Vas Népe, 1985. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-19 / 15. szám
Negyven esztendeje SM ■llUJilfláLCíllCSl fmaflllllAWfmlMiAfl1 mm m57mmllOAilllCl Az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek és az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak létrejöttével teljessé váltak a feltételek ahhoz, hogy Magyarország döntő lépéseket tehessen a hitleri Németországtól való elszakadásra és az antifasiszta koalíció oldalára történő átállásra. E lépésekhez mind a nemzetgyűlés „Szózata”, mind pedig az ideiglenes kormány „Nyilatkozata” minden törvényes jogalapot megadott. Ennek megfelelően a kormány már a megalakulása utáni első ülésén megvitatta a hitleri Németországgal való szakítással és a fegyverszüneti egyezmény megkötésével kapcsolatos kérdéseket problémákat Hosszabb vita után a külügyminiszter által összefoglalt jegyzék arról tájékoztatta a szovjet kormányt, hogy a magyar nép egyetlen törvényes képviseleti szerve „legsürgősebb feladatának tekinti, hogy szakít az eddigi német szövetséggel és haladéktalanul fegyverszünetet köt a Szovjetunióval s a vele szövetséges hatalmakkal, amelyekkel Magyarország hadiállapotban van.” A jegyzék kitér ugyan a hadüzenetre és az antifasiszta háborúba történő magyar bekapcsolódásra is, de azokat nem határozatként, nem befejezett tényként, hanem inkább csak mint lehetőséget, tervet hozta a szovjet kormány tudomására. A kormány első hivatalos teslpolitikai ténykedése tehát egyértelmű és határozott. Már ennél az első lépésnél kiderült, hogy a horthysta katonatisztek és politikusok egy részére is kiterjedő németellenes öszszefogásnak nemcsak várható pozitívumai vannak, hanem azonnal jelentkeznek a negatívumai is. Elsősorban abban, hogy a kormány nem tudta a számára kínálkozó lehetőséget és előnyöket maximálisan kihasználni az ország érdekében. A szövetséges hatalmak késznek mutatkoztak tárgyalásokat kezdeni, és minden különösebb vita nélkül elismerték a kormányt olyan felelős és megfelelő szervnek, amely Magyarország nevében velük fegyverszüneti egyezményt köthet. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 28- án megtartotta második ülését, s itt tájékoztatták a kormány tagjait a fegyverszüneti kérés elfogadásáról és kormánydelegáció küldésének a lehetőségéről is. Itt értesültek arról a szovjet tanácsról, mely szerint célszerű lenne, ha a magyar kormány nem várna tovább semmire a Németországgal való szakítást és a hadüzenetet illetően. A fentiek szellemében készült el nyomban a hadüzenetet tartalmazó dokumentum, amelyet vita nélkül, egyhangúlag fogadtak el. Ugyanakkor határozta el a kormány, hogy az ország összes erőforrásainak mozgósításával részt vesz a Szovjetunió és szövetségesei oldalán a háborúban, az ország teljes függetlenségének kivívásáért. _ December 28-án ezzel vált a hadüzenet jogalést érvényessé és efflifrén Magyarország átállása befejezett ténnyé az antifasiszta koalíció oldalára■ A magyar fegyverszüneti delegáció — elnök Gyöngyösi János külügyminiszter, tagjai pedig Balogh István miniszterelnökségi államtitkár és Vörös János honvédelmi miniszter voltak — még a hadüzenet napján elindult Debrecenből Moszkvába. A delegációnak 1945. január 18-án Molotov külügyminiszter Anglia és az USA képviselőjének társaságában nyújtotta át a fegyverszüneti szerződéstervezet szövegét, és közölte, hogy a magyar delegáció egy napot kap annak tanulmányozására és álláspontja kialakítására. A második tanácskozáson, a magyar fegyverszüneti küldöttség előterjesztette a tervezettel kapcsolatos észrevételeit. Azok megvitatása kétségtelenül hozzájárult a szövetségesek és a magyar fél állásipontjának világosabb megértéséhez, az egyezmény szövegén azonban nem történt változtatás, s ezzel az véglegessé is vált. Majd mindezek után 1945. január 20-án került sor a végleges fegyverszüneti szerződés aláírására. A fegyverszüneti egyezmény értelmében a szövetséges nagyhatalmak elismerték, hogy Magyarország minden kapcsolatot megszakított a hitleri Németországgal és hadat üzent neki. Ugyanakkor a magyar fél 8 hadosztály kiállítását vállalta. Anglia és az USA képviselőjének befolyására — eltérően a Romániával kötött egyezménytől — itt tehát