Vas Népe, 1987. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

MÁV: jó pontok A MÁV-nál pontokat lehet szerezni. Pontrend­szerre épül­ a munkaverseny. Ha például az egyik üzemfőnökség százszázalékosan teljesíti az önköltségi tervét, akkor száz pon­to­t kap. Ha túllépi, akkor is pontot­­kap. Mínusz előrelűt. Azt is tudni kell, hogy az idén a korábbihoz képest jóval kevesebb kitün­tetést adtak ki a MÁV-nál. Ezért valószínűleg nem so­kan vitatják: azok a munkahelyek, amelyek vala­milyen elismerésben részesülnek, igazán megdolgoz­tak érte. Az országiban pillanatnyilag csak még egy olyan szertárfőnökség van, mint a celldömöliki. Mindketten a MÁV vezérigazgatója által adományozott Élenjáró Főnökség elismerésben részesültek. A száz celli vas­utas kimagasló termelési, gazdálkodási és költség­­csökkentő munkával érdemelte ki ezt a címet. Ugyanazt a kitüntetést ka­pta a MÁV celldömö­liki üzemfőnüksége és a szombathelyi épület- és híd­fenntartási főnökség. Mindkettő a MÁV Szombathelyi Igazgatósága igazgatójától az Élenjáró Szolgálati Hely elismerésben részesült. A celliek elsősor­ban jó mun­kaszervezésükkel kerültek az élre. Kevesebb embert foglalkoztatnak, mégis csökkentették a túlóráik szá­mát, nö­vesít­ik a berakott áruik mennyiségét. A szom­bathelyieknek sikerült jelentősen növelniük a telje­sítményhez kötött bérezést, s a lehető legjobb szinten teljesítették az önköltségi tervüket. Élen az Élgép Jó évet zárt és a vállalat hét gyára közül a vállalati munkaversenyben első he­lyezést ért el az Élgép 4. számú Gépgyára. Szombat­helyen a Zój­a utcai 900 fő­nyi kollektíva (ehből, két­százan a körmendi gyárrész­legben dolgoznak) 80­0 mil­lió forint árbevételt ért el és ezt 13,5 százalékos ter­­melésemelke­dést mutat. A többi gazdasági részered­mény is példás. Ezek alap­­ján nyerték el a vállalat ki­váló gyára címet. A termékek 70 százaléka szocialista exportra került. .Egyebek között a Szovjet­unióba szállítottak sajtgyári és húsipari berendezéseket. A­­gépek, berendezések töb­bi része tőkés piacon talált gaz­dát és­­hazai igényeket elégített ki. Annak ellenére, hogy év közben kiszállítási, értéke­sítési problémák jelentkez­tek, a nyereség két száza­lékkal növekedett az előző évihez viszonyítva. (Közgaz­dászoknak az is mond vala­mit, hogy a vagyonarányos nyereség meghaladta a 29 százalékot.) A 100 forint mun­kaibérre jutó nettó ter­melési érték 504 forint. Megjegyzendő, hogy a muni­­kaverseny­ben, második he­lyezést elért gyárban mind­össze 330 forint. Az eredményhez jelentő­sen hozzájárult harminc szocialista brigád. Tagjai ezekben a napokban 278 ezer forint jutalmat vehet­tek fel. A Delta szocialista brigád a vállalat akolváló brigádja címet kapta, a gyár élenjáró szocialista brigádja pedig a téemkások­­ból álló II. Rákóczi Ferenc brigád lett. F. L. Autó-Aero: sokoldalúan !Négy üzemét „vesztette el”, azaz önállósította az el­múlt két és fél esztendőben a ma új néven ismert szombat­helyi Au­tó-Aero Közlekedéstechnikai Vállalat. Személygép­kocsit itt már nem javítanak. Teherautóikat, különféle úgy­nevezett haszongépjárműveket viszont igen. De azokat sem a régi módon. Megszüntették az úgynevezett nagyjavításo­kat, pontosabban: az élet hozta így. Kevesebb a javíttatók —a teherautókat üzemeltetők pénze, nagyjavításra nem na­gyon fujtja. Inkább csak alkatrészcserékre, a kopottak pót­lására. A legszükségesebbekre. De hol az alkatrész? Azok­ból is meglehetősen nagy a hiány. Hogyan lehet így meg­élni valamely autójavító szervezetnek? Nos, a szombathe­lyiek azt csinálták, hogy maguk újítanak föl egy