Vas Népe, 1988. december (33. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-01 / 286. szám

Grósz Károl­­in gazdasági szakértőkét fogadott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán finn gazda­sági szakértői csoportot fo­gadott. A delegációt Pertti Sorsa, a finn Pénzügymi­nisztérium főigazgatója ve­zeti. A szakértők Grósz Ká­roly és Mauno Koivisto köztársasági elnök legutób­bi megbeszélésein létrejött megállapodás nyomán láto­gattak hazánkba. Tárgyalá­saik célja, hogy ismertessék a finn gazdaságpolitika ta­pasztalatait, tanulmányozzák a magyar gazdaság helyze­tét. A szívélyes légkörű meg­beszélésen a finn vendégek tájékoztatást kaptak hazánk helyzetéről, az MSZMP előtt álló legfontosabb felada­tokról, különös tekintettel a gazdasági stabilizációval és kibontakozással kapcso­latos tervekre. Várkonyi Péter külügyminiszter a Fülöp-szigetekre utazott Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter szerdán befe­jezte hivatalos malajziai látogatását és a Fülöp-szige­­tekre utazott. A baráti légkörű Kuala Lumpur-i megbeszélések tükrözték, hogy mindkét or­szág az együttműködés fej­lesztését kívánja. Kuala Lumpur-i sajtóértekezletén a magyar diplomácia veze­tője elmondta: kialakuló­ban vannak az együttmű­ködés korszerűsítésének in­tézményes keretei. A bővü­lő, de számunkra passzív kereskedelmet forgalombő­vítéssel, modern kooperá­ciós formák alkalmazásá­val kívánjuk kiegyenlíteni. AIDS-világnap Új és sokoldalú kihívás Az Egészségügyi Világ­­szervezet december 1-jét AIDS-nappá nyilvánította. Ebből az alkalomból tegnap délután megyénk társadalmi és egészségügyi szervei tá­jékoztatót és az AIDS-kér­­désben érdekelt intézmé­nyekkel konzultációt tartot­tak Szombathelyen, a TIT- székházban. A konzultáció résztvevőit dr. Lakner László, Vas Me­gye Tanácsa egészségügyi osztályvezetője köszöntötte, majd ismertette az AIDS el­leni védekezés három jel­mondatát : Beszéljünk az AIDS-ről! Mondd meg a vi­lágnak, mit teszel az AIDS ellen! Csatlakozz az AIDS elleni világméretű erőfeszí­téshez! Meg kell tanulnunk együtt élni az AIDS-szel — mondotta —, és az Egész­ségügyi Világszervezet arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy lehet ellene védekez­ni. Ezután dr. István Lajos professzor diavetítéssel egy­bekötött előadását hallhatta a közönség. A legfrissebb adatokat ismertette: a vilá­gon több mint százezer az AIDS-beteg, és több mint 10 millió a fertőzött. Magyar­­országon 164 fertőzött és 17 AIDS-beteg ismert, közü­lük 10 meghalt. A világ két legnagyobb AIDS-es góca Afrika és Dél-Amerika. Az AIDS elleni küzdelmet sok minden nehezíti, példá­ul nincs hatásos védőoltás, nincs hatásos gyógyszer. Marad az egészségnevelés és a megelőzés. E betegség el­leni küzdelmet nehezítő szo­ciális okokról elmondta: leg­inkább a társadalom perifé­riájára szorult, sajátosan zárt rétegekbe hatol be, kezdetben ott terjed, első­sorban a homoszexuálisok és a kábítószerélvezők között. Kialakulásában, terjedésé­ben gazdasági és társadalmi szocializációs változások szerepeltek. Például a város­ba vándorlás, a munkanélkü­liség, az utazás, a szex-tu­rizmus, a szegénység és el­maradottság okozta rossz higiéniás viszonyok. A fertőzések 90 százaléka szexuálisan alakul ki, bizo­nyos szexuális magatartás­­formákhoz kötötten terjed. Az a gond, hogy a társada­lom elfogadja a gyakori sze­xuális partnercserét. A kábí­tószerélvezés is nagyobb ve­szély, mint ahogy a társada­lom tudja. Az emberi ma­gatartás szempontjából mindkettő intim zónában zajlik, tehát nehezíti az el­lene való küzdelmet. Tudni kell, az AIDS min­denkit fenyegethet. Új sze­xuális morálra és új szexu­ális