Vas Népe, 1989. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-02 / 232. szám

Részt vettünk a szeptember 18—20-án Burgenlandban, Szálénak (Stadtschlaining) várában regionális fejlesztés és kooperá­ció a határvidéken címmel rendezett sze­mináriumon. Végighallgattuk a határvidéki területfejlesztés elképzeléseit vázoló és a konkrét együttműködéseket kínáló és szor­galmazó előadásokat, bemutatkozásokat, a nyomukban kibontakozott vitákat. Az elő­­ adások szünetében arra kértük néhány burgenlandi osztrák és vasi magyar érde­kelt cég, vállalat, üzem vezetőjét, képvise­lőjét, hogy mondjon véleményt az együtt­működési tervekről, azok megvalósulásá­nak esélyeiről, a meglévő vagy tervezés alatt álló kapcsolataikról, vagy azok meg­valósulását ma még gátló, nehezítő ténye­zőkről. ANTON BRÜCKLER, Jennersdorf polgármestere: — Jennersdorf az 57-es főút mentén, a Rába északi partján fekvő 2200 lakosú település, járási központ és egyben Dél Burgenland di­namikusan fejlődő egyik központja. Városunk válla­latai, intézményei fel van­nak készülve a­­hatánmenti kooperációkra, ami találko­zik polgáraink és a vonzás­­körzetünkben élő polgárok, termelőhelyek és­­kereske­dők egyértelmű szándékával is. Ez a szeminárium na­gyon hasznos, egybegyűj­­jtötte a régió minden érde­keltjét, akik nagy részét már régi és kipróbált sze­mélyes kapcsolatok is ös­szefűznek. Ezért úgy érzem és itt azt is tapasztaltam,­­hogy gazdasági és kulturá­lis kérdésekben, törekvé­sekben megértjük egymást. A még jobb megértéshez a szoros együttdolgozás, ke­reskedés szükséges­. Az, hogy a biztatóan indult folyama­tok­­megerősödjenek és ál­landóvá váljanak beleépül­ve a régió kereskedelmébe, iparába, mezőgazdaságába, közlekedéseibe, idegenfor­galmába stb. Termés­zete­­sen­ úgy,­­hogy mindenkinek és a közösségeknek is meg­legyen a tisztes haszna. Ehhez egyik legfontosabb dolog most a kereskedelmi útvonalak kiépítése, első­sorban a Graz—Szentgott­­hárd vasútvonal villamosí­tása, valamint ennek a munkának Magyarországon való folytatása ezen a vo­nalon. Az ebben érdekelt 28 ■burgenlandi es stájer tele­pülés már eljuttatta ilyen igényét a tartományi hiva­talokba és az 1990-es évek elejére kérik a villamosí­tást. A jennersdorfi járás a „nyitási politika” következ-RETKES JÓZSEF agrármérnök, a szombathelyi Kertész Mtsz termelési elnökhelyettese. — Gazdaságunk­­kapcso­latai 1970-től kezdődtek osztrák cégekkel. Kezdet­iben egyszerű kereskedelmi kapcsolatok voltak ezek, mert a tsz-nek a Hollandiá­ból importált növényházat a dísznövény exportból ki­termelt valutával kellett visszafizetni. 1980—83 kö­zött közös vállalatot üze­meltettünk,­­hogy bejussunk áruinkkal a bécsi világpiac­ra. Hasznos volt ez az idő­szak, mert megismertük az ottani piaci igényeket, part­nereket és lehetőségeket. Azonban partnerünk nem volt érdekelt a forgalom to­vábbi növelésében, a közös vállalatot felszámoltuk. Jó és „bejáratott” határ menti kapcsolatot jelent minden évben nekünk a tavaszi Pelargonium sze­zon, amikor jönnek üzlete­inkbe a határ menti osztrák családok balkonládáikba növényt vásárolni. Termé­keinknek keresleti piaca van, ezért bővíteni kívánjuk termesztőfellületeinket. A ■bővítést vegyes vállalati formában képzeljük, kül­földi tőke bevonásával. Terveink szerint 1991—92- ben 1—2 hektáros növény­házat építenénk