ideje ré­gi alkatrészeket s szinte újjávarázsolják azokat. Az Autó- Aero-nál úgy kovácsoltak a szükségből erényt, hogy jól járnak ők is­, meg üzletfeleik is. Olcsón, jót adnak. A hasznosságért, a gyors reakciókészségért kapták a legjobbaknak járó elismerést, tavalyi munkájukért például a szakminiszter és szakmai szakszervezet elismerését. Új kozmetikumok Dezodorok, rozsdaoldók és sokféle más vegyi termék je­lenti a Claudia Ipari Szö­vetkezet bevételének nagy részét. Ám — mint 1988 is bizonyította — a kelendő, népszerű termék önmagában nem elég ahhoz, hogy jól megéljen a piacon a gyártó. A Claudiánál az alkalmaz­­kodók­észség tavalyi nagy próbája az alapanyagárak emelkedésének ellensúlyozá­sa volt. Jól válogatták meg új gépeiket, ennek eredmé­nye is, hogy jelentősen nőtt az anyagmentes termelési érték. S mindig gondolni kell az újra: öt új termék be­vezetését készítették elő, új licencszerződéseiket kötötték, kapcsolatba kerültek a világ­hírű angol Gillette céggel is. „Érdemes” a szénsavgyár Az egymást követő évek­ben most nyerte el­ har­madszor az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt Ér­demes Vállalata kitüntetést a s­épcelaki szénsavgyár. Olyan hazai óriások kö­­.■.I.- npsztfil -. tíVJUk - .,0.--an v~d­UC zönyben, mint a százhalom­­­battai, szőnyii, zalai olaj­ipari vállalatok. Talán épp a „súlyarányok” különbsé­gei okozzák, hogy a rend­kívül dinamikusan, nagy hatékonysággal dolgozó, ez­res létszámú répcelaki kol­lektíva mindig „csak” do­bogós, de soha nem lehet az első helyezett... Útépítők dicsérete A tavalyi, legmagasabb­nak számító szakmai kitün­tetés (a Közlekedési Minisz­ter és az Építők Szakszerve­zete Elnökségeinek elismerő oklevele) után most újabb megtiszteltetésben részesült a Szombathelyi Közúti Igaz­gatóság. A tegnapelőtt meg­tartott ünnepségen minisz­teri dicsérő oklevelet vehe­tett á­t Sza­bó Zoltán, igazga­tó, az 1988-ban végzett ki­váló minőségű hatékony és gazdaságos munkájuk jutal­maként. Nem volt „közönséges” esztendő a tavalyi az igaz­gatóság számára, ső­t éppen hogy kísérletinek mondha­tó, hiszen eredményérdekelt­­­ségű gazdálkodásra tértek át. Ennek megfelelően ter­vezték­­a két megyére (Vasra és Zalára) terjedő feladatai­kat, amelyeket aztán­ úgy teljesítettek, hogy az elő­irányzattal szemben egy százalékkal, nagyobb ered­ményhányadot értek el.­­Más szempontból is ne­héz esztendő volt a tava­lyi, hiszen a kemény tel, 14 millió forint többletkiadást jelentett. Ennek ellenére si­került olyan műszaki álla­potot teremteni, amely elég­séges a biztonságos forga­lom fenntartásához. Jelen­tős mértékben hasznosítot­tak helyi anyagokat, al­kalmaztak takarékos tech­nológiai eljárásokat. A tel­jes úthálózat 16 százalékán nagyfelülsitű beavatkozások­ra került sor. Körültekintő gazdálkodásukat dicséri, hogy eredményérdekel­tsé­­gű munkáik 23 millió forint tiszta nyereséget hoztak. L. F. Claudius Kiváló önálló egység címet kapott a Hungar­­ihotels szombathelyi „részlege”. A közismert néven „claudiusok” az elmúlt években igen so­kat tettek a helyi turiz­mus fellendítéséért. Szál­lodai üzletpolitikájuk bevált, árbevételüket 127, valutabevételüket pe­dig 122 százalékkal növel­ték. Mindkét mutató meghaladja a tervez­et­­itet. Ami talán ennél is fontosabb: tavaly 70 ezernél is több vendéget fogadtak, s ez a hatal­mas tömeg általuk meg­ismerhette megyénket, értékei­nnket. Moziüzem A tavalyi filmforgal­mazási, közművelődési és gazdasági eredményei alapján Elismerő Okle­véllel tüntette ki — a filmforgalmazási vállala­tok közül egyedül — a Vas Megyei Moziüzemi Vállalatot a Művelődési Minisztérium és a Mű­vészeti Szakszervezetek Szövetsége. Az Elismerő Oklevelet szerdán válla­lati ünnepségen adta át­­Korill Ferenc, a Művelő­dési Minisztérium Film­­főigazgatóságának he­lyettes vezetője Szom­bathelyen, a vállalat székházában. Gotthárdi sely­em Az MSV szentgotthárdi szövőgyára évente 25 millió négyzetméternyi selyemtípusú szövetet termel. 