Vas Népe, 1991. január (36. évfolyam, 2-26. szám)

1991-01-03 / 2. szám

i­ A kormány ellen har­coló fegyvereseket arra kér­te N­adzsibullah afgán el­nök, hogy kezdjenek tárgya­lásokat a kabuli vezetéssel a 12 éve tartó polgárháború lezárásáért. * Katona Tamás külügyi államtitkár január­­1­7-e között hivatalos látogatást tesz az Egyiptomi Arab Köztársaságban harmoniku­san jó kapcsolataink továb­bi élénkítésére, s előkészíti a magyar kormányfő első félévre tervezett egyiptomi látogatását is. is Irak oldalán küzd majd az esetleges öböl­beli hábo­rúban a Palesztinai Felsza­­badítási Szervezet — jelen­tette ki Abu Ijad, a PFSZ második számú vezetője. h­ Albániai szállodák és Üdülőfalvak építésére szer­zett jogot a ljubljanai Smelt cég. if A zűrzavaros, polgárhá­borús helyzetbe került Szo­máliai fővárosból Nairobiba evakuálták az ENSZ-alkal­­mazottak egy csoportját. A repülőtér még a kormány­erők kezén van, s a helyi rádió is a kormány közle­ményeit ismertette. if A társadalmi szerveze­tek támogatására a magyar országgyűlés az idei költség­­vetésben 400 millió forintot különített el. A támogatások elosztásának előkészítésére létrehozott parlamenti bi­zottság ezért pályázatot hir­detett a múlt év december 31-ig bejegyzett társadalmi szervezetek számára a költ­ségvetési hozzájárulás elnye­rése céljából. if Mérleg című műsorá­ban a Szabad Európa Rádió a magyarországi állapotok­ról többek között ekként vé­lekedett: „Nem működhet piacgazdaság, ha a társada­lom túlnyomó többsége úgy érzi, hogy a gazdaságot nem ő formálja”. if Eredményesen működik az IBUSZ, s egyszersmind a magyar idegenforgalom lon­doni képviselete, a Danube Travel Ltd. A múlt évben 20 ezer turistát utaztatott hazánkban, is 30 százalékkal leérté­kelték a jugoszláv dinárt az év első munkanapján, s már korábban felfüggesztették a belső konvertibilitását is. Nem tudni, hogy a szövetsé­gi kormánnyal való egyezte­téssel-e vagy nélküle, de Horvátországban és Bosznia- Hercegovinában újév napján felemelték a benzin és a fű­tőolaj árát. Heti lesz a A Kis Újságot kiadó Press- Art Kft. január 1-jétől szü­­netelti a Kisgazdapárt lap­jának megjelentetését. Ezzel kapcsolatban az MTI érdek­lődésére a kft. illetékese el­mondta: a lap a múlt évben mintegy 9 millió forintos rá­fizetést jelentett a cégnek, amely egyben az újság be­jegyzett tulajdonosa is. Az RFOP korábban azt vállalta, hogy 1990. december 31-ig lapja kiadására létrehoz egy új vállalkozást, amelyben a Press-Art társtulajdonosként venne részt, erre azonban még nem került sor. Kis Újság? A Kis Újság 1989 közepén jelent meg újra, akkor még 50 ezer példányban. A leg­utóbbi hetekben azonban már csak 15 ezer példányt nyomtak A 4­5 ezer előfi­zető az 1991-re befizetett pénzt visszakapja. Major János, a Kisgazdapárt sajtó­irodájának munkatársa is megerősítette a Kis Újság szünetelésének hírét. Arról is beszámolt azonban, hogy a párt új lapot kíván indí­tani, melynek első száma talán már a következő héten a standokra kerül. Bush: Csak néhány napos Nem elégséges Bagdadnak kivonulnia Kuvaitból, ga­ranciákra is szükség lesz a jóvátétel ügyében és egy esetleges újabb Iraki agresz­­szió megakadályozására jelentette ki George Bush amerikai elnök a PBS tv­hálózatnak adott nyilatkoza­tában. Bush leszögezte, hogy a kuvaiti kivonulás kapcsán nem lehet szó részleges meg­oldásról. Reményét fejezte ki: ha mégis sor kerülne a háborúra, akkor az néhány napon belül véget érhetne. Bush ígéretet tett arra, hogy ezt követően az amerikai csapatokat gyorsan kivonják a térségből, csak haditenge­részeti erők maradnak ott. Más témákról szólva az elnök aggodalommal nyilat­kozott Gorbacsov helyzeté­ről, mondván: a Szov­jetunióban várhatóan rosz­­szabbodik a helyzet, s tovább nőnek a szov­jet elnök problémái. Az amerikai gazdaság kapcsán Bush elismerte, hogy egyes szektorokban valóban re­­­cesszió mutatkozik, ez azon­ban — mint mondta — nem lesz mély, s a nem túl távoli jövőben sikerül leküzdeni. Bush végezetül jelezte, hogy valószínűleg versenybe száll az újabb négyéves elnöki mandátum megszerzéséért. Illlenek­ü­ltáradat Görögországba A görög kormány bizott­ságot hozott létre szerdán az Albániából érkező menekül­tek ügyeinek intézésére. Konsztantín Micotakisz mi­niszterelnök közölte, hogy kormánya anyagi segítséget kér a menekültek ellátásár­hoz az Európai Közösségek­től. Egyben azt is bejelen­tette, hogy január 13-án Al­bániába látogat, és tárgyal a menekültkérdésről