Vas Népe, 1987. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

xxxii. Évfolyam 26. szám ,­­987. január 31. szombat « ára 2,20 forint Cipőüzem A helybeli és a kör­nyéken lakó nők köré­ben kedvelt munkahely lett a toronyi tsz Búcsú­ban működő cipőfelső­rész-készítő üzeme. Az ügyes kezű nők munká­jával elégedett a szövet­kezet vezetősége, és elé­gedett a tsz-szel partne­ri viszonyban lévő Saba­­ria Cipőgyár is. A ter­melőszövetkezet munká­ját bemutató képes tu­dósítás a 7. oldalon ol­vasható. fi Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1986. évi fejlődéséről 1986-ban a termelés a számítottnál mérsékeltebben, a belföldi felhasználás a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék volumene — előzetes, rész­ben becsült adatok alapján — kb. 1 százalékkal volt na­gyobb az 1985. évinél, az anyagi ágak nettó teljesítményét tük­röző nemzeti jövedelem pedig mintegy 0,5 százalékkal nőtt, értéke megközelítette a 880 milliárd forintot. A fő termelő­­ágazatok — ipar, építőipar, mezőgazdaság — egyike sem érte el a tervezett termelés-növekedési ütemet. Az export kissé elmaradt az 1985. évitől, ugyanakkor a behozatal nőtt, a cserearány számottevően romlott. A külkereskedelmi egyenleg passzív lett. A cserearány­ romlással korrigált, nemzeti jövedelem kevesebb volt az előző évinél. A külke­reskedelemben keletkezett behozatali többletet az idegen­forgalom és a szolgáltatások aktívuma valamelyest mérsé­kelte. A konvertibilis adósságállomány nőtt, a rubelelszá­molású, a nemzetközi megállapodásokkal összhangban, csök­kent. A külgazdasági és a pénzügyi egyensúly romlott. A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználásának vo­lumene körülbelül 3 száza­lékkal emelkedett, értéke a termelésnél nagyobb, 895 milliárd forint volt. Mind a fogyasztás, mind a fel­halmozás meghaladta az 1985. évit és a­­ tervben előirányzottat. A felhalmozást alakító tényezők közül a népgazda­sági beruházások összege 258 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron 7 százalékos növekedést jelent és össze­hasonlító áron is megha­ladta az 1985. évit. Vállala­ti beruházásokra 123 milli­árd forintot fordítottak, 9 százalékkal többet, mint az előző évben. A növekedés jóval nagyobb, mint amit a terv előirányzott. A közpon­ti beruházásokra kifizetett összeg kevesebb, a tanácsi beruházásoké több volt, mint 1985-ben. A lakosság és a magánszektor beruhá­zása számottevően emelke­dett és mintegy 54 milliárd forintot tett ki. A szocialis­ta szervek beruházásain be­lül jelentősebben a nem ru­belelszámolású import gé­pek, valamint a hazai gyár­tású gépek beszerzése emel­kedett. Az üzembe helye­zett beruházások némileg gyorsabban nőttek, mint a beruházások pénzügyi tel­jesítése, a befejezetlen be­ruházások állománya az előző évihez hasonlóan nőtt. A népgazdaság állóeszköz­­állománya gyarapodott, az anyagi ágakban valamivel nagyobb mértékben, mint a termelés. 1986-ban az aktív keresők száma 28 ezer fővel, 0,6 szá­zalékkal csökkent és az év végén 4 865 000 volt. Az anyagi ágakban 1,3 száza­lékkal kevesebben, a nem anyagi ágakban körülbelül 2 százalékkal többen dol­goztak, mint egy évvel az­előtt. A termelékenység emelkedése megközelítette a 2 százalékot. 1986-ban az anyagi ágak termelésének mintegy két­harmada volt az anyaghá­nyad. Ez az arány lényegé­ben azonos az 1985. évivel. A népgazdaság energiafel­használása mind az anyagi ágakban, mind a lakossági és kommunális szférában csökkent, összesen 0,4 szá­zalékkal. Az egységnyi bruttó termelésre jutó ener­giafelhasználás az anyagi ágakban 1,5 százalékkal volt kisebb az 1985. évinél. Az energiaforrásokon belül — a megnövekedett szén- és földgázimport következté­ben — az import aránya kissé nőtt és meghaladta az összes energiaforrás felét. Az év folyamán folytató­dott a vállalatok decentra­lizálása, fejlődött a vállala­ti szervezet és irányítás rendszere. A vállalatok (Folytatás a 2., 3. oldalon) Küldötteink a békekonferencián Ma tartja tanácskozását a XI. országos békekonferencia, amelyen megyénket 35 kül­dött, illetve meghívott képviseli. A csaknem négyszáz tagú új Országos Béketanács már tegnap délután megtartotta alakuló ülését, megválasztották a tisztségviselőket és megalakult az OBT új elnöksége. A magyar békemozgalom konferenciájára tegnap reggel utazott el a vasi delegáció. Képünk az elutazás előtt