Vas Népe, 1984. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-27 / 123. szám
4 Szász Endrével kezdődött... Hogy lesz az enter műgyűjtő? — Dadogós voltam gyerekkorom ■ ban, ezért beszélgetés helyett in- kább olvastam, s ekkor szerettem meg a könyveket. A szomszédaszszonyomnak rengeteg kötete volt, s kölcsönözhettem annyit, amennyit csak akartam. Eleinte féltette a könyveit, nem szerette volna, ha piszkosan, zsírosan kapná vissza őket. Egyszer átsompolygott, és kilesett, hogyan használom az egyik könyvét. De bizony meglepődött, mert látta, hogy újságpapírrba csomagolva tartom a kezemben. Azután nem volt az a drága példány, amelyiket ne adta volna oda nekem szívesen. Dr. Bakondi Béla emlékezik így szellemi eszmélésének egyik fontos mozzanatára. Megkérem, hogy a múltjában keressünk, kutassunk még olyan pontokat, eseményeket, amelyek megalapozták gyűjtőszenvedélyét. Persze nemcsak könyvekről lesz szó, hanem ezerféle más érdekességről, amellyel telis-tele van ez a múzeum-lakásnak beülő sárvári, Entzlbruder utcai otthon. De ne vágjunk a dolgok elébe. — A színész Horváth Gyula oltotta belém a gyűjtési mániát. Karcagon, gyermekkorom színhelyén ismerkedtem meg vele, a helyi színjátszó társulat tagjai voltunk mindketten. Barátok lettünk. A Gyula imádta a néprajzi vonatkozású tárgyakat, már akkoriban, az ötvenes években is ■nagyon értékes anyaga volt. Én is segítettem neki kulacsokat, petróleumlámpáikat, s még ki tudja, mi mindent gyűjteni. Egyszer, úgy a hatvanas évek elején, amikor dr. Bajkondi Béla és felesége is már Sárváron dolgoztak (mindketten orvosként), írtak a színész-barátnak, hogy jöjjön az összegyűjtött holmikért. Meg is érkezett az akkor már Budapesten élő művész, s a kapott értékes tárgyakért cserébe képeket hagyott itt. No, nem akármilyeneket. Szász Endre hírét az idő tájt még nem kapta annyira szárnyára a hír — aligha sejthette valaki is, hogy ekkora karriert csinál. Summa-summárom: Szász Endrétől három rajz közöttük két eredeti Omár Chájján illusztráció is Sárvárra került, amelyek a Magyar Helikon 1959-es kiadásához készültek. Később, egy 1965- ös dátumú Horváth Gyula portré is került a házhoz, amely szintén Szász alkotása. — Innen már — legalábbis utólag nézve — törvényszerű a gyűjtési folyamat kiszélesedése. A könyvek, lámpák (petróleumlámpából több mint hatvanat sikerült beszerezni az évek folyamán), kulacsok, rajzok, festmények számai gyarapodtak. .:"gyertyatartók tucatjai, tányérok, órák, köcsögök kerültek a két szoba és a konyha falaira, szekrényeibe, polcaira. A betegek is egyre gyakrabban hoztak fölöslegessé vált, régi holmikat. A legékből néhány, a legrégibb könyv 1599-ből való. Lipcsében adták ki, s az Európai történelem ezerig címet viseli. A legszebb a Trattner-féle szlovák nyelvű kapcsos imakönyv, 1820-ból. A legérdekesebb pedig Az első magyar helységnévtár 1796-ból származó első kötete. A Buda címszó mellett ez áll: „Fekszik a Duna mellett, Új Budával öszve ragasztva, napnyugatra Solymárhoz másfél órányira, délre, Hidegkúthoz, északra pedig Békás Megyerihez egy órányira”. A miniskönyv gyűjtemény a szinte páratlan dedikációktól értékes. Illyés Gyula Állomások hosszán című kötetét, amelyet Szekszárdon adtak ki 1977-ben, maga a szerző és a mű illusztrátora, Borsos Miklós is dedikálta. Amikor Illyés Gyula kezébe vette a kis kötetet, elcsodálkozott, hogy neki ez a szép kiadás nincs is meg. Andruskó Károly fametszetei, Vas István versei minikönyvben, mindkettő dedikálva: öröm tapintani, forgatni e becses műveket. Egy kis füzetet mutat dr. Bakondi Béla, Borsos Miklós, Szántó Piroska, Kiss