilárd burkolatú kié­pítettségét, folytatni kell a villanyhálózat korszerűsíté­sét. Az irányelvek meghatá­rozzák a kereskedelmi háló­­zat fejlesztését is. A lakos­ság és a növekvő idegen­­forgalmi igények kulturál­tabb kielégítése céljából a tanács indokoltnak tartja a kereskedelmi egységek kor­szerűsítését, újak építését. Kőszeg város fejlesztési irányelvei megjelölik azokat a feladatokat is, amelyeket a nagy értékű műemlékek védelme, az oktatás és nép­művelés területén végre kell hajtani. A város tanácsa felhatal­mazta a végrehajtó bizott­ságot, hogy a fejlesztési irányelvek szerint alakítsa további városfejlesztő tevé­kenységét. Kovács József vb-titkár Csínege Listos Hamánjában —Czínege Lajos vezérezredest, honvédelmi minisztert fogadja Nicolae Ceauses­cu, az Államtanács elnöke. ■» (Telefoto—MTI—K­ülföldi képszolgálat—KS) A tizenegáedik népszámlás Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előter­jesztésére törvényerejű ren­deletet alkotott népszámlá­lás tartásáról 1970-ben. A törvényerejű rendelet kimondja: Magyarország te­rületén az 1969. december 31. és az 1970. január 1. közötti éjféli állapot alapul­vételével általános népszám­lálást kell tartani. A nép­­számlálással egyidejűleg össze kell írni a lakásokat és az in­tézeti háztartásokat (kórházakat, munkásszállá­sokat, diákotthonokat, stb.) a lakóházakat, az intézeti és az egyéb lakott épülete­ket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos össze­írások körébe tartozó adat­gyűjtés a tanácsok végre­hajtó bizottságainak fela­data. Az e munkában részt­vevőket tennivalóik ellátá­sában hivatalos személyeknek kell tekinteni. Az adatgyűj­tés szakmai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a központi sta­tisztikai hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos össze­írások körébe tartozó ada­tokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően, a kívánt határidőben megad­ni. Az Elnöki Tanács elren­delte­ Mátészalka várossá alakítását, továbbá a csen­­geri, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszünteté­sét. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. ★ Magyarországon az első hivatalos népszámlálás (1869) óta — az európai gyakor­latnak megfelelően — álta­lában tíz évenként tartanak népszámlálást. A jövő évi lesz a tizenegyedik; idő­pontja megegyezik mind a KGST statisztikai állandó bizottságának, mind az ENSZ gazdasági és szociá­lis tanácsának javaslatával. A népszámlálás megbíz­ható képet ad a társadalom szerkezetéről, alapadatokat szolgáltat a népgazdasági, elsősorban a távlati terve­zéshez. A népszámlálás az ország egész lakosságára, vala­mennyi állampolgárára ki­terjedő adatszolgáltatási kö­telezettséggel jár, pontos végrehajtásához jelentős ér­dekek fűződnek, ezért el­rendelése hazánkban és kül­földön mindig törvénnyel, illetve törvényerejű rende­lettel történt. MAI SZÁMUNKRÓLs Megsyilk­olták ■ Amikor a sértett — rendőr ■ Húsfeldolgozó ■ Megtalálták a holttestet El AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 149. szám Ara 80 fillér 1969. július 1. Kedd Tudománypolitikai bizottságot hoznak létre A Minisztertanács ülése A Minisztertanács hétfőn ülést tartott. A kormány el­nökének előterjesztése alap­ján elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bizottsá­ga június 27-i ülésén elfo­gadott tudománypolitikai irányelvekkel összhangban tudománypolitikai bizottsá­got hoz létre. A bizottság feladata a tudományos ku­tatás egységes állami irá­nyítása, a nemzetközi tudo­mányos