Vas Népe, 1987. december (32. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-01 / 283. szám
Bio , az élettel kapcsolatos... Kis műanyag pohánkákban (konténerekben) nő az erdő, hatmillió csemetét növesztenek így évente a Fakombinátban. E szabadalmukat — hogy terjedjen másutt is az országban — eddig hét hazai erdészet vásárolta meg — olcsón. A „bejegyertyánosi konténer’’ hovatovább fogalom a szakmában, írtuk tegnap a Falco-kísérletekről szólva azt is, hogy az ivartalan csemeteszaporítási kísérletekkel is szép eredményeket értek el, de ezen a ponton sem állnak meg a fejlesztők. Lombikban akarnak erdőt nevelni. Nem beszéltünk viszont azokról a különleges talajokról, amelyekkel szintén komoly kísérleteket folytatnak a bejei és bajti csemetekertekben. Eddig jobbára tőzeges komposztba ültették a magokat, dugványokat, de hát a tőzeg — drága. Mindenesetre sokkal drágább, mint a helyben — minden erdőben — rendelkezésre álló fakéreg, fűrészpor, s egyéb hulladék. Tőzeg helyett újabban ezt a „hazait” használják, darálva. Ehhez adagolják azt az algamasszát, amelyről korábban már szót ejtettünk. Ha az ilyen talajt ráadásul algás vízzel öntözik — mert öntözik! — akkor valósággal bolondgomba módjára nő, sarjadzik a csemete, ötvenszázalékos gyarapodásokat mértek, mérnek! A mérnökök és segítőik ma még csupán konstatálják — és nagy örömmel tapasztalják — ezt a tényt. De a mérnöknek az a legfőbb dolga, hogy a miérteket válaszolja meg. — Az az igazság, hogy még nem tudjuk a pontos magyarázatot — mondja dr. Pethő József fejlesztési csoportvezető. — Sejtéseink vannak csupán.. . — Mint ahogy arra sincs még egzakt válaszunk, hogy miért védi meg ez az algás lé a növényi kártevőktől a csemetéinket. De nagyon jól védi — tudjuk Zaxnétól, a fiatal erdőmérnöknőtől. Az algával öntözött csemetéket — és ez a tölgy esetében mondják, különösen gyakori betegség — például megóvja a fehérjedús öntözés a lisztharmattól. Mosonmagyaróvári és tanakajdi kutatókkal együtt keresik a választ a miértre. Amelyeknek a megválaszolása azért fontos, hogy — akár a humán gyógyszerek esetében — az esetleges mellékhatásokat is kiszűrhessék. Egy éve öntöznek Bejcgyertyánosban algával, ilyen rövid idő alatt jöttek rá nagy hasznára. Ha minden világos lesz — ez sem titkolt cél — azonnal kilépnek módszerükkel az exportpiacokra is. Ki a konténerekkel, benne az algás vízzel öntözött ,,fűrészpor” táptalajokkal. Itt akarják visszamenteni a kutatás-fejlesztésbe fektetett energiákat, nem a hazai partnergazdaságokon. Egy tavalyi üzlet sejtetni engedi talán valamelyest a szombathelyi kísérletek lehetséges hasznát. Van a megyében néhány hektárnyi erdei dióültetvénye a Fakombinátnak s ma nyugaton keresik a „vad” dolgokat. Húszezer diócsemetét neveltek tavaly egy külföldi vásárlónak a fent említett módszerek kombinálásával. Egy szem kemény héjú „vad” dió apró kis csemetéjéért két márka tíz pfenniget kaptak. És most ismét nő a kertjükben ötvenezer diócsemete ... Az intenzív szaporítási technológia eredményei egyre nyilvánvalóbbak a Fakombinátnál. A növényi hormonokkal kezelt hajtások tízezrével virítanak kertjeikben. Büszkén nézhet rájuk a fiatal mérnöknő, Zaxné Simon Erzsiké is. Az ő munkáját is minősítik ezek a fiatal hajtások. Kérdezem tőle, jól érzi-e magát közöttük. És mondja: nagyon. — Kevés jókedvű mérnökkel találkozik ma az ember ... — Én elégedett vagyok a helyemmel, a sorsommal — mondja. — A Fakombinát kiváló lehetőséget nyújt ifjú szakembereinek. — Rögtön a mély vízbe dobták az egyetem után? — Nem, fél évig hósztoltam. — Az micsoda? — Görbe késsel jelölgettem az erdőn a fákat. Fél év után kerültem ide a fejlesztésre. — És mennyit keres? — Hatezer forint az alapfizetésem és háromezer-ötszáz a havi mozgóbérem. — Ezt az utóbbit mindig megkapja? — Mivel az üzem, ahova tartozom, másfél év óta mindig teljesítette