így, dísz­növénytermesztésre. A he­lyet illetően két lehetőség kínálkozik. Az egyik a meg­lévő üzemünk folytatása Szombathelyen, itt olajjal fűtenénk. A másik helyszín­­ében exponált helyen fek­­szik Magyarország és Jugo­szlávia felé. Felhatalmazva is érzi magát arra, hogy közlekedési, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok építésében kihasználja köz­ponti helyzetét. A mi és a vel­ünk szomszédos vasi te­rületnek azonban mielőbb szüksége lenne egy a Rába vidék burgenlandi és stá­jer, valamint a vasi terüle­teit összekötő határátkelő­­hely megnyitására Szent­­gotthárd — Mogersdorf (Nagyfalva) térségében. 38 osztrák település 55 ezer lakóját érintené és mind­két terület gazdasági fel­lendülését segítené. Hasonló fontosságot tulajdonítunk a határon átnyúló kulturális és­­idegenforgalmi együtt­működésnek. Meg vagyunk arról győződve, hogy a kö­zös történelmi és kulturá­lis múltunk már eleve ma­gában hordozza és ma is kínálja az együttműködést, amit élve a lehetőségeikkel az eddigieknél jobban kell most kihasználnunk. Erre minden esélyünk adott. Vas megye délnyugati terü­lete, vagy Zalaegerszeg tér­sége, ahol mélykarszt kínál termálvizes takarékos, kör­nyezetbarát fűtési lehetősé­get. 1985-ben megjelentünk a hazai piacon egy új növény­ház típussal, amelyből már szállítottunk Ausztriába. Új együttműködés van ki­alakulóban a klagenfurti ÖGAT céggel­, amely az au­­riamatiscát szállítja növény­házunkhoz. A növényház­­gyártás bővítésre is gondo­lunk, erre is alapítanánk vegyes vállalatot. A szak­emberképzésben, illetve to­vábbképzésben is kínálko­zik együttműködési lehető­ség. Szombathelyen műkö­dő kertészeti szakiskolának illetve szakközépiskolának mi vagyunk a gyakorlógaz­dasága. Hasonló osztrák is­kolával üzemi, gyakorlati cserét lehetne kialakítani. DR. FRANZ SCHEINECKER, a grosspetersdorfi székhellyel működő Autoreisen Schuch GmbH képviselője: — Dél-Bu­rgenland legna­gyobb közlekedési vállalata a miénk, de országos vi­szonylatban is a nagyok kö­zé tartozunk. Nagy autóbusz­­parkunk „dolgozik” a tar­tományban és mostanában a reneszánszát élni kezdő vasút felé fordult a figyel­münk. Úgy is, mint a re­mélhetőleg egyre gazdago­dó regionális­­kapcsolatok kereskedelmi, áruszállítási és idegenforgalmi útvonala felé. Ennek a szép távlato­kat és remélhetőleg nyere­séget hozó koncepciónak jegyében az év elején vál­lalatunk megvásárolta az államtól a számukra ráfize­téses Felsőlövő (Ober­schützen)—Rohonc (Redh­­nnitz)­­közötti vasútvonalat. Foglalkozunk azzal is, hogy helyreállítsuk és újra életre keltsük a Szombathely—Ro­­ho­nc­­közötti vasútvonalat. Tudomást szereztünk ar­ról, hogy az önök Közleke­déstudományi Intézetének egyik szombathelyi mun­kacsoportja tanulmányt tett közzé a Szombathely—Bú­csú közötti vasúti összeköt­tetés megvalósításán­ak­­le­hetőségeiről. A tanulmány 300—400 millió forintos költséggel számol. Nézze, mi már nyeresége­sen üzemeltetjük az év ele-DR. HENDE TAMÁS közgazdász, a TSZKER szombathelyi területi központjának igazgatója: — Mintegy hat éve ala­kultak ki kapcsolataink kü­lönböző osztrák, főként bur­genlandi cégekkel, melyek a mai napiig tartanak. Első­sorban tűzifát, papírfát szál­lítunk ki és az idén fenyő fűrészárut vásároltunk egy burgenlandi cégtől­. Ugyan­ebből a térségből érkezik hozzánk a „rákász”, azaz a forgalomból