Vas Népe, 1983. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-09 / 83. szám

Aforizmák Az emberek kilencven százaléka számára az élet értelme az, hogy elten­gesse. Helmut Qualtinger ★ A filozófia: futóhomok­ra épített Eiffel-torony. Georges Meunier ★ A nagy Konfuciusz mondta: „Nem tudjuk,­­hogy van-e Isten, vagy nincs, — tehát hozzunk neki áldozatokat.” Ez pragmatikus, majdnem furfangos beállítottság. Klaus Mehnert ★ Mikor jön Godot? Pontosan nehány óra harminc perckor. Klaus Kinski ★ Sajnos, vannak embe­rek, akik még nem jöt­tek rá, hogy feltalálták a telefont és ezért ahe­lyett, hogy telefonon be­szélnének egymással, a tömegtájékoztatási esz­közöket használják. Johannes Rau Filmen jobban szere­tem, ha géppisztoly van a kezemben, mint ha egy nő a partnerem­­, ez kevésbé veszélyes is. ★ Nem volna nagyon kedvező az olasz idegen­­forgalom számára, ha az Etna és a Vezúv máról holnapra „nemdohányzó­vá” válna. Aldo Calvisi ★ A nőknek elektronikus erkölcsük van: ösztönük-­k­kel oldják meg mind­­azokat a lelkiismereti konfliktusokat, amelye­ket mi férfiak már azál­tal is reménytelenül ösz­­szekuszálunk, hogy át­gondoljuk őket. William Faulkner Az emberek alkalmilag belebotlanak egy-egy igazságba. De felegyene­­­­sednek és tovább men­­­­nek, mintha semmi sem történt volna. Winston Churchill ! ★ * Igaz, 120 éve annak, hogy a fiatal krieg­­lachi parasztfiú Grazba érkezett, méghozzá egésznapos utazás után, de a szemtanúk és a fotósok szerint újra itt járt. Regények és elbeszélések terveivel, ifjúi álmodozásokkal, világjobbító elképzelésekkel, a stájer föld és népe iránti rajongásával. Ahogy a sze­mélye köré font legendák és valós történe­tek, fennmaradt írásai és a kortárs iroda­lomtörténet emlékét megörökítették. Az 1843-ban született s 1918-ban meghalt író­ipost egy többrészes tévéfilm sorozatban „támadt fel”, s alig fejezték be ennek for­gatását, máris megkezdték a nagy Rosegger film előkészületeit. Ennek a forgatásához érkezett most Graz­ba a Peter Roseggert alakító Martin Löschberger, akit egyébként nemrég Haydn szerepében láthatott a közönség. Természe­tesen gyorsabban ér ide (Puch terepjáró kocsin) mint annak idején a 22 éves ifjú író, s mint a stáb vezetője elmondta, Graz fantasztikus jó színhely a forgatásra, külö­nösen a belváros régi háztetői, az épségben megőrzött épületek valódi hangulata illik a múlt század felidézéséhez. A film bemu­tatóját 1983 végére tervezik. (A hazai lexi­konban, illetve „enciklopédiában” ugyan írják, hogy regényei nagyon olvasottak, de sem gondolati, sem művészi értékük nem maradandó. A graziak bizonyára nem ol­vasták, mert lám a sorozat után itt a film... A ford.) 1983. április 9. Szombat Léghajós tervek Már próbaútját is megtette az Airship Industries nevű brit társaság „Skyship 500” elnevezésű kormányozható lég­hajója Párizs fölött (lent balra az Eiffel torony). A brit társaság azzal a kéréssel fordult a francia hatóságokhoz, hogy léghajójával rendszeres járatot, egyfajta „légi taxit” indíthasson Párizs két távol fekvő nemzetközi repülőtere, a Charles de Gaulle (Roissy) és Orly között. A megközelítő­leg 100 kilométer/óra sebességgel haladó léghajó a tervek szerint egyszerre tíz utast szállítana. Magyar könyv Prágában Csehszlovákia legnagyobb könyvtárában, a prágai Kle­­mentinum épületében nyitot­ták meg a cseh kulturális minisztérium és a magyar Művelődési Minisztérium közös szervezésében megren­dezett könyvkiállítást. A bemutatott mintegy másfél ezer kötet a magyar könyvkiadás utóbbi néhány évi termésének keresztmet­szetét nyújtva tükrözi annak tartalmi és könyvészeti for­mai törekvéseit. A kiállítá­son szereplő szépirodalmi, társadalomtudományi, ide­gen nyelvű és művészeti ki­adványok aránya híven ér­zékeltetik a Magyarországon megjelentetett művek meg­oszlását. Várhatóan a ha­zaiakhoz hasonló sikert arat­nak a magyar nyomdaipar legjobb teljesítményeit kép­viselő fakszimilie kiadások. A kiállítás egyben átte­kintést ad a magyar—cseh­szlovák közös könyvkiadás­ban Magyarországon eddig megjelent kötetekről is. Ipartörténeti emlékek Ipartörténeti emlékek gyűjtésére hirdetett pályá­zatot a Komárom megyei tanács, a megyei mun­kásmozgalmi múzeum és a megyei művelődési köz­pont. Nevezni régi üze­meket, munkafolyamatokat, szerszámokat ábrázoló fény­képekkel, valamint plaká­tokkal, újságokkal, zászlók­kal, jelvényekkel lehet, ér­dekesek lehetnek még más munkásmozgalmi dokumen­tumok, idős munkások visz­­szaemlékezései, a helyi bri­gádélet