Vas Népe, 1983. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-01 / 283. szám
Az idei aszályos nyár nem kedvezett a cukorrépának sem. A 220 ezer tonna répa feldolgozása közel sem állítja olyan nagy feladat elé a Sárvári Cukorgyár dolgozóit, mint a tavalyi, minden idők legnagyobb rekordterméséé, de azért a cukorgyártási kampány minden évben fáradsággal, izgalmakkal teli időszak a gyárban. Tavaly a szokatlanul nagy répamennyiség feldolgozása volt a fő gond, az idén pedig az, miként lehet a kevesebb répából több cukrot kinyerni, hogyan lehet némiképp pótolni az időjárás mostohaságát. Hatvan napja tart már az október 1-én megkezdődött répafeldolgozási idény. S ha gazdag répatermésről nem is, de jó cukorkinyerésről az idén is lehet beszélni. Magasabb a répa cukortartalma, mint tavaly volt, de a rekonstrukció és a gondos munka eredményeképpen kevesebb a gyártási veszteség is. Egy mázsa répából átlagosan két kilóval több cukor, vagy ahogy a gyárban sokan mondják, sűrített napfény kerülhet így zsákokba. A gazdaságok aszály okozta veszteségét azonban csak némiképp kárpótolja a tavalyinál magasabb cukortartalomért járó, mázsánként átlagosan mintegy 14 forintot kitevő felár. A répafeldolgozási kampány hatvannapos tapasztalata azt igazolja, hogy gondos volt a cukorgyártásra felkészítő karbantartás, s jól vizsgáztak a harmadik éve tartó nagyarányú rekonstrukció során üzembe helyezett új gépek, berendezések is. A hatodik ötéves terv időszakára előirányzott 300 millióból az idén 60 milliót fordítottak korszerűsítésre és energia-költség csökkentő intézkedésekre. Új főző-kristályosító berendezéseket helyeztek üzembe, bővítették a finomított kristályt gyártó állomást, korszerűsítették, energiakímélővé tették a lemelegítést. A jövőre elkészülő új mészkemence az idén ugyan még nem éreztette hatását a termelésben, de a rekonstrukciós munka legjelentősebb részét tette ki. A fejlesztések révén javultak a répaátvétel körülményei is, mérlegeket, mérlegházakat helyeztek üzembe, folytatták a több éve tartó térbetonozási munkákat és az átvevői helyek villamosítását. A gazdaságok, a szállító partnerek érdekeit is szolgálta a répaszelet rakodásának módosítása, a korábbinál nagyobb arányban kapnak a gazdaságok kétszer préselt répaszeletet, így csökkenthető a szállítási költség. Az idei répafeldolgozási kampány szokatlanul rövid lesz a Sárvári Cukorgyárban . Ritka esztendő volt, amikor a cukorgyáriak otthon tölthették a karácsonyt, de az idei ilyen lesz. Nem csak a kisebb répatermés miatt lesz rövidebb a kampány, hanem azért is, mert a fejlesztések révén majdnem 30 vagonnyira, 2 ezer 910 tonnára emelkedett a napi répafeldolgozási átlag. Várhatóan mintegy 10—15 ezer tonna cukorrépa érkezik még feldolgozásra a szomszédos gyárakból is, de december közepén így is befejeződik a répafeldolgozás, zsákokba, raktárba, boltokba kerül mintegy 28—29 ezer tonna sárvári cukor. S a gyártás befejeztével késedelem nélkül megkezdődik az újabb cukorgyártási idényre való készülődés, folytatódik a gyár három évve megkezdett megújulása. Időre be kell fejezni a mészkemence és járulékos beruházásainak építését, kivitelezését, tovább korszerűsödnek a répaátvételi állomások. A kampány után megkezdődik az energiaköltségek csökkentésének nagy munkája, a földgázfűtésre való áttérés. 