Vas Népe, 1985. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-15 / 112. szám

Az Ünnepi Könyvhét előkészületei Az idén május 31. és június 5. között rendezik meg or­­szágszerte az Ünnepi Könyvhetet. Megyénkben­­két elö­ntős rendezvény is kapcsol­ódik hozzá: május 28-án dr.­­James G. Zsuzsanna irodalomtörténész nyitja mag a kör­­­endi Vár klubjában Meszlényi Attila grafikusművész elállítását. A művész a Szépirodalmi Könyvkiadó gondo­zásában megjelenő műveket illusztrálja — ebből vá­sgált­ák a tárlat anyagát is. Május 29-én Sárváron, a városi könyvtárban dr. Kiss Gyula nyugalmazott főiskolai do­­cens mutatja­­be a Vasi Műemlékek című kötetet. Megyénk íróvendégei az idén Géczi János, Kurucz Gyu­­l és Simonffy András, József Attila-díjas. A hagyomá­­nyosh­oz híven t több közművelődési könyvtárban, üzemben, vállalatinál és­­középiskolában rendeznek író—olvasó talál­­kozót, s tartanak az irodalommal összefüggő ismerettér­­esztő előadást. Az idén is könyvtérré alakítják á­t a Köz­­ársaság teret, május 31-én délelőtt 11-kor itt nyílik meg a megyei rendezvénysorozat, majd a könyvünnep bezár­­áig gazdag program és sok új könyv várja itt az érdek­­ődőket. Műsorokat adnak a főiskolások, a Joskar-Qla és a sámán Kató utcai általános iskolások, valamint a Ba­rátság úti­­bölcsődések. Itt dedikálnak az íróik, s­­lesz könyv­­es könyvért vetélkedő is. Az idén­­hetven új mű lát napvilágot nagy példány­­zámban, a kötetek fele már meg is érkezett a balitokba. Az újdonságok között a magyar kortárs irodalom dámánál, természetesen, féláron lehet megvásárolni a­­könyvünnep alkalmából a szokásos antológiákat, a Szép Versek, a Köz­­nép, a Rivalda, az Írószemmel címűeket, s a szovjet iro­­dalomból való válogatást. Nagy sikernek ígérkezik Moldo­va György Tíz tucat története, Berkesi András Szerelem három tételben című műve, Hernádi Gyula Fantomasa, Jandori Dezső: Bízd a halálra című munkája. A költészet járatainak ajánlják Áprily Lajos és Jákely Zoltán össze­gyűjtött műveit, Ladányi Mihály: Van időd című kötetét,­­ Nagy László Ki viszi át a szerelmet? című verseskönyvét. — Igé­s Mai műsor Rádió KOSSUTH RADIO 8.20 Világablak. — 8.50 Kis magyar néprajz. — 8.55 Nép­­dalcsokor. — 9.37 Beszélni ne­­héz. — 10.05 Szántás. — 10.33 Találkozás a Hang-villában. — 0.52 Nagy mesterek — világ­óra előadók. — 11.52 Filmze­­ne. — 12.45 Közéleti térkép. — 3.05 Herényi Miklós gordonká­ik. — 14.09 A magyar szép­­iróza századai. — 14.25 Opera­­lágerek. — 15.00 Zengjen a mu­slica. — 15.30 Ritka magyar — népzenei előadás. — 16.05 Is­kolák — őrsök — barátok. — 7.00 Vesszőparipáink. — 17.30 Laydn: Esz-dúr szimfónia. — 8.02 Kritikusok fóruma. — 19.15 Szép Ernő: Május. — 20.12 Le­­mezbarátok órája. — 21.12 Dévai Nagy Kamilla énekel. — 21.30 Szintézis. — 22.20 Tíz perc kül­­politika. — 22.30 Fényes Sza­­bilos filmzenéi. — 22.45 Mire jó a költségvetés? — 23.00 Opera­­észletek. — 0.10 Madrigálok f­orr­ás­okról. PETOn RADIO 8.05 Idősebbek hullámhosszán. - 8.50 Tíz perc külpolitika. — 1.OS Napközben. — 12.10 Fúvós­­zene. — 12.30 Nóták. — 13.10 T­egnap slágereiből. — 14.00 Vám­­­or. — 15.03 Boldog születésna­­pot! — 16.00 Vetélkedőműsor Szolnokról. — 17.05 Kishegyi Ár­pád énekel. — 17.20 Diákfoci. — 7.30 Ötödik sebesség. — 18.30 Nyolc rádió, nyolc dala. — 19.05 Phil Collins felvételei. — 19.50 Kiről ír a Pártélet? — 19.55 Juszka Jenő műveiből. — 20.20 Csunyady Sándor meséli. — 20 50 Pethő Tibor jegyzete. — 21.05 Beszélni nehéz. — 21.17 Elvis Presley összes felvételei. — 22.30 Földes­ Andor gordonkázik.. — 83.20 Verbunkosok, nóták. — 84.00 Éjféltől — hajnalig. S. MŰSOR 9.08 Operába hívogató. — 9.41 Olasz muzsika. — 10.50 zenés játékokból. — 11.25 Népzene sztereóban. — 12.00 Gershwin, Porgy és Bess. — 13.05 Biorit­mus. — 13.25 Dzsessz. — 13.45 Népi dallamok. — nagy meste­rek. — 14.20 Slágerről — slá­gerre. — 15.00 Saint-Saens: Sám­son és Delila Háromfelvonásos opera. — 17.13 Boccherini: g­moll vonósnégyes. — 17.30 A Vándor­kórus énekel. — kb. 18.10 Lantzene. — 18.30 Szlovák nyelvű műsor. — 19.05 Fiatalok a seregben. — 19.35 Szimfonikus hangverseny. — kb. 20.30 Mark Twain, a feltaláló. — kb. 21.40 Operaest. — kb. 22 40 Dzsessz. — 23.00 La­tin-Amerika irodal­ma. GYŐRI RADIO 17.00 Hírek. — 17.05 Családi Magazin. — 17.56 Reklám. — 18.00—18.30 Nyugat-dunántúli Krónika. Esti muzsika. Iskolatévé. — 15.20 Csupajóvár. — 15.55 Hírek. — 16.00 Komo­­dói varánuszo­k. — 16.40 Szere­lem. Magyar film. — 18 05 Kép­újság. — 18.15 Magyarország fürdőnagyhatalom. Dokumen­­tumfilm. — 18.50 A Közönség­­szolgálat tájékoztatója. — 19.10 Tévétorna. — 19.15 Esti mese. — 19.30 TV-híradó. — 20.00 Út a döntőig. — 20.10 Everton—Ra­pid. Labdarúgó KEK-döntő. — 22.05 TV-tükör. — 22.15 TV-hír­­adó. — Himnusz. I. MŰSOR 17.40 Újdonság az iskolában. — 18.25 Perpetuum mobile. — 19.10 Képújság. — 19.15 A szegedi körzeti stúdió nemzetiségi mű­sora. — 19.35 Balett mindenki­nek 5. — 20.00 Bemutatjuk a miskolci Nemzeti Színházat. — 21.20 TV-híradó. — 21.45 Esték Abodyval. 4. — 22.15 Képújság. POZSONYI MŰSOR 19.30 TV-híradó. — 20.00 A rendőrigazolványok. TV-film. JUGOSZLÁV MŰSOR 8.36 TV-naptár. — 8.45 Sóly­mok. — 9.15 Postaláda. — 9.30 Történelmi elbeszélések: a ba­rokk, a rokokó, a klasszicizmus. — 10.00 Pályaválasztás. — 10.30 Hírek. — 10.35 Művelődési mű­sor. — 12.30 Hírek. — 17.00 Ma­gyar nyelvű TV-napló. — 17.20 Videooldalak. — 17.30 Hírek. — 17.35 TV-naptár. — 17.45 Sóly­mok. — 18.15 Plusz mínusz 16 év. — 18.45 Népi muzsika. — 19.15 Rajzfilm. — 10.27 Ma este. — 19.30 TV-napló. — 20.09 Szí­nes fény. — 22.30 TV-napló. 2. MŰSOR 19.30 TV-napló. — 20.00 Hang­versenytermekből. — 20.50 Teg­nap, ma, holnap. — 21.05 Do­­kumentuimsorozat. — 21.50 Dzsessz. OSZTRÁK MŰSOR 9.00 Hírek. — 9.05 Örömet is szerezzen. Isim. — 9.30 Francia nyelv Ism. — 10.00 Iskolatele­­vízió. — 10.30 Az állatok para­dicsoma. — 11.00 30 éves az ál­lamszerződés. Ünnepség. — 12 10 Leopold Figl. Dokumentummű­sor. — 13.00 Hírek. — 16.30 Gyermekműsor. — 18.00 Osztrák képek. — 18.30 MI — családi magazin. — 19.00 Ausztria — ma. Dél-droll aktualitások. — 19.30 TV-híradó. — 20.15 Éljen Ausztria! A felszabadulás 40., illetve az államszerződés so. év­fordulója. A Bécsi Ünnep: He­tek megnyitója. — 22.45 Nina. Német film. — 0.15 Hírek I. MŰSOR 16.15 A mi Iskolánk. 9. — 16.45 Tájak és embereik - 17.15 A 30 éves államszerződés tisz­teletére. Mérlegen az ifjúság múltkutató akciója. — 18.00 Konfrontációk és találkozások. Dr. Bruno Kreisky találkozása a fiatalokkal. — 18.30 TV-híradó. — 20.15 Labdarúgás. — 22.00 Looping. TV-játék. — 23.50 Hí­rek. Televízió BUDAPEST 800 Tévétorna. — 8.05 Iskola­­tévé. Oroszul beszélünk. — 8.25 Fizikai kísérletek. Hl. — 8.35 Systeme Internationale. — 8.50 Viva la musica! — 9.00 Törté­nelem 5.