Vas Népe, 1977. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
Magyar vezetők üdvözlő táviratai Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, Minisztertanácsa elnökének HAVANNA Kedves Fidel Castro elvtárs! A forradalom győzelmének 18. évfordulója, hazájuk nemzeti ünnepe, a felszabadulás napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép és a magunk nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük önnek és az ön személyén keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának, Minisztertanácsának, és a hős kubai népnek. A kubai nép történelmi jelentőségű győzelme óta, a kommunista párt vezetésével kiemelkedő sikereket ért el a társadalom szocialista átalakításában, a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében, az életszínvonal javításában, a szocialista államrendszer tökéletesítésében. A Kubai Köztársaság sikerei a szocialista építésben, és országuk következetes imperialistaellenes külpolitikája lelkesítő példaként szolgál a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért küzdő népek, különösen Latin-Amerika népei számára, és méltán vívja ki a világ haladó erőinek elismerését és nagyrabecsülését. Pártjainknak és népeinknek a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése örvendetesen fejlődik és mind gyümölcsözőbbé válik. Testvéri együttműködésünk hozzájárul a szocializmus építéséhez országainkban, a szocialista államok közösségének erősödéséhez, az imperializmus ellen, a békéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért folytatott közös harcunkhoz. Forradalmuk 18. évfordulóján kívánjuk önnek és a Kubai Köztársaság testvéri népének, hogy érjenek el újabb sikereket pártjuk I. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásában, a szocializmus építésében, hazájuk felvirágoztatásában. Budapest, 1975. december 31. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Kubában, ilyenkor köszönt be a száraz évszak, ami azt jelenti, hogy fél évig nem esik eső. Nemzeti ünnepükre készülve, már feldíszítették a pálmaligeteket, tereket, utcákat, házakat. A szokásokhoz híven, a szigetország lakói, a kellemes 22—25 fokos melegben, az utcán köszöntik az új esztendőt, az új év első óráit, a győzelem napját. Azon az éjszakán — 1959-re virradóan — a havannai rádióállomások közölték: a véres zsarnok, Batista elmenekült. Győzött a forradalom. Ez a győzelem éve — mondták a felkelő hadsereg katonái. Ez, és a többi, a gondok éve lesz — mondta Fidel Castro, aki a legendás Sierre Maestra hegységben fogadta az örömhírt. Majd néhány nap után — maga mögött a 27 hónapi véres küzdelemmel — győztes csapata élén, bevonult Havannába. Ezt követő években a gondokból kijutott bőven. Az amerikai totális blokád, provokációk, szabotázs akciók, a forradalom megfojtására irányuló megannyi kísérlet jellemezte a hatvanas éveket. A tévedések, az útkeresések és újrakezdések után a hetvenes évek elejére, a kubai nép megvívta hősi csatáját. Hatalmát megszilárdítva, az USA- tól 150 kilométerre, elsőként az amerikai kontinensen, egy új élet építéséhez kezdett. Kuba, a Szovjetunió, a szocialista közösség többi országának — köztük hazánknak — a testvéri támogatásával legyőzte a gazdasági nehézségeket, s ma új sikerek jegyében köszönti az 1977-es évet. Aki ismeri a kubaiak lelkivilágát, azt a tulajdonságukat, hogy érzéseiket a külsőségekben is szeretik kifejezni, az nem lepődik meg azon, hogy ezekben a napokban transzparensek, jelmondatok, karikatúrák és hatalmas festmények, plakátok „tarkítják” a városokat, falvakat. Új dalok, új versek születtek — a győzelem napjának köszöntésére. A forradalom úgynevezett „intézményesítési folyamatában”, a most zárult évben, Kuba lakói februárban népszavazáson hagyták jóvá, a földrész első szocialista alkotmányát, amely kimondja: minden hatalom a dolgozó népé. A nyáron került sor, az ország — a mai élethez igazodó — új adminisztratív területi felosztására. December elején pedig összeült, az első szocialista parlament. 