Vas Népe, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

Folytatta munkáját a bolgár pártkongresszus Újabb politikai labdaváltás Peking és Washington között Egy nap a külpolitikában Szófiában folytatta illését a BKP X. kongresszusa, amelyen felszólalt Brezsnyev, az SZKP főtitkára s hang­súlyozta a Szovjetunió és a szocialista országok együtt­működésének fontosságát. Kádár János, az MSZMP KB első titkára a magyar kommunisták üdvözletét tolmácsol­ta a kongresszus résztvevőinek. Az Egyesült Államokban fontolóra veszik Izrael Új szuezi tervének támogatását. E terv szerint az izraeli megszállók visszavonulnának a csatorna mellől, ha az EAK fegyveres erői nem hatolnának be az övezetbe. Kelet-Pakisztánban hadbíróság elé állítanak több füg­getlenségi politikust, a betiltott Avanti Liga vezetői kö­zül. A kínai asztaliteniszezőket meghívták amerikai ven­dégszereplésre, Nixon is hajlandó fogadni őket. ­ Brezsnyev beszéde Szófiában Nagy Károly és Ambrus István, az MTI tudósítói je­lentik. Szerdán reggel folytatta munkáját Szófiában a Bol­gár Kommunista Párt X. kongresszusa. A délelőtti ülésen elsőként Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra szólalt fel. Beszédét szám­talanszor szakította meg a küldöttek tapsvihara, az SZKP és a bolgár—szovjet barátság éltetése. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára szerdán a Bol­gár Kommunista Párt X. kongresszusán mondott , üd­vözlő beszédében kijelentet­te: „Mi jól tudjuk, hogy a szocializmus országai annál jobban teljesítik majd tör­ténelmi küldetésüket, minél szorosabbra zárják soraikat, minél összehangoltabban cselekszenek a nemzetközi porondon”. „Egységünket soha senki nem bonthatja meg­ .Ennek egyik konkrét kifejezése pártjaink külpolitikai prog­ramjának közössége, amelyet kifejtettünk az SZKP XXIV. kongresszusán és itt a bolgár kommunisták kongresszu­sán”. Brezsnyev hangsúlyozta: „A legerősebb fegyverrel rendelkezünk: a marxista­­leninista tanításokkal, ame­lyek segítenek bennünket abban, hogy megtaláljuk a helyes választ az élet által felvetett új kérdésekre. Esz­méink ereje abban van, hogy azokat alátámasztja a társa­dalmi fejlődés egész menete, amely lépésről-lépésre vezeti az egész emberiséget a szo­cializmus felé. Ellenfeleink tudva ezt, minden eszközzel igyekeznek lejáratni eszmé­inket, kételyeket akarnak támasztani annak a nagy ügynek a történelmi igazsá­gával szemben, amelyért mi, kommunisták küzdünk. Ez az oka annak, hogy a burzsoá ideológia elleni of­­fenzíva, a harc a különbö­ző rendű és rangú opportu­nista, revizionista, nacio­nalista irányzatok ellen a legidőszerűbb feladat volt és marad számunkra” — mu­tatott rá Brezsnyev. A továbbiakban megje­gyezte, hogy a szocializmus építésének minden ország­ban megvannak a maga sa­játosságai, megkülönböztető jellegzetességei. Ugyanakkor történelmileg bebizonyoso­dott a közös törvényszerű­ségek jelentősége minden szocialista ország fejlődésé­ben. Brezsnyevet bolgár felszó­lalók követték a kongresszu­­si emelvényen, majd Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Dol­gozók Pártja politikai bi­zottságának tagja, a VDK pártküldöttségének vezetője kapott szót. Az indokínai helyzet elemzése után kife­jezte meggyőződését, hogy az amerikai imperialista ag­resszió, amely ma még sú­lyos szenvedéseket okoz a térség népeinek, végső soron elkerülhetetlen kudarcra van ítél­ve. Edward