Vas Népe, 1988. szeptember (33. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

Nyíltság és őszinteség Gazdaságpolitikai kérdésekről tárgyalt a szombathelyi vasutas pártbizottság Meghívót kaptam a szom­bathelyi vasutas pártbizott­ságának arra az ülésére, amely gazdaságpolitikai eredményeket tárgyalt. Új­szerű volt, hogy a MÁV bajti tanácskozóházában megtartott kihelyezett testü­leti ülésen, annak vitájá­ban érdekes és szokatlan hozzászólás hangzott el. Wachter Gyula, a városi pártbizottság munkatársa a­z írásos anyagot, annak szó­beli kiegészítését, a vitát és a határozati javaslatot mi­nél nagyobb nyilvánosság számára javasolta terjeszte­ni. Véleménye szerint az itt elhangzottakat célszerű el­juttatni valamennyi vasutas­hoz. Meglepő volt, hogy az ülés utáni szolid étkezéshez és pár "pohár italra is meghív­tak és nem kérték tőlem ennek a közvélemény előtt történő elhallgatását. Az utóbbinak — már­mint a fehér asztal melletti találko­zásnak — megvolt a maga jelentősége. Megyénkben a MÁV elsők között korszerű­sítette politikai intézmény­­rendszerét. Április végén ugyanis egyesült a MÁV igazgatósági és a vasútüzemi pártbizottság. A két volt testület 56-os létszáma 19-re szűkült és az új vasutas pártbizottságnak nem lett külön végrehajtó bizottsága. A függetlenített pártmunká­sok száma 4-ről kettőre csökkent. A szolid falatozás és poharazgatás az új tes­tület tagjainak a közeledé­sét, egymás megismerését szándékozta szolgálni. TÚLTELJESÍTETTÉK ÁRUFUVAROZÁSI TERVEIKET A tanácskozáson, amelyen meghívottként részt vett és felszólalt Kapronczai János vasútigazgató is, Farkas Ist­ván, a pártbizottság titkára elnökölt. A gazdaságpolitikai munkabizottság írásos anya­gához Mayer Ferenc, a bi­zottság vezetője, műszaki osztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést. Ezekből megtudhattuk, hogy a MÁV Szombathelyi Igazgatósága az idei első fél évben a tervezett 4,8 mil­lió tonna anyaggal, áruval szemben ötmillió tonnát mozgatott meg. Túlteljesítet­ték a fuvarozásból származó bevételeiket. Mindezek mellett az áru­­szállításban az esztendő hát­ralevő idejében nagyobb gondosságra lesz szükség. A vállalati gazdasági szabályo­zók, feltételek és a pénzügyi lehetőségek ebben az évben jelentősen változtak és a fo­lyamatoknak még csak a kezdetén vagyunk. A közle­kedési vállalatok munkameg­osztása, az egymás közötti verseny egyre több figyel­met kíván és ebben az éle­sedő versenyben számolni kell a magánfuvar növeke­désével is. A személyszállítás ma sem jövedelmező ága a MÁV- nak. Ennek ellenére ennek a politikai, hangulatformáló jellegét kell a napi munka homlokterébe állítani. Nyu­­gat-Dunántúl öt megyéjében az év első hat hónapjában 200 ezer utassal kevesebbet, 8,1 milliót szállítottak. Az utasszám elmaradása ellené­re majdnem sikerült a sze­mélyszállítás forintbevéte­leit teljesíteni. Az utóbbiban közrejátszott, hogy emelke­dett a színvonal, keveseb­bet késtek a vonatok, tisz­tább, melegebb és világo­sabb kocsikkal közlekedtek a szerelvények. Egyre töb­ben választják hosszabb tá­vú utazásra az olcsóbb vasu­tat. Javult az utasokkal köz­vetlenül érintkező vasutas dolgozók magatartása. KERESIK AZ ÚJAT A GAZDÁLKODÁSBAN A