kapcsolatokkal va­ló összehangolása, a Magyar Népköztársaság tudomány­­politikai elveinek kialakítá­sa és azok megvalósításának szervezése. A Minisztertanács a tu­dománypolitikai bizottság elnökévé dr. Ajtai Miklóst, a kormány elnökhelyettesét nevezte ki. A kormány megvitatta és elfogadta a tudománypoliti­kai irányelvek végrehajtásá­hoz szükséges jogszabályok kidolgozásának ütemtervére tett javaslatok A külkereskedelmi minisz­ter jelentést tett a külföldi hivatalos kiállításokon, vásá­rokon a magyar részvétel 1970 évi programjának bő­vüléséről és javaslatot ter­jesztett elő az 1971-ben megrendezendő külföldi ki­állításokon részvételünk programjára. A vásárok és kiállítások száma és jelen­tősége világszerte növekszik és hagyományos szerepük mellett mindinkább műsza­ki, tudományos és gazdasá­gi információs központokká is válnak. A magyar kiál­lítások külföldön — ame­lyeknek évente mintegy 10 millió látogatója van — jól szolgálják az ország gazda­sági érdekeit és egyben hű képet adnak a mai magyar­­ország életéről, alkotó mun­kánk eredményeiről. A mi­nisztertanács az előterjesz­tést elfogadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági üzemek ki­egészítő tevékenységéről és a vita alapján határozatokat fogadott el a kiegészítő üze­mi tevékenység további fej­lesztésére, az eredeti célok­kal ellentétes szabálytalan­ságok felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A mezőgazdasági üzemek (Folytatás a 2. oldalon) Nehéz aratás előtt Ügyelet az AGROKER-nél és a gépjavító vállalatoknál „Felfüggesztette szabad szombatok táljaikat, s az AFOR mi­n­den lehetőt megtesz a fo­lyamatos ellátásért. Azt kér­te viszont, hogy a szállító kocsijaik javítását — ha le­­het — ezekben a hetekben soron kívül vállalja a XII- es Autójavító. A legnagyobb gond a Gabonafelvásárlóra hárul. Az eladásra szerződött ha­talmas mennyiséget legjobb szándéka mellett sem tud­ja saját raktáraiban tárolni A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok általában megértéssel voltak a min­dig kellemes partner iránt, és száz vagonszámra vál­laltak bértárolást. Ennek el­lenére mintegy 1600 vagon gabonát a szabad ég alatt — és kellő védelemmel — kell tárolni. A gabona­felvá­sárló a múlt évihez képest növelte szárító és tisztító kapacitását, s úgy rendelke­zett, hogy az aratás és fel­vásárlás szezonjában fel­függeszti a szabad szomba­tokat, sőt vasárnap is kész átvenni a részére eladott terméket. Megnyugtató, hogy több termelőszövetkezet is vásá­rolt gabonaszárító berende­zést, s így egy csapadékos nyár sem okozhat túlzott nehézséget. Mától az alkatrész kiszol­gáláshoz ügyeletet tart az AGROKER Vállalat és a Gépjavító is. E két cég egymást és a nagyüzemeket segítve közmegelégedésre szeretné kielégíteni feleit alkatrésszel. A Gépjavító vállalta: kombájn meghibá­sodása esetén minden más munkát félretesz, hogy mi­nél kevesebb gépkiesés le­gyen az aratásnál. Mintegy negyedmillió forint értékű alkatrész készletét pedig a nagyüzemek, illetve az AGROKER rendelkezésére bocsájtja. A vezetők abban állapod­­tak meg, hogy hetenként egyszer a megyei tanácson találkoznak, s a sikeres ga­bonabetakarítás érdekében a tőlük legjobban telhetően segítik a nagyüzemi gazda­ságokat. v. Gr. Minden eddiginél nagyobb felkészülést igényel az idei termés veszteségmentes ara­tása, felvásárlása és táro­lása. Erről volt megbeszé­lés tegnap délután a me­gyei tanácson is, ahova Máté Sándor, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese hív­ta össze rövid megbeszélés­re