derek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára a bolgár kom­munisták fórumán üdvözlő beszédében jelentős helyet szentelt az SZKP nemrég megtartott XXIV. kongresz­­szusának, s történelmi je­lentőségűnek nevezte azt. A szocialista rendszer fejlődése fő törvényszerűségének fel­ismeréséből fakad — mon­dotta egyebek között — hogy e rendszerben a legfonto­sabb cél a dolgozó nép jó­létének, életszínvonalának emelése. Ennek szellemében zajlott le az SZKP kongresz­­szusa és a lengyel párt is ezt az utat akarja járni. Egyebekben Gierek síkra­­szállt a szocialista országok­kal, s mindenekelőtt a Szovjetunióval való barátság és együttműködés fejlesztése mellett. Európai problémák­ról szólva arra mutatott rá, hogy a szocialista országok eddigi békeoffenzívája már enyhülést hozott, s megte­remtette a feltételeket az európai biztonsági értekezlet e­sszéii­tasához. Kül­önösen nagy jelentősége lenne an­nak — mondotta Gierek — ha az NSZK egyszerre rati­fikálná a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kötött szerződéseit. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a magyar pártküldött­ség vezetője lépett ezután a kongresszusi emelvényre. A küldöttek hosszantartó taps­sal, „örök barátság”, kiáltás­sal fogadták az MSZMP első titkárát. Kádár János beszé­dét lapunk 1. oldalán közöljük. Pim­pami Hiifca: amerikai meghívás kínai sportolóknak Kőves Tibor, a MTI fe­dési tója jelenti: Az amerikai—kínai ping­pong kapcsolatok alakulástá­nak legmagasabb aáontú megvitatásárra került sor szerdán délelőtt a wa­shingtorsi Fehér Háziban Nixon az Egyesült Államok elnöke, és Breenhoven, az amerikai asztalitenisz szö­vetség elnöke között. A Fehér Ház átengedte a ki­váltságot az asztalitenisz szövetség elnökének, hogy ő jelentse be az amerikai közvéleménynek, a kínai ping-pong csapat elfogadta a meghívást, hogy később megállapítandó időpontban viszontlátogatást tegyen az USA-ban. A Fehér Ház nyomatéko­san aláhúzta, hogy a Wa­shington—Peking la­bdavár­­t és folytatása Nixon elnök teljes támogatását élvezi. Ronald Ziegler, az elnök sajtóti­kkára hangsúlyozta, hogy a Nixon-kormány „üd­vözölné a kínai asztalitenisz csapat látogatását” ett kész kiadni a aztókséges vízumo­kért. A Fehér Ház, nemhi­­vatalosan azt is értésre adta, hogy Nixon elnök Csou En­­laj miniszterelnök hasonló gesztusát viszonozva , szintén, kész személyesen fogadni a kínai asztali­teni­szezőket. Egyelőre azonban a Fehér Ház még korainak tekinti a spekulációkat egy ilyen találkozó lehetőségei­ről. Amerikai kormánykörök hangsúlyozzák,­­hogy eddig szigorúan „népközi” és nem kormányközi szinten történt közeledés az USA és a Kí­nai Népköztársaság között, de ugyanakkor reményüket fejezik ki, hogy Peking haj­landó lem a kambodzsai invázió idején megszakadt nagyköveti eszmecsere fel­újítására Varsóban. Elkeseredett harcok Bengáliában­ ­Tikka Khan altábornagy, Kelet-Pakisztán kormányzó­ja és katonai adminisztráto­ra, hétfőre hadbíróság elé idézett öt politikust, közöt­tük Tadzsuddin Ahmedet, a betiltott Avab­i Liga főtit­kárát és a párt első alelnö­­két, Abdul Marmant. Ha a nevezettek nem tesznek ele­get az idézésnek, akkor ügyüket távollétükben tár­gyalják le. A kelet-pakisztáni közpon­ti hatóságok egyébként újabb felhívásokban követe­lik az üzemi dolgozóktól, hogy haladéktalanul álljanak munkába. Az indiai Calcuttában idő­közben bejelentették, hogy az eltelt négy hét alatt