1600 ember dolgozik itt, egyre termelékenyebben. Kiemelkedő a gyár költséggazdálkodása, kedvező az energiafelhasználásuk is. Tavalyi tervüket rendben teljesítették és eleget tettek ex­portkötelezettségeiknek is. A készáru minőségét sikerült jelentősen emelniük. Mindehhez hozzájárult a 430 tagot számláló szocialista brigádmozgalom. A gotthárdiak meg­érdemelten kapták meg a kiváló gyár kitüntetést. Fotónk a gyáriban készült. Szervezettebben Felújítások „gazdája”, egyedi belsőépítészeti és la­katosipari megbízások tel­jesítője a Szombathelyi Épí­tőipari Szövetkezet, a me­gye harmadik legnagyobb építő szervezete. Szigorúbb versenyfeltéte­leket szabtak tavaly a 15 szocialista brigádnak, a szervezettség, a hatékony­ság, a minőség javítása volt a fő cél. E törekvésnek is köszönthető, hogy a szövet­kezet termelési értéke — anyag nélkül — 8,8 száza­lékkal nőtt. Még jobban fi­gyeltek a technológiai fe­gyelem betartására, az anyagi ösztönzést pedig egy­összegű utalványok kiadá­sával javították: a brigádok előre tudták, mennyi mun­káért milyen kereset jár. Exportruhák A csúcson vannak — mondták már tavaly is a cell- Cuich?:: Eg3'e»»iiiI rfiinsspan .'j.:refix*xc1"::^, inaivá arra, hogy például exporteredményeik aligha növelhetők. Ám a szövetkezet hétéves exportfejlesztési pályázatot kötött szá­­­­lm­unkra csak,a tőkés, bérmunka, az export növelése az egyet­len út.­­Sz .1986-ban sikerült, ezúttal is szinte csak konverti­bilis piacokra dolgoztak. Még munkaigényesebb, bonyolul­tabb, kis szeldájú — főleg női — felsőruhákat készítet­tek, jószerivel már egyedi gyártásnak tűnik, annyira kicsi és sajátos egy-egy tétel. Vidéki üzemeinek jobb felszerelésé­vel, a­­m­unkafegye­lem további szilárdításával vállalhattak csak jobbat. Aminek eredménye lett az exportjövedelme­zőség javulása is. Szép volt, parképítők! Nem lehet nem észre­ven­ni,­hogy mennyit szépült az utóbbi években Szombat­hely. S ez nagyban köszön­hető a Kertészeti és Park­építő Vállalatnak, amely el­ismerő oklevél kitüntetés­iben részesült. Gyönyörű parkjaink, gondozott tere­ink kezük munkáját dicsé­rik, de híre van díszfaisko­lájuknak­­is. A vállalat 83 százalékkal növelte nyere­ségét, díszfaiskolai cikkei­­nek csaknem a fele tőkés exportra megy. E vállalat­nál a dollárt csupán 25 fo­rintért termelik ki ... Csak Szombathelyen 99 hektár­nyi zöldterületet gondoz­nak, a megye területén pe­dig 10 hektárnyi parkot épí­tettek ,ás újítottak fel. Jó munkájuk előtt tisztelgünk ezzel a hangulatos felvétel­lel. Ami érték — az érték Az egykori ,suszterek” örök érvényű szakmai értékeit átvéve fogott sikeresnek bizonyuló technológiai korszerű­sítésbe a Róbert Cipőipari Szövetkezet. 