Vas Népe, 1982. december (27. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-07 / 287. szám

B békeszeretet nem jelent gyengeséget ! " ■■■ .............................................................. .......­­"­­ Usztyinov a szovjet fegyveres erők feladatairól A Szovjetunió soha nem csinált titkot abból, hogy katonai ereje megfelelő, hogy hadserege a legkorsze­rűbb fegyverekkel és haditechnikával rendelkezik, és képes bármilyen feladat teljesítésére. Ezzel együtt a Szovjetunió katonai ereje kizárólag védelmi célokat szolgál, fegyveres erőinek feladata a szovjet nép bé­kés építő munkájának, az ország szuverenitásának és területi épségének megvédése — jelentette ki Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió hon­­védelmi minisztere a moszkvai katonai körzet párt­aktíváján hétfőn elhangzott beszédében. Usztyinov­ a nemzetközi helyzetről szólva rámutatott: Washington az objektív va­lóság és a józan ész köve­­telményeivel ellentétben mindent elkövet annak ér­dekében, hogy katonai fö­lényt szerezzen a Szovjet­­unióval szemben, és világ­uralomra tör. Ezt a célt szol­gálja a példátlan intenzitá­sú katonai készülődés. A háború utáni első 35 eszten­dőben az Egyesült Államok kétbillió dollárt költött fegy­verkezésre, most viszont csupán 1983 és 1987 között 1,6 billiót akar ilyen célok­ra fordítani. Reagan elnök nemrégiben hozott döntést 100 MX típu­sú interkontinentális bal­lisztikus rakéta telepítéséről. Közben bővül a Pershing—2 és a szárnyasrakéták gyár­tása, és megkezdődtek a gyakorlati előkészületek ez utóbbiak nyugat-európai te­lepítésére. Tovább fejlesztik a világűrbeli katonai rend­szereket, felújítják és nö­velik a vegyi fegyverekből felhalmozott készleteket, fokozzák a szárazföldi és a légierők, valamint a hadi­­tengerészet erejét.­­A Szovjetunióval szembe­ni katonai fölény megszer­zésére és a világuralomra irányulnak az Egyesült Ál­lamok katonai doktrínái is, amelyek az agresszív elvek egész sorát tartalmazzák a nagyerejű első nukleáris csapástól egészen a „korlá­tozott” és az „elhúzódó” nuk­leáris háború megvívásának lehetőségéig. Ezeknek a doktrínáknak az alapvető célja — hangsúlyozta Usz­tyinov — „a szocializmus mint társadalmi-politikai rendszer megsemmisítése” ■— amint ezt Amerikában megfogalmazzák. Természetesen, az Egye­sült Államok világuralmi céljait szolgálja az az „új keresztes hadjárat” is, ame­lyet Reagan elnök hirdetett meg a kommunizmus ellen. Ennek lényege a Szovjetunió és szövetségesei elszigetelé­se és gazdasági gyengítése. Ezt szolgálják a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa elleni gazda­sági, politikai és ideológiai támadások. Ezek a törekvé­sek történelmii távlatban szemlélve teljes mértékben kilátástalanok, azok, akik ezt az utat követik, való­színűleg elfeledkeztek arról, hova vezettek az ilyen ki­­séb­etek a múltban — mu­tatott rá Dmitrij Usztyi­nov. A háború, az agresszió veszélye napjaink valósága és ez tőlünk megsokszoro­zott éberséget, az ország vé­delmének erősítése érde­kében folytatott szüntelen munkálkodást, katonai erőnk és harci készültségünk to­vábbfejlesztését követeli meg. A szovjet fegyveres erők bármilyen feladat meg­oldására képesek, de a Szov­jetunió katonai doktrínája szigorúan védelmi jellegű. Ennek egyik világos bizo­nyítéka az, hogy a Szovjet­unió kötelezettséget vállalt: elsőként nem vet be nukle­áris fegyvert. A Szovjetunió honvédelmi minisztere végezetül hang­súlyozta: a Szovjetunió bé­keszerető ország és ez a szo­cialista állam lényegéből fa­kad. De senki ne higgye, hogy a béke szeretete gyen­geséget jelent. A Szovjetunió nem tart igényt idegen terü­letekre, sem semmi másra, ami másé. De nem is