1976-ban, a testvéri országokkal egyeztetett ötéves terv végrehajtásához kezdtek. Gazdasági építőmunkájukban hasznosítják azokat a lehetőségeket, amelyeket a KGST- tagság nyújt. Ami Latin-Amerika több mint 30 országában ma még álom, az Kubában már valóság. Ingyenes az orvosi ellátás, az oktatás. Nincs kéregető koldus, éhező szegény, öt év alatt kétszázezer család költözik új, állami lakásba. Új gyárakat, iskolákat, kórházakat építenek. Ezek számadatai ott olvashatók a havannai utcákon, a falvak terein. Az emelvényekről zenekarok szolgáltatják a szilveszteri talpalávalót. Mert hát az új év, a győzelem napjának köszöntése el sem képzelhető másként, mint hajnalig tartó rumbázással. Ilyen önfeledten, csak egy felszabadult nép tud vigadni, örülni. Király Ferenc 2 Izrael válasza Szadat javaslatára Izrael igen gyorsan még csütörtökön este válaszolt Szadat egyiptomi elnöknek arra a jelentős engedményeket tartalmazó javaslatáig, hogy a palesztin államot vagy Jordániával államszövetségben vagy más formában, de Jordániával való szoros kötelékben hozzák létre, cserében pedig az izraeliek a lehető legrövidebb időn belül vonuljanak ki az összes megszállt arab területekről. Igái Allón izraeli külügyminiszter a kompromisszumos javaslatnak csak azt a részét nevezte „elfogadhatatónak” és „bíztatónak”, amely egy palesztin—jordániai államszövetségre vonatkozik. Ugyanakkor — hangoztatta Allón szó sem lehet arról, hogy Izrael viszszavonuljon az 1967-es háborút megelőző határok mögé, mert „Izrael nem tud és nem is akarja feladni a védhető határokat”. Ugyanígy elutasítja azt a követelést is, hogy a PFSZ és Libanon képviseltesse magát Genfben. ★ Ammanban érkezett hírek szerint az izraeli megszálló hatóságok újabb kitelepítési terveket készítettek. A helyi sajtó szerint több arab családot akarnak kitelepíteni Jeruzsálem óvárosából. A házaikat lebontják, s helyükön kizárólag izraeliek számára luxusnegyedeket építenek. ttot Afrikában. A fajüldöző hatóság-fok CW5*«lő'rések›› provokáltak Fokváros melletti N›A«»a néger gettóban. Keltünk: a települést örző, haltat felű›«yvérzett feketékét ábrázolja. Agajev új életet kezd Medzsi Agajev, a Szovjetunió legidősebb polgára elhatározta, hogy új életet kezd, és leszokik a dohányzásról. Agajev február 2-án tölti be 142-ik életévét, s a legutóbbi orvosi vizsgálat eredményei szerint korához képest jó egészségnek örvend. Miután három évvel ezelőtt abbahagyta a birkapásztorkodást és nyugdíjba ment. Azerbajdzsán nagy öregje mostanában már csak társadalmi munkát végez. Tavaly óta Tikjaband hegyi falu községi tanácsának tagja. December közepén Medzsi Agajev azzal a bejelentéssel lepte meg népes családjának tagjait, hogy ISO év után leszokik a dohányzásról. A Magyar Szocialista Munkáspárt Vas megyei végrehajtó bizottsága táviratban köszöntötte a testvéri Mari Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság és a bulgáriai Razgrad megye pártbizottságát, kommunistáit, a testvéri területek dolgozóit. A