Vas Népe, 1973. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

fássd a­ proletár­sai, egyesüljetek! AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A­ VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 68. szám Ara 80 fillér 1913. március 22. Csütörtök Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Szerdán a Parlamentben megkezdődött az országgyű­lés tavaszi ülésszaka. Legfel­sőbb államhatalmi testüle­tünk tanácskozásán részt vett Losoncz­ Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke; Aczél György, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Kállai Gyu­la, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának­­ tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletek számos vezetője Az ülést Apró Antal,, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg Megemlékezett történel­münk kimagasló forradalmi eseményének évford­u­lój­áról, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról: — Munkásosztályunk, dol­gozó népünk a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom pél­dáját követve megdöntötte a tőkés-nagybirtokos uralmat, kezébe vette sorsának irányí­tását és Szovjet-Oroszország példáját követve elsőnek te­remtett proletár hatalmat a Duna-völ­gyében. A tanácsha­talom létrehozásával hazánk a haladás élvonalába került. Olyan társadalmi rend meg­valósításáért vívott hősi har­cot, amely új korszakot nyi­tott a dolgozó emberiség szá­mára, és azóta legyőzhetetlen világrendszerré vált. Bebizo­nyította, hogy csak a szocia­lista rendszer képes véget vetni a tőkés kizsákmányo­lásnak, a népek elnyomásá­nak.­­ A Magyar Tanácsköz­társaságot, 133 napi csodála­tos alkotó munka és leírha­­tatlanul nehéz körülmények között vívott önvédelmi harc után, a túlerőben levő nem­zetközi és a hazai reakció le­verte. Eszméi azonban kitép­­hetetlenül tovább éltek a munkásság és a szegénypa­rasztok szívében, és mindazo­­kéban, akik­ megértették, hogy csak a minkáshatalom hivatott új útra vezetni a nemzetet. Az 1919-es forra­dalmi küzdelmek emléke új harcra lelkesítette őket; gaz­dag tapasztalatai és tanulsá­gai nagy segítséget nyújtot­tak társadalmi és politikai küzdelmeikhez. A magyar ta­nácshatalom létrejövetele, hősies küzdelme és alkotó te­vékenysége a szocializmusért vívott harc egyik dicsőséges fejezete nemzetünk történe­tének, s egyben a nemzetközi munkásmozgalom történeté­nek.­­ Csaknem három évtize­de, hogy a Szovjetunió fel­szabadító harca és a magyar dolgozó nép forradalmi küz­delme elsöpörte a 25 éves el­­­lenforradalmi rendszert, s a szocializmus ügye győzött ha­zánkban. A Tanácsköztársa­ság céljai most megvalósul­nak. A magyar nép — a munkásosztály és pártjának vezetésével, a szocialista or­szágok testvéri közösségére támaszkodva — sikeresen munkálkodik a szocialista társadalom teljes felépítésén. Így lett népköztársaságunk jogos örököse és hűséges folytatója a Magyar Tanács­­köztársaság ügyének, forra­dalmi hagyományainak —­­hangoztatta Apró Antal. Az országgyűlés elnöke ez­után­ bejelentette, hogy az El­nöki Tanács a legutóbbi ülés­szak óta alkotott törvényere­­jű rendeleteiről szóló jelenté­sét az országgyűlésnek bemu­tatta. A jelentést a képvise­lők tudomásul vették. A Mi­nisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazság­ügyi miniszter benyújtotta az­­ országgyűlésnek a büntető el­járásról szóló törvényjavas­latot. Az ügyrendnek megfe­lelően arról is tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés elnöke, hogy hatan nyújtot­tak be interpellációt Az országgyűlés ezt köve­tően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát:­­ a minisztertanács elnöké­nek beszámolója a kor­mány munkájáról; 2. a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat; 