nem volt szó egyértelműen a Németország elleni háborúban -való közvetlen részvételről, de a lehetőség ugyanúgy, mint Bulgária esetében is, a kötelezettséget természetesen magában foglalta. Az egyezmény 2. pontja a magyar fegyveres erőknek és állami hivataloknak az 1937. december 31-én fennállott államhatárok mögé történő visszavonásáról, valamint az ezt az állapotot megváltoztatott összes korábbi intézkedés érvénytelenítéséről rendelkezett. Ilyen pont értelemszerűen mind a bolgár, mind pedig a román egyezményben is van. A 3—16. pontok Magyarország esetében is, a többi legyőzött állam fegyverszüneti egyezményéhez hasonlóan egyező feltételeket írtak elő lényegében. Ez alól kivétel csupán a Bulgária számára megállapított 70 millió dolláros jóvátételi összeg.) Magyarország, Finnország és Románia számára 300—300 millió dollárban határozták meg a jóvátételi összeget.) A 17. pont a magyar szuverenitás fokozatos gyakorlati helyreállítását helyezte kilátásba. A következő pont a Szövetséges Ellenőrző Bizottság létesítését közölte. A 19. pont az első és második bécsi döntéseket mondta ki érvénytelennek, s végül a 20. pont leszögezte, hogy „a jelen feltételek az aláírásuk pillanatában hatályba lépnek.” A fegyverszüneti egyezményhez egy hat részből álló, néhány pontos értelmezést és magyarázatot fűző „Függelék” is tartozott, amelynek előírásai szintén kötelező erejűek voltak. A fegyverszüneti egyezmény ^ntelkötését Magyarország elér£é7~Az orosz, angol és magyar nyelven elkészített szerződést előbb Vorosilov marsall írta alá a három nagyhatalom meghatalmazottjaként, majd az Ideiglenes Nemzeti Kormány megbízásából Gyöngyösi János, Vörös János és Balogh István." Magyarország a fegyverszüneti egyezménynyel elérte, hogy a szövetséges nagyhatalmak elvileg elismerjék szuverenitását, sőtt fokozatosan megkezdődhetett annak gyakorlati visszaállítása is. Dr. Zielbauer György főiskolai docens Szombathelyen (1.) A házigazda Farkas Miklós igazgató mondja: — Attól fogva, hogy líbiai diákokat is tanítunk, pezsgőbb lett az élet iskolánk falai között. Úgy érezzük, hogy pedagógiailag is jól fogtuk meg a külföldi diákok oktatását. Ők a vasútgépészetet tanulják, ötven másodéves, negyvennégy harmadéves diákunk van. — Mire képesítik őket? — A mozdonyvezetést és a vasúti járműszerelést sajátítják el. Ez azt jelenti, hogy megtanulják a vasúti vontató és vontatott járművek szerelését, javítását és vezetését. Ezen belül is két szakra képezzük a líbiaiakat. Egy osztályt a nagyvasúti villanymozdonyok szerelésére, vezetésére, a másikat dízelüzemű mozdonyok szerelésére, vezetésére tanítjuk meg. — Hol történik a diákok szakmai gyakorlata? — A szombathelyi Járműjavító Üzemben és Fűtőházban a dízelmozdonyokkal ismerkednek diákjaink. Hetente két napon ott vannak szakmai gyakorlaton a líbiaiak is. A villanymozdonyok gyakorlati vezetését, szerelését Győrben sajátítják el. A líbiai diákok az első évet nyelvelőkészítőn töltötték a Vépi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézetben. Négy évig tart képzésük a Savariában. Amikor végeznek, technikusi oklevelet kapnak a líbiai diákok. Yahia Mohamed Ibnauf tolmács fordít a líbiai diákoknak szükség esetén. Munkája mellett a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán levelező úton tanul. Ahmed Almani tanár. — Nem azért mondom, mivel itt tanulnak diákjaink, de a Savaria Szakközépiskola tanárai jó pedagógusok. Igazi szakemberhez méltón, becsülettel oktatják diákjainkat. Az osztályfőnökök az iskolán kívül, a városban is ráfigyelnek a líbiai diákokra. A tanárok becsületesen magyarázzák a leckét. Az igazgató: igen kitűnő ember. Kemény pedagógus. Minden elismerésem a Savaria Szakközépiskolának. — Ki fizeti a líbiai diákok tandíját, ösztöndíját? — A líbiai állam. Gyakran kérdezik a szombathelyiek, hogy érzik magukat városunkban a líbiaiak. — Diákjaink a magyar népet, a szombathelyieket vendégszerető embereknek ismerték meg néhány év alatt. Köszönetünk, elismerésünk mindezért, azoknak, akik ebben átlagon felüli segítséget nyújtottak fiataljainknak — mondja a nevelőtanár. Yahia, a tolmács veszi át a szót. — Minden igyekezetünk arra irányul, hogy a szakmai dolgok mellett