In­diába menekült kelet-pa­kisztániak számát most már körülbelül 400 ezerre teszik. Indiába olyan jelentések érkeznek, hogy Pakisztán keleti országrészében folyta­tódnak az elkeseredett har­cok a központi hatalom erői és Mudzsábur Rahman sejk hívei között. Az AFP arról tájékoztat, hogy a pakisztáni hadsereg megszilárdítja állá­sait a keleti országrész ke­leti és nyugati határterüle­tein. Eközben fellángolt India és Pakisztán között a diplo­máciai háború. India — mint már jelentettük — ked­den elutasította Pakisztán­nak azt a követelését, hogy távolítsa el a calcuttai he­lyettes főmegbizotti hivatal­ból a „Bangla Desh”-hez húzó kelet-pakisztániakat és adja át az épületet az újon­nan kinevezett helyettes fő­­megbizottnak. India arra hivatkozott, hogy törvényei nem teszik lehetővé erőszak alkalmazását, de nem zár­kózik el attól, hogy Calcuttá­ban új pakisztáni helyettes főmegbízottat fogadjon. Mint ismeretes, a misszió 50 kelet-pakisztáni szárma­zású diplomatája, élükön a helyettes főmegbízottal, Hosszain Alival, bejelentet­te, hogy nem adja át a ki­­rendeltség épületét. Még ez az ügy sem zárult le, s Pakisztán máris újabb vádat emelt India ellen. Az ügy ezúttal azzal kapcsola­tos, hogy januárban, állító­lagos kasmíri szeparatásták, indiai légitérből Pakisztánba térítettek egy indiai repülő­gépet, majd napokkal később felrobbantották azt. (Reuter) Izrael új szuezi terve Az Egyesült Államok állí­tólag elfogadta Izrael állás­pontját, amelynek értelmé­ben Egyiptom egy „részleges megállapodás” esetén nem vonulna be a Szuezi-csatorna Izrael által kiürített keleti partjára. Ezt az értesülést az AFP hírügynökség „jól tájé­kozott” jeruzsálemi forrás­ból szerezte. Ezzel egyidejűleg viszont — mondják Jeruzsálemben egyiptomi technikusok átkel­hetnének a túlpartra, hogy elvégezzék, illetve ellenőriz­zék a Szuezi-csatorna újra­­megnyitásával kapcsolatos műveleteket. Mint ismeretes, Anvar Sza­dat elnök a minap kijelen­tette: ha Izrael kiüríti az egyiptomi területeket, az EAK-ot semmi sem akadá­lyozhatja meg szuverén jo­gainak gyakorlásában. (AFP) Egyiptom azonnali és hi­vatalos magyarázatot kért az Egyesült Államoktól azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy Washington újabb fegyvere­ket szállít Izraelnek, köztük 12 Phantom-típusú vadász­bombázót — jelenti az Al Ahram. Miként a lap rámu­tat, az újabb amerikai fegy­verszállítás arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok támogatja Izraelt hódító po­­litikájában. Anvar Szadat egyiptomi elnök üzenetet intézett Pompidou francia elnökhöz a legújabb közel-keleti fejle­ményekről. Az egyiptomi el­nök kedden magához kérette Franciaország kairói nagykö­vetét és tanácskozott vele. Az UPI szerint Szadat üze­nete összefügg azokkal a hí­rekkel, hogy Franciaország állítólag le akarja állítani a Mirage típusú repülőgépek szállítását Líbiába. (Reuter) A hanglemezre vett lenini hang története érdekes fe­­jezete Lenin életútjának. A gramofonlemez a forradalom előtti kor burzsoá szalonjai­nak jellegzetes, hivalkodó tartozéka volt. Oroszország­ban már 1907-ben több mint félmillió gramofon harso­gott. A forradalom után a piaci cserebere a gramofonok „tö­meges vándorlását” idézte elő. A polgári lakások egy­kori díszei a városokból a falvakba kerültek. Paradox helyzet alakult ki: az egy­szerű nép váratlanul hang­­lemezjátszó birtokába jutott. Lenin észrevette ezt a tényt, fel