Sándor egy-egy rajza, Illyés Gyula, Weöres Sándor kézírása található benne. Huh, de nehéz, szinte több kilós könyvtehernyinek érzem__ A konyhában az üveg, a fia és a cserép vajkörpülőt, a faszenes és a szabóvasalókat, kolbásznyomókat, a különféle feliratokkal ellátott hadimozsarakat, akávépörkölőket, a lószerszámokat, a csöngőket és a még sok-sok egyebet dr. Bakondi Béla felesége mutatja meg. Itt talán a legcsodálatosabbak a kalotaszegi és a karcagi tányérsorozatok. — Látja, kiszorultam a konyhából. Annyi minden van már itt, hogy az eredetileg éléskamrának kialakított helyiségben főzök. Képzelheti, mennyi időbe telik, amíg hetente letakarítok mindent. De hát nem ibánom. Tudom, hogy mindegyik darabot mennyire szereti a férjem. Sok holmi persze már a pincében kötött ki, hiszen már így is alig tudunk lépni . Aházigazdáik rokkant nyugdíjasok. Most, hogy már jobb idő van, délelőttönként a sárvári fürdőbe járnak, délután otthon pihennek. Dr. Bakondi Béla időről időre felkerekedik, s Budapestre, vagy az országmás részébe autózik, hogy könyvet vásároljon, dedikáltasson. Ha útközben valami olyasmire bukkan, ami még hiányzik a gyűjteményéből, vagy amibe esetleg beleszeret, azt igyekszik megvásárolni, elkérni, kiudvarolni. — Beülök egy sarokba, s végignézek a szobán. Mindig új, kedves számomra a sok-sok látnivaló — mosolyodik el a házigazda. — S azután a tárgyak története is eszembe jut. Külön érdekesség valamennyi. Mi lesz a gyűjtemény sorsa? Kérdésem egyenlőre kérdés marad. A legkézenfekvőbb válasz természetesen az lenne, hogy múzeumba kerülnek a legértékesebb darabok. Dr. Bakondi Bélának azonban nem jók a tapasztalatai a felajánlott ■tárgyak múzeumi fogadtatásáról. Néhány értéket ugyanis már ajándékozott a ■köznek, s olykor-olykor bizony köszönetet sem kapott önzetlenségéért. Nem anyagi ellenszolgáltatást várna tehát cserébe, hanem figyelmes, emberi gesztusokat. Egy bizonyos: a gyűjtemény sok-sok érdeklődőnek okozhatna majd örömet ... Szenkovits Péter Fotó: Benkő Sándor A konyha kincsei. Ez a kürt ma is szól, mondja dr. Bakondi Béla. Videoton a BNV-n Az idei Nemzetközi Vásáron a Videoton teljesen új, komplett mikroszámítógép családdal jelentkezik — tájékoztatták a vállalat képviselői az újságírókat hétfőn. A vállalat megújítja termékskáláját, s az eredményeket a tavaszi vásáron bemutatják. A mikroszámítógép család legkisebb tagja az első hazai családi számítógép, a „TV-komputer”, amely egyaránt alkalmas színes és fekete-fehér videojátéknak, és otthoni vagy iskolai oktatásra is. Professzionális felhasználásra szintén készítettek személyi számítógépet, a VT—16- ost. A legnagyobb teljesítményű mikroszámítógép a VT-32-es, amely többmunkahelyes, elsősorban műszaki-tudományos feladatokra kidolgozott rendszer. Ennél a gépnél a Videoton első alkalommal mutat be színes, grafikus displayterminált. Újra itt vagyok... Beszélgetés Áradsz leg na ! — Hónapok óta szerepel a Magyar Ifjúság slágerlistáján Bakos Gábor—Szenes Iván: Túl a zsúfolt városon című számával. Milyen változást hozott ez a dal? — Azóta több új felvétel is készült. Februárban pl. a Fővárosi Operettszínházban megrendezett nyilvános tánczenei bemutatón Victor Máté—Szenes Iván: Te minden áron jót akarsz nekem című dalát énekeltem. Aztán hamarosan az üzletekbe fog kerülni egy kislemezem. Az A oldalon levő számot Szikora Róbert, az R-GO együttes vezetője írta, 10 szív, vagy 100 szív nekem mindegy címmel, a B oldalon pedig egy világsláger lesz, Shakin Stevens dala, Bradányi Iván magyar szövegével: Csak ezt az éjszakát. Nagy várakozással tekintek a lemez megjelenése elé, s