Vas megyei pártbizottság az alábbi üdvözleteket kapta az új év alkalmából: Magyar Szocialista Munkáspárt Vas megyei Végrehajtó Bizottságának Szombathely Kedves Elvtársak! Az új esztendő küszöbén a Bolgár Kommunista Párt Razgradi Területi Bizottsága nevében gratulálunk Önöknek azokhoz az eredményekhez, amelyekért egész évben fáradoztak és őszintén örülünk az elért sikereknek, amelyeket Önök közösen vívtak velünk a békéért, a szocializmus győzelméért. Az új évben kívánunk Vas megye dolgozóinak erőt, egészséget és újabb eredményeket szülőföldjük és az Önök szocialista országának építésében. Hristofor Ivanov, a Bolgár Kommunista Párt Razgradi Területi Bizottságának első titkára Magyar Szocialista Munkáspárt Vas megyei Végrehajtó Bizottságának Szombathely Kedves Elvtársak! Az új év alkalmából szívélyesen köszöntjük Vas megye kommunistáit és a megye minden dolgozóját. Legyen ez az új év is nagy közös ügyünk, testvéri barátságunk és kapcsolataink további erősítésének, fejlesztésének éve. Kívánunk Vas megye dolgozóinak nagyon jó egészséget, új sikereket a szocializmus építésében, az MSZMP XI. Kongresszusa határozatainak végrehajtásában. V. Nikonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Mari ASZSZK Területi Bizottságának első titkára Módosítottak néhány valutarendelkezést A Pénzügyminiszérium és a Magyar Nemzeti Bank elnöke közös tájékoztatót adott ki arról, hogy 1977. január 1-től módosul néhány, a külföldi turista utazásokra és a devizaszámlákra vonatkozó pénzügyi előírás. A tőkés országokba és Jugoszláviába egyénileg utazó turisták a Magyar Nemzeti Bank előzetes valutakiutalási engedélye alapján 1976-ban személyenként 3600 forintért vásárolhattak valutát. Tekintettel arra, hogy a turisák által igénybe vett szolgáltatások árai ezen országokban tovább emelkedtek, ezentúl a turisták négyezer forint erejéig vásárolhatnak konvertibilis valutát. Ez a jelenleg érvényes nem kereskedelmi árfolyamon számítva például 193 USA dollár, vagy 3338 osztrák schilling, vagy 3448 jugoszláv dinár vásárlására ad lehetőséget. A magyar utazási irodáknak a fenti országokba szervezett társasutazásain részvevők költőpénzként teljes ellátást nyújtó utaknál az eddigi napi 75 forint helyett 90 forintért, a csak félpanziós ellátást biztosító utaknál napi 105 forint helyett 150 forintért vehetnek valutát. Ismeretes, hogy magánszemélyek azokat a külföldi fizetőeszközöket, amelyeknek szabad felhasználására jogosultak, az Országos Takarékpénztárnál vezetett devizaszámlájukra befizethetik. Eddig a devizaszámlán levő betétek forintban kamatoztak, és a számlavezetéssel kapcsolatos költségeket is forintban számította fel az OTP. A jövőben mind a rubelelszámolású, mind a konvertibilis elszámolású devizabetétek kamatait és költségeit devizában számolják el. A kamatlábra szóló devizabetéteknél évi 2 százalék, az 1 évre tartósan lekötött devizabetéteknél pedig évi 5 százalék. Eddig egyes szellemi, művészeti tevékenységekből származó konvertibilis devizabetétekből évenként és jogcímenként legfeljebb ötezer forintnak megfelelő devizát illetőleg az ezt meghaladó devizabevétel 25 százalékát (könyv-, és zenemű exportnál 5 százalékát) lehetett devizaszámlán elhelyezni. A jövőben az 5 ezer forintos éves értékhatár 10 ezer forintra emelkedik. A módosított rendelkezésekről a valutakiszolgáltató helyek az utazási irodák, illetőleg a devizaszámlákat vezető OTP fiókok adnak bővebb felvilágosítást. Szilveszter, meg az állatronlő Szilveszter-nap