gyakorlatra van szük­ség! A HŰSÉGET és a HI­GIÉNIÁT újra csupa nagy­betűvel kell írni! Mi is az AIDS? A XX. század pestise? Az Apoka­lipszis ötödik lovasa? — kérdezhetjük. Mindkettő, mert észrevétlenül hatol a szervezetbe, észrevétlenül rombolja az immunrend­szert. Életen át megmarad a szervezetben, behatol az átörökítő anyagba és „ha­lálos ítélet” érzését váltja ki. Vétleneket is sújt. — Mi azt gondoljuk, meg­tettük, amit az AIDS-szel kapcsolatban meg tudtunk tenni Vas megyében. Nincs még egy megye, ahol any­­nyi ismeretterjesztő előadás hangzott el, a legkülönbö­zőbb közegekben, a legeldu­gottabb falvakban beszél­tünk korunk pestiséről. Végül felhívta a figyelmet, hogy félelem és előítéletek helyett korszerű ismeretek­re, életmódváltásra, egészség­­ügyi és tisztasági rendszabá­lyokra van szükség. Takács Anna­Fotó: Benkő Sándor Az üdü­lő­­telepü­lésekről volt szó... Bük, Szajk, Döröske, Bor­­gáta, Őriszentpéter. És még lehetne folytatni a sort, hi­szen megyénkben összesen 12 olyan település van, ahol olyan emberek is fiz­etik a tehót, akik hétvégi házzal, horgásztanyával, üdülővel rendelkeznek. Hétfőn Megy­­gyeskovácsiban róluk volt szó. A Hazafias Népfront megyei bizottsága már ko­rábban is próbált tenni az érdekükben, de most először rendezett tanácskozást a me­gyei tanáccsal közösen egy üdülőfaluban. Először Meggyeskovácsiról hangzott el ismertető. Ez­után a résztvevők megálla­podtak abban, hogy szorgal­mazzák: a 12 településnek külön legyen érdekképvisele­te. Döntöttek arról is, hogy tavasszal hasonló jellegű ta­nácskozást rendeznek, ahova meghívják a települések el­látásáért felelős áfészek kép­viselőit és az idegenforgalmi szakembereket is. Felvető­dött: létre kellene hozni me­gyei pénzalapot ezeknek a településeknek a támogatá­sára. II ren­dőrti­szthel­yettes-képzős iskola évzáró ünnepsége Tegnap délelőtt tartotta évzáró ünnepélyét a szom­bathelyi rendőrtiszthelyet­­tes-képző iskola a BM Szer­vek Művelődési Házában. Az elnökségben foglalt he­lyet dr. Ilcsik Sándor rend­őr vezérőrnagy, miniszterhe­­lye­ttes, Váry Miklós rendőr ezredes, a BM Oktatási és Közművelődési­­ Csoportfő­nökség vezetője, a megyei pártbizottságot dr. Flór Mi­hály osztályvezető képvisel­te, ott voltak a társ fegy­veres testületek parancsno­kai is. Dr. Zsiga Tibor rendőr alezredes, az iskola pa­rancsoka megnyitójában ki­fejezte meggyőződését, hogy a végzett ciivil Igázok szolgá­lati helyükön haszonnal ér­­­tékesítik az iskolában szer­zett ismereteiket, majd át­adta a szót dr. Ilcsik Sán­dor miniszterhelyettesnek, akinek ünnepi beszédéből idézzük az alábbi gondola­tokat: Az iskolán eltöltött hó­napok biztos támpontot nyújtanak majd a gyakorlati rendőri munkában is. A törvények megtartásában legyenek rendületlenül el­szántak, lépjenek fel követ­kezetesen a jogsértőkkel szemben, de a törvénytiszte­lő állampolgárok iránt le­gyenek szolgálatkészek. Szolgálatban és szolgálaton kívül is tanúsítsanak fe­gyelmezett, példamutató magatartást, hivatásukat a rendőreskü szellemében gyakorolják, legyenek szo­cialista rendszerünk hű vé­delmezői. Az iskola hallga­tói részt vettek a város tár­sadalmi és közéletében, vi­szonzásul önzetlen segítséget kaptak az iskola eredményes működéséhez, amiért kife­jezem köszönetemet. A végzett hallgatók nevé­ben Miklós István r. főtörzs­őrmester, az iskola kétsze­res kiváló hallgatója búcsú­zott, majd Mészáros Imre, a HNF megyei titkára ok­levelet és makettet adott át az iskola parancsnokának. Az ünnepséget záró Szó­zat előtt néma tiszteletadás­sal adóztak a bűnözők áldo­zatául esett rendőröknek. Fotó: Kaczmarski Falugyűlések ’88 Hasznos téli esték