remélem, hogy a régi nagy sikereket fogja idézni. — Április 4-én, a Jó estét Magyarország gálaműsorában operával és operettel szerepelt. Hogyan fogadta ezt a műfajt, ezt a fellépést? — Örömmel és nagy izgalommal. Egyrészt azért, mert kollégáimmal együtt mást csináltunk, mint amit tőlünk a közönség megszokott — én pl. Puccini Bohémélet c. operájából egy kis részletet, Kacsóh Pongrác János vitézéből pedig a francia király dalát énekeltem — másrészt, mert élő adás volt. — Április 18-án pedig a Vigadóban volt egy önálló műsora... — Igen, a Pesti Vigadó rendezésében, Újra itt vagy* címmel. Ide meghívtam néhány barátomat is, név szerint Kabos Lászlót, Csuka Mónikát, Albert Flóriánt és Kékesi Jánost. A műsorvezető Dévényi Tibor, a rendező Csenterics Ágnes volt. A televízió az egész műsort felvette, úgyhogy egy későbbi időpontban ezt a nézők is láthatják. — Mit csinál jelenleg? — A Divatolimpia című ORI-műsorral járom az országot: Békéscsabától Veszprémig, Salgótarjántól Sopronig csaknem minden városban megfordulunk. A műsorom érdekessége, hogy — a hagyományoktól eltérően — csak új dalokat énekelek. Ezenkívül most van folyamatban a legújabb Pulzus című tévéműsor felvétele, ebben a 10 szív vagy 100 szív című dalomat adom elő. Ez egyébként — pár hét óta — szintén szerepel a slágerlistán. — Az újabb felvételei modern hangvételű dalok. A közönség nagy része viszont megszokta Aradszky Lászlótól az örökzöld slágereket ... — A félreértések elkerülése végett: én nem szeretnék hűtlen lenni a régi nagysikerű dalaimhoz, hiszen elsősorban ezeknek köszönhetem a közel húszéves ténykedésemet a zenei pályán, de az a véleményem, hogy a mindenkori modern irányzatokat figyelembe kell venni — és én figyelembe is veszem. Ezt az utóbbi műsoraim tematikája is bizonyítja. — Közel 20 éve van a pályán. Melyik volt a legkedvesebb dal, melyik sikerre emlékezik vissza legszívesebben? — Mindig a legutolsó produktum a legkedvesebb, mindig a legutolsó sikert értékelem a legjobban, mert csak a múltból élni nem lehet. Nap mint nap le kell tenni valamit az asztalra ahhoz, hogy az embert másnap is szívesen föladják és ha színpadra lép, tapsoljanak. — Hol és milyen műsorokban láthatjuk legközelebb? — Május első felében kerül sor a Vigadóban a Szécsi Pál emlékműsorra. Itt olyan neves kollégákkal fogok szerepelni többek között, mint Havasy Viktor, Ihász Gábor, Katona Klári, Cserháti Zsuzsa... és még sorolhatnám. Azután — a tervek szerint — ismét szerepelni fogok a televízióban, a Zenebutik egyik adásában. Ami pedig az ORI-műsorokat illeti: most indul Budapesten az Ujjé a ligetbe nagyszerű című műsor — ebben szintén szerepelek, nyáron pedig a balatoni fellépések következnek. Június 24-től — 10 napon keresztül — Siófokon, a hajón, majd a környék művelődési házaiban és a szabadtéri színpadokon láthat a közönség. Sziklai—Nagy Fotó: Romankó Finn filmhetet tartanak a magyar—finn kulturális egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából a budapesti Filmmúzeumban május 28—június 2. között. A rendezvényen a finn filmművészet legfrissebb alkotásait láthatja a magyar közönség. A filmhetet megnyitó díszelőadáson hétfőn este Lauri Törhonen „Égő angyal” című filmjét láthatja a közönség. A lírai hangvételű alkotás azt a folyamatot mutatja be, ahogyan egy vidéki elmegyógyintézetben dolgozó ápolónő lelkileg összetörik. A finn filmművészetet bemutató programban szerepel a Dosztojevszkij-regényt mai helsinki környezetbe helyező „Bűn és bűnhődés” című film, amely Aki Kaurismaki rendezésében izgalmas szellemi kalandot ígér a regényt is-merőknek. 1984. május 27. Vasárnap