Vas Népe, 1972. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
Megválasztották a TOT elnökségét (Folytatás az 1. oldalról) az árak szerepét tovább növelni, mind a mezőgazdasági, mind az ipari eredetű anyagok, eszközök tekintetében. A mezőgazdasági termelés sajátosságából fakad, hogy átmenetileg pénzügyi és gazdasági nehézségek keletkezhetnek a termelőszövetkezetekben. Ezért fontos és hasznos kezdeményezésként értékelte a kongresszus a szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjának létrehozása érdekében tett erőfeszítéseket Felhívta a termelőszövetke-,zeteket, hogy területileg képezzenek támogatási alapokat. Helyesnek tartja azt is, ha a szövetkezeti gazdálkor fejlesztéséhez — az önkéntesség alapján — igénybe veszik a tsz-tagok pénzügyi segítségét is. A kongresszus megállapította, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek érdekképviseleti szerveinek szervezeti és működési elvei beváltak, de szükség lesz munkájuk fejlesztésére is, hogy jobban segíthessék a szövetkezetek gazdasági és társadalmi fejlődését Foglalkozzanak többet a szövetkezetek belső életének fejlesztésével, a vezetés színvonalának javításával. A kongresszus megbízza a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát hogy kezdeményezze saját termelőszövetkezeti lap indítását Végezetül ebben a dokumentumban a kongresszus felhívással fordul az ország valamennyi mezőgazdasági szövetkezetéhez, hogy segítsék, támogassák az állásfoglalásban foglalt feladatok megvalósítását Ezután Pesli István, a szavazatszedő bizottság elnöke, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz elnöke ismertette a szavazás rendjét A szavazás eedményét a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette, majd az újonnan megválasztott Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa visszavonult, megtartotta első ülését és megválasztotta testületi szerveit és tisztségviselőit. • A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke: Szabó István; elnökhelyettesek: Moharos József, dr. Nyíri Béla és dr. Somka István. A kongresszuson száznál több javaslat hangzott el, ezeket az újonnan megválasztandó Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, s annak elnöksége dolgozza fel részleteiben, s az anyagot a kormány elé terjeszti. A vita alapján dolgozza ki a TOT és az elnökség azt az akcióprogramot is, amelynek alapján széleskörűen ismerteti majd a kongresszus állásfoglalását, határozatait, s elősegíti a megjelölt feladatok végrehajtását Szabó István rámutatott arra, hogy a kongresszuson sokan foglalkoztak az üzemen belüli ellenőrzéssel. Ebben a munkáiban jelentős segítséget nyújtottak a területi szövetségek, amelyek kialakították az ellenőrzés rendszerét Az ellenőrzést azonban még tovább kell fejleszteni, nagyobb segítséget kell nyújtani a termelőszövetkezeteknek. Új kiváló és érdemes művészek Hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából tegnap az Országház delegációs termében rendezett ünnepségen művészeket tüntettek ki a Magyar Népköztársaság Kiváló, illetve Érdemes Művésze címmel. Dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese köszöntötte a művészeket és adta át a kitüntetéseket. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a szocialista kultúra terén elért eredményeik elismeréséül a „Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze” címmel tüntette ki. Andor Ilona Liszt-díjas karnagyot, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét több évtizedes kórusvezetői és pedagógiai munkásságér ért; Borsos Miklós Kossuthdíjas és Munkácsy-díjas szobrászművészt, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét magas színvonalú alkotói munkájáért; Greguss Zoltánt, a Madách Színház színművészét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét öt , évtizedes színművészi munkásságáért; Kálmán Györgyöt, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas és Jászai-díjas színművészét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét kiemelkedő színművészi alakításáért; Kollányi Ágoston Kossuth-díjas filmrendezőt, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét népszerű tudományos filmjeiért; Kása György Erkel-díjas