megyeszerte VISZÁK Nyolcan szólaltak fel a népes lakossági fórumon, s mind helyi dolgokkal fog­lalkoztak. Most kerítettek sort arra is, hogy végre el­döntsék: a körzeti orvosi ellátást illetően Őrima­­gyarósdhoz vagy Pankasz­­hoz tartozzanak. A viszá­­kiak a Pankaszhoz tarto­zás mellett döntöttek, egy ellenszavazat volt csak. Nagy megelégedéssel nyug­tázták, hogy a faluban minden szeren megvaló­sult a vezetékes ivóvíz­­ellátás. Egyetlen kifogásként hangzott el, hogy ebből az alkalomból nem tar­tottak ünnepséget. A vá­lasz szerint takarékosság vezérelte a tanácsot, azért nem szervezett ünnepséget. Ám ha a lakosság igényli, jövőre megtarthatják az ünnepséget. Az építkezők nagy gondja is terítékre került, s joggal. Ugyanis nem tudják azokat az épí­tőanyagokat beszerezni, amelyeket az előírások kö­telezővé tesznek. Ez már­­már azzal fenyeget, hogy leállnak az építkezésekkel. Aminek az a következmé­nye lehet, hogy máshol keresik a fészekrakás lehe­tőségeit a fiatalok. A Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának jelenlévő tag­ja megígérte, hogy a problémát a FOT-hoz to­vábbítja. SIMASÁG Újfajta falukrónikát kezdtek el „írni” a szék­helyközségben. A falu­gyűlésen a művelődési ház vezetője és fia videóra rög­zítették az eseményeket. A tartalmas, konkrét beszá­molók után javaslatokkal álltak elő a résztvevők. Például azzal, hogy a 84-es út mellett állítsanak fel autóbuszvárót, továbbá, hogy az eddigi három he­lyett a hét több napján álljon a lakosság rendel­kezésére a propán-bután­­gáz cseretelep. Ekkora községben ugyanis elégte­lennek bizonyul a mostani nyitvatartási idő. Gyakran a társközségekben kell pa­lackot cserélni. A legna­gyobb horderejűnek az a közösségi elhatározás mondható, ami a tornate­rem ügyében fogalmazó­dott meg. A körzeti isko­lához olyan tantermet szeretne a lakosság, amely hosszú-hosszú időre ki­elégíti az igényeket. A megalapozott tanácsi erő­források mellé a lakosság a maga nemcsak kétkezi, hanem anyagi erejével is kész odaállni. BOZSOK Vitatkozó szellemű fa­lugyűlés zajlott le Bozso­­kon, a művelődési házban. A tanácselnök a térség helyzetéről, az elöljáró a bozsokiakról beszélt. A helyiek a vezetékes vízel­látást sürgették, minthogy az eddigi közkifolyókat tápláló forrásvíz apadóban van. A válasz szerint Bo­­zsok is sorra kerül: meg­kezdték a vízműtársulás szervezését. A község az idegenforgalomba is mind­inkább bekapcsolódik: panzió, vendéglátóhely épül. Mind több városi vá­sárol zártkertet, a hegyi utak karbantartására te-­­­hát — minthogy ezt szor­­galmazták is — lehet, s kell útépítő társulást szer-­­­vezni. Tavasszal jelentős : faluszépítési, fásítási ak- . eió kezdődik. RÁBAFÜZES Ennek a határ menti köz­ségünknek a 8-as főút mentén ugyancsak kijut­­ az idegenforgalomból. Rendszeres, hogy kamio­nok állnak napokig a fa­luban, s kilométereken át várakoznak a személygép­kocsik. Van-e, lesz-e erre­­ megoldás ? A falugyűlésen ez volt az egyik nagy kér­dés. Bírálat hangzott el arra a ma már könnyel­műnek, elhamarkodottnak vélhető vállalkozásra, amelyről lapunk is hírt adott, is amelyből minded­dig semmi sincs, a kami­onparkolóval együtt léte­sítendő (motelre?) panzió­ra. A másik gond az idős rábafüzesieké. Kifogásol­ták, hogy nagyon kicsik az adagok a szociális ét­keztetésben. Az áfosz taxi­val Szentgotthárdról szál­lítaná ki az ételt, ám a helybeliek szerint jobban járnának, ha újra Rába­­füzesen főznének. Inkább fizetnék meg rendesen a szakácsnőt, s akikor a biszt­ró konyhája is ki lenne használva. Tehát ez is megoldásra vár. A falu­gyűlésen elhangzottak, re­mélhetőleg, kimozdítják holtpontról az ügyet.­ ­ (mti)

Next