Vas Népe, 1971. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-14 / 242. szám
Nixon moszkvai útja megmutatja: a nemzetközi politika alapvető kérdéseit nem lehet a Szovjetunió nélkül megoldani Egy nap a külpolitikában Iránban egyhetes színpompás ünnepségsorozat kezdődött a császárság megalapításának 2500. évfordulója alkalmából. Reza Pahlavi iráni sah szerdán a persepolisi Darius palota festői romjai között sajtókonferenciát tartott. 37 ország államfőjét, illetve kormányfőjét a Shiráztól 60 kilométerre elterülő ősi Persepolisban felállított hatalmas sátortáborban látják vendégül. Az ünnepségen részt vesz hazánk és a Szovjetunió államfője is. Péter János külügyminiszterünk beszédet mondott az ENSZ-közgyűlés ülésén. Az etióp uralkodó Kantonban tartott beszédében elégedetten emlékezett meg a kínai vezetőkkel folytatott megbeszéléseiről. Berlinben folytatódnak a német államközi megbeszélések. Honecker és Biszku találkozója Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt első titkára szerdán délelőtt fogadta Biszku Bélát, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát és kíséretét. A találkozón ott volt Kovács Imre hazánk NDK-beli nagykövete. Jelen volt Paul Verner, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság titkára. A beszélgetés a szoros barátság szellemében folyt le és minden felvetődött kérdésben a nézetek azonosságát mutatta. Szovjet-egyiptomi közös közlemény Szerdán Moszkvában közös közleményt hoztak nyilvánosságra Anvar Szadat egyiptomi elnöknek a Szovjetunióban tett hivatalos baráti látogatásáról, Leonyid Brezsnyevel, Nyikolaj Podgornijjal és Alekszej Kosziginnal folytatott tárgyalásairól. ... v. ,sy A tárgyalások során a a szovjet fél leszögezte, hogy a jövőben is sokoldalú segítséget nyújt Egyiptomnak és a többi arab országnak, és a jövőben is hatékonyan támogatja az imperialista izraeli agresszióval vívott igazságos harcukat. A felek — figyelembe véve az izraeli agressziós politika következtében kialakult rendkívül veszélyes közelkeleti helyzetet — véleménycserét folytattak azokról a további közös lépésekről, amelyek célja az izraeli agresszió következményeinek felszámolása, a térség biztonságának, igazságos békéjének megteremtése. Egyebek között megállapodtak azokban az intézkedésekben, amelyek Egyiptom katonai erejének további erősítését célozzák. A tárgyalások során Anvar Szadat egyiptomi elnök igen nagyra értékelte azt a támogatást, amelyet az arab népek és államok a Szovjetuniótól és a többi szocialista országtól kapnak. " A kommunistaellenesség és a szovjetellenesség terjesztésére irányuló próbálkozások egyetlen célja a forradalmi arab harcosok sorainak megbontása. Ezek a próbálkozások azt is szeretnék elérni, hogy kárt okozzanak az arab népek és igazi szövetségeseik, a szocialista országok közössége között meglevő együttműködés és szolidaritás ügyének. Ezért a felek határozottan elítélik a kommunistaellenességet és a szovjetellenességet, mert az a népek nemzeti érdekeinek okoz kárt és csakis a nemzetközi imperializmus érdekeit szolgálja. A Szovjetunió vezetői kifejelezték reményüket, hogy az Arab Köztársaságok Szövetsége valóra váltja az arab népek törekvéseit, az egész arab világ valamennyi valóban haladó erejének központi támaszává válik és hozzájárul az antiimperialista harcban összeforrott arab népek sorainak tömörítéséhez. A két fél szilárd meggyőződése, hogy azok a tárgyalások és beszélgetések, amelyekre Anvar Szadat elnök Moszkvában tett látogatása idején került sor, új szakaszt nyitottak a Szovjetunió és az EAK, az SZKP és az ASZO közötti baráti kapcsolatok elmélyítésének és kibővítésének útján. Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin elfogadta Anvar Szadat egyiptomi látogatásra szóló meghívását. Anvar Szadat egyiptomi elnök, aki a Szovjetunióban tett látogatását befejezve szerdán elutazott Moszkvából, hazafelé egy órára megszakította útját Belgrádban. Szadat rövid megbeszélést tartott Dzsemal Bijedics miniszterelnökkel, Mirko Tepavac külügyminiszterrel és más magas rangú jugoszláv személyiségekkel, majd továbbutazott Damaszkusz felé. Német államközi megbeszélések Egon Bahr, a bonni kancellári hivatal államtitkára Berlinben, az NDK fővárosában szerdán délelőtt tíz órakor kezdte meg 24. tanácskozását Michael Kohllal, az NDK miniszterelnökségi államtitkárával. Bahr államtitkár kedden este érkezett Nyugat-Berlinben kijelentette, hogy a tárgyalások „intenzív szakaszba érkeztek”. Dr. Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr a bonni kancellári hivatal államtitkára tanácskozott Nyugat- Berlin és az NSZK közötti tranzitforgalom valamint a két német állam közötti általános közlekedési szerződés kérdéséről. A nyugati hírügynökségek szerint lehetséges, hogy az államtitkári szintű német államközi találkozó ezúttal több napig fog tartani. Michael Kohl és Egon Bahr csütörtök délelőtt 11 óra körül Berlinben folytatja megbeszéléseit. A bonni delegáció és a házigazdák szerda este közösen megtekintették a berlini együttes előadásában az „Állítsátok meg Arturo Uit” című Brecht-darabot. ___________________________ Szovjet—amerikai csúcstalálkozó „Nixon Moszkvába megy” — ezzel az első oldalas szalagcímmel jelentek meg kedden este a washingtoni délutáni lapok késői kiadásai. A CBS, az NBC és az ABC országos tv-hálózatok esti híradóikban részletes filmriportban számoltak be a Fehér Ház rendkívüli sajtóértekezletéről, amelyen Nixon elnök személyesen jelentette be az 1972. május második felére tervezett moszkvai látogatását. Első kommentárjaikban az amerikai hírmagyarázók egyöntetűen kiemelték, hogy a második világháborús antifasiszta koalíció jaltai találkozója óta, amelyen az USA-t Franklin D. Roosevelt elnök képviselte, ez lesz az első eset, hogy amerikai elnök látogat el a Szovjetunióba. Az amerikai fővárosban egyébként nem annyira a hosszabb idő óta „a levegőben lógó” szovjet—amerikai csúcstalálkozó híve, mint inkább az elnöki látogatás jóelőre történt bejelentésének időzítése keltett meglepetést. Nixon elnök nyomatékosan hangsúlyozta ugyan, hogy pekingi és az azt követő moszkvai látogatása „nem kozmetikai célzatú” vagyis, hogy, nem kortes-megfontolásokból kíván „megszépített arculatot tölteni, mindazonáltal amerikai hírmagyarázók Nixon elnök 1972-es elnökválasztási stratégiáját látják kikristályosodni a keddi bejelentéshez fűzött elnöki megjegyzésekből. Ford Rowan, a washingtoni Wtop tv-állomás fehérházi tudósítója szerint az elnöki sajtóértekezlet megjegyzéseiből kirajzolódik a választási menetrend: novemberben újabb bejelentés a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok további kivonásáról, azután látogatás Pekingben, majd a vietnami háborúban való amerikai „kombattans részvétel befejezésének” bejelentése és végül a moszkvai látogatás. „Mindez alkalmas lehet arra — fűzte hozzá a tudósító —, hogy Richard Nixon a „békecsináló elnök” szerepében jelenítse meg magát az amerikai közvélemény előtt az elnökválasztások évében”. Nixon elnök sajtóértekezleti megjegyzéseiből amerikai megfigyelők arra következtetnek, hogy a szovjet— amerikai csúcstalálkozó napirendjén a legnagyobb hangsúllyal a stratégiai fegyverkorlátozás problémaköre, az európai kölcsönös haderőcsökkentés, illetve az európai biztonsági értekezlet témája, valamint a közel-keleti helyzet kerül majd szőnyegre. Feltételezik, hogy a vietnami háború kérdése is „szóba kerülhet”. Ez utóbbira egyébként Nixon elnök csak nagyon óvatos formában utalt, mintegy azt a benyomást keltve, hogy addigra „esetleg véget ér az amerikai részvétel a háborúban”. Fania Jordán asszony, Angela Davis testvére (bal oldalt) Londonba érkezett. Szelasszié hálás Kínának Hailé Szelasszié etióp császár Kantonban a tiszteletére adott fogadáson beszédet mondott, s a többi között háláját fejezte ki azért a baráti fogadtatásért, amelyben Kínában részesítették. A kantoni fogadáson — mint az AFP írja — jelen volt Csou En-laj kínai kormányfő és Li Hszien-nien