Vas Népe, 1970. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
Egységes az értelmezés - sokszínű a végrehajtás A X. pártkongresszus vasi előkészületeiből A PÁRTÉLET FONTOS és időszerű tennivalóiról, az év végén sorra kerülő kongresszus előkészületeiről tanácskoztak a minap megyénk járási és városi pártbizottságainak vezető munkatársai. Beszámolóikból világosan kitűnt, jól ismerik, egységesen értelmezik a vezetőségválasztásra, a párttestületek újjáválasztására, a taggyűlési, pártértekezleti számadásra vonatkozó határozatokat. Bizonyos, az egész évi munka gerincét képező választási hadjárat megyei ütközeteit mindenfelé e határozatok szelleméből vívják nagy felelősséggel, ütemesen és időarányosan a vasi kommunisták. Így készülnek a számadásra, a tisztújításra, szövögetik jövőt formáló terveiket. A járási és városi pártbizottságok, s az irányításukkal választásokra készülő fél ezernyi pártszervezet, s néhány tucatnyi közbeeső pártbizottság és csúcsvezetőség munkatervben rögzítették legfontosabb teendőiket A kongresszusi készülődés konkrét szervezeti és tartalmi feladatait Intézkedési tervekbe foglalták. Megismerték ezeket nemcsak a párttestületek választott tagjai, hanem munkaprogramjává vált e feladatok megoldása a pártapparátus egészének, az aktivisták széles hálózatának. A pártszervezetek titkárait és vezetőségeit is idejében tájékoztatták a tervekről. Ahány pártbizottság és szervezet, megannyi kezdeményezés, szín és változat az egységesen értelmezett határozatok végrehajtásában. Mindenütt hozzáfogtak a négy, illetve két év munkáját értékelő beszámolók kollektív összeállításához. E célra a pártbizottságok külön munkabizottságokat szerveztek, amelyek a testületileg jóváhagyott vázlatok. SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSf*SSSSSS/SSSSSSSr/SSSSSSSSSfSSSySSSSWSSSSSSS/SSSSSSSSS/fSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSySSSSSSSJ szempontok alapján tanulmányozzák a korábbi állásfogllalásokat, határozatokat, készítik a számadást. Többnyire már megállapodtak az augusztusi és szeptemberi taggyűlések, a küldött-, és pártértekezletek időpontjában. Pontosan tisztázták, hol mennyi vezetőségi és testületi tagot, küldöttet válasszanak. A szombathelyi járási pártbizottság néhány nap múlva már a részletes választási útmutatót ismerteti az alapszervezeti titkárokkal. A körmendiek tájtitkári értekezleteket terveznek. A sárvári járási pártbizottság levélben fordult a gazdasági, intézményi vezetőkhöz. Kérte őket, tájékoztassák pártszervezetük vezetőségét területük gazdasági munkájának értékeléséről, feladatairól. Sárváron emlékeztetőket, segédanyagokat kapnak a pártszervezetek a városi pártbizottságtól a fontosabb határozatokról, állásfoglalásokról. A celldömölki járási pártbizottság kértea tömegszervezetek járási vezérkarát, hogy munkájuk helyi tapasztalatairól tájékoztassák a pártszervezeteket. Részletes vázlat készült e járásban a taggyűlési beszámolók összeállításához. Kőszegen és Szombathelyen különösen figyelemmel kísérik a kongreszszusi munkaversenyt, a munkások arányát a pártvezetésben, az ifjúságra és a dolgozó nőkre vonatkozó határozatok végrehajtását.. A PÁRTBIZOTTSÁG intézkedési tervek mellett készülőben vannak a helyi tennivalókat rögzítő, alapszervezeti feladattervek, naptári programok. Megkezdődött a beszélgetés a" párttagság egészével. Jó alkalom erre a nyilvántartás, az adatok egyeztetése. Folyamatban van a pártmegbízatások értékelése, a társadalmi, közéleti teherviselés egyes párttagok közötti arányainak felmérése. Annak eldöntése, kire, milyen feladatot lehet bízni a választások előkészítésében. Hiszen akad járás, például a celldömölki, ahol a párttagok kerek egyharmadának konkrét megbízatása lesz a jelölő-, a szavazatszedő bizottságban, a taggyűlés levezetésében és megszervezésében. Pontos felmérésük, kész