mond le semmilyen körülmények között arról, ami az övé és ami drága számára. Áfész-kü­ldöttgyűlések Itt az év vége, mindenütt kezdik szám­ba venni az idei gazdálkodási tapaszta­latokat. A vasárnap megtartott répcelaki küldöttgyűlésen az igazgatóság beszámo­lójából kitűnt, hogy az idén a szövetke­zet első három negyedévi áruforgalma meghaladta a 194 millió forintot. Ez 8,4 százalékkal több a tavalyi hasonló idő­szaknál. A felvásárlási üzemág munkája is kedvezőbb a tavalyinál. Tavaly kilenc hónap alatt három és fél millió forint értékű zöldséget és gyümölcsöt vásárol­tak fel, idén — hasonló időszak alatt — 4 millió 342 ezer forint értékű áru ke­rült a felvásárlóraktárakba. Felújításra, karbantartásra a lehetősége­ken belül nagy gondot fordítanak. Leg­utóbb felújították a tompaládonyi és az uraiújfalui falatozót és a vámoscsaládi italboltot. Folyamatban van a nicki ma­gáznál büfé építése, ölben az italboltnál kerítés építése és a répcelaki áruháznál raktár bővítése. Az idei jó gazdálkodás eredményeként csaknem ötmillió forint nyereséget értek el eddig. Ez 17,8 százalékkal több az elő­ző év hasonló időszakához viszonyítva. A szövetkezet bruttó árbevétele 194 millió 684 ezer forint, 8,4 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor volt. A beszámoló után több hozzászólás hangzott el. A jó gazdálkodás ellenére néhány hibát, problémát is felvetettek a küldöttek. , A Celldömölk és Vidéke Áfész küldött­­gyűlésén elhangzott beszámolóból ki­tűnt, hogy ott szerényebbek voltak az eredmények. A szövetkezet az első há­rom negyedév során az előirányzott gaz­dasági feladatokat csak részben tudta teljesíteni. Például a kiskereskedelemben 6,7 százalékos növekedést terveztek és a tényleges emelkedés csak 4 százalékos volt. A vendéglátóipari üzemág teljesítése jobban alakult. Átadták az új Korona éttermet, a sághegyi felújított turistaszál­lót és éttermet, továbbá a jánosházai presszót. A vendéglátóipari forgalom 10,5 százalékkal emelkedett. A felvásárlási üzemágnál a legnagyobb a lemaradás. Itt 14 százalékos növekedést terveztek és ■még a múlt évi mennyiséget sem érték el. Az említettek következtében a nyereség is csö­kkent. 6 millió 752 ezer forint nye­reséget értek el, ez kevesebb az előző évi hasonló időszak nyereségéhez viszo­nyítva. A beszámoló részletesen elemezte a szakcsoportok munkáját is. Ezek közül kiemelkedő munkát végeztek a méhé­szek. Idén 58 ezer kiló mézet adtak át a Hungaronektárnak. A megyében első­ként itt alakult meg a galambtenyésztő szakcsoport, amely ugyancsak szép ered­ményeket ért el. F. L. Kodály-ü­nnep Kodály Zoltán születé­sének 100. évfordulóját nagy hangversennyel kö­szöntötték a megye kóru­sai. Szombaton a Bartók Teremben váltották egy­mást kisdobos, úttörő és felnőtt énekkarok, és énekelték a népdalfel­dolgozásokat, a híres Ko­dály -kórusműveket. Ké­pünkön: Papp Gyuláné vezényli az általános is­kolák összevont kórusát. Tudósítás az 5. oldalon. XXVII. ÉVFOLYAM 287. SZÁM ■ 1982. DECEMBER 7. KEDD ■ ÁRA 1,40 FORINT II magyar sajtó napja Hétfőn a Vörös Újság megjelenésének 64. évfor­dulója alkalmából ünnepi ülést tartott a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsé­gének választmánya a MÚOSZ székházában. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit, majd Bé­­nyei József, a választmány tagja, a Hajdú-Bihari Nap­ló főszerkesztője mondott beszédet. Többek között hangsúlyozta: e jelképpé ne­mesedett napot az emléke­zet nyugalma tölti meg, csöndes tiszteletadás azok előtt, akik útjára indították a Vörös Újságot, de azok előtt is, akik a Magyar Hír­mondó, a Március Tizenötö­dike, a Munkások Újsága, a Szabad Nép, a Magyar Nem­zet és sok más történelmi rangú fórum létrejöttén, s fennmaradásán munkálkod­tak. Utalt rá, hogy az új­ságíró szolgálat kettős tar­talmú: képviselőjének min­den előző kornál, történel­mi szituációnál nagyobb, in­tenzívebb részt kell vállal­nia a szakma ápolása mel­lett a politika megvalósítá­sából, az erre való érzelmi és értelmi, tudati-gondolati felkészítésből. Ezután Kékesdi Gyula, a szövetség aranyitoll-bizott­­ságának elnöke átadta az arany emléktollakat, ame­lyekkel a MUOSZ választ­mánya a szocialista újság­írásban kifejtett több évti­zedes tevékenységet ismeri el. Ezt követően az újságíró szövetség székházának Rózsa Ferenc termében megkoszo­rúzták az első magyar legá­lis kommunista lap, a Vörös Újság márvány emléktáblá­ját. A forradalmárok emlé­ke előtt tisztelegve koszorút helyezett el az MSZMP KIB agitációs és propa­ganda osztálya nevében La­katos Ernő osztályvezető és Karvalits László osztályve­zető-helyettes, a Miniszter­tanács Tájékoztatási Hiva­tala képviseletében Bajnok Zsolt államtitkár, a TH el­nöke és Simon Ferenc el­nökhelyettes, a Népszabad­ság szerkesztősége nevében Berencz János főszerkesztő és Szamosi Károly főszer­kesztő-helyettes, a Nyomda, a Papíripar és a Sajtó Dol­gozóinak és a Művészeti Dolgozók Szakszervezete­inek nevében Lux János, il­letve Simó Tibor főtitkár. A MUOSZ koszorúját Pálfy József elnök és Király And­rás főtitkár, az újságíró is­kolásokét Végh Tiborné és Kiss Árpád helyezte el. A sajtónapi ünnepséget baráti találkozó követte. Jákfalvi Elemér emlékkiállítása Hagyományos sajtómapi ünnepségünket a megyében az idén december 11-én tart­juk, tegnap délután mégis megállt egy időre a szer­­kesztőségi munka: a RE­MIX művelődési házába indultunk tavaly elhunyt kollégáink, Jákfalvi Elemér fotókiállításának megnyitá­sára. Részt vett az ünnep­ségen Pozsgai Zoltán főszer­kesztő, Jákfai Elemér özve­gye, lánya, u­nokája, a me­gyei pártbizottság képvise­letében Pungor János és Fo­ki Imre, ott voltak a RE­MIX vezetői, a szocialista brigádok tagjai, sokan sze­mélyes, jó ismerősei a fotó­riporternek. A húszéves fotóriporteri munkának csak töredékét adhatják vissza a kiállítási tablók, talán nem is a leg­szebb képeket, nem is a leg­híresebb emberekről készül­teket. De így van ez rend­jén : a napilap fotósa nem életművet épít, hanem a pil­lanatot rögzíti. Dolgozik, ahogy az események diktál­ják, ahogy a változó város, falu megköveteli. Művész­­kedni ritkán van ideje. Ják­falvi Elemérnek életében egyszer volt kiállítása. Ak­kor maga válogatta, nagyí­totta a képeket. Szerepelnek ezek a mostani tárlaton is, de rendes helyük a szer­kesztőségi folyosó. Nézik és a fotós után érdeklődnek azok a munkatársak is, akik már kollégaként, segítőtárs­­ként nem ismerhették Ják­­falvi Elemér egyéniségét. Alakját, munkásságát idéz­te fel megnyitó beszédében Pósfai János főszerkesztő­­helyettes. — Ő örökítette meg a történelmi karnevál, a nemzetközi táncverseny, az izeumi játékok első ese­ményeit, elsőként fotózta a hatvanas-hetvenes évek új létesítményeit. Külföldi és magyar vezető politikusok, köztük Kádár János vasi látogatásairól is maradandó képtudósítást adott lapjának és az utókornak. Az ő ké­pein maradt meg Selye Já­nos, Veres Péter, Kodály Zoltán, Leonov űrhajós Vas megyei látogatása. Jó kol­léga volt Ha kellett, vas­traverzekre kapaszkodott, meredek partokra hágott, hogy megszerezze, megörö­kítse a pillanat sikerét, hogy a lehető legjobb fotót nyújthassa át. A kiállítás anyagát tanít­­ványi szeretettel Nagy Ottó válogatta, nagyította, ren­dezte. Eljutnak a képek több szombathelyi nagyüzembe. Reméljük, megszerzik az emlékezés és a ráismerés örömét minden látogató­nak. b. r. fotó: H. P.

Next