miniszterelnökhelyettes is. A császár hangsúlyozta, hogy Mao Ce-tung elnökkel, a miniszterelnökkel és a többi kínai vezetővel folyta■ tett megbeszélései és a pekingi tartózkodása során kötött megállapodások új látóhatárt nyitnak az afro-ázsiai közösség kötelékének megszilárdítására a bandungi elvek alapján. Gyorshírek a nagyvilágból ENVER HODZSA elnöklete alatt 1971. október 12-én megnyílt az Albán Munkapárt Központi Bizottságának 13. plénuma. A plénumon a párt hamarosan sorra kerülő VI. kongresszusára készített beszámolókat vitatják meg. ★ SZERDÁN szovjet szakszervezeti küldöttség utazott Tokióba. A delegációt Alekszandr Selepin, a Központi Tanács elnöke vezeti. SZERDÁN ülést tartott az Interparlamentáris Unió szovjet csoportjának szovjet —francia tagozata. Az ülés résztvevői nagy fontosságú eseményként üdvözölték Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának küszöbön álló franciaországi látogatását. A FŐTITKÁR SZÓVIVŐJE U Thant nevében szerdán a következő nyilatkozatot hozta nyilvánosságra: " A főtitkár örömmel fogadta azt a hírt, hogy Nixon elnök a tervek szerint, Moszkvába látogat és tanácskozik a Szovjetunió vezetőivel. A látogatás újabb lépés a nagyhatalmak közötti kapcsolatok megjavításának útján. ★ VAS NÉPE Péter János felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) Tuuiknak. Örömmel állapítható meg, hogy itt a közgyűlésen növekszik azok száma, akik a Kínai Népköztársaság teljes jogának helyreállítása mellett vannak az Egyesült Nemzetek működésében. Egy Kína van, és ha a közgyűlés a Kínai Népköztársaság képviseletének a meghívása mellett dönt, ez azt jelenti, hogy itt még egy másik kínai delegáció nem lehet. Tajvannak és a kontinentális Kínainak kell egymással rendeznie vitáit. Világos, hogy Tajvan is az egyetlen Kína elmélete alapján áll. Ez a mostani közgyűlés — ellentétben a múlt évi jubileumival — rendkívül jó légkörben indul. Ez azt mutatja, hogy a múlt év óta sok kedvező változást tapasztaltunk a nemzetközi viszonyokban. A változások egyik okát már említettem azzal, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének ajtaja nyílni készül a Kínai Népköztársaság előtt Ennél lényegesebb ok az, hogy javulnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai. A nemzetközi élet fő feladata minden demokratikus erő és minden emberséges ember számára a termonukleáris háború veszélyének elhárítása. Az egyezmények a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a termonukleáris háború véletlen kitörésének kiküszöbölésére és a Moszkva— Washington között létesített közvetlen „forró drót” rendszerének tökéletesítésére a nemzetiközi élet egyik legfontosabb jó híre. A nemzetközi viszonyok , javításához tartozik a stratégiai fegyverek korlátozására irányuló tárgyalások folytatása körültekintő, reális módon. Emellett a biológiai fegyverek megsemmisítésére irányuló egyezmény terve ma már itt van a közgyűlés előtt. Az emberiséget az új világháborútól és a termonukleáris háború veszélyétől csak az általános és teljes leszerelés fokozatos megközelítése mentheti meg. A most létrejött vagy tervezett részletmegállapodások ezt a történelmi célt szolgálják. Senki nem tekint ezekre a célokra valamilyen naív várakozással. Ebben az összefüggésben utalok a Szovjetunió javaslatára az öt nukleáris hatalom összejövetelévelés a leszerelési világkonferenciával kapcsolatban. Ezek a javaslatok önmagukban is segítenek napirenden tartani a fegyverkezési verseny megszüntetésének, az általános és teljes leszerelés megvalósításának gondolatát. A szovjet-amerikai viszony javulása mellett általános nemzetközi viszonyok kedvező változása keretében az európai viszonyok új eseményei gyakoroltak lényeges határt a nemzetközi légkörre és így a mostani közgyűlésre is. Az európai viszonyok ilyen nagyarányú változásában lényeges szerepe van a Német Demokratikus Köztársaság nagymértékű fejlődésének. Van kelet-német ■csoda is. Ez segítette elő a mostani nyugatnémet kormány