kivont autó­gumi, amit mi újítunk fel és futózva árusítjuk, sze­reltük. Azért mi végül is agrár­­kereskedőik vagyunk és a fő célunk az lenne, hogy­­mezőgazdasági termékeket adjunk el. Csakhogy az osztrák tartományok és a szövetségi kormány nagyon védi a parasztjait. Arra azonban jó esélyt látok, hogy vegyesvállalasi formá­iban mezőgazdasági termé­keket dolgozunk fel és a késztermékekkel megjelen­jünk a világpiacon. Gon­dolok itt a gyümölcslevék­től kezdve a feldolgozott ga­bonaféléken át a száraztész­tákig sok mindenre. Voltak mostanában biztató tár­gyalásaink közös húsfel­dolgozásra. — Ezt az alkalmat is fel­használtam, hogy „megkí­náljam” az osztrák cégeket, sorolva a­­tsz-ek­­mellék­üzemági tevékenységeit és jól vásárolt vasútvonalun­kat, és bekapcsoltuk így ezt a területet az osztrák vasút vérkeringésébe. A magyar terv magyar kezdeménye­zés. Tény, hogy a mi cégünk nagyon érdekelt arealizá­­lásában. Felvettük a kap­csolatot és levelezünk ez ügyben a MÁV-val, és tár­gyalunk. A MÁV tett egy szándéknyilatkozatot, amely­ben kifejezte alapvető kész­ségét és együttműködési szándékát a cégünk által elképzelt és vázolt­­koncep­ció iránt. Mi­ egy olyan kooperációban vagyunk ér­dekeltek, amelyben a ma­gyar tőkét az emberi mun­kaerő és a vasút pályates­téhez szükséges terület képviselné, adná. Az így megépülő, az osztrák vasu­takhoz csatlakozó vasi új­régi vasút tulajdonosa és kezelője a véleményünk sze­rint valószínűleg egy rész­vénytársaság lenne, nem­zetközi tőke részvényekkel és részvétellel. Azonban azt is elmondtuk, csak ab­ban az esetben tudunk tár­sulni, amennyiben a pálya legkésőbb a világkiállításig megépül és azon elindul a forgalom, •termékeit is. Az idén létre­hoztuk az osztrák—magyar kft-t, amely kifejezetten kereskedelmi tevékenysé­get folytat, exportnövelő szándékkal­. Vetőmag ex­portjára is látok lehetősé­get és a Bocchi-féle takar­­­má­nypely­hesí­tővel készí­tett termékeinket is szeret­nénk Ausztriába bevezet­ni. Mindenféle mezőgazda­­sági terméket szeretnénk el­adni, nem éppen Ausztriá­ban, de közösen az osztrá­kokkal, harmadik piacon. Grazi partnerainkkal Szom­bathelyen rendezünk új és használt mezőgazdasági kis­gépekből termékbemutatót, majd folyamatos árusítá­sukat kívánjuk megoldani, gondolva elsősorban a me­zőgazdaság reprivatizá­lá­sa következtében létrejövő gazdaságok igényeire. Soós Béla Fotó: Kiss Teodóra Megkezdi tevékenységét az automobil Kft. Megérkezett az első gépkocsi-szállítmány a nyugat-európai tí­pusú személygépkocsik hazai forgalmazására létrehozott Auto-­­mobil Kft. győri székhelyére. A vegyesvállalatot a Rábatext Győ­ri­­Textilipari Vállalat és az NSZK-beli Emanuel Von Wesendonk­ cég létesítette. A 6 millió forintos alaptőkéből 65 százalékkal a Rábatext, 35 százalékkal a nyugatnémet partner részesedik. A­ München külvárosában működő export-import cég a kocsikat fel­vásárolja, eladásukra Győrben kerül sor. A napokban megkezdik az első szállítmány értékesítését. Ebben tizenhat 309-es és 405-ös típusú Peugeot szerepel 3 és 5 ajtós változatban, tetőablakkal és anélkül. Az elgondolások szerint — amennyiben kedvezőek lesz­nek az eladási tapasztalatok — a továbbiakban is a magyar fo­gyasztókhoz közelálló, kisfogyas­ztású, 1300—1600 köbcentiméteres autókat, köztük Opelt, Volkswagent, Fiatot kínálnak a hazai vá­sárlóknak. A