a gabonabetakarításban legt érdekeltebb vállalatok: AGROKER, Gépjavító, ÁFOR, Gabonafelvásárló vezetőit, a tsz-ek területi szövetségeinek titkárait. A résztvevők is helyén­valónak tartották a talál­kozót, hiszen rendszeres együttműködésük nélkül aligha lehetne zavartalanul bonyolítani a következő he­tek megannyi tennivalóját. Mint kiderült, az érdekel­tek felkészültek az új ke­nyér betakarításához. Az arató, cséplőgépekhez szük­séges gáz és kenőolaj, va­lamint egyéb üzemanyag igen nagy mennyiségben áll rendelkezésre. A tsz-ek jó­részt feltöltöttek üres tar- Magas számjegyekkel Markos József „karrierje’. Tanácskoztak róla, sokat, de nekem nem is tűnt fel, hanem az hogy mindegyik fel­szólaló azt hangoztat­ta­ Markos­­József re­mek üzletvezető. — Leleményes ke­reskedő — állapította meg Gérczei József, a jánosházi ÁFÉSZ igazgatósági elnöke — Ismerem, biztatás nélkül is nekigyűrkő­­zik­ tennivalóinak ... — Valamennyiünk kedve szerint dolgo­zik az egyházashetyei boltvezető — skan­dálta jambusban Végh Rezső. A szituáció mondat­foszlányait a jánoshá­zi ÁFÉSZ tegnapi egyházashetyei igaz­gatósági ülésén je­gyeztük fel. Ahol, ép­pen a szövetkezet egyházashetyes szer­vének előterjesztése szerepelt a tárgysoro­zaton. Boros Gyula kifejtette, csakúgy, mint Végh Rezső, Né­meth Gyuláné és má­sok, a kereskedelem erősen fellendült a vegyesboltban. — Az ember csak lelkesedni tud az iga­zi sikerért — han­goztatta egy felszóla­ló, aki Markos József bravúros munkáját az előterjesztésben sze­replő szürke szá­mokkal érzékeltette. Azt mondta: a ve­gyesbolt 1968-ban összegszerűen 120 000 forinttal növelte a forgalmát; tavaly el­érte a 2 146 000 fo­rintot Igen ... önámítás és illúzió nélkül hangsúlyozták az igazgatóság tagjai, hogy az egyházashe­tyei vegyesbolt a 12 községben működő üzlet között a leg­jobb eredményt mu­tatta fel. A sikerre nem áll rá a szabály, mi­szerint minden hasonlat sántít. — Miszerint — az üzletvezető elhárítot­ta magától a dicsére­tet. — Mondhatom, nincs semmi különös a munkámban. Csu­pán számontartom és számbaveszem a ve­vők kívánságait. A kívánságok telje­sülnek. Ebben van Markos József „kar­rierje”. Memóriájából idéz, csak Egyházas­­hetyen 102 tévékészü­lék és 44 olajkályha tulajdonos van. Ezek többségét ő rendelte A hűtőszek­rényeket is. Az is szép számmal talál­ható a háztartások­ban. Valami mégis fáj a vevőknek, gömbölyű kenyeret nem kapn­ak az üz­letben. Nincs zsom­bolja a sütőüzem­nek. Állítólag meg­rendelték már. Per­sze a kerékpár is hiánycikk. A múlt ősszel még árukap­csolás révén hozzá jutott a közönség a kerékpárhoz. Min­den hűtőszekrénnyel együtt kerékpárt is el kellett adni az üz­letben. Ez volt a nagykereskedelem ki­kötése. Jelenleg vi­szont 6 hónap után árukapcsolással sem vásárolható kerékpár az üzletben. Naív kérdés volna és a magyarázat is: miért nem? Tény és való ősszel a szezon végén bőséges készle­tekkel kínálkozik a nagykereskedelem. Az ómechanizmus kísér­tete ez még, mert a vásárló hiába nyom­ja el jobbik énjét, de joggal kérdezi: miért ősszel és télen van bőség kerékpárokból? A magas számje­gyek, vagyis az egy­­házashetyei vegyes­bolt több mint két­millió forintos évi forgalmát jelző ada­tok nem csak Mar­kos József „karrier­jét” érzékeltetik, ha­nem azt is, hogy ma nem elég lehetőséget teremteni emberek­nek, árut is kell szál­lítani részükre. Kü­lönben a felelős­ ke­reséssel mestersége­sen nem gyártunk mást, mint feszültsé­get. S ez legkevésbé elégíti ki a falusi ve­vőközönséget. (dkl)

Next