készült a népfront megyei székházánál. Fotó: H. P. Új üzemi könyvtár a Sabaria Cipőgyárban Nincs kihasználva a Sabaria Cipőgyár üzemi óvodája, ezért fokozatosan meg­szüntetik. Három helyiségét szakszerve­zeti könyvtárrá alakították át. Az eddig mostoha körülmények között, alig negy­ven négyzetméternyi területen működött könyvtár 24 ezer kötetét könyvtári rend­ben sikerült elhelyezni, s szeptembertől, az óvoda teljes megszüntetésekor, nap­közis foglalkoztató és olvasóterem is kap­csolódik hozzá. A három új helyiséget tegnap avatták föl ünnepélyesen; a hatszázezer forintos átalakítást a gyár üzemfenntartási osztá­lya végezte, szocialista brigádok is sokat segítettek. A kétezer dolgozó közül egyéb­ként csaknem hétszázan járnak rendsze­resen könyvtárba. Minden bizonnyal ez­után, még szívesebben, mint eddig. Fotó: B. S. Mi várható Vas megyében a sportmozgalom átszervezésétől? ily feladatok­­ új módszerek Beszélgetés Molnár Istvánnal, a megyei pártbizottság titkárával A magyar sportmozgalom 1986. július elsejével átszer­vezésen ment át. Pontosabban az OTSH helyett megalakult az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, melynek most már nem csak a sport szervezése, irányítása tartozik­­ hatáskörébe, hanem az ifjúságpolitikai feladatok is. A megyék állami szervei az idei év elején hajtották végre az átszervezést. Korántsem mondható, hogy mindez gondok nélkül ment, s megy jelenleg. Az eligazodás, az új feladatok megismerése miatt kértük fel beszélgetésre Molnár Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát. — A kettős feladat ellátására hogyan készítették fel az irá­nyító szervek az új osztályt? • — Az ifjúsági és sport­­ügyek állami irányítását az Elnöki Tanács 1986. évi 9. sz. törvényerejű rendelete az Állami Ifjúsági és Sport­­hivatalra bízta. A döntés célja, hogy az ifjúsági és sportügyek ellátása mind országosan, mind pedig te­rületileg­­jól illeszkedjék a társadalmi helyzethez. Já­ruljon hozzá a lakosság egészségesebb életmódjá­hoz, biztosítsa az ifjúsági és sportérdekek szakszerű ér­vényesítését, legyen egysé­ges és tervszerű. Erre ké­szítettük, készítjük fel kö­zösen, folyamatosan az MT vezetésével az illetékes poli­tikai, állami és szakmai ve­zetőket, munkatársakat, tes­tületi üléseken, tanácselnö­ki, munkaapparátusi érte­kezleteken. Közösen ki­alakítottuk a lehetséges és szükséges szervezeti formá­kat, létszámkereteket, dön­töttünk személyi kérdések­ben. Ami­ e munka tartalmi eredményeit illeti: ma még több, mindenekelőtt szem­léletbeli hiányosságokat, szakmai bizonytalanságo­kat, meg nem értést — és ezekből fakadóan —, az új szervezeti keretekkel való bizonyos szembenállást ta­pasztalunk. Ennek több oka van. Emberi, gondolkodás­beli és a régi gyakorlathoz, módszerekhez való ragasz­kodás, a központi szabályo­zás késései és így tovább. Éppen ezért a felkészítés folyamatos, nem lezárt. — Vas megyében akadnak-e speciális feladatok? Itt az ifjú­ságpolitika előtt álló gondokra, problémákra gondolunk. — Vas megyében min­dent — ami az új szerve­zeti helyzetből fakad — speciálisnak tekintek. Mert nekünk itt Vas megyében, minden városban és telepü­lésen, iskolában sportegye­sületben és sportkörben — az egységesen szabályozott szakigazgatási keretekre alapozva — a helyi, konk­rét feladatainkra kell a fő figyelmet fordítani. Ezeket — legyenek ifjúságpolitikai — vagy sportfeladatok, egy­mással szembeállítani nem szabad. Nem elsősorban „szakigazgatni” kell, ha­nem az ifjúságpolitika több mozgalmi elemét, módsze­rét, összetettebb tevékeny­ségformáit kell alkalmazni, szerteágazóbb feltételrend­szerét összefogni. A konk­rét feladatokat a megyei pártértekezlet határozatai, a terület- és településfejlesz­­tési, a VII. ötéves terv, a KISZ megyei küldöttérte­kezletének állásfoglalásai tartalmazzák, megvalósítá­suk folyamatos. Ilyenek a­­tanulás feltételeinek, a pá­lyakezdés lehetőségeinek, a családalapítás, az első la­káshoz jutás körülményei­nek az országos helyzetnél kedvezőbb színvonalon való megtartása. A szabadidő egészséges, kulturált eltöl­téséhez a feltételek javítása.­­ A fiatalokat­­sok minden érdekli, szabadidejüket sok más leköti. Igény, hogy lakásuk le­gyen, mit kezd ezzel a sport­­mozgal­om? — A lakásügy akkor volt és lehetne a sportügy, ha ma és a jövőt illetően ügyeskedéssel lehetne la­(Folytatás a 11. oldalon)

Next