elképzelésük van a pártbizottságoknak a választásokkal kapcsolatos kádermunkára. Megszervezték a vélemények kutatását és összesítését, kiket látna szívesen a párttagság a vezetőségekben, testületekben. A felsőbb pártszervek idejében véleményt formálnak az alapszervezetek vezetőségeinek munkájáról, de nem akarnak diktálni az augusztusban megválasztanán s legalább egy hónapig munkálkodó jelölő bizottságoknak. Ismertetik álláspontjukat, védelmükbe veszik, kiállnak az arra érdemesek mellett őrzödnek a pártdemokrácián. Átérezve a felelősséget, hogy a pártválasztás egyben nyitány is a jövő esztendei állami, társadalmi tömegszervezeti választásokhoz. NINCS SEMMI ELŐÍRÁS, sem kötelező statisztika a pártvezetőségi, testületi tagok választásához. Annyi cserét hajtanak végre, amennyit a pártmunka hatékonysága helyenként megkövetel. És annyit, amenynyit az adott terület személyi és más lehetőségei megengednek. Nem akarnak és nyilván nem is fognak megválni egyetlen olyan pártvezetőtől sem, aki eddig is jól dolgozott, érti a párt politikáját, kész munkálkodni annak megvalósításáért, s tekintélye, erkölcsi alapja van másokat is arra mozgósítani. Egybeeső e szándékokkal, hogy az igényekhez és adottságokhoz mérten mindenütt növelni kívánják a munkások arányát a vezetésben. Több fiatalnak szeretnének komoly pártmegbizatást adni A pártbizottságoktól az alapszervezetekig komolyan veszik a nők helyzetével kapcsolatos, központi határozat végrehajtását. Igyekeznek a választásokkal is megvalósítani a nőfelelősi rendszert, ahol ez indokolt Máshol esetleg egyéb reszorthoz kapcsolni. A vasi kommunisták a megye pártbizottsága és szervezetei így készülnek lépésről lépésre, egyre ütemesebben a vezetőségválasztásra a kongresszusra Megragadva a mindig időszerű, s a következő fokozatot is jól előkészítő feladatot, megoldva mindig a legfontosabbat, s kiválasztva a legindokoltabbat. Dézsi Mátyás adásokat is sugároz, itt székel a Fórum nevű magyar könyvkiadó, itt szerkesztik a Magyar Szó című napilapot, van magyar könyvesbolt, magyar folyóirat (a Híd), s anyanyelvünkön mindenütt beszélnek a városban. A Mose Pijade gimnázium magyar osztályainak érettségiző diákjai éppúgy kirakják tablóikat a legszebb kirakatokba, mint a szerb diákok. Külön szerencsém volt, hogy a XV. Sterija Játékok, megnyitóján a Magyar Szó szerkesztőségének egyik munkatársával részt vehettem. A Srpska Matica kiállító termében ebből az alkalomból külön kiállítást rendeztek a „Horvát Nemzeti Színház 100 éve" címmel, a megnyitót a színház igazgatója tartotta. Ivan Zajc több művének, köztük a Zrínyi emlékét megörökítő Subity— Zrinjski Nikola című opera plakátjait is bemutatták. A Sterija Játékok egyébként a délszláv színjátszás évenkénti seregszemléje. Jovan Sterija Popovity verseci születésű vígjátékíró emlékére minden évben Újvidéken mutatkoznak be a szövetségi köztársaságok élvonalbeli színházai. Az idei játékokat május 20-án este a Belgrádi Nemzeti Színház kezdte Ivan Studen: Vozsd (Vezir) című történelmi darabjával, másnap pedig a Szlovén Nemzeti Színház (Mariborból) folytatta Primozs Kozak művével, amelynek hangulatbű fordítása ez lehetne: Széni Che Gevara legendája. Némi keresgélés után megtaláltam a város régi képtárát is, ahol külföldi mesterek műveit és antik bútorokat, s egyéb iparművészeti alkotásokat mutatnak a látogatónak két dinár belépő ellenében. Mint tárlatvezetőm, egy rokonszenves, több nyelven beszélő fiatalember elmondta, a gyűjteményt egy újvidéki nőorvos vásárolta össze illetve kapta ajándékba rangos pácienseitől, köztük több magyar és osztrák grófnőtől. Három évvel ezelőtt elhunyt az orvos, így a városra maradt a rendkívül értékes képtár. Néhány cím a gazdag sorból: Veronese: A gyermek imádása, Jordaens: Gyermekbacchanália, Rembrandt: Portré, Rubens: Seneca, Brueghel: Lakoma az erdőben. Néhány mű