3. a Legfelsőbb Bíróság elnö­kének megválasztása; 1. interpellációk. A napirendnek megfele­lően ezután Fock Jenő, a mi­nisztertanács elnöke emelke­dett szólásra, lanhatalmi és államigazgatá­si szerveinkre. Hazánkban a közrend és a közbiztonság szilárd. Biztons­­sági szerveink megbízható­an őrködnek a belső rend megóvásán, határozottan fel­lépnek a bűncselekményeket elkövetőkkel szemben. A bí­róságok ítéletei következete­sek, bár a kormány megíté­lése szerint kívánatos lenne gazdasági bűncselekmények­nél, vétségeknél az anyagi kártérítéssel, a pénzbüntetés­­sel keményebben élni. Fegyveres erőink tervsze­rűen fejlődnek. Néphadse­regünk fejlesztését a Varsói Szerződésbe tömörült orszá­gok hadseregeivel összhang­ban, egységes elgondolások alapján végezzük. A köve­telményeknek megfelelően és lehetőségeink arányában folytatjuk ellátásukat kor­szerű harci, technikai eszkö­zökkel. A személyi állomány jól kiképzett, politikai-erköl­csi állapota jónak mondható. Szélesebb alapokra helyeztük a honvédelmi felkészítést, a polgári védelmi oktatást. Tovább fejlődött népünk általános műveltségi színvo­nala. Erősödtek a népünk munkájára és magatartására jellemző szocialista vonások. Alapvető célunk, hogy felké­szítsük az ifjú nemzedéket élethivatására, az építőmun­kára, a szakmára, a közössé­gi és magánéletre, a szabad­idő értelmes és kulturált el­töltésére. Igyekszünk felkelteni az ifjú nemzedékben, de az idő­sebb generációkban is az ön­képzés és továbbképzés, az ismeretek szüntelen megú­jításának és gyarapításának igényét. Az irodalom és a művészetek általában a szo­­cialista eszmeiség jegyében felődésnek. Népünk művelt­ségi színvonalának emelkedé­­sét bizonyítja fokozott­­érdeke­lődése a könyvek, a színház, a zene és a képzőművészeti alkotások iránt. Hazánkban a képességek kibontakoztat­­ásának tág tere nyílik. Köz­­művelődési rendszerünk to­­vábbfejlesztéséről a jövő éve­ben törvényjavaslatot ter­­jesztünk elő. Nagy feladataink megoldásában a dolgozók cselekvő részvétére támaszkodnunk a kormány elnökének beszéde Tisztelt Országgyűlés! Kormányunk munkájának középpontjában a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozataiból adódó feladatok és az ország­­gyűlés által két évvel ez­előtt elfogadott kormány­­program megvalósítása áll. Az 1971-ben jóváhagyott kor­mányprogram időarányos ré­szét végrehajtottuk. Hazánkban szilárd alapok­o­kon, vívmányaink tovább­fejlesztésével erősödik rend­szerünk. Munkásosztályunk, dolgozó népünk helytállása nyomán társadalmunk építé­se tervszerűen halad, előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott. Az államhatalom szilárd, alapvetően minden területen érvényesül pártunk irány­­mutatása alapján a munkás­­osztály vezető szerepe. To­vább erősödött államrend­szerünk politikai alapja, a munkás—paraszt szövetség. Fejlődött a társadalom dol­gozó osztályainak és vala­mennyi rétegének összefogá­sa. Az ellenforradalom leve­rése óta, több mint másfél évtizede folytatott szövetségi politikánk egyetértésre és kö­vetésre talál a munkásoknál, a parasztoknál, az értelmisé­gieknél, tetteikkel, szellemi és fizikai munkájukkal a szo­cialista célok valóra váltá­sáért dolgozó emberek milli­óinál. Népünk kibontakozó szo­cialista nemzeti egysége nemcsak lehetővé, hanem szükségessé teszi, hogy az ál­lamhatalom mind nagyobb mértékben támaszkodjék a dolgozók cselekvő részvéte­lére közös, nagy feladataink megoldásában. Társadalmunk lényegétől elválaszthatatlan a közéleti demokratizmus, a szocialista közgondolkodás és a közer­kölcs fejlesztése. Az üzemi, a tanácsi szervek útján, a tömegszervezetek és a tö­megmozgalmak keretében egyre fokozódik a dolgozók részvétele a közügyek