1983-ban vettek új irányt, ekkor kezdték meg az úgynevezett California-eljá­­rással készülő férficipők gyártását. Jókor módosították ter­mékszerkezetüket, akkor, amikor a különböző piacokon új­ra megnőtt az igény a szép, kényelmes bőrcipők iránt. Olyan modelleket gyártanak azóta, amelyek a konvertibilis piacokon is megállják a helyüket. A Robert-modellek — időközben a szövetkezet felvette a sikertermék nevét — formatervezési nívódíjat is kaptak. Tavaly is tartott a lendület, ekkor a szövetkezet 14 millió forint értékű cipőt értékesített a konvertibilis piacokon. Tőkés eladásaikat majdnem sikerült megdupláz­niuk 1986-ban. Nemcsak úgynevezett bérmunkát végeztek — amikor a tőkés partner adja az anyagot —, hanem ha­zai anyagiból készült lábbeliket is eladtak tőkés partnereik­nek. Javult a szövetkezet eredménye, negyedével több nye­reséget könyvelhettek el, mint 1985-ben. Ez egyebek kö­zött a költségek csökkentésének is köszönhető. Innovatív háziiparosok Nagy rekonstrukcióit haj­tott végre a szombathelyi­­Háziipari Szövetkezet, a legjelentősebb az volt, hogy új üzemet építettek a Sa­­varia úton. Ez segítette elő azt, hogy — bár növekedtek terheik — a szövetkezet t­öbb éves dinamikus fejlő­dése tavaly is folytatódott. Sokat árul el az, hogy az állóeszközök értéke meg­négyszereződött a­­beruhá­zásokkal, talán éppen ezért maradhatott versenyképes a megye második legnagyobb ipari szövetkezete. Tovább­ra is házicipőkkel, konfek­ciókkal voltak jelen mind­három piacon. A házi iparban, a kon­fekcióiparban szokatlan, ki­magaslónak számít e kol­lektíva innovációs készsé­ge. Tavaly meghonosították a számítógépes modellter­­vezést és szabászatot, auto­mata hímző- és g­yükógépe­­ket szereztek be. Jóllehet az új berendezések haszna az idén kamatozik majd, mégis sokat árul el arról a szem­léletről, amely azt vallja: sokat kell vállalni, sokat kell teljesíteni azért, hogy jöhessen az új, a korszerűbb. A konvertibilis kivitelt kétharmadával, ennek ke­retében a bérmunka­díjat háromnegyedével­­növelték tavaly. A so­cialis­ta piaco­kon nyolcvan százalékkal többet értékesítettek. Mél­tán kapott dicséretet a 650 fős szövetkezeti kollektíva: szorgalmukra nagy szükség volt az eltanult évben­ is. Az emberek, ha kellett, éjt nap­pallá téve dolgoztak az ex­porton, hiszen a határidők általában nagyon, szorosak. I­KV-mérleg A hatszáz dolgozót fog­lalkoztató Szombathelyi In­gatlankezelő Vállalat az 1986-os kiemelkedő gazda­sági eredményeiért az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a­­HV­DSZ főtitkárának elis­merő levelét kapta. 10.730 — hárommilliárd forint értékű — bérlemény (ebbő­l 8900 lakás) megóvá­sán, felújításán és korsze­rűsítésén munkálkodnak. Az árbevétel tavaly 169 mil­lió forint volt. Ez kilenc százalékkal (a kommunális szolgáltatás 14 százalékkal) haladta meg az előző évit. Mindezt úgy érték el, hogy közben a létszám 19 dolgo­zóval csökkent. A jó gaz­dálkodás eredményeként 12 millió forint nyereséget ér­­tek el. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly 227 lakást újí­tottak fel és 217 lakásban végeztek tervszerű épület­­karbantartást. Ezenkívül a lakók bejelentései alapján több ezer lakásban végez­tek kisebb karbantartást és hibaelhárítást. Egy év alatt Szombathelyen lakásjaví­tásra 170 millió forintot for­dítottak. Ez tíz százalékkal tö­bb a tervezettnél. Versenyben Műtermeivel, vállal«*1 «vivőivel a. — -----— ***“5 J — w — UIU“ “ iV/O vu jelen van a Vasi Fényszöv, a legjobban dolgozó szolgáltató kisszövetkezet. Bár az egyetlen, fényképezéssel foglalkozó szervezet a megyében, vannak versenytársaik, akikkel tavaly is javuló szolgáltatási színvonaluk segítségével vették fel a versenyt. Meglátszott beruházásaik eredménye: tavaly több mint egyötödével tudták bővíteni lakossági szolgálta­tásaikat, nem szakadt meg az évek óta tartó dinamikus nö­vekedés, összesen 25 millió forint értékű munkát végez­tek. A többletteljesítményt belső ösztönzéssel is segítették, például bővítették a teljesítménybérezést, szélesítették a dolgozók anyagmegtakarításban való érdekeltségét. 1987. május 1. Péntek

Next