zeneszerzőt és zongoraművészt, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét életművéért; Makrisz Agamemnon Munkácsy-díjas szobrászművészt, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét a köztéri szobrászatban elért eredményeiért; Radnay Györgyöt, a Magyar Állami Operaház magánénekesét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét opera szerepeiben nyújtott művészi teljesítményeiért; Vaszy Viktort, a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezető karnagyát, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét művészi munkásságáért és a vidéki operakultúra fejlesztése terén elért eredményeiért. „Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze” címmel tüntette ki: Avar Istvánt, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművészét , kiemelkedő színészi alakításáért: Bacsó Péter Balázs Béla-díjas filmrendezőt, a munkásélet ábrázolásában elért kiemelkedő teljesítményeiért: Bretus Máriát, a Pécsi Nemzeti Színház Liszt-díjas balett-táncosát a balettművészetében elért eredményeiért; Fényes Szabolcs Erkel-díjas zeneszerzőt több évtizedes, sokoldalú alkotói munkásságáért; Hamala Irént, az Állami Operaház balettmesterét művészi és balettpedagógiai munkásságáért; Iványi Józsefet, a Szegedi Nemzeti Színház Jászai-díjas színművészét színvonalas művészi alakításáért; Kádár Györgyöt, a Képzőművészeti Főiskola tanárát, Kossuth-díjas és Munkácsy-díjas festőművészt, művészi és művészetpedagógiai munkásságáért; Kiss Nagy András Munkácsy-díjas szobrászművészt, szobrászművészeti tevékenységéért; Kocsis András Kossuth-díjas és Munkácsy-díjas szobrászművészt, több évtizedes alkotói munkásságáért; Kovács Béla Liszt-díjas klarinétművészt, a Magyar Állami Operaház zenekari művészét,kimagasló művészi teljesítményeiért; Mensáros Lászlót, a Madách Színház Jászai-díjas színművészét magas színvonalú szíművészi és előadóművészi munkásságáért; Mihályfi Imrét, a Rádió és Televízió Balázs Béla-díjas rendezőjét, rendezői munkásságáért; Mura Pétert, a Miskolci Szimfonikus Zenekar Liszt-díjas vezető karnagyát, széleskörű művészi tevékenységéért; Nemesszeghy Lajosnét, a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium igazgatóját, énekkarvezetői és Zenepedagógiai munkásságáért; Orosz Adélt, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas és Liszt-díjas magán táncosát, a balettművészetben nyújtott kiemelkedő művészi teljesítményéért: Papp Gyula festőművészt, életművéért; Reich Károly Kossuth-díjas és Munkácsy-díjas grafikusművészt a grafikai műfajban elért eredményeiért; Róna Viktort, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas és Liszt-díjas magántáncosát, a balettművérzetben nyújtott kiemelkedő művészi teljesítményéért; Schaár Erzsébet Munkácsy-díjas, szobrászművészt, a szobrászatban elért ele éményeié+* Serezi Lászlót, a Magyar Állami Operaház Az idei művészeti díjakat is pénteken a Fészek Klubban adták át A József Attila-díj I. fokozatát kapta Csorba Győző, Kálnoky László és Lányi Sarolta költő-műfordító, Szabó Magda író; II. fokozat: Kertész Ákos író, Kormos István költő, Lator László költő-műfordító, Molnár Zoltán író; III. fokozatát: Illa Mihály, Szabó B. István kritikus, Tóth Judit költő-műfordító részesült Jászai Mari-díjasok: I. fokozat: Márkus László, a Madách Színház színművésze, Sándor János, a Békéscsabai Jókai Színház főrendezője, Tamanek Nándor, a Vígszínház színművésze, Vágó Nelli, a Nemzeti Színház jelmeztervezője. II. fokozat: Drahota Andrea, a Thália Színház színművésze, Gál István, a Magyar Rádió és Televízió rendezője, Gosztonyi János, a Thália Színház színész-rendezője, Németh Sándor, a Fővárosi Operettszínház színművésze, Papp Éva, a Vígszínház színművésze, Sinkó László, a Nemzeti Színház színművésze, Tímár Éva, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze. 1 * . III. fokozat: Haumann Péter, a Huszonötödik Színház színművésze, Szigeti Géza, az Állami Déryné Színház színművésze, S. Tóth József, a Győri Kisfaludy Színház színművésze, Verebély Iván, a Vidám Színpad színművésze. A Balázs Béla-díj I. fokozatát Drégely Lászlónak, a Magyar Rádió és Televízió díszlettervezőjének, Magyar József