­­X — 9.15 Kémia. — 9.30 Delta. — 9.56 Égi postások 5. — 10.50 Reflektorfény. — 15.00 1985. május 15. Szerda Mozi Savaria: Madonna, milyen csendes az este 8. E. T. 4 6. — Mini: Madonna, milyen csen­des az este 10. Ballada a kato­náról 5, 7. A természet a művészetben A megyei természetvédel­mi napok alkalmával kiál­lítás nyílt hétfőn késő dél­után Szombathelyen, a Ber­zsenyi Könyvtár kiállítóter­mében. A Képcsarnok Vál­lalat tulajdonában levő ter­mészetet ábrázoló festmé­nyek kerültek ezúttal a fa­lakra. A megnyitón elhang­zott, hogy a képek nem va­lamiféle kiáltványt hivatot­tak megfogalmazni a művé­szet sajátos nyelvén a kör­nyezetvédelem érdekében. Környezetvédelmi szem­pontból az a jelentőségük, hogy üzenetet tolmácsolnak a természetről, amely a sok­féle szennyezés miatt ve­szélyben van. Ma élő mű­vészek közvetítik ezt az üze­netet az ország szinte min­den tájékáról; alföldiek, ti­szántúliak, a Pannon táj és a Balaton-vidék festői, köz­tük több ismert mester és fiatal pályakezdő, akiknek műveivel már volt szeren­csénk találkozni önálló, vagy kollektív tárlaton. A kiállított képek alkotó­inak többsége nem tájkép­­festő, de csaknem mindegyi­kük szubjektív, személyes viszonyban van a természet­tel: ihletőik a szép magyar tájak, emberlakta vidékeink, amelyekhez némelyikük egy életen át hűséges. A táj szépsége, a benne élő ember sorsa izgatja a legtöbb mű­vészt. Látunk távolba vesző, elhagyatott tanyát, barnuló földeket, virágba lobbanó gyümölcsöskerteket, szőlő­dombokat, szelíd, ember­arcú tájakat. A négy évszak közül főleg az ősz és a tél köszönt ránk több változat­ban is. Alkotóik a termé­szet és az ember bensőséges kapcsolatát keresik, kutat­ják — ápolva ezzel azt a szép hagyományt, amely szerteágazó művészetünk­nek mindmáig egyetlen kö­zös vonása. A műveken az ember benne él a tájban, s akkor is odaképzeljük, ha valóságosan nincs is jelen, mert maga a környezet, a megelevenülő fák, bokrok, a levegő áttetsző könnyedsége, a füvek, vetések lágysága emberi olyannyira, hogy bármelyikbe bele tudjuk képzelni magunkat. A kiállított képek közül nem egy azt sugallja, hogy napjainkban, amikor oly sok minden megváltozott körülöttünk, léteznek a ma­gyar tájnak olyan területei, melyeket ugyan körbeölelt a változó jelen, s mégis szinte teljesen érintetlenek. Ez a nagy, ellenálló termé­szet izgatja fel legjelesebb művészeinket, festőinket, s hevíti alkotásra, hogy eb­ben a forrongó, megválto­zott világban közvetítsenek az ember és a természet vi­szonyáról. Ezek a képek levegősek, tágasak és tisz­ták, mindegyiken érződik a költészet. A tárlat egy héten át te­kinthető meg a megyei könyvtár kiállítótermében. Pósfai János Fotó: Kaczmarski Zoltán A városrendezés jegyében Folytatódnak a régészeti feltárások Kőszegen Három évvel ezelőtt in­dulta­k meg újra Kőszegen a régészeti feltárások, az 1960—62-es ásatások óta elő­ször. Cél a vár középkori védműrends­zerének tisztá­zása, valamint az Árpád-ko­ri, Anjou- és Zs­igmond-kori, illetőleg a 16. századi város topográfiájának felderítése. A kőszegi Juriscdh Miklós Múzeum imunikaitársai Ba­­kay Kornél igazgató veze­tésével­ a Felső, vagy auszt­riai kapunál kutattak e­l­ő­­ször,­­majd ezt követően a Szt. Ja­kab-i templom déli ol­dalánál és a Lamlba- to­ronynál végeztek feltáráso­kat. E munkák folytatására a közelmúltban kerülhetett sor, amikor a régészek a városi tanács anyagi hozzá­járulásért is élvezve hozzá­kezdhettek a középkori vá­ros délkeleti sarok­tornyá­­nak, az úgynevezett Csigás toronynak a feltárásához. A Csigás tornyot a közép­korban Molzernturmnak ne­vezték az írott források, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy a torony a­­mái Béke utca felől is könnyen­­megközelíthető. A­­háromnegyedében ép, kerek torony 1533-ban épült, en­nél többet azonban