minden korábbinál realisztikusabb politikáját. Ez vezetett el a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság szerződéséhez, valamint a Nyugat-Berninre vonatkozó négyhatalmi megállapodáshoz. A második világháború útján, az osztrák államszerződés óta ezek a szerződések a legfontosabb események kelet és nyugat között. Az európai biztonsági konferencia előkészítésében szükséges újabb előrehaladáshoz azt tartják előfeltételnek, hogy előzetesen mind a három dokumentum ratifikálása, svorte hatályba lépése történjék meg. A magyar kormány többféle formában kifejtette : a Varsói Szerződés többi tagállamaival együtt —, hogy a nemzetközi életben nem helyess a lényegükben bármennyire egybetartozó kérdések egyikének a megoldását sem a másik megoldásának az előfeltételévé tenni. Péter János vitába száll azokkal, akik előfeltételeket szabnak a konferencia összehíváséhoz. Mi, akik készek vagyunk akár már holnap összeülni a konferenciára, kénytelenek vagyunk ezt a politikai realitást elfogadni. Viszont azt kérjük, hogy a várakozási időt ne töltsük tétlenséggel. Vagyis: a többoldalú tárgyalások lehetőségének általános megnyílása előtt kezdjük el, illetve folytassuk kétoldalú tárgyalások keretében annak megvitatását, hogy milyen szervezésben képzeljük el a konferencia, illetve a konferenciasorozat előkészítését, a napirendjét és a megfogalmazandó dokumentumokat. Ide értve a konferencia vagy az európai biztonság állandó orgánumát is. Az európai biztonság ügye összefügg az egész világ békéjével. Nemcsak olyan kérdésekben mutatkozik javulás, amelyekben gyakorlati előrehaladás tapasztalható, hanem olyanokban is, amelyekben a gyakorlati megoldás felé vagy nagyon kevés, vagy egyáltalában semmilyen lépést nem tudtunk tenni . Ilyen kérdés: A vietnami agresszió. A háború még mindig folyik. Időnként új lendületre kap, sőt újabban a korábbinál szélesebb területre is kiterjed. A vietnami nép megbecsülése azonban, ideértve igazának elismerését, soha nem volt általánosabb. Hazánk külpolitikájáról a többek között Péter János kifejtette: 1. Amint az ország belső életében a nép alapvető javát kívánjuk szolgálni, úgy külpolitikában minél kedvezőbb életfeltételeket kívánunk biztosítani a nép élete számára. 2. Mivel népünk és minden nép jövője alapvetően összefügg a termonukleáris háború elhárításának lehetőségével, ezért, mi részt veszünk minden nagy nemzetközi együttműködésben, amely a termonukleáris háború veszélyének elhárítására irányul. 3. A helyi konfliktusok is nagy háborúkhoz vezethetnek, ezért támogatunk minden lépést, amely az agreszszió felszámolására irányul. 4. A Varsó Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapelveinek megfelelően a nagy nemzetközi együttműködésekért dolgozunk. Készek vagyunk részt venni minden tárgyalásban — így az európai biztonsági rendszer kidolgozásában —, amely feleslegessé teheti a katonai szövetségi rendszereket. Amíg azonban a NATO képviselői nem hajlandók erre, erősítjük védelmi katonai szervezetünket. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa olyan intézmény, amely nem zárkózik el mas országoktól. Mi az integráció mellett, de a diszkrimináció ellen vagyunk. 5. Szoros kapcsolatokat keresünk a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Keressük a többi szocialista országgal is kapcsolataink mélyítését. Szélesíteni akarjuk kapcsolatainkat a Kínai Népköztársasággal és minden más szocialista országgal, ideértveAlbániát is. 6. Nagy törekvésünk, hogy Ázsia, Afrika, Latin-Amerika országaival bővüljenek kapcsolataink. 7. A békés egymás mellett élés elvei alapján fokozzuk kapcsolatainkat a nyugat-európai és amerikai országokkal. Számos kérdést, amely a magyar—amerikai kapcsolatokat terhelte, sikerült rendezni az utóbbi időben. Ennek következtében kapcsolataink fejlődésében m új lehetőségeket lehet feltárni. A két német állom viszonyának javulása új lehetőségeket tár fel a magyar— nyugatnémet kapcsolatok előtt is. 1971. október 14. Csütörtök