azt, amit vártak tőle, én is mindig megkaptam a mozgóbéremet. — Tehát ha jól értem, nem szükségképpen kell négyezer forintot keresnie a kezdő mérnöknek ... — A mi példánk és az én esetem is azt látszik igazolni, hogy lehet másképpen is Hogy így lehessen, ahhoz ma úgy látjuk, kell egy Fakombinát. Ahol nem csupán a jövő erdeire, de annak embereire is nagy figyelem irányul — a jelenben. Ahol — „katonás” kifejezéssel szólva — kimunkált, megalapozott stratégiára épül a napi taktika és nem ad hoc praktikák viszik előre a szekeret. A kor tudományos eredményei itt szükségképpen vannak jelen a mindennapok termelési gyakorlatában és nem azért, mert valahol határozatokat hoztak az ilyenek befogadására. A Falco ezzel az intenzív szaporításos módszerrel is megelőzte a szakmát, talán még a hazai kutatóhelyek munkáját is katalizálja. Egy-egy pillantást vetettünk a napokban műhelyeikre, érzékeltetni szerettük volna biotechnikai jellegű törekvéseiket. In vivo — in vitro munkálkodásukat. Azaz: az élet továbbviteléért megtett kísérleteiket. Napjaink új felismerései — a természeti környezet védelmének elemi igénye — mozgalmakat éltetnek nyugaton. Nálunk is egyre erősödik az „életes” megoldások iránt táplált vágy, akarat. A ma csemetéi egyszer fává növekszenek a Falco erdeiben is. Az erdő egy részét megdarálják és például bútorlapokat készítenek belőle. De ha a kötésre használt gyantából még évek múltán is árad a formalin — ha a kinyitott szekrényből csípős szag terjeng —, akkor egyszer majd nem kell nekünk sem az ilyen bútorlap, az ilyen bútor. Magyarországon ma nincs olyan gyanta, amelyben ne lenne szabad formálni ... Majd gyantaimportra szorul, ha jó lapokat akar a Fakombinát! Vagy épít magának egy gyantaüzemet!? A hazai vegyipar illetékes gyárának kényelmét mindenképpen mi fizetjük. (A Rába MVG hasonló helyzetben úgy kényszerült úrrá lenni mások restségén-önkényén, hogy csavargyárat épített magának Sárváron. Lám, máig sem sokat változott a világ.) A Fakombinát kénytelen figyelni a világ valóságos változásaira, mert termékei nagy részét a nemzetiközi piacokon adja el. Mára az is kiderült: nagy stratégiai húzás volt annak idején a cementforgácslap-gyártás szombathelyi meghonosítása. Valóságos őrülethullám söpör végig nyugaton, ahol új tudományágként beszélnek az építésbiológiáról. Ma Európa Greenwichez közelebbi térfelére csak olyan anyagokat engednek építési céllal bevinni, amelyek természet komformok. Amelyek „barátságban” vannak emberrel, környezettel. Bealkonyult az azbesztcement lapokból épült házaknak (az azbeszt rákkeltő hatásáról egy évtizede is cikkeztek már). Reneszánszukat élik az emberhez simuló anyagok, főképpen a fa. Kezdik elismerni odakint a szombathelyi Falco cementtel kevert fa építőlemezeit és ezeket egy nyugatnémet intézet az ajánlott építőanyagok közé sorolta. (A radioaktív kisugárzás miatt még azt is dokumentálnia kellett Szombathelynek, hogy honnét származik a Betonúplap gyártásához használt cement...) — Olyan roppant módon összetett ügyről van szó, amellyel Magyarországon átfogó módon eddig még senki nem foglalkozott — állítja a Falco műszaki igazgatója Ausztriában folynak a legintenzívebb módon az építésbiológiai kutatások, ők még az NSZK szigorú vizsgálati eredményeit sem fogadják el maradéktalanul. Rövidesen asztalhoz ülnek az osztrák illetékes kutatóintézet és a Falco szakemberei azért, hogy az utolsó bukkanókat is elsimítsák a környezetbarát szombathelyi építőlapok útján. Az elmúlt három évben háromszorosára nőtt az igény Ausztriában a szombathelyi lapokból épült házak iránt. T. Z. Biotechnikai kísérletek a Fakombinátban (2.) A bejei konténer fogalom a szakmában, ültetni is könnyebb a konténerben nevelt fázskat. Mert meghosszabbítható az ültetési időszak is, megszűnnek a munkacsúcsok. j'NTh »urai ** fjj «É i ** l m m * WsjM 11 aj grf -el. A