valódiságát persze vitatják, s ma már nehéz eldönteni a vitát, mivel dr. Ility Branko nem vezetett nyilvántartást képeinek eredetéről. A horvátok nagy művésze, Ivan Mestrovics Újvidéken is halhatatlan szoborral örökítette meg nevét: a Szabadság tér közepén áll Szvetozár Miletity reformkori politikus hatalmas bronzszobra. Szemben vele a gótikus templom, háta mögött a városi tanácsház. A téren gyerekek játszadoznak, kergetik a leszálló galambokat, fáradt utasok ülik körül a szobor talapzatát, s buzgó cigánylegények vadásznak magyar turistákra. Egyedül voltam éppen, a Forum könyvesboltból jöttem, ahol méregdrágán kínálják a könyveket, például Zilahy Valamit visz a víz című kis kötetét 17 dinárért (tetszés szerint tessék beszorozni hárommal, néggyel vagy öttel, s megkapjuk a foontértéket!), amikor megállít egy barna képű fiú, s orrom alá dugja az öklét: — Aranygyűrűt vegyen... Mondom, nem kell, mire órát húz elő. — Akkor aranyórát... Az sem kell. — Jó ruhaszövetem van... Forintért is adom... Rázom a fejem, mert bár mindegyiket elfogadnám, ha éppen annyi pénzem volna, s nem tiltaná a vámhivatal, de nem az ajánlat lep meg Az a csodálatos szimat vagy ki tudja hányadik érzék, amellyel ez a sosem látott fiú megszagolta bennem a magyart és tétovázás nélkül anyanyelvemen szólít meg. Visszasietek a „Budapest” fedélzetére, be a 28-as kabinba, s gondosan méregetem magam a tükörben: vajon hol van az rám írva? S egyátalán mi az, ami rám van írva? S úgy általában: ránk magyarokra? Fiú, feladtad a kérdést, törhetem a fejem. Vacsora után úgyis táncest lesz, azalatt ágyamon heverészve nyugodtan eltűnődhetem. Hacsak Bata Jóska (négyünk egyike) fel nem dúlja ismét a kabint elgurult forintjai és dinárjai után, mint tegnap este... Bertalan Lajos 1970. június 2. Kedd Nemzedékek és foglalkozások A statisztikusok megvizsgálták, milyen mértékű a foglalkozáscsere egy-egy nemzedéken belül, illetve a leszármazottak mennyire maradnak hűek apjuk szakmájához. A mostani generáció helyzetének elemzéséből megállapították, hogy a három alapvető társadalmi réteg — az üzemi munkásság, a mezőgazdasági fizikai dolgozók és a szellemi foglalkozásúak — közül az értelmiségnél a legnagyobb arányú a változás. A nemzedéken belüli foglalkozáscseréhez képest lényeges eltérést mutat a generációk közötti átrétegződés. Például a mezőgazdaságban fizikai munkát végző 100 apa közül csak 41-nek a fia található ugyanebben a rétegben, 50 üzemi munkás lett, 9 szellemi dolgozóvá vált. Az üzemek, vállalatok fizikai munkásainál a réteghez kötődés aránya 70 százalék. A szellemieknél 68 százalék. „Ha szabad így mondani... Először ilyen formában találkoztam vele ,fia szabad így mondani, rámenős fiúk ám ezek itt mind, nem sajnálják a fáradságot ...” Márminthogy szabad-e használni a szót, hogy rámenős? Miért ne lenne szabad ? Dinamikus jelentéshangulatú szó, beszélt nyelvünket színesíti. Később aztán észrevettem, hogy ez a „ha szabad így mondani” meglepő esetekben is előfordul sokak beszédében. Azt mondja például valaki: „Ha szabad így mondani, ebben az évben a vezetőség nagyobb önállóságra bíztatta a... (Ha megmondom kiket, azt is elárulom, melyik területen tenyészik oly dúsan a kifejezés. Ez nem szándékom. Nem használóit akarom célbavenni, inkább magát a jelenséget. Úgy hiszem, megér néhány szót ez a lassan beszédtöltelékké váló kitétel. Ugyanis nem más, mint töltelék. Nemrég már ezt is hallottam: „Ha szabad így mondani, most sokkal több eső esik, mint tavaly”. Hát hadd szisszenjek föl most itt nyilvánosan! Ez a néha indokolt kifejezés olyannyira önálló életet kezd élni, ami már nevetséges és bosszantó is egyszerre. Mit várhat az ember? Ha ez így megy tovább, legközelebb azt hallom, hogy: „Ha szabad így mondani, fölkel a nap.” Vagy: „Ha szabad így mondani, a világ anyagi természetű.” (konczek) Az apró kis cuccok uralma