filmrendező-operatőrnek, Vámos László fotóművésznek és Zsombolyai János filmoperatőrnek ítélték oda. II. fokozatát: Gábor Pál filmrendező, Rédner Márta fotóművész, Sándor Pál filmrendező kapta; III. fokozatában: Czigány Tamás filmrendező. Kigyós Sándor, a Magyar Rádió és Televízió rendezője és Mátay Lívia, a Magyar Rádió és Televízió díszlettervezője részesült A Liszt Ferenc-díj I. fokozatát: Lajos Attila fuvolaművész, Mihály András zeneszerző, a Zeneművészeti Főiskola tanára. Sólyom Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Tátrai Vilmos hegedűművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára kapta. II. fokozataiban: Kiss Gyula zongoraművész. Korondy György, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Kovács Lóránt fuvolaművész részesült, III . fokozatát. Barth István, a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola tanára, a Pécsi Filharmóniai Zenekar tagja, Kardos Pál kóruskarnagy, a Szegedi Tanárképző Főiskola docense, Pártay Lilla, a Magyar Állami Operaház balettegyüttese szólótáncosa, és Sapszon Ferenc karnagy kapta. Az Erkel Ferenc-díj I. fokozatában Balassa Sándor zeneszerző, Lendvay Ernő zenetudós és Somfai László zenetudós részesült. II. fokozatát Karai József zeneszerző kapta. III. fokozatában Létay Dezső, az Állami Népi Együttes koreográfusa és Vecsernyés János, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenei rovat vezetője részesült. A Munkácsy Mihály-díj I. fokozatát Eigel István festőművésznek, az Iparművészeti Főiskola docensének, Gerzsoni Pál festőművésznek, az Iparművészeti Főiskola docensének, Győri Dezső szobrászművésznek és Szántó Tibor tipográfusnak ítélték oda; II. fokozatát Kóka Ferenc festőművésznek és PécsiLászló textiltervező iparművésznek nyújtották át; III. fokozatban Csik István festőművész. Hühner Aranka textiltervező iparművész. Kántor Lajos festőművész. Kitoló Károly festőművész. Ligeti Erika szobrászművész Lóránt János festőművész Piros Tibor grafikusművész és Rékassy Csaba grafikusművész részesült. Művészeti díjasok 1972. április 1. Szombat. Habszivacs fotel, műanyagház, némafal Április 12—18. között nem■zetközi műanyagipari kiállítást rendez a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat Budapesten, a BNV területén. A kiállítás előkészületeiről tájékoztatta a sajtó képviselőit pénteken Török István, a Chemolimpex vezérigazgatója. A kiállításra 14 országból 70 cég, valamint 30 hazai vállalat, szövetkezet jelentkezett. Az NSZK 11 céggel képviselheti magát. BASF cég bemutatóján minden kiállított tárgy, még a sörösüveg is műanyagból lesz. Ugyancsak az NSZK-beli Stankiewich cég mutatja be a némafalat, amelynek szigetelése olyan tökéletes, hogy minden hangot elnyel. A francia CDF Chimie cég pehelykönnyű habosított polisztirol fotelokat, műanyag szekrénysorokat, heverőket, és ultramodern asztalokat mutat be. A tokiói Mitsubushi cég műanyag fürdőszobát. Hazánkban a múlt évben 130 000 tonna műanyagot dolgoztak fel a vállalatok; az egy főre jutó műanyagfogyasztás elérte a 13 kilogrammot, ami nemzetközi viszonylatban a közepesen fejlett országok szintjét jelenti. A felhasznált műanyagok 40 százalékát importból szerezzük be. Műanyagiparunk nagy fejlődés előtt áll a IV. Ötéves terv időszakában, amelynek nyomán 1975-re a műanyag felhasználás fejadagját 22 kilóra tervezik. Mégpedig csökkenő importtal Erkel-díjas koreográfusát, a balettművészetben elért kiváló eredményeiért; Stettner Béla Munkácsi-díjas grafikusművészt, sokoldalú művészi tevékenységéért; Szabó Gyuláida Thália Színház Jászai-díjas színművészét, kiemelkedő színészi teljesítményeiért; Szervánszky Endre Kossuth-díjas és Erkel-díjas zeneszerzőt, a Liszt Ferenc Zenei művészeti Főiskola tanárát, magas színvonalú zeneszerző munkásságáért és a zenei nevelés terén elért eredményeiért; Zách (Zsámbéki) Jánost, a Vígszínház színművészét négy évtizedes művészi munkásságáért. VAS NÉPE A szülőföld és a munkahely szeretete Hazaszeretet... Kevés nagyszerűbb érzés van ennél. Indokolt tehát, hogy manapság — iskolákban és másutt — mind több szó esik arról, mit kellene tenni az igazi, szocialista hazafiság érzésének minden fiatalban, minden