inté­zésében. Mind teljesebbé vá­lik a képviseleti szervek sze­repe, a nép egyre inkább sa­ját ügyének intézője. A kormány különös gondot fordít a törvények és jogsza­bályok gondos előkészítésére Megválasztása óta olyan törvényjavaslatokat terjesz­tett az országgyűlés elé, mint a szövetkezeti mozgalom erő­sítését szolgáló, a szövetkeze­tekről szóló, valamint a fia­talok problémáinak gyor­sabb és szervezettebb meg­oldását elősegítő ifjúsági törvény javaslata. A kor­mány részt vállalt a módo­sított alkotmány egységes szövegének kidolgozásában is. Az állami feladattá vált egészségügyi politikánk alap­elveit és célkitűzéseit tartal­mazza a megalkotott új egészségügyi törvény. Az igazságszolgáltatás ha­tékonyságát, a törvényesség biztosításának fokozását szol­gálták a bíróságról és az ügyészségről alkotott törvé­nyek. A népgazdasági terve­zésről szóló törvény megal­kotása pedig egy negyedszá­zada meglevő valóságot, tar­tós, időtálló gyakorlatot iga­zolt, amely társadalmi és ál­lami rendszerünk egyik alap­vető intézménye volt és ma­rad. Még ebben az évben ha­sonló jelentőségű törvények megalkotása vár legfőbb ál- Fiatal népművelők kitüntetése Németh­ Sándor, a körmen­di Művelődési és Ifjúsági Központ 26 éves igazgatója, Horváth György pedig a kör­mendi járás ugyancsak fiatal népművelési felügyelője. Mindkét fiatal Vas megyei, szakképzettségüket Szombat­helyen a Tanítóképző Intézet népművelés-könyvtár szakán szerezték. Az ifjúság körében végzett kiemelkedő kulturális nevelő munkájuk elismeréseként kapták meg „A szocialista kultúráért” elnevezésű mi­niszteri kitüntetést, amit teg­nap délelőtt Szombathelyen Horváth Lajos, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osztá­lyának vezetője nyújtott át a két fiatal népművelőnek. 3 — sors — Adottak a lehetőségek ötéves tervünk teljesítéséhez Tisztelt Képviselő Elvtár­­sak! A kormány az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtására, az országgyű­lés által jóváhagyott prog­ramjának, valamint pártunk Központi Bizottsága időköz­ben kidolgozott útmutatásai­nak megvalósítására az el­telt két évben számos határo­zatot, rendeletet hozott. Országunk gazdasági fej­lődését jelzi, hogy a nemze­ti jövedelem évről évre ér­demlegesen nő. Az eddigi ütemet folytatva és az 1972. évi főbb arányokat­­ megtart­va, minden lehetőségünk adott a negyedik ötéves terv teljesítéséhez. Az eredmények mellett szinte természetes, hogy gaz­dasági életünkben részben az ötéves tervünket megelőző időszakból eredő nehézségek is jelentkeztek. Kedvezőtl­e­nül alakult a nemzeti jöve­­delemből a felhalmozás ará­­nya, a külkereskedelem és a költségvetés egyensúlya. Ezeket a kedvezőtlen jelen­­ségeket és a teendő intézke­­déseket 1971. decemberében megtárgyaltuk a párt Köz­­ponti Bizottságában, a ko­s­mányban, az országos gazda­sági aktívaértekezleten és más fórumokon, végül az 1972. évi terv és költségvetés vi­tája során az országgyűlés­­ben. Intézkedéseink hatására 1972-ben mindhárom terüle­­ten javulást értünk el. Mice (Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzások Szombathelyen, Forradalmi Szerenád Körmenden március 21. tiszteletére Tegnap Szombathelyen a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján ünnepi megemlékezéseket, koszorúzásokat rendeztek, méltón ünnepelve a több mint fél évszázaddal ezelőtti nagy, történelmi eseményt Megyeszékhelyünk lakói nevében Horváth Miklós, az MSZMP városi bizottságá­nak első titkára, Gyurácz Já­nos, Szombathely Város Ta­nácsának elnöke és Szabó Imre veterán koszorút he£ iyezett el a Kun Béla 1919. évi látogatásának emlékét őrző márványtáblán. Majd a Centrum Áruház szombat­helyi részlegének KISZ-tag­­(Folytatás az 5. oldalon)

Next