ellen jelentős konferencián vettem részt a minap. Az egész ország területéről jöttek küldöttek, de külföldi vendég is érkezett szép számmal. Sohse gondoltam rá eddig, hogy aki valamire vitte már közöttünk, annak személyes holmija, táskája, kardigánja vagy bőröndje is „valaki”. Valaki, tehát gazdájához hasonló megbecsülést, kényelmet, azaz személyi jogokat élvez. Ép ésszel ma is tagadnám, hogy így igaz, ha nem láttam volna tulajdon két szememmel, hogy egy női kistáska, egy nagyobbacska szatyor és egy kardigán föltelepedett gazdája mellé egy székre. S noha ülőhelyet keresve húszan, harmincan is vádlóan néztek rá, a cucc nem zavartatta magát. Ott trónolt kihívóan egész délelőtt még akkor is, amikor néhányan már a falat támasztották közvetlen közelében. A gazdahölgy olykor-olykor megsimogatta kedves kis személyes holmiját, s talán biztató szavakkal további kitartó üldögélésre is buzdította, bár ebben nem vagyok bizonyos. Már csak azért sem lehetek az, mert mint elöljáróban mondottam, a teremben csupa érdemes szakmai nagyság volt jelen. Olyan, ki saját szorgalmából és közössége bizodalmából, segítségével vitte valamire. Márpedig az ilyen ember hogyan is tűrhetné, hogy amíg személyes cucca kényelmesen üldögél, addig még személyesebb embertársai kényelmetlenül álldogáljanak? Nyilvánvaló ezután, hogy kizárólag csak a holmit illethetjük részvétlenséggel, figyelmetlenséggel, illetlenséggel vagy pökhendiséggel És ebből következik a teendő is. Nevezetesen az, hogy vessünk már véget az emberen uralkodó, önző kis cuccok szemtelenkedésének. Tegyük oda őket, ahová valók, a fogasra, a ruhatárba vagy a csomagtartóba. Mégiscsak őket ületi inkább ez a hely, mint velünk konferenciázó embertársaink valamelyikét! M 11 M1 Majális, sportácsutatok, kitüntetések az Építők Napján Az illetékes minisztérium rendelkezésére az idén egy héttel előbb tartották meg az Építők Napját. Ez alkalomból most is gazdag programot állított össze az építők szakszervezetének megyei bizottsága. A sportkombinátban már szombaton délután elkezdődtek a különböző sportbemutatók este pedig vidám majálison szórakoztak az építőmunkások. Vasárnap — felhős, borús időben — megyénk valamennyi építő vállalatának üzemének dolgozói kivonultak a sporttelepre, hogy meghallgassák Raab Károlynak, az építők szakszervezete megyei bizottsága titkárának köszöntőjét. Ezt megelőzően a reggeli órákban a szocialista brigádok képviselői megkoszorúzták a szovjet hőlsi emlékművet. Koszorút helyeztek el az SZMT székházában lévő munkásmártírok emléktáblájára is. Szintén a reggeli órákban a vállalatok központjában kitüntetéseket, jutalmakat adtak át a legjobbaknak. Az Állami Építőipari Vállalat törzsgárdahazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére kiadott emléklapot és emlékplakettet. Kilenc óra után kisütött a nap, amikor az építők sportolói, valamint a vendégszereplő Hámán Kató Általános Iskola pajtásai zászlóerdőben kivonultak a pályára. Tekintélyes számú ünneplő helyezkedett el a lelátón, illetve a pálya szélén. Megjelentek a megyei és városi párt, illetve társadalmi szervek képviselői is, hogy az építőkkel együtt ünnepeljenek. A megyei titkár bevezetőül a felszabadulás óta eltelt huszonöt évről szólt. A nagyszerű építőmunkában jelentős szerepet játszottak a Vas megyei építők. Hangoztatta, hogy az ünnepeltekre ma is és a jövőben is nagy feladatok várnak. Különösen a lakásépítésben szaporodnak a tennivalók. Felidézte az építőmunkások nagyszerű hagyományait amelyeket okvetlenül felhasználni a jó kollektívák kialakításában. Az építők ünnepe alkalmából jó erőt, egészséget kívánt a további munkához. A köszöntő után az iskolások tornabemutatója, majd a sportolók műsora következett. Közben elkészült a halászlé, a bográcsgulyás s a népi zenekar vidám talpalávalót húzott az estig szórakozáshoz. (pósfai) VAS NÉPE a