Vas Népe, 1969. október (14. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-09 / 234. szám
AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 234. szám Ara 80 fillér 1969. október 9. Csütörtök Az óvodák, a szórakoztató filmek, a fiatalok sokoldalú nevelése Országos értekezlet A megyei tanácsok vb elnökhelyetteseinek és művelődésügyi osztályvezetőinek részvételével kedden és szerdán országos értekezletet tartottak a Művelődésügyi Minisztériumban. A tanácskozást, amelyen Ilku Pál művelődésügyi miniszter is részt vett — dr. Orbán László, a miniszter első helyettese nyitotta meg. Bevezetőjében rámutatott: időszerűvé tette a konzultációt az illetékes tanácsi vezetőkkel, hogy megkezdődött az 1969—1970-es tanév és az új kulturális évad Folynak a negyedik ötéves terv előkészítő munkálatai. Szeretnék a tanácsok gondjait, problémáit megismerni és figyelembe venni a további munkában. A bevezető után dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes adott tájékoztatót a negyedik ötéves tervvel kapcsolatos minisztériumi fejlesztési elgondolásokról. Felhívja a figyelmet, hogy a születések számának várható emelkedése következtében jelentősen nőni fog az óvodák iránti igény. Ezért szükséges az eddiginél nagyobb arányú óvodai fejlesztés. Célszerű lenne, ha ennek megvalósítása — a tanácsok anyagi alapjai mellett — az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek anyagi eszközeit is felhasználnák. Film- és színházpolitikánk, valamint az általános iskolai, a gimnáziumi és szakközépiskolai oktató-nevelőmunka időszerű kérdései ugyancsak szóba kerültek a kétnapos értekezleten. Újhelyi Szilárd, a minisztérium filmfőosztályának vezetője tájékoztatójában egyebek közt hangoztatta: filmművészetünk nem korlátozódhat csupán a nagy kérdéseket feszegető filmekre, hanem beletartozik az is, amit az emberek szórakoztatásának nevezünk. E területen egyenlőtlen a fejlődés. Dr. Fekete József, a minisztérium közoktatási főosztályának vezetője a többi között kiemelte: az utóbbi évtized egyik igen lényeges eredménye hogy az általános iskola nyolcadik osztályát 14 éves korig a tanulók 80, 16 éves korig 90 százaléka elvégzi Az óvodáskorúaknak ma már 52,5 százalékáról gondoskodnak az óvodákban. Az általános iskolákban és a gimnáziumokban használatos tantervek és tankönyvek sokkal jobbak, mint korábban, a tanulók tudása jelentősen növekedett. Rámutatott a továbbiakban, hogy a gimnáziumi szakosított osztályok oktatási szempontból beváltak. Az általános iskolák alsó tagozatán az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a gyerekek alapkészségeinek fejlesztésére, jelentős módszertani újítások bevezetése van folyamatban a túlterhelés csökkentése érdekében, s a gimnáziumi matematika-oktatásban már az idén bizonyos módosításokat léptettek életbe. Vendégh Sándor, a szakoktatási főosztály vezetője hangsúlyozta, hazánkban jelenleg a 14—18 éves korosztály több mint kétharmada, a nyolc osztályt végzett és továbbtanuló gyerekek esetében pedig száz közül 76 szakközép-, vagy szakmunkásképző iskolában tanul. Rámutatott, hogy a szakképzést nyújtó iskolákban különösen nagy súlyt kell helyezni a fiatalok sokoldalú nevelésére, ez azért is fontos, mert a szakközépiskolákba járó diákok, 65—70 százaléka, a szakmunkásképzőkben tanuló fiataloknak pedig 80 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. A minisztériumi vezetők tájékoztatóiban és fölöttük kialakult vitában egyaránt nagy hangsúlyt kapott a fizikai dolgozók gyermekeivel való fokozott törődés fontossága, s ehhez az anyagi, tárgyi feltételek további javításának szükségessége. Dr. Orbán László a kétnapos országos értekezletet befejező zárszavában foglalkozott a vitában felmerült néhány kérdéssel és tájékoztatást adott a minisztérium előtt álló legfontosabb feladatokról. Hazaérkezett az NDK-ból a magyar párt- és kormányküldöttség Szerda délelőtt hazaérkezett az NDK-ból a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának, az NDK Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására részt vett a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette. Tagjai voltak: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Erdélyi Károly, a KBT tagja, külügyminiszterhelyettes és dr. Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövete, aki Berlinben csatlakozott a küldöttséghez. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá- nak tagja, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János külügyminiszter, Benkei Anrás belügyminiszter. Jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és a nagykövetség több munkatársa. MAI SZÁMUNKBÓL! Tüntetéssorozat Chicagóban ■ Görög miniszter szökése ■ Torony „vízfej“ nélkül ■ Dikotynos rablók Almaszüret. Foto: no Hízemeletes SZOT-szálló Bükön Mikor szűnik meg a fürdő idényjellege ? Az egyre nevesebb büki fürdőnk fejlesztési tervei — melyek megközelítik a hajdúszoboszlói színvonalat —, közelednek a megvalósuláshoz. A közelmúltban a VASÉP megkapta a mintegy 31 millió forint összegű kivitelezési megbízást az 500 négyzetméteres medence és mellette két kisebb — különböző hőfokú, — csempés fürdő lefedésére, valamint az ezres befogadó képességű, akasztós rendszerű ruhatárszárny építésére. A tervek között található a központi kazánház és a trafóház is. Az előbbit úgy tünteti fel a helyszínrajz, hogy az épület akalmazkodik az uralkodó szélirányhoz. Üzemeltetéskor a kéményből szálló füstgáz elkerüli majd a fürdőtelepet. Az építési munkákat 1970 első negyedévében megkezdi a VASÉP, és a Vas megyei Beruházási Vállalattal kötött megállapodás szerint 1971 végén adja át a létesítményeket. Ez az időpont egyben új szakaszt nyit a fürdő életében: megszűnik az idényjelleg. A kiszolgáló üzemekkel távlatokra megoldódik az üdülőtelep energia- és hőellátása. A fedett medencék épületére vasbeton donga héjszerkezet borul, oldalfalain üveges bevilágítók dominálnak. Reprezentatív előcsarnok fogadja majd a fedett fürdőbe lépőket. A SZOT Üdültetési Főigazgatósága az elkövetkező években bekapcsolja hálózatába a büki fürdőt is. A budapesti LAKÓTERV-nél elkészültek a hétemeletes 300 személyes SZOT szálló tanulmánytervei (a távlati bővítési elképzelések ezer befogadó képességről szólnak.) A 28 millió forint (becsült érték!) beruházási költséget igénylő üdülőszállót Károlyi István — a nemrég kétéves külföldi tanulmányútjáról hazatért — fiatal, tehetséges építész tervezte. 969 négyzetméter alapterületű lesz a szintenként 25 szobás épület. A lakói nyugati és keleti irányba néznek. Emeletenként társalgók, napozók. A toronyként magasodó ház tetején pedig nyitott terasz szerepel a rajzokon. A klubot, a konyhát, az eszpresszót, az éttermet és a személyzet öltözőit, fürdőit a szálló főépületétől két oldalt kinövő szárnyban helyezte el az építész. Két lift áll majd az üdülővendégek rendelkezésére. A szálló építésének megkezdése előreláthatólag 1971 második felében várható. Jelenleg a tanulmányterv véleményeztetése és jóváhagyása van folyamatban. A büki SZOT üdülő megvalósulása jelentős a fürdő felvirágoztatásában, ugyanakkor megyénket is gazdagítja: ez lesz az első SZOT üdülő Vas megyében. —ha —. Tudósítóink jelentik: 25 ezer forint jutalom Répcelakon a felszabadulási vetélkedőre A répcelaki közös községi tanács végrehajtó bizottsága javaslatára a tanácsülés elhatározta, hogy hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a tanácshoz tartozó falvak között vetélkedőt rendeznek a televízióból ismert „fekete-fehér, igen-nem” mintájára. A résztvevők az érintett községek múltjáról és jelenéről adnak majd számot. A vetélkedőn kiderül, hogy mennyire ismeri a lakosság a község történelmét és napjainkban betöltött társadalmi, gazdasági szerepét. A vetélkedőn legjobban szereplő községek jutalmazására 25 ezer forintot irányoztak elő. Ezt az összeget kulturális és sport célokra lehet majd felhasználni. Az elődöntőket 1970. április 4-ig bonyolítják le, a döntőt pedig május 7-ig rendezik meg Répcelakon. Dr. Fülöp József Televíziókat adtak az iskoláknak a sárvári üzemek Az országos kezdeményezésre, minden iskolának televíziót, a sárvári üzemek is megmozdultak. A sárvári Gépjavító Állomás és a téglagyár egyegy, a győri Vagon és Gépgyár sárvári üzeme két televíziót ajánlott fel a város iskoláinak. Legutóbb Kozó Ferenc, a sárvári Állami Gazdaság igazgatója adta át az általuk ajándékozott televíziót a kanotapusztai általános iskolának. A mozgalom még nem zárult le, bizonyára hamarosan lesz televíziója minden iskolának a járásban. Dr. Illy Tibor