gépkocsik árát valutában kell fizetni. A vállalko­zástól 20 százalék feletti vagyonarányos osztalékra számítanak­­, kereskedelmi vegyesvállalat alapítói. Tisztelt személy­es kistehergépkocsi­­ü­zemel­tetők! A VAS MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET SZOMBATHELY, CSABA U. 10. SZ. ALATTI DIAGNOSZTIKAI ÁLLOMÁSÁN AZ ALÁBBI SZOLGÁLTATÁSOKKAL ÁLL AZ ÖNÖK RENDELKEZÉSÉRE: — Közlekedésbiztonsági vizsgálat, amely megegyezik a műszaki vizsga technoló­giájával — fék­hatásmérés számítógéppel vezérelt fékpadon — motordiagnosztika, beszabályozás — fényszóró és látás — üzemanyag-fogyasztás mérése próbapa­­don­ — ,számítógépes ér­tékeléssel, tová­bbá közúti üzemanyag-fogyasztásmérés —­­kilométerórák pontosságellenőrzése — lengéscsillapító vizsgálat számítógépes értékeléssel — a megyében csak nálunk — skás teherg­épkocsikon­ is — A teljes közlekedésbiztonsági vizsgálatot igénybe vevő ügyfeleink részére áren­gedményt adunk! — A fényszórók, valamint a fagyálló folya­dék ellenőrzését díjmentesen végezzük. Szolgáltatásaink a fenti címen vehetők igény­be, vagy előjegyeztethetők ugyanitt és Szom­bathely, Wesselényi u. 7. sz. alatt. Tel.: 11­ 482. VAS MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET (22 911) RENDKÍVÜLI FONALVÄSÄR A VASIKER BOLTOKBAN. SZOMBATHELYEN, a Dáma női divatboltban (Bajcsy út), KŐSZEGEN, a Köztársaság téri divatboltban, KÖRMENDEN, a Rába áruház divatosztályán. NYIRFÁCSKA ÉS CLAUDIA KÖTŐFONALAK TÖBB SZÍNBEN, ENGEDMÉNNYEL MOST 650,5 Ft/kg ÁRBAN KAPHATOK, AMÍG A KÉSZLET TART. Most érdemes vásárolni fonalat a Vasiker kijelölt boltokban. (22 912) Több mint 8 milliárd forinttal tartoznak a társadalombiztosításnak A gazdaságtalan, fizetési nehézségekkel küzdő szerve­zetek egyik legnagyobb kényszerű hitelezője a társadalom­­biztosítás. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság adatai szerint a vállalatok, szövetkezetek, különféle magán- és­­kisszervezetek társ­adalombiztosítási járulékfizetési elma­radása a késedelmi kamatokkal együtt augusztus végén 8,1 milliárd forint volt. Tartozásaik összege néhány ezer fo­rinttal a több mint 10 millió forintig terjed. A legnagyobb adósok a vállalatok, őket terheli a tartozásoknak több mint a fele. Az eladósodás mértéke tavaly vált jelentőssé. A pénz­szűkével küszködő gazdaságban a különféle szervezetek ily módon a társadalombiztosítástól jutnak hitelhez. A pénzü­kért sorban álló vállalatok szaporodásával, a hitelpolitika további szigorításával ez a jelenség az idén­ tovább erősö­dött: a múlt év vége óta 1,4 milliárd forinttal nőtt a tá­r­­sadalombiztosítás kintlevősége.­­ Bá­rmár igen nagyok is a tartozások, ez nem veszélyez­teti a társadalombiztosítási ellátást, hiszen az összeg a tár­sadalombiztosítás ez évi kiadásainak 3 százaléka, s 11 napig fedezné a különféle ellátások folyósítását. Ilyen jelentős hi­telezői szerepre a főigazgatóság azonban nem vállalkozhat. A megoldást nem abban látják, hogy kezdeményezzék leg­nagyobb adósaik felszámolását, mert akkor korántsem biztos, hogy viszontlátnák pénzüket. A pénzügyi élet sza­bályai ezen kívül más, kevésbé drasztikus, de azért komoly következményekkel járó megoldást is lehetővé tesznek. El­ső lépésként nemrégiben még csak a fizetésre felszólító le­veleket küldték ki a legnagyobb adósaiknak. 1989. október 7. Hétfő

Next