Vas Népe, 1984. október (29. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
A Minisztertanács legutóbbi ülésén népesedéspolitikai kérdésekről tárgyalt, és a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának állásfoglalását alapul véve hoszszabb távra szólóan meghatározta a teendőket. A CSALÁDI ÉLET és a gyermeknevelés állami támogatásának rendszere hazánkban széles körű, és nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Az elmúlt évtizedben több ízben sor került a családi pótlék emelésére, bővült a jogosultak köre, tovább fejlődött a gyermekgondozási segély rendszere. Növekedett a gyermekes családokat segítő pénzbeni juttatások részesedése a nemzeti jövedelemből. Javultak a gyermekvállalás egészségügyi feltételei, emelkedett a szülészeti ellátás színvonala, csökkent a művi vetélések száma és a csecsemőhalandóság. , Számottevő előrelépés történt a gyermekintézmény ellátásban. Az óvodai ellátás csaknem teljes körűvé vált, s egyre több gyermeket lehet bölcsődében elhelyezni. Az állami erőfeszítéseket számottevő társadalmi munka egészítette ki. A gyermekes családokat fokozatosan bővülő szociálpolitikai kedvezmények segítik a lakáshoz jutásban. A dolgozó anyák gyermekgondozási és gyermeknevelési teendőik ellátásához pótszabadságot és munkaidő-kedvezményeket kapnak. Az elmúlt évtizedekben — társadalmi törekvéseinkkel összhangban — tovább fokozódott és magas színvonalon állandósult a nők, különösen a fiatalabb korosztályok munkavállalása (a 14—29 éves nőknek 1949- ben 44 százaléka, 1960-ban 48, 1970-ben 65, 1980-ban 75 százaléka volt kereső). AZ ORSZÁG NÉPESEDÉSI HELYZETE az elmúlt években kedvezőtlenül változott. A családok nagysága nem biztosítja a népesség újratermelődését, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben csökkent a gyermektelen és az egygyermekes családok aránya, számban növekedett és általánossá vált a kétgyermekes család. Ahhoz, hogy a népesség lélekszáma hosszú távon változatlan maradjon, családonként — átlagosan — kettőnél több gyermeknek kellene születni. Ezt az arányt — a háromgyermekes családok viszonylag kisszáma miatt — hosszabb idő óta nem sikerült elérni. A népesség csökkenésében nagy szerepe van annak, és aggodalomra ad okot, hogy a halandóság kedvezőtlenül alakul, s különösen a 30 éven felüli férfiak körében növekszik. Az alacsony születési szám miatt a népességen belül csökken a gyermekek aránya. A termékenység alakulására kedvezőtlenül hat, hogy évek óta mind kevesebben kötnek házasságot, s nő a házasságon kívüli együttélések száma. Kisebb ingadozásokkal tovább nő a válások száma, különösen a fiatalok körében, s emiatt sok gyermeket csak egy szülő nevel. A KORMÁNY MEGERŐSÍTETTE azt a szándékát, hogy a népesedés ügyét fontos társadalompolitikai kérdésként kezeli. Szükségesnek tartja azoknak az intézményes gondoskodási formáknak a rendszeres megújítását, amelyek biztosítják, hogy a nemzet alkotó tevékenysége kiegyensúlyozott népesedési alapokon nyugodjék. Ugyanakkor továbbra is tiszteletben tartja az állampolgárok jogát az önálló családtervezésre. A Minisztertanács a népesedési helyzet javítására olyan — hosszú távon, folyamatosan érvényesülő — állami és társadalmi tevékenységet tart szükségesnek, amely lehetővé teszi, hogy a népesség csökkenésének folyamata mérséklődjék, nagyobb távlatban megálljon, majd a népesség újra gyarapodjék, javuljon a népesség korösszetétele. Hoszszabb távon növekednie kell a születések számának és tartósan mérséklődnie a halálozási aránynak. A népességcsökkenés mérséklése, majd megállítása