is használta. A ze­nés kávéházak gramofonle­mezei zúzdába kerültek és sellakos alapanyagból ezré­vel kezdték préselni a for­radalom eszméit szolgáló­­hanglemezeket. A rádióadást még nem ismerte a világ, falun még csak nem is ál­modtak ilyesmiről, a párt azonban megtalálta a tech­nikai lehetőséget, hogy élő­beszéddel, hívó, mozgósító, Lenin hangja magyarázó szóval forduljon az írástudatlan milliókhoz. Lenin maga gondoskodik arról, hogy a kimagasló ál­lami és pártvezetők beszé­deit hanglemezre vegyék, így például Kulinyin, Dzer­­zsinszkij húgját és másokét. Kezében híres órájával Le­nin gyakran állt maga is a fonográf mellé, hogy hang­ját lemezre vegyék. Egymás után készültek a hangleme­zek: „Mi a szovjethatalom­.’” „Felhívás a Vörös Hadsereg­hez”, „A munkafegyelemről”, „Hogyan szabadulhatnak meg a dolgozók mindörökre a földesurak és tőkések el­nyomásától?”, „A 111. Kom­munista internacionálé", és mások. Azokban a nehéz években óriási volt a papír­hiány, így sok ember előbb hallotta Lenin hangját, mintsem fényképét látta vol­na az újságok hasábjain. Lenin hangja ezer meg ezer hangtölcsérből csendült fel. Ma már nehezen tudjuk elképzelni, milyen primitív eszközökkel végezték annak idején a hangfelvételt. Viaszhengerre, majd később lemezre vésték be a rezgé­seket. A viaszhengert vagy korongot grafittal dörzsölték be, majd fémbevonatot ka­pott, s az így nyert fémmat­ricákról sajtolták azután a lemezeket. A hang erősen eltorzult, színezete megko­pott, a különféle zajok el­nyeltek egyes szavakat vagy mondatokat. A szovjet szakemberek már a harmincas években azt a célt tűzték maguk elé, hogy Lenin hangját újjá te­remtik, visszaadják tónusát. Lenin hangjának felújításá­ra irányuló munkájuk tel­jes sikerrel járt. Lenin megújított ■hangját­t ma mikrobarázdás lemezekre veszik, és egyéb modern hanghordozó berendezések­kel elevenítik fel. Szavai felcsendülnek a rádióban és televízióban, a mozik vász­nán. Szenvedélyes, meggyő­ző hangját nagy figyelemmel hallgatja ma is az egész vi­lág.­­ Vlagyimir Orlov VAS NÉPE Szovjet-EIK közös közlemény A szovjet kormány meg­hívására április 15-től 20-ig Moszkvában tartózkodott Mahmud Riad, az Egyesült Arab Köztársaság minisz­­terelnö­khelyettese és kül­ügyminisztere. Ale­kszej Koszagin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke fogadta Ria­dot. A megbeszélés során érintették a mindkét orszá­got kölcsönösen érdeklő kérdések széles kör­ét és el­sősorban az izraeli imperia­lista agresszió következmé­nyek felszámolásának kér­dését. Ismét megerősítést nyert, hogy a Közel-Keleten az igazságos és tartós béke csu­pán olyan alapon teremt­hető meg, ha végrehajtják a Biztonsági Tanács 1967 november 22-i határozatá­nak minden tételét, kivon­ják az izraeli csapatokat az 1967. június 5-e után meg­szállt minden, arab terü­letről, és biztosítják a Pa­lesztinai arab nép törvényes jogait. Ismét Lón Holt bízták meg A kambodzsai nemzetgyű­lés és az államtanács szer­dai ülésén Lan Nol tábor­nokot a hétfőn lemondott kormány miniszterelnökét marsallá nevezték ki. A ha­tározat egyben „nemzeti hőssé” nyilvánítja a kam­bodzsai puccsista rezsim ve­zetőjét. Cheng Heng kambodzsai államfő — a korábbi jelen­tésekkel ellentétben — csak ma fogadta el Lan Nol mi­niszterelnök lemondását és ugyancsak ellentétben a ko­rábbi jelentésekkel őt bízta meg az új kormány megala­kításával, nem pedig Sirik Matak miniszterelnökhelyet­­test — tűnik ki a Phnom Penh-i rádiónak az AFP ál­tal idézett közleményéből. A jelentésből nem tűnik ki, hogy Lon Nol a megbízást elfogadta-e vagy sem. Gyorshírek a nagyvilágból Pompidou elnök a legfelső katonai t­anács tagjait fogad­va kijelentette, hogy meg kell szüntetni a katonai kiadások csökkentését, s a nemzetnek meg kell hoznia „a védelme és függetlensége érdekében szükséges áldozatokat”.