dokumentumai, egy-egy üzem története. A gyűjtött tárgyi emléke­ket és az írásos anyagokat október 15-ig lehet bekül­deni a megyei munkásmoz­galmi múzeumba (Tatabá­nya, Kossuth L. u. 10.). Nemcsak a megyében élők, hanem a megyéből elszár­mazottak részvételére is számítanak a rendezők. Az érdeklődőknek áprilisban megbeszélést tartanak a munkásmozgalmi múzeum­ban, ahol gyűjtésükhöz részletes információkat, szakmai tanácsokat kapnak. Körösi Csorna Sándorra... Jövője lesz 200 éve Körösi Csorna Sándor születésének, s a nemzetközi tudományos közvéleményt máris a bicen­­tenárium megünneplése fog­lalkoztatja. Csorna Sándort 1784 április 4-én keresztel­ték meg a székelyföldi Kő­rös faluban, s mert a hely­béli pap mindig csak vasár­nap vállalta a névadást, a gyermek minden bizonnyal a 4-ét megelőző hét valame­lyik napján született. Élete végéig 17 nyelvet tanult meg, és létrehozott egy ad­dig ismeretlen tudomány­­szakot, a tibetisztikát. Bár élete nagy részét idegen kör­nyezetben töltötte, mégis a „hazája iránti háládatosság” maradt „vezérlő eszméje”. Az ünnepségek előkészíté­sére Budapesten a közel­múltban magalakult a Körö­si Csom­a emlékbizottság, amelynek elnöke Sarlós Ist­ván, a Minisztertanács elnök­­helyettese, tagjai között van miniszter, tudós, pártmun­kás, közigazgatási tisztségvi­selő, író, szocialista brigád­vezető, művész, pedagógus, diplomata. A bicentenárium esemény­­sorozata tudományos emlék­üléssel kezdődik, Körösi Cso­rna munkásságát elemezve tudományos konferencia foglalkozik majd a magyar őstörténettel és nemzeti tu­dattal, és nemzetközi tibe­­tisztikai konferenciát is ren­deznek. Ünnepségek lesznek vándordíjának állomáshe­lyein, emléktáblákat avatnak Alexandriában, Aleppóban, Bagdadban, Teheránban, Buharában, Kabulban, La­­hore-ban, Új-Delhitben, a ti­beti Buktáiban, Kalkuttában és Darjeelingben, ahol el­temették. Valószínűleg megemlékez­nek Körösi Csom­áról­­szülő­­falujában és Londonban is, hiszen ázsiai tartózkodása alatt mindvégig angol támo­gatást is élvezett, valamint a világ valamennyi egyete­mén, ahol a tibetisztikát mű­velik. Ünnepség lesz az NSZK-beli Göttingenben, egyetemi tanulmányainak színhelyén, és Tokióban is, ahol Csornának 1933 óta áll szobra. Humor — Csapos, töltsön egy pohár konyakot a nagy összecsapás előtt — mondja egy vendég, s letelepszik a bárpulthoz. Megissza, majd újra így szól a csapos­hoz: — Egy ilyen párbaj talán megérdemel még egy pohárkával. Legyen szíves. A vendég ilyen kísérőszöveggel öt pohár konyakot iszik meg. A csapos végül meg­kérdi : — ön folyton valamilyen párbajról be­szél. De ki az ellenfele? — Maga. Ugyanis nincs pénzem a szám­la kiegyenlítésére! ★ — Nézd meg az új kocsimat — dicsek­szik Alfréd —, csupán automatika. Le-­­ nyomok egy gombot — kinyílik a bárszek­rény, lenyomok egy másikat — bekap­csolódik a televízió... — Ostobaság! Az én kocsim huszonegy­­néhány éves, és az automatikája különb a tiédnél. Mihelyt becsapom az egyik aj­tót, a másik három magától kinyílik! ★ A bíró kihirdeti az ítéletet egy gyilkos­sággal és árulással vádolt bűnöző peré­ben, majd így szól az elítélthez: — Hogy magának micsoda szerencséje van, öregem! Villamosszékre ítéltük. Ha kétszáz évvel korábban éltünk volna, hol­nap reggel már lógna! Legenda és szerelem Ligeti legendák... A hét elején a műsornak az első részét­ mutatta a tévé. Ebből való a fenti jelenet. A péntek esti tévéműsorban pedig a Nincs szerelem fáj­dalom nélkül című francia filmet láttuk. Vírus és elhízás­­................. .....­......... .................................... Nemcsak a mértéktelen evés, az agy sérülései vagy örökletes tulajdonságok, hanem talán vírusok is okozhatnak elhízást, a New York-i Rockefeller Egyete­men végzett laboratóriumi kutatások mutatták ki ezt az eredményt. Mint a ba­­seli Pharma Information közléséből kitűnik, a New York-i kutatók injekcióval szopornyica-vírusokat jut­tattak egerek szervezetébe. A fertőzött egerek egyne­gyede ezután meghízott. A tudósok feltételezik, hogy a gyermekeknél előforduló kövérség és a felnőtteknél történő, hirtelen súlyos el­hízás egyes esetei vírusos fertőzésen alapulnak. ig&:- '_T: ;' •. 1 ~ ,-i-Fcfíf»' ‘ A bécsi Práterben, az Óriáskerék szom­szédságában építette fel Edwin Lipburger furcsa kinézetű házát, egy szabályos gömb alakú épületet, amely kulturális célokat fog szolgálni. A nyolc méter átmérőjű há­zat betonoszlop rögzíti és szükség esetén egy egész családnak nyújthatna kényelmes otthont.

Next