u Vízellátás, csatornázás társulati úton Az országban működő mintegy négyszáz víziközmű társulatberuházásainak idei előzetes mérlege szerint több mint hárommllliárd forintot költöttek a víz- és csatornahálózat bővítésére. Ennek háromnegyed részét a vázellátás fejlesztésére fordították. Állami, helyi, intézményi és lakossági erőforrásokból 800 kilométer hosszú vízvezetéket és a falvakban száznál több új vízművet építettek. Ezekkel megközelítőleg százezer lakost juttattak vezetéken egészséges ivóvízhez. Ebben az évben különösen lendületesen fejlesztették a hálózatot Baranya, Vas, Zala és Szabolcs-Szatmár megye aprófalváiban. A csatornamű társulatok közreműködésével az idén december végéig várhatóan 70—80 kilométer hosszú új csatornaszakasz építése fejeződik be. Ennek jelentős része a Balaton környéki csatornahálózat bővítését, a tó vizének védelmét szolgálja. A társulati mozgalom az utóbbi kat évben kiterjesztette tevékenységét a településekbelterületét időnként elöntő csapadékvíz biztonságos elvezetéséhez szükséges nyitott vagy zárt csatornahálózat kiépítésére is. Berettyóújfalu, Csurgó, Mezőtúr és a Hajdúhadházához csatolt Téglás után, alig néhány hete Siófokon alakult meg az ötödik, és egyúttal a legnagyobb ilyen csapadékvíz-elvezető társulat. Tervei szerint 1991-ig több mint 120 millió forintot fordítanak a belterületi vízkárokat megelőző hálózat kialakítására. A többi társulattal együtt a jelenlegi tervidőszakban csaknem 400 millió forintot költenek belterületi vízelvezetésre. Az ország vízgazdálkodási feladatainak fejlesztésében közreműködő társulatok mozgalma az idén harmincéves. Ebben a három évtizedben — az ez évi várhatóval együtt — több mint 21 milliárd forint értékű vízellátási és 6,6 milliárd forint értékű csatornázási beruházást valósítottak meg. Összesen 1600 társulat vett részt a munkákban, de az elkészült létesítmények átadásával mintegy 1200 ilyen alkalmi egyesülés már befejezte tevékenységét. Három közül kettő vergődik Az áfész mint nagykereskedő Előbb egyedileg, majd általánosan engedélyezték, hogy nagykereskedelmi tevékenységet folytassanak az országban az áfészek. Számos fogyasztási szövetkezet valóságos nagykereskedelmi vállalatot hozott így létre, évente sok százmillió forintos forgalmat bonyolítva le. Azzal, hogy az áfészek közvetlenül az iparhoz fordulhatnak, azaz kikerülhetik a „hivatásos” nagykereskedelmet, versenyhelyzet állt elő — gondolhatnánk. Mégsem ez a helyzet. Igaz, több áfész megtalálta a számítását a nagykereskedelmi munkával, azonban a hagyományos — raktár, ügynök, bemutatóterem „alapiképletű” — nagykereskedelmi tevékenység sok helyütt nem volt sikeres. Ezt a meglevő nagykereskedelem jobban csinálta. Azok az áfészek lettek jó nagykereskedők, amelyek saját üzleteik ellátására, a felvásárolt termékek értékesítésére, árucsere lebonyolítására vállalkoztak. Persze vállalkozási készség nélkül ez sem sikerülhetett — hangsúlyozták a Mészöv elnökségének novemberi ülésén, ahol az áfészek nagykereskedelmi tevékenysége volt a téma. A megyében három áfész foglalkozik nagykereskedelemmel. A szombathelyi szövetkezetben a külkereskedelmi és nagykereskedelmi osztály feladata az, hogy a nemzetközi áruházi cserét lebonyolítsák. Értékesítik is az árucseréből származótermékeket. Szentgotthárdon faipari árukat vásárolnak fel, ennek fejében Ausztriából sört szereznek be. Tervezték, hogy a Rába MMG helyi gyárából kapát, kaszát, szalagfűrészt és más szerárukat vesznek át, azonban ez a terv füstbe ment. Ugyanis a nagykereskedelmi árrés még az áru Budapestre való szállítását sem fedezte. Ezért úgy döntöttek, hogy szerszámnyelet, cirokseprőt és más faipari cikkeket, a Lignimpex külkereskedelmi vállalattal létrehozott szentgotthárdi irodán keresztül értékesítik. Az iroda csak néhány hónapja működik, most kezdik megismerni a külföldi — az