gazdálkodási feladatok 1988 első felében a tervek körül alakultak. A fenntar­tási költségekkel való fe­gyelmet betartották annak ellenére, hogy jelentős ösz­­szeggel csökkentették a ke­reteket. A beruházási fegyelem erősítése, a hatékonyság nö­velése érdekében több sze­mélyi intézkedést tettek és tovább javították a beruhá­zási folyamatok minden ele­ ■ ■■■■■*■■ ■ ■■■I mének a működését, így az első félév során 45,9 száza­lékos pénzügyi teljesítményt értek el 60,9 százalékos mű­szaki teljesítmény mellett! Ez olyan kimagaslóan szép eredmény, amire az elmúlt években nem volt példa. A népgazdaság és a vál­lalat helyzetéből is adódik, hogy a források egyre job­ban beszűkülnek és többet kell tenni annak érdekében, hogy a fejlesztési elképzelé­sek a legcélarányosabban le­gyenek megfogalmazva. Az igazgatóság mindent megragad annak az érdeké­ben, hogy az új technológi­ák, műszaki megoldások ke­rüljenek bevezetésre. Ennek szép példáival és eredmé­nyeivel is büszkélkedhetnek. Ilyen a szombathelyi ra­gasztott faszerkezetű peron­tető, a modern vizuális utas­tájékoztató berendezés, a zalaegerszegi és rédicsi vo­nalon kiépített rádióirányí­tású vonatirányítás, a kő­szegi szakaszon az autóbusz­szerű vonatközlekedés és a különböző állomásokon léte­sített számtalan műszaki megoldás. Jó volt a szombathelyiek költséggazdálkodása. Az ösz­­szes bevételek 5,4 százalék­kal nőttek. A költségfelhasz­nálásuk ezzel szemben 96,1 százalékos volt. A gazdál­kodás rendszerén belül ki­emelkedő szerepe van az anyagellátás minőségi, meny­­nyiségi és időbeni igények kielégítésének. Ezt a fontos munkát megfelelően össze­hangolták a szakszolgálatok készletgazdálkodásával. A kitűnő, kiemelkedő eredmé­nyek mellett számos — or­szágos — anyaghiány nehe­zítette a vasutasok, a vasút munkáját. Ezek felszámolá­sa nem az ő feladatuk. HANGULATI TÉNYEZŐK A jó munkához, jó han­gulat, közérzet és jó mun­kahelyi légkör kell. Az utób­bi időben több várt és vá­ratlan esemény befolyásolta a dolgozók hangulatát. Ezek közé tartozott és tartozik a Szovjetunióban végbement változások sora és a Romá­niában élő magyar nemzeti­ségek sorsa. Negatív jelen­ség volt az adóreform beve­zetése és az infláció növe­kedése. Ugyancsak a MÁV belső életével kapcsolatos je­lenségek is feleslegesen ter­helték a munkásokat és az alkalmazottakat. A pártbizottság a vasút­­i i igazgatóság tíz és fél ezres kollektívájától minőségben jobb, szervezettebb, hatéko­nyabb és fegyelmezettebb munkát vár. Ehhez alapve­tően fontos a vezetés egy­sége, jó kapcsolatrendszere, a vezetők és beosztottak ki­egyensúlyozottabb viszonya, a nyílt, őszinte és nyugodt légkör. Felelősen kijelentet­te a pártbizottság, hogy eb­ben a MÁV Szombathelyi Igazgatóságának a vezetése lehetőség szerint mindent megtett. Állandóan kereste az újat, a jobbat, az ered­ményesebbet. Ezt támasztja alá az első félév eredménye és erre alapozzák az eszten­dő végére kialakuló kedve­ző eredményeket is. SZEMÉLYES BENYOMÁSOK A tanácskozáson tizen­egyen kértek és kaptak szót. A felszólalásokban nem vol­tak tiszteletkörök, udvarias helyeslések. Helyette őszinte, rövid vélemények, kritikák és önkritikák váltották egy­mást. Mindenki a jobbat, a többet