­­ A köztársasági elnök hangsú­lyozta, de Gaulle tábornok már eldöntötte azt a kérdést, hogy Franciaország nem tö­rődhet bele abba, hogy csak kisegítő szerepet játsszon va­lamelyik nagyhatalom olda­lán. (MTI) Geoffrey Rippon, az angol kormány „Mr. Európája”, aki szerdán hazaérkezett Hágá­ból, a londoni repülőtéren tartott rövid sajtóértekezle­tén igen biztatónak nevezte Chaban-Delmas francia mi­niszterelnök keddi beszédét, amely a nyugat-európai egy­ség fontosságát a minden­napi alkudozások fölé he­lyezte. Bartók Béla születésének 90. évfordulója alkalmából 1971. március 24—26 között zajlott le Szlovákiában a ju­bileumi ünnepségek első ré­sze. Szlovákia szocialista aka­démiája a Matica Slovenská­­val közösen szemináriumot szervezett Bartók Béla életé­ről és alkotói tevékenységé­ről, hangversenyeket rende­zett a szerző műveiből. A Horvát Szocialista Szö­vetség (népfront) végrehajtó bizottsága megállapította: „tanúi vagyunk olyan kísér­leteknek, hogy bizonyos ju­goszláv ellentmondásokat Szerbia és Horvátország kö­zötti ellentéteknek állítsanak be. Az ilyen magyarázatok­kal határozottan szembe­he­lyezkedünk”. A nemzetközi atomenergia ügynökség bécsi központjá­ban szerdán sajtótájékozta­tón V. C. Trivedi, az­ IAEO (nemzetközi atomenergia ügynökség) kormányzó­taná­­csának ez évi elnöke ismer­tette annak a negyven or­szág delegátusaiból álló bi­zottságnak munkáját, amely kidolgozta az atomsorompó szerződés keretében végre­hajtandó ellenőrzést. Az SZEP Központi Bizott­sága táviratban üdvözölte a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságát az NSZEP megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. A Német Szocialista Egységpárt létrejötte új szakasz kezdetét jelentette a német munkás­mozgalom történetében — hangoztatja többek között a távirat. (TASZSZ) Őrizetbe vették kedden New York-ban Meir Kaha­­net, az úgynevezett zsidó vé­delmi liga vezetőjét, vala­mint nyolc társát miután botrányos jeleneteket provo­káltak Irak ENSZ-misszió­­jának székháza előtt (UPI) Az ENSZ európai gazda­sági bizottságában képviselt tőkésországok többsége ismét állást foglalt a bizottság munkájában való NDK-rész­­vétel ellen, és ezzel azt is megakadályozta, hogy az NDK meghívót kapjon a most folyó 26. ülésszakon való részvételre. Berlinben a Német Szocia­lista Egységpárt megalakulá­sa 25. évfordulójának küszö­bén az NSZEP Politikai Bi­zottságának tagjai találkoz­tak a párt veteránjaival. A találkozót Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizott­ságának első titkára, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság államtanácsának elnöke nyitotta meg. Egy fülöp-szigeti bíróság szerdán maximálisan négy év és két hónapi börtönre ítélte Benjamin Mendoza bo­líviai festőt, aki a múlt év novemberében merényletet kísérelt meg az ázsiai kör­utazáson járó VI. Pál pápa ellen. A bíróság első fokon dön­tött, a büntetésből legalább két év és négy hónapot kell Mendozának letöltenie. 1971. április 22. Csütörtök

Next