érdekében erősíteni kell a családok gyermekvállalási hajlandóságát. Kívánatos hogy gyarapodjon a háromgyermekes családok száma. A család pótolhatatlan szerepet tölt be a gyermekek gondozásában, nevelésében, a társadalmi életre való felkészítésben és az időskorúakról való gondoskodásban. A gyermekvállalásnak, a gyermeknevelésnek és a rászoruló idősek családon belüli gondozásának társadalmilag hasznos munkaként kell elismerést kapnia. Fokozatosan, az ország teherbíró képességének növekedésével összhangban meg kell teremtenie az ehhez szükséges jogi, pénzügyi és más feltételeket. Emelni kell az anyai hivatás társadalmi rangját, egyúttal biztosítva, hogy megmaradjanak, sőt erősödjenek a női egyenjogúságban elért eredmények- meő kell segíteni annak a szemléletnek a térnyerését, amely a gyermekvállalást, az öregekről való gondoskodást, a kiegyensúlyozott családi életet tiszteletreméltó és követendő példának tekinti. Különös gondot kell fordítani a többszörösen hátrányos helyzetű családok életkörülményeinek fokozatos javítására. Arra kell törekedni, hogy az ilyen családok gyermekei az átlagosnál több segítséget kapjanak az életpálya megalapozásához és a társadalmi beilleszkedéshez. A GYERMEKNEVELÉS, az idősgondozás, valamint a munkavállalással járó kötelezettségek jobb egyeztetésének elősegítésére bővíteni kell azokat a foglalkoztatási formákat, amelyek a nők számára több választási ehetőséget adnak arra, hogy mennyi időt kívánnak családgondozásra, illetve szakmai hivatásuk gyakorlására fordítani. E célból szorgalmazni kell a részmunkaidős, a bedolgozói foglalkoztatást és a rugalmas munkarendek elterjedését, növelni szükséges a vállalatok ebbéli érdekeltségét. A hosszú távú népesedéspolitikai célok valóra váltása érdekében a kormány szükségesnek tartja, hogy az állam hatásosabban támogassa a gyermekeket vállaló és nevelő családokat. Ezért szándékában áll a terhesei és gyermekágyi segély folyósításának négy héttel való meghosszabbítása, valamint az egyszeri anyasági segély összegének emelése. Kívánatos, hogy a gyermekek egyéves korukig általánosan, hároméves korukig a mainál nagyobb arányban a családjukban nevelkedjenek. A gyermekgondozási segély korszerűsítése céljából fokozatosan bevezetésre kerül a gyermekgondozási díj rendszere. Ez az ellátás arra hivatott, hogy nagyobb mértékben pótolja a kisgyermekét gondozó anya keresetét. A gyermekgondozási díj a munkaviszonyhoz és a munkabérhez kötődik. A beteg gyermekek otthoni ápolása érdekében a gyermekápolási táppénzre jogosultság a jövőben kiterjed a gyermek 10 éves koráig, egyszersmind lehetővé válik, hogy a gyermekápolási táppénzt a szülők kedvezőbb feltételekkel vehessék igénybe. A gyermekes családok jövedelmi helyzetének javítása szükségessé teszi, hogy a családi pótlék fokozatosan — a gazdasági lehetőségekkel összhangban — mind nagyobb mértékben járuljon hozzá a gyermeknevelés családi költségeihez. A CSALÁDALAPÍTÁS és a gyermekvállalás feltételeinek javításában különös fontossága van annak, hogy rövidebb legyen a lakásra várakozás ideje, s mérséklődjenek terhei. Ez szükségessé teszi, hogy meggyorsuljon a lakáshoz jutás több lépcsős rendszerének gyakorlattá válása, bővüljenek az előnyös előtakarékossági formák, s a jelenleginél kedvezőbb, a több gyermeket vállaló családokat jobban támogató hitelfelvételi és -törlesztési konstrukciókat alakítanak ki. Fokozatosan létre kell hozni az egységes családgondozói hálózatot. Ennek az a feladata, hogy a családi élet meghatározó szakaszaiban felvilágosító és gondozó munkát végezzen, s támogassa