emberben való kifejlesztéséért. Néha azonban csupán általánosságban beszélünk a hazaszeretettnek szükségességéről, s megfeledkezünk arról, hogy a nagy egész ebben a vonatkozásban is részekből tevődik össze. A népfront megyei küldöttértekezletén mondotta az egyik felszólaló: a szőkébb pátria, a szülőföld,, a lakóhely és a munkahely szeretete nélkül nem lehet igazán tartalmas a hazaszeretet érzése. A haza szeretete valahol ott kezdődik, hogy szeretjük azt a települést, ahol születtünk, ahol élünk, szeretjük munkahelyünket és azokat az embereket, akikkel együtt élünk és dolgozunk. Ilyen értelemben tehát igenis szükség van arra a bizonyos egészséges lokálpatriotizmusra, amelyet — nem tudom, miért? — idegen szóval fejezünk ki, pedig helyi hazaszeretetnek is nevezhetnénk. Az ember mindig elsősorban közvetlen környezetével van kapcsolatban. Tenni is a közvetlen környezetért tehet legtöbbet. Viszonylag kevés embernek adatik meg, hogy hazaszeretetét az egész nemzet, a haza sorsát jelentősen befolyásoló tettekben juttassa kifejezésre. Arra azonban minden embernek lehetősége van, hogy szőkébb pátriájáért, közvetlen környezetéért munkálkodjék. S szülőföldünkért, lakóhelyünkért, munkahelyünkért az átlagosnál többet tenni sem kis dolog! Ne feltétlenül és kizárólag a nagy, országos jelentőségű dolgokban való állásfoglalásra gondoljunk tehát, amikor a szocialista haza szeretetéről van szó. Kétségtelen, hogy a hazaszeretet az egész haza szeretetét jelenti. De az egész részekből tevődik öszsze. Jó hazafi csak az lehet, akiben az a bizonyos „helyi hazafiság” érzése, azaz a szülőföld, a lakóhely, a munkahely, a szőkébb pátria szeretete is elevenen él. S aki e szeretetét tettekre is képes átváltani. CU. A kapanyéltől a horizontmérőig A Szombathelyi Vasboltban kuncogásra lettem figyelmes, egy fiú zavarában majdnem elsodorta a pult előtt állókat, ahogy fülig vörösen rohant a kijárat felé. Az történt, hogy valamelyik munkahelyről (Földhivataltól, vagy a Közúti Igazgatóságtól) az idősebb kollégák heccből elküldték „horizontmérőért”. A Tolbuhin utcai mezőgazdasági szakboltba ment először, ott sajnálattal közölték vele, hogy nálunk nem kapható ez a különleges műszer, de próbálja meg a vasboltban, vagy az OFOTÉRT-nál, mivel mindent a megfelelő helyen, vagyis a szakboltban kell keresni. Jól sikerült áprilisi tréfa volt, amit mindjárt fonákjára fordítottam. Mindent a megfelelő helyen, vagyis a szakboltokban kell keresni — hangoztatják manapság is nagy előszeretettel, mégis az egyik kezünk elég volna arra, hogy megszámoljuk Szombathelyen a szakbolt fogalmába tartozó üzleteket. Itt van mindjárt a mezőgazdasági szaküzlet, ahol ásótól a kapanyélig minden kapható és ebbe a vegyes repertoárba a televízió is belefér. De hogy mitől mezőgazdaságicikk egy Olimpia-Super, vagy Inter-Sztár készülék, arra nem hinném, hogy bárki is választ tudna adni Aztán a Köztársaság tér II. szám alatti járműbolt, ami ma már csak fedőneve, mert a camping berendezésektől a háztartási gépekig mindent árusít, de kerékpár, motor, vagy autóalkatrészekből nem egy szakbolttól elvárt választékkal rendelkezik. Csak emlékezzünk vissza pár évvel ezelőtti kirakatukra és hasonlítsuk össze a mostanival! Szóval felütötte a fejét kereskedelmünkben az új „izmus”, a neo-szatócs irányzat. De kinek jó ez? A vegyes profilú üzletek nyilván nem törekednek teljességre egyegy cikkcsalád készletezésekor, hanem a mindent egy helyen áruházi elvet vallják, mert állítólag ettől lesz magas a forgalom. A cikkcsoportokon belüli választék viszont egyre hiányosabb lesz, így aztán a kevésbé keresett cikkek, melyeket a szakboltok fénykorában minden utánjárás nélkül megvehettünk, eltűnnek, s érdeklődésünkre legfeljebb olyan választ kapunk az eladóktól, mintha horizontmérőt kértünk volna. —ha— ITT A VAS MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT azonnali belépéssel felvesztős, állványozó szakő és betanított munkásokat, asztalos és hidegburkoló szakmunkásokét, valamint építőipari segédmunkásokat . Étkezést, szállást és szállítást a kollektív szerződés szerint biztosítunk. Jelentkezni lehet a vállalat Munkaügyi Osztályán Szombathely, Vépi út 4. (2834) . 1