magyar nyelvismeretüket is jól fejlesszék a líbiai diákok. Jó páran részt vesznek a magyar nyelv- és irodalomórákon, holott számukra ez nem kötelező tantárgy. Nem kevés diákunk lapozza, olvassa a magyar könyveket, újságokat. Az arab nyelv nagyon nehéz. Alig hasonlítható bármelyik világnyelvhez. Írásmódja eltér, jobbról balra olvasandó, és a latin ábécé betűitől eltérő betűkből tevődik össze. A líbiaiak tolmácsa szerint az ő diákjaik részére a magyar nyelv elsajátítása volt nehéz. A több éves szorgalmas tanulás után zömük érthetően beszél magyarul. Hat jeles tanulót hívtunk meg beszélgetésre, hogy tőlük halljuk, hogyan tanulnak és hogy érzik magukat Szombathelyen? Kerék László Fotó: Benkő Sándor Osztályfoglalkozáson. 1985. január 19. Szombat Tragikus figyelmeztetés Milyen konfliktust jelent a halál annak, aki hanyagságból, gondatlanságból idézte elő? Érdekes, hogy közlekedési, munkahelyi balesetet általában nem a kezdők okoznak, hanem azok, akik bizonyos gyakorlattal, tapasztalattal a hátuk mögött azt hiszik, hogy velük már nem történhet baj. Nem volt kezdő tarancás a sárvári N. A. sem, aki néhány hónapja okozot halálos balesetet munkahelyén. Deszkaanyagokat oidott gépével. Túl magas, majdnem három méteres volt a lakás, amit fel kellett emelnie. Mielőtt hozzákezdett a munkához, közelben tartózkodó kollégáját figyelmeztette a veszélyre. Az illető elment, de rövidesen visszajött, N. még ekkor is előre-hátra mozgott a targoncával, hogy minél jobban az anyag alá tudjon nyúlni a villákkal. A manőver nem sikerült, a deszkatorony ledőlt. A deszkák hanyattlökték a közelben álló kollégáját, aki súlyos koponya- és agysérüléseibe belehalt. A vizsgálat kiderítette, hogy emelés előtt N. elmulasztott hangjelzést adni, s nem közvetlenül emelés előőtt figyelmeztette munkatársát. Aki visszajövetelével szintén szerepet játszott a tragédiában. Szükség van-e ilyen figyelmeztetésekre? A válasz csak egyértelmű „nem” lehet. Nem fogadhatjuk el azt, hogy a munkahelyi rend fontosságára ilyen balesetnek kell felhívnia a figyelmet. Utólag a legtöbb súlyos balesetnek jól kideríthető okai vannak. De miért kell egy áldozat, s egy, tettének súlyát talán élete végéig viselő elkövető ahhoz, hogy a hiányosságokra ki-ki jobban figyeljen a maga helyén? — a —s A Patyolat titkai A Patyolat diszkrét. Lehet, hogy ama híres újságrovat is innét vette a címét — „Lelki patyolat”—, mely hasábokon „szépnek mondott” hölgyek számára küldte a lelki gyógyírt. Szóval a Patyolatnál dolgozó asszonykák időnként felkiáltanak: — Jesszusom, régi műfogsor a farzsebben! Az öreg műfogsor helyett a váratlan lelet néha cipőpertli, golyóstoll, rágógumi, rajzszög, piros útlevél, söröskupak, továbbá Andaxin, dugóhúzó, sajtos pogácsa, ácskapocs vége, csomag cigaretta, vagy zsebóra. Mit felejtünk a Patyolatba adott ruhák zsebében? Egy kicsit önmagunkat. Mert egyebek között az is mindenkit jellemez, hogy milyen használati tárgyakat hord magánál, és hogy mennyire feledékeny. Az elmúlt őszelőn rákvörös fejjel gömbölyded úr vágódott be az egyik Patyolat-üzletbe: — Itt volt? A fehérköpenyes hölgyek az ideggyógyász könynyed eleganciájával érdeklődtek: — Mit tetszik kérdezni? Szóval férj volt a kis dundi úr, a neje ottjárta felől érdeklődött, és adják ki a kabátját, de rögvest, vizesen vagy szappanosan, vagy vegyszerszaggal, nem érdekes, csak ugye, ott a jobb felső zsebben az a levél, és nehogy a feleségem... Hát... Néha ilyen az élet Patyolaiéknál. Ők pedig visszaadnak mindent becsületesen és — hallgatnak. A múltkor egy igazgató 15 000 forintot felejtett a zsebében — fillérig hazakerült. Ilyen is van! Pedig minden második ügyfél még ott a pultnál is csendes műgonddal kiforgatja a zsebeket. De amit mégis a zsebben felednek, az korkép. Az ifjú nemzedék lakásviszonyait némileg jelzik például, hogy tavaszodván, „ha sóhajt a rét”, szép zöld lesz a háta sok női ballonkabátnak... A Patyolat-hölgyek kérik: ha jő a tavasz, inkább a zsebkendőt zöldítsük be, azt egy-két forintért pucolják, és a városba visszatérve sem vihognak az illető hölgyek mögött a népek, és egyáltalán... SS • Vasárnapi helyzetkép „Egy, csak egy legény van talpon...” (Lakatos Ferenc karikatúrája)