az átmenetileg vagy tartósan nehéz helyzetbe kerülő családokat. A kedvezőbb születésszám elérésével és a gyermeknevelés feltételeinek könnyítésével egyenlő rangú népesedéspolitikai cél, hogy javuljon a népesség egészségi állapota, ne romoljon tovább a halandósági arány, illetőleg e tekintetben is javulást érjünk el. A csecsemőhalandóság lényeges csökkentése érdekében fejleszteni kell a gyermekvállalás egészségügyi feltételeit, a terhesgondozást és a szülészeti ellátást. A lakosság egészségi állapotának javításában — az egészségügyi ellátáson kívül — fontos tényező, hogy emelkedjen az egészségkultúra általános színvonala, s visszaszoruljanak az egészségkárosító szokások. Programot kell kidolgozni és végrehajtani annak elősegítésére, hogy mérséklődjön az alkoholzimus és a dohányzás, egészségesebbé váljon a táplálkozás, s csökkenjenek a környezeti ártalmak. A KÜLÖNBÖZŐ IDŐTÁVÚ népgazdasági tervekben az eddiginél átfogóbban és következetesebben kell érvényesülnie a népesedéspolitikai céloknak és érdekeknek. A népesedéspolitikát szolgáló intézkedéseket a népgazdasági tervekben úgy kell időzíteni, hogy a gyermekvállalás és-nevelés, valamint az egészség megóvásának legfontosabb feltételei már az elkövetkező években érezhetően javuljanak. sei állapította meg, hogy katonai szolgálatuk első hónapjátkemény munkával, ' 'becsületes helytállással tudhatják maguk mögött, de a hátralevő tizenhét még keményebb és bonyolultabb munkát tartogat. Meggyőződése, hogy az egység hagyományaiihoz és jó híréhez méltóan ezután is derekasan helytállnak. — Elbizakodottság nélkül mondhatjuk — hangoztatta —, hogy a Magyar Néphadsereg a kor színvonalán álló, modern hadsereg, amely a Varsói Szerződésben tömörült egyesített fegyveres erők tagjaként politikailag, erkölcsileg egységesen kész és képes a számára meghatározott feladatok végrehajtására. Beszéde végén köszönetet mondott a szüleiknek éstovábbi gondosságukat kérve a katonafiúknak jó szolgálatot, nekik boldogságotkívánt családi életüikben. Esküt tett társai nevében — mellette szüleivel — Paul István honvéd ígérte, hogy az idősebb katonákkal vállvetve, a legjobb tudásuk szerint dolgoznak a rájuk váró feladatok végrehajtásában. A párt-, állami és ifjúsági szervek üdvözletét Magyar Elemér megyei KISZ- titkár tolmácsolta azzal aközponti gondolattal, hogy katonának lenni felelősség és tisztesség. Az elsőit a katonaeskü most rakta a vállalatra, a másodikat azzal a munkával kell kiérdemelniük, amit ezután ezzel a felelősséggel elvégeznek. Az ünnepséget a hagyományos díszmenet, majd az Internacionálé zárta. KÖRMEND. A város főterén a kép szántó azonos a szombathelyivel. Szülők, hozzátartozók ezrei a tér közepén zsinóregyenes sorokban moccanatlanul álló szeretteik körül, várakozó, ünnepi hangulat. A díszemelvényen, az elnökség tagjai között ugyanúgy ott voltak a párt- és állami vezetők, a társ fegyveres testületek parancsnokai, üzemek, intézmények képviselői. Szabó Sándor őrnagy köszöntő, megnyitó szavai után Mester Tibor honvéd előolvasásával felhangzott a katonai eskü, utána Meglécz Gyula alezredes, a Határőrség Országos Parancsnokságának képviseletében mondott ünnepi beszédet. A beszéden végigvonult a katonaesteny meghatározó jelentősége a fiatal katonák életében és az a gondolat, hogy az abban fogadtak hűséges teljesítése egész népünk megbecsülését vívja ki. Az esküttett határőrök és honvédek nevében Legát Tibor határőr tett ígéretet a legjobb képességeik szerinti helytállásra. A párt-, KISZ, állami és társadalmi szervek köszöntését Kovácsáé Csoknyi Éva városi KISZ-tittikár fejezte kibeszédében. A fiatal katonák díszmenetében gyönyörködött ezután a közönség. A szép katonaünnepet az Internacionálé zárta. (várhelyi) Fotó: H. P., M. T. Apa és testvér az eskümondó oldalán Körmenden. 