osztrák — vásárlók. Az benne a „fantázia”, hogy az osztrák üzletember (vagy magánszemély) közvetlenül az irodában fizethet schillinggel, nem kell Budapestre utazgatnia kiviteli engedélyért. A szentgotthárdiak hagyományos nagykereskedelmi tevékenységükben főleg WC- papírt forgalmaznak. Kilenc hónap alatt a tervezett nagykereskedelmi árbevételnek alig több mint a negyedét érték el. A sárvári áfész-nagykereskedők választékbővítésre, hiánycikkek pótlására hozták létre nagykereskedelmi szervezetüket. Kapcsolatba léptek a Skála-Cooppal és a Délkerrel, beszereztek például cipőféléket és importitalokat, is. Azonban a nem közvetlen beszerzésű árukból nem származott elég nyereség. Ezért a szövetkezet vezetése úgy döntött, hogy a jelenlegi nagykereskedelmi szervezetét leépíti. Nem véglegesen, de csak az eddiginél kifizetődőbb üzletbe fognak ezután. A megyében a legjelentősebb áfész-nagykereskedő a szombathelyi. Saját üzleteiben, más áfészek boltjaiban, sőt az állami kereskedelemiben is megtalálhatók az árucseréből származó termékek, például a csehszlovák cukorka, csokoládé, só, porcelán, drótfonat, kriszláy, gyermekcipő, játék a Lengyelországból behozott WC- papír, papírzsebkendő, karamell. Bulgáriából mostanában várnak jelentős mennyiségű csempét. Kapcsolata van az áfésznek, illetve áruházának egy romániai szövetkezettel is, velük 110 ezer rubel értékű áru cseréjére szerződtek. Az elnökség leszögezte: az áfészek nagykereskedelmi ■tevékenysége — főleg Szentgotthárdon és Sárváron — nem hozta meg a kívánt eredményt. Több termék értékesítése igen nehéz volt. Nyilvánvaló, hogy elsődleges itt is a gazdaságosság. Ahol pedig nem megy? A nagykereskedés nem kötelező ... kt Intézkedések az ittas vezetés visszaszorítására A Belügyminisztérium döntése nyomán az elkövetkezendő időszakban szigorúbb bírsággal sújtják az ittas vezetőiket a szabálysértési eljárások alkalmával. A kapatosan volánhoz ülő autósoknak mostantól számolniuk kell azzal, hogy az embertársaik testi épségét, életét súlyosan veszélyeztető cselekményükért a hatóságok mind gyakrabban szabják ki a jogszabály biztosította legmagasabb büntetési tételt: 10 ezer forintot. Ezzel együtt növekszik a vezetői engedélyek visszavoná■sának időtartama is, súlyosabb esetekben akár egy évre is búcsút mondhat jogosítványának az alkoholfogyasztás után útra kelő autós. Szigorúbban bírálják el azoknak a sofőröknek az ügyét is, akiknek véralkohol szintje a vizsgálat alkalmával meghaladja a 0,8 ezreléket, s ezzel már súlyosabb jogsértést, bűncselekményt követnek el. Az ő esetükben bíróság dönt a büntetés mértékéről. A hatóságok szigorúbb fellépését elsősorban az tette halaszthatatlanná, hogy a széles körű felvilágosító,ellenőrző munka elllemére nem változott az ittas vezetés okozta balesetek száma. Ez év első 10 hónapjában csaknem 15 ezer embert ért szerencsétlenség hazánk közútjain. A balesetek 900 ember életét oltották ki, s több mint 6 ezren szenvedtek súlyos — gyakran örökre nyomot hagyó — sérüléseket. Különösen aggasztó — s a több éve tartó kedvezőtlen helyzet nyomán, intézkedésre sarkalló jelenség —, hogy az esetek 18— 20 százalékában ittas gépjárművezetőik okoztak tragédiát. Ugyancsak az alkohol játszotta a főszerepet a súlyos sebesüléssel járó balesetek jelentős részében. A balesetek idei alakulásának fekete krónikájában szomorú rekordot jelent november: 15 halálos kimenetelű baleset történt úgy, hogy azt a gázoló vagy az áldozat részegsége okozta. A rendőrségitapasztalatok arra is rávilágítanak, hogy a közvélemény egy részében, tovább él az ittas vezetés elnéző megítélése, a kapatos autósok iránt tanúsított elvtelen lojalitás. Gyakran előfordul, hogy a látogatóba érkező rokonokat, barátokat kiadós búcsúpohár után engedik csak útnak indulni, nem is sejtve, milyen nagy veszélynek teszik ki ezzel őket. 1987. december 1. Kedd