koráb­ban nem tudtunk róla. Ez azt jelenti, hogy a híres tö­rök ostrom idején még nem állt, csakúgy, mint ahogy az ausztriai­­kapu és a Lomhai torony sem. Értelemszerűen vetődött fel a kérdés, volt­­e valami, s ha Volt, mi a helyén? A legújabb főutatá­sok erre is választ adtak. A kerek torony alatt elő­bukkant a 14—15. századi fial- és sarnokkiképzés. A vastag bazaltkő fallaika­t az ostrom után visszabontották, hogy helyet adjanak a na­gyobb terjedelmű, korsze­rűbb kerek toronynak. Az ásatás érdekessége volt többek­­között az is, hogy körülbelül tíz­­kilónyi, két fazékban elrejtett 1200 da­rab pengőt, illetve 47-es fo­rintot találtak, ami a kö­zelmúlt történetének érde­kessége. A Csigás toronynál vég­zett régészeti vizsgálat szer­ves egységben folyik a már korábban elkészített város­rendezési tervvel, melynek végcélja a torony teljes ki­szabadítása és a középkori környezet helyreállítása. Kőszeg város Tanácsa a VII. ötéves tervben mindenkép­pen megoldást kíván talál­ni, mind a kisajátításokat (toldaléképületek támasz­kodnak a toronyhoz), mind a műemléki helyreállítása­­ikat illetően. •ssieras eSSSfe A metszet Kőszeg város látképét ábrázolja 1386-ban A Csi­gás torony a kép bal sarka felől eső kerek torony. Édes anyanyelvünk — A verseny első fordulója — Hétfőn délután kereken ötven fiatal gyülekezett a TIT megyei székházában, az anyanyelvi verseny részt­vevői, vasi gimnáziumokból, szakközépiskolákból. Ezút­tal szóbeli próbatételre (az írásbeli után). A megoldan­dó feladat lényegében annak a kérdésnek a megválaszo­lása volt, hogy közösségeink (család, iskolai, munkahelyi, baráti kör stb.) közül me­lyeket tartja a versenyző a legfontosabbnak, számára melyik a fontosabb, miért, s általában mi ezekről a mondandója. A verseny jel­legénél fogva arra is kíván­csi volt a javarészt szakta­nárokból álló bíráló bizottság, hogyan közelítik meg a té­mát, mennyire ötletesek a feldolgozásban (vita, elő­adás, eszmecsere, monológ, stb.), tudnak-e szépen, meg­győzően, jó magyarsággal, szép kiejtéssel beszélni, ér­velni, közönségükkel kap­csolatot teremteni. Az írásbeli és szóbeli fel­adatokra kapott pontok ösz­­szesítése után a bíráló bi­zottság értékelte az első for­duló eredményeit és a leg­jobbak közül kiválasztotta azt a 21 versenyzőt, aki majd a szeptemberi máso­dik fordulóban is részt ve­het. Egyeteni—főiskolai felvételizik Az idén 39 355-en jelentkeztek a felsőoktatási intéz­mények nappali tagozatára; ezeken — az elmúlt évhez képest mintegy ezerrel több diáknak — 16 és félezer hall­gatónak jut hely. Az 1985/96-os tanévben csaknem két és fél ezerrel töb­ben kívánnak továbbtanulni, mint az előzőben. A koráb­bihoz hasonló — az átlagosnál alacsonyabb — a pályázók aránya a műszaki egyetemeken és — néhány kivétellel — a főiskolákon. A tanárképző főiskoláikon a tavalyihoz ké­pest 10 százalékkal, a tanítóképző főiskolákon pedig 10 százalékkal magasabb a jelentkezők száma, mint az előző évben. A legnagyobb arányú a jelentkezés — immár ha­gyományosan — a Színház- és Filmművészeti Főiskolára: ide 3453-an szeretnének bejutni, harmincszor többen, mint amennyien felvehetők. Az elmúlt évihez hasonlóan minden felvételiző össze­sen 120 pon­tot érhet el úgy, hogy a középiskola eredmé­nyei alapján maximum 60 pontot vihet magával, s a fel­vételi vizsgáival további hatvanöt szerezhet. A közös érett­ségi-felvételi dolgozatokat — matematikából, fizikából, biológiából és kémiából — május 20—21-én írják a diákok. A szóbeli felvételi vizsgák júniusban kezdődnek.

Next