1984. október 2. Kedd Sokszor beszélünk a művelődési központok kisugárzó szerepéről, hatásáról. Arról van szó, hogy egy-egy nagyobb településen, városban jó körülmények között dolgozó művelődési intézmény segíti a ,,kistestvéreket", azaz a környező falvak kultúrházait, klubkönyvtárait. Az ilyen segítségnyújtásról hallottam a minap Szakasits Lászlótól, a csákánydoroszlói tanácselnöktől, aki elmondta, hogy a faluban a közművelődés elég alacsony színvonalon áll. Évek óta nincs igazgatója a művelődési háznak, az egyetlen művelődési lehetőséget az alkalmankénti körmendi színházi estek jelentik, illetve jelentenék, ha... Ha a Körmendi Ifjúsági és Művelődési Központ kérés és hívás nélkül esetenként meg nem jelenne, s amatőr művészeti együtteseivel nem szerepelne. Színvonalas, jó előadásokat kapnak így ingyen, s ami nagy szó: önként. (Hány művelődési központ vezetőjétől hallottam már azt, hogy ajánlott műsoraik süket fülekre találtak, nem kérték, nem igényelték ezeket!) Talán ez a gesztus is hozzájárult ahhoz, hogy létrehozták Csákánydoroszlón az általános művelődési központot, amelyben az óvoda, az iskola és a közművelődés egy kézből irányítása révén szervezettebb, eredményesebb a munka. Ezt remélik a csákánydoroszlóiak is. Azt például, hogy a pedagógusok nemcsak az iskolásokkal, hanem a község felnőtt lakosságával is foglalkoznak, esetleg szakköröket, klubokat vezetnek, megteremtik a közművelődés apró műhelyeit. Esetleg a régen sikeres színjátszócsoportot is életre lehetne hívni... Szóval tervezgetnek. Amikor megköszönték a körmendiek eddigi segítségét, elmondták, hogy a továbbiakban is igénylik ezt. S ha ők eddig segítettek, miért ne tennék most, amikor a településen is megmozdult valamit a kisugárzás hatására? ! (szakály) Illatos pavilonsor Bükgyógyfürdőn, a pavilonsor ivócsarnoka és ajándékboltjai közelében üzemel az Utasellátó büféje, ahol a többféle üdítő és egyéb helyben fogyasztható italféleségen kívül grillcsirke, főtt kolbász és debreceni, valamint sült hal is kapható. A sült hal vásárlási és fogyasztási lehetőségére az autóbuszállomásra érkezőket, majd onnan a gyógyfürdő bejárata és a reumatológiai szakrendelő épülete felé igyekvőket az égett olaj és hal vegyes illata figyelmezteti. A bűzös és sokak számára — hol kevésbé, hol erősebben érezhető — kellemetlen szag reggeltől a késő délutánig terjeng, a széljárástól függően gyakran eljut a nemzetközi beszélgetések gyors lebonyolítására használt telefonfülkéig is. Az égett sült hal és sokan nem bírják, ezért nappal messze elkerülik a pavilonsor ezen részét, a telefonfülkét is a szagtalan késő délutáni és esti órákban veszik igénybe. A huzamosabb ideig Bükfürdőn tartózkodó külföldi, főleg osztrák és nyugatnémet vendégek az idei nyáron többször is méltatlankodva jegyezték meg, hogy az ilyen olaj kellemetlen szagát „illat” nem illő egy gyógyhelyhez, náluk ilyesmit nem tűrnek és nem engednek meg! A környezetszennyezésnek tekinthető penetráns szagot azonban nemcsak a külföldiek észrevételezik, hanem a magyar állampolgárok is. Környezeti kultúránk általános színvonalának emelése és a gyógyhely népszerűségét csökkentő szagállapot megszüntetése miatt itt az ideje, hogy az üzemeltető és az intézkedésre hivatott hatóságok mielőbb megtegyék a szükséges intézkedéseket! Dr. Pajor Géza Csillagászati hét nyílt