akarta és ez nem egymásra való mutogatásban nyilvánult meg. A tudósítás végére ismé­telten személyes vélemé­nyem kerül: a majdnem há­romórásra tervezett testü­leti ülést időre befejezték úgy, hogy mindenki kifejt­hette véleményét, aki akar­ta. Nem vagyok a hosszú ta­nácskozások híve, nem sze­retek órákat egy helyben ül­ni. A szombathelyi vasutas pártbizottság kihelyezett ülé­se alatt azonban mindössze két alkalommal pillantottam­­az órámra ... Azt gondolom, ennél meggyőzőbb érv szük­ségtelen az elhangzottak színvonalának a minősítésé­re! Jakab István ■■■■■■■■■■■■a ■ ■■■■■ ■■■■■■id jártunk (II.) tettek. Elhelyezésük harmo­nizál a hullámos dombor­zattal. A háztenger felkú­szik a hegyoldalakra is. Mindenütt sok a park, a zöld. Ahol a hegyek eltávolod­­­nak a folyótól, oda települt a nagy kiterjedésű gyár­­város, Tbiliszi fejlett ipar­város is. Van kohászata, gép-, textil-, élelmiszer-, elektrotechnikai és fafel­dolgozó ipara. Az 5. század végén az or­szág sorsforduló előtt állt, a perzsa betolakodók ellen vívta élethalálharcát. A küzdelmet legendás kirá­lyuk Vahtang Gorgaszál (452—502) vezette. A király katonai megfontolásokból a háború idején helyezte át a fővárost Mohetából Tbili­szibe. Tbiliszi tehát az 5. század végétől Grúzia fővá­rosa. Mehete Moheta, a korábbi királyi székhely mindössze 22 kilo­méterre van Tbiliszitől. Grúzia első fővárosa az or­szág egyik műemlékekben leggazdagabb városa. Fény­korát mintegy másfél ezer évvel ezelőtt élte. Ebben az időben monumentális köz­épületeket emeltek, nagy könyvtárat létesítettek, vi­rágzott a művészet vala­mennyi ága. Mcheta a fes­tők és a szobrászok városa volt. A templomfreskókon a szentek arcát realisztikus módon ábrázolták. Feltétele­zik, hogy a város egykori lakóinak portréit láthatjuk a templomi festményeken. Sok művészi kivitelű sztélé (kőtábla) maradt ránk. Mcheta ma álmos kisvá­ros. A dicső múlt emlékeit napjainkban tárják fel.­­Romjaiban is pompás a kétezer éves fürdő. A vá­rosra előrenyomuló hegy­fokon pedig hatalmas erőd­­templom romjai láthatók. Grúzia már a 4. században felvette a kereszténységet. Az erődtemplom (a Dzsva­­ri) 586—604 . között épült azon a helyen, ahol a grú­zok királya (Mir­lan) és szentéletű felesége (Nana) a kíséretükkel együtt meg­­keresztel­kedett. A mindössze hétezres lé­lekszámú városka földszin­tes háztengeréből emelke­dik ki a grúzok nemzeti temploma, a pátriárka szé­kesegyháza, a Szveti-Ohove­­li (Az Élet Oszlopa temp­lom). A mai formáját az 1010-től 1029-ig tartó újjá­építés során kapta. A temp­lom nemzeti panteon, itt nyugszanak Grúzia kirá­lyai. Itt pihen Vahtang Gór­gaszal, önfeláldozó Dö­mötör, II. Irakiig­­, hogy a legnagyobbakat említsem, de itt alussza örök álmát az utolsó királyuk XIII. György is. A hatalmas, bizánci stí­lusú bazilika csodálatos ép­ségben vészelte át az elmúlt évezred vérzivatarait. Mint a helyszínen mesélték, a templom a legnagyobb pusz­títást a 19. századi „felújí­tás” során szenvedte. I. Miklós cárt várták a város­ba és elhatározták, hogy a düledező székesegyházat rendbehozzák. A renoválást azzal kezdték, hogy a temp­lomot szegélyező galériát felrobbantották és a törme­léket eltüntették. Ezt köve­tően pediig a 11—15. száza­di, primitívnek ítélt freskó­kat lemeszelték. Ami nekünnk Esztergom és Székesfehérvár, az a grúzoknak Mcheta: nemzeti büszkeségük, hatalmas tör­ténelmük tárgyi emlékeinek leghűségesebb őrzője. Dr. Bokor Péter főiskolai docens Tbiliszi óvárosa, előtérben a Kúra folyóval, háttérben a Dávid-heggyel. 