1985-ben már földgáz szolgáltatja az energiát a Sárvári Cukorgyárában. F. M. Fotó: B. S. A csomagolásnál ma még nem nélkülözhető az emberi kéz. Tartozékaival együtt 35 millióba kerül a javarészt lengyel kivitelezésben épülő, lengyel gyártmányú új mészkemence. Munkában az új centrifugák a finomított kristálycukor gyártó üzemben. Indulhat a friss cukorszállítmány a boltokba. JHjgljhg T' ^ Nagyobb hozamokat tervez az IKR A jövő évi tervek teljesítésének megalapozására az idén 1,2 milliárd forint értékű gépet vásárolt a bábolnai iparszerű kukoricatermelő közös vállalat, az IKR. Ez az összeg lényegesen több, mint amennyit eredetileg terveztek. A gépi beruházási programot azért tudta túlteljesíteni a közös vállalat, mert a taggazdaságok egy része saját fejlesztési forrásaiból együttesen 180 millió forintot ideiglenesen átengedett részére, jövőre pedig ennek csaknem a kétszeresével, 300 millió forinttal segíti a közös vállalat beruházási programjának megvalósítását. Mindez jó lehetőséget teremt ahhoz, hogy az idei aszály okozta terméskiesést a hatodik ötéves terv végéig pótolhassák a gazdaságok. Jövőre az IKR újabb 46 000 hektárt von be az iparszerű gabonatermelési programba. Ha sikerül elérni a hektáronkénti 5 tonnás őszi búza hozamot, akkor 1984-ben az IKR már 2,6 millió tonnával járul hozzá az országos gabonaprogram teljesítéséhez. Ez az országos terv mintegy ötöde. Az új tervek azt bizonyítják, hogy az idei aszály nem késztette a vállalatot sem visszalépésre, sem megtorpanásra, sőt megalakulása óta most tervezi az eddigi legmagasabb hozamok elérését. Az aszály tanulságait természetesen elemezték, s minden taggazdaságban a korábbinál nagyobb gondot fordítanak az egész szántóterületet átfogó, a vízmegőrző- és csapadéktároló képességet növelő talajművelési rendszer alkalmazására. A közös vállalat az eddiginél több hozamfokozó anyagot bocsát taggazdaságai rendelkezésére, s az ígéretes fajtaszelekciós kísérletek alapján jövőre az aszályt jobban tűrő kukoricahibrideket és kalászos gabona fajtákat vonnak be a termelésbe. A jövő évi termelés feltételeinek megteremtésével párhuzamosan hozzákezdtek a következő éveket megalapozó újabb fejlesztésekhez, kísérletekhez is. Cselekvésre érett tennivalók Szabályozók, elképzelések a felsőcsatári tsz-ben A napi feladatokon túl két külön tennivalóról sem feledkezhetnek meg a termelőszövetkezetek vezetői. Egyrészt ügyelniük kell a zárszámadás reális előkészítésére, majd szépítés nélküli megtartására, másrészt többoldalú számítás után úgy kell elkészíteni a jövő évi tervet, hogy abba az ismert új szabályozók a helyükön legyenek. Vagyis úgy, hogy a gazdálkodás változó feltételeihez minden lehetőség szerint alkalmazkodjanak az üzemek. Ez utóbbi tennivalók a felsőcsatári tsz-ben is megoldásra értek. Erről beszélgetek Horváth Imre agrármérnök tsz-elnökkel. — Ön hogyan néz e sürgető feladatok, s egyben a jövő év elé? — Egy évvel ezelőtt könnyebben válaszoltam volna. Akkor az öt községre kiterjedő szövetkezet a kedvezőtlen közgazdasági adottságai miatt az átmenetileg támogatható üzemek között volt. Ez számunkra 3,8 millió forintos állami segítséget jelentett. Ezt az idén nem kapjuk mert — évekkel ezelőtt — szőlőt telepítettünk. Általa növekedett a szántók aranykorona értéke, s „kiestünk” a támogatható kategóriából. Pedig az ültetvény egésze még nem is fordult termőre. A gond tehát egyértelmű, mert mínusz 3,8 millió forinttal kezdtük az évet. Több mint kétmilliót elvitt az aszály, s így az év végén sem tartalék alapunk, sem biztonsági alapunk nem lesz. Mert az üzemvitelre feléltük azt — magyarázza Horváth Imre. — Ezt a tagság is tudja, hiszen a szemük láttára és az ő részvételükkel történt a gazdálkodás. — A jövő évre emelték a felvásárlási árakat, míg a másik oldalon növekednek a kiadások a termelés kellékeinek, anyagainak, eszközeinek drágulásával. Hogyan hat ez ki a felsőcsatári tsz-re? — Kezdjük a felvásárlási árak növelésével. A tej literjéért 55 fillérrel kapunk többet, ráadásul az eddigi 1 forint helyett 1 forint hatvan fillér lesz az állami támogatás. A nagyüzemi felár 10 fillérrel lesz magasabb. Így nálunk csak a tej árának növelése 2,7 millió forintos többletbevételt jelent. A húsmarha