tájékán nem szoktak nálunk meghalni az emberek; azok is, akik szárazbetegségben szenvedtek, meg a soros öregek is rendszerint akkor haltak meg, amikor a télvíz elfolyt a Rábába és a vadméhektől megbolydultak a nádereszek. Lehet, hogy Szilveszterkor leginkább ezért bátorkodott nálunk angyalról ésördögről beszélgetni, elmélkedni, sőt viccelődni is a család. Előzőleg a „két ünnep között” megöltük a disznót. Ekkorra az elesége jól elfogyott, s már nagyon „húséhes” volt a meglehetősen nagy családölés után az asszonyok főztek egy nagy vasfazék toroskáposztát és azt ettük folyvást. Az „óévet” búcsúztató, „hálaadó”, „tedeumos” istentisztelet este hétkor kezdődött. Nálunk előtte szeszes italt nem fogyaszthatott senki, de bizony, hogy sok helyen ittak. Az istentisztelet végén a „Téged Isten dicsérünk" után a magyar himnusz következett. Ott, ahol „Megbűnhődte már e nép” szinte repedezett a Tóköz (Csornán túl) legnagyobb templomának magas boltozata. Bizony, hogy voltak, akik előtte már ittak! Magyar József, egy búbos-piros képű, elég jómódú paraszt úgy énekelte a himnuszt: „Hejde Megbünhődte már e nép a...” Az esperes sohasem szólt az ilyesmiért. Azt tartotta: még mindig jobb, mintha az istent, vagy őt káromolná. Aztán megint toroskám...A poszta,most már bor is hozzá, megkezdődött az ólomöntés. Mindkét öreganyám ott volt, sőt egy harmadik öreganyám is. (Nekem nagyon sok volt, mert öreganyámnak számított odábbról minden nagybátyám, nagynéném feleségének, férjének az anyja is.) Két „idős öreganyám” (a legközelebbi) volt nálunk az ólomöntés tudora. Ők hittek benne. Voltaképpen nem tudom, hogyan és miben hittek. Nem történt más, minthogy a folyékonnyá „főzött” ólmot öntötték ide, öntötték oda, egy részét meg nem is öntötték, csak hagyták kiterülni és megmerevedni. És az ólom alakzatokat nézegették. Az egyikben ezt látták, a másikban azt: néha egy felhő is hasonlít valamire. (Egyébként a szombathelyi nyomda falán egész sor ólomfröccsenésből formálódott alakzat van. Az egyik tökéletesen hasonlít a csukához. A másik a békegalambhoz, ezt bevittem szerkesztőségünkbe. Lehet, hogy ez a természet önművészete?) Két öreganyám az egyik ólom-alakzaton az állatlan lovat vélte felfedezni. Olyan ló az, hogy nincsen neki álla, csak nagy, lobogó sörénye. És vágtat! Nagy hiedelem volt ez a táltos féle állat valamikor: a Vasi Szemle valamelyik száma (1938-ban, vagy 39-ben) is ír róla, hogy Vasban is sokat rettegték ezt az állatot. Amerre ez elvágtatott, ott mind elverte a búzát a jég. Ha valamelyik „rendes” lóval összepárzott, az megdöglött, az állattan ló pedig csak vágtatott, vágtatott tovább. Néztem, néztem kamasz szemeimmel, de nekem nem mondott semmit a forma. Apám nevetett: „Nincs is állattan ló!” Mindkét öreganyám replikázni kezdett, hogy bizony az van! „Ha nem volna, ki vitte volna el apánkat?” Ezt anyai „idős öreganyám” kérdezte. Ezek szerint az én dédöregapámat, akit Jankovics Mihálynak hívtak, az állattan ló vitte el. Apám azt felelte: „A szent Mihály lova!” (A halottvivő, angyalfejes saroglyát hívták így.) Azt hiszem, apám ráhibázott: annyi bizonyos, hogy abban a halál- és pokoltudatos világban az állattan ló képzete a Szent Mihály lovának gondolati, megelevenített képmása, vagy ilyesmi volt. Node hogyan is haladt a beszéd? Megtudtam, hogy dédöregapámnak mostoha anyja volt. Az nem szerette Mihályt, hogy miért, miért se ...? Nem szerette. Az idő tájban a falu környékén mászkált valami elszabadult 1977. január 1. Szombat