1988. szeptember 1. Csütörtök Romló közlekedési helyzet Vas megye területén ebben az évben jelentő­sen romlott a közúti köz­lekedés. Rendszeresen ol­vashattunk közlekedési balesetek halálos áldoza­tairól, személyi sérülé­sekről, összetört gépko­csikról. Csak egy adat az elszomorító statiszti­kából :­ a balesetek szá­ma az 1987. évihez vi­szonyítva 45,6%-os emel­kedést mutat! A rendőrség fokozott közúti ellenőrzéseikkel próbálta megelőzni a baleseteket, de hiába a több ezer intézkedés, sza­bálysértési eljárás, a kí­vánt hatás nem követke­zett be. A Vas Megyei Rendőr-főkapitányság ve­zetése úgy ítéli meg, hogy a kritikussá vált közlekedési helyzet javí­tásához szükség van az intézkedések szigorításá­ra. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a közlekedési szabálysértések elköve­tőit a jogszabályok sze­rint kiszabható büntetési tételek felső határához közelítő bírsággal fogják sújtani. A közúti közlekedési szabályok megszegésével okozott baleseteknél az intézkedő rendőrök — helyszíni bírságolás he­lyett — kötelesek lesznek a szabályszegő ellen fel­jelentést tenni. A sza­bálysértési eljárás során a vétkes gépkocsivezető vezetői engedélyét két hónaptól egy évig terje­dő időtartam közötti idő­re vissza fogják vonni. Ittas járművezetés ese­tén a vezetői engedély visszavonása legkevesebb hat hónapi időtartamra fog szólni. Ezek az intézkedések mindaddig érvényben lesznek, amíg a megye közlekedésében nem tör­ténik érzékelhető javu­lás, nem csökken számot­tevően a közúti közleke­dési balesetek száma. A Vas Megyei Rendőr­főkapitányság vezetése kéri a közúton közleke­dőket, hogy mind a sa­ját, mind pedig a többi közlekedő érdekében fo­kozottabban ügyeljenek a közlekedési szabályok betartására, a balesetek megelőzésére. □□□ Tapétázás telefonon — Halló! Kovácsáé va­gyok. Tessék mondani, ta­péta van? — Mintás? — És milyen a mintá­ja? — Csíkos is lenne? — Milyen színösszeállí­tásban? — Méretei? — Hatszor négyes a szobánk, nem tudná vé­letlenül megmondani, hány tekercs kellene? — Nem is tudom ... Nem lenne jobb mégis az egyszínű? Halló! Milyen egyszínű tapétájuk van? — Melyik drágább? — Mi a különbség kö­zöttük? — Nem is tudom, ta­lán mégis inkább azt a csíkosat. — Halló! Ragasztójuk van? — Hogy-hogy milyen ragasztó? Hát tapétara­gasztó. — Melyik jobb? — Milyen csomagolás­ban? — Hogy kell összeállí­tani? — Még csak azt tessék megmondani, hogy egy hatszor négyes szobához mégis mennyi kellene? — Hallatlan! Ezt a pi­maszságot! Mit képzelnek egyesek. Ahelyett, hogy tájékoztatnák a vevőket, össze-vissza sértegetik! Panaszt fogok tenni, ve­gye tudomásul. Az üzletig, az üzlet egyetlen telefonjáig el­­hallatszik a másik mun­kahelyen levágott kagyló csattogása. Aztán... — Halló! Nagyné va­gyok! Tessék mondani, tapéta van? — És kockás... — írta —■ □ □□ Aktuális piktogram (3.) (Lakatos Ferenc karikaté­rája) lias szepe 3

Next