felvásárlási árának növelésével 450 ezer forint plusz bevételhez juthatunk. — Akkor önök jól választottak, amikor évekkel ezelőtt a szarvasmarha ágazat növelése mellett döntöttek. — Úgy tűnik, igen. Bár a marhaágazat a növénytermesztéshez képest így sem lesz jó pozícióban. Mert drága a férőhelyek megépítése, a marha ma is sok élőmunkát kíván. S az ágazat kialakításához vagy egy fajtaváltáshoz is évek kellenek, míg a növénytermesztésben sokkal rugalmasabb a váltás, kisebb költséggel. Külön dolog, hogy növénytermesztés eszközei más ágazatban is használhatók, míg az istállónak, a fejőháznak, a tejkezelőnek nem lehet más rendeltetése. — Folytassuk tán ,a felvásárlási árak növelésével. — Mi a függetlenített vezetők már betéve tudjuk, hogy a búzának 24, a napraforgónak 21, egyéb gabonának 20 forinttal emelték a felvásárlói árát. Ez nálunk együttesen 1 millió forint pluszt jelent, ha a búzából megtermeljük a hektáronkénti 45, napraforgóból a 20—22, kukoricából a 65 mázsa körüli átlagot. S ez a mi viszonyaink között nem könnyű feladat. De ezt most tegyük félre. Inkább azt összegezném, hogy a termények, termékek árának emelésével együttesen 4,2 millió forinttal több pénzhez juthatunk az új szabályozók révén. — Lássuk a másik oldalt is. — Kérem, átlagosan 16 százalékkal drágul a műtrágya. Ha ebből csak annyit használunk is, amennyit az elmúlt években — alább már nem mehetünk — ez 1 millió forint többletkiadást jelent. A hizlaláshoz mi csak koncentrátumot veszünk, mert a takarmánykeveréket magunk állítjuk elő. Ily módon a táp árának emelése „csak” 250 ezer forintot jelent. Az alkatrész drágulásra — nem tudjuk miből mennyi kell — 250 ezer forintot számítunk, a ■végső összegében később döntünk. Tíz százalékkal emelték az SZTK járulékot, ez 1,4 millió forintot visz el. E számok, egyike-másika változhat, de az szinte biztos, hogy a felvásárlói árnövekedés, a drágulás, a szigorítás közti különbség 1,1 millió forint lehet a szövetkezet javára. Decsak azért, mert ezúttal a marhatartó és a tejet termelő üzemek jártak jobban. Rájuk is fért. Mert míg nekünk pénzt adhatnak a szabályozók, más üzemből bizony elvisznek, amiről most szintén ne beszéljünk, mert mindenkinek a maga dolga, hogyan kíván megfelelni a szigorúbb követelményeknek. — Itt Felsőcsatáron és környékén hogyan tudnak jövőre több pénzt teremteni? Hogyan tudnak erősíteni? — Az idén minden eddiginél több búzát vetettünk. Megközelítően száz hektárral többet. Ez önmagában is sokat jelenthet, javíthat, mert a búzán még van haszon. A szőlőt — amiből jövőre már 70 hektár terem — eddig feldolgozatlanul adtuk el. S azt is hogyan? Az idén a magasabb cukorfokú bogyókért is kevesebbet adtak, mint a tavalyi gyengébb minőségért. Így ki vagyunk, ki voltunk szolgáltatva. Viszont megkezdődött — bár lassan folytatódik — a szőlőfeldolgozó építése, s az üzemnek a szerződés szerint a legközelebbi szüretre már működnie kell. Ha ez valóban így lesz, s a szőlőből bort készítünk, akkor az eddigi 2 millió forint helyett 4 milliós nyereséget ad az ágazat. Az erdőből nem tudunk többet kitermelni, mint eddig tettük, inkább a kőbánya bevételét kell növelni legalább egymillió forinttal. — Mindez mikor érik konkréttá, legalábbis tervvé? — Amit elmondtam, annak a lényegét a pártalapszervezet vezetősége megtárgyalja. Taggyűlés elé viszi az jóváhagyja, és mint ajánlat kerül a szövetkezeti küldöttgyűlés elé, így még decemberben minden tagunk, minden érdekelt megismeri a tennivalókat, amikben személyesen, érdekeltek. Mert közös a teherviselés gondja, közösen élvezik az eredményt, ilyennek kell lennie a kockázatnak, s közösek lesznek a tennivalók is, amit most készítünk elő ebben a határmenti gazdaságban — mondotta a tsz-elnök. Udvardy Gyula 1983. december 1. Csütörtök