a szom­szédos ország vezetőivel. Micotakisz maradásra szó­lította fel sajtónyilatkozatá­ban az Albániában élő gö­rögöket. (A menekülők zöme görög nemzetiségű.) Mint mondta, a megoldást problé­máikra nem a menekülés, hanem az albániai demok­ratizálódás kell hogy jelent­se. A görög vezetőket szem­­mel láthatóan aggasztja, a menekülthullám. Nemcsak a belőle fakadó anyagi terhek miatt, hanem ezért is, mert gyanítják, hogy Tirana sze­retne megszabadulni az or­szágban élő görög kisebbség­től. Ennek az aggodalomnak adott hangot szerdai rádió­­nyilatkozatában Janisz Var­­viciotisz védelmi miniszter. Utalt rá, hogy a menekülők egybehangzó beszámolói sze­rint a korábban szigorúan őrzött albán—görög határon most szinte akadálytalanul lehet átjutni, az albán ha­tárőrök szemet hunynak. (Görög adatok szerint 350 ezer görög nemzetiségű él a 3,3 milliós Albániában.) Irakba utazott tegnap a francia nemzet­­gyűlés külügyi bizottságának elnöke. Michelle Vauzelle szocialista párti képviselő külön nyilatkozatban szögez­te le, hogy nem visz magá­val üzenetet Szaddám Hu­szein részére Francois Mit­­terrandtól, de Franciaor­szágban köztudomású, hogy Vauzelle igen közel áll az elnökhöz, korábban szóvivő­je is volt. Bezárnak a benzinkutak Bulgáriában két hétre bezárják a benzinkutakat, ha a kormány nem intéz­kedik sürgősen a kimerü­­lő­félben lévő energiahor­dozók pótlására. A bolgár Petrol válla­lat kedden nyilvánosságra hozott döntése szerint 14 napra felfüggesztik a ma­gán- és a közületi jármű­vek üzemanyag-ellátását. A vállalat szerint Bulgá­riában olyannyira meg­csappantak az üzem­anyagkészletek, hogy a szükségletek mindössze 10 százalékát tudnák csak kielégíteni. A benzin­moratórium alól csak a mentőszolgálat, a tömeg­­közlekedés és a teherszál­lítás járművei képeznek kivételt. Bulgáriában állandóan gépkocsik ezrei várakoz­nak a benzinkutaknál, az óév utolsó munkanapján mindössze 3 benzinkút tartott nyitva a másfél milliós Szófiában. Sok gépkocsivezető a benzin­kutak előtti kilométeres sorokban hagyja gépko­csiját azokra a napokra, amikor szünetel a kiszol­gálás, hogy utána benzin­hez juthasson. KANCELLÁROK — ÉRMEN A német egyesítés alkalmából kiadják Németor­szágban a háború utáni hivatalt viselő szövetségi kan­cellárok éremképeit. Mint a képen látható, az első Konrad Adenauer volt, ő 1949-től 1963-ig töltötte be ezt a tisztséget. Ludwig Erhard (1963—1966), Kurt Georg Kiesinger (1966—1969), Willy Brandt (1969—1974), majd Helmut Schmidt (1974—1982) követte őt, azóta Helmut Kohl az NSZK, illetve Németország első em­bere. A volt keleti országrész vezetőire lassan a törté­nelmi homály borul... Tankok a nyomda körül Szovjet belügyi csapatok zárták körül szerdán Lettor­szág legnagyobb nyomdájá­nak épületét Rigában — kö­zölte telefonon a francia AFP hírügynökséggel a nyomda egyik alkalmazottja. Harckocsik állnak az épület körül, és katonák ellenőrzik a belépni szándékozók sze­mélyazonosságát. A nyomda dolgozóit beengedik. A nyomdában készítik a füg­getlen és a hivatalos lett la­pokat. A lett parlament az ame­rikai AP hírügynökség érte­sülése szerint megvitatta, hogy milyen választ adjon az akcióra. Dannis Evans lett minisz­terelnök-helyettes a belügyi­ek akciója miatt munkabe­szüntetésre és tiltakozó tö­megmegmozdulásra hívta fel Riga lakosságát. Személyenként 100—500 ezer forint hitelt igényelhet­nek január 15-től az ipar­testületek tagjai, s a pénz­hez, melyet piaci kamattal fél évre kölcsönöznek nekik, három napon belül hozzá­jutnak. Erről állapodott meg a Budapest Bank és az Ipar­testületek Országos Szövet­sége (IPOSZ) vezetősége. Mint Szűcs György, az IPOSZ elnöke az MTI-nek elmondta: a vállalkozások élénkítésére, illetőleg érdek­­védelmi szervezete régóta tervezi, hogy bankot alapít. Ez azonban mindeddig nem valósulhatott meg, mert egy új pénzintézet létrehozásá­hoz minimálisan 1 milliárd forintos alaptőke szükséges. Ilyen pénzügyi forrással az IPOSZ nem rendelkezik, és erre a jövőben sincs remény. Éppen ezért kerestek olyan partnert, amely hajlandó a kisvállalkozók igényeinek kielégítésére Végül is a Bu­dapest Bank vállalta, hogy elkülönít 1 milliárd forintot a vállalkozók átmeneti pénz­ügyi gondjainak megoldásá­ra. A pénzpiacon teljesen új konstrukció enyhít a vállal­kozók financiális gondjain, és az Ipartestületek Orszá­gos Szövetsége arra számít, hogy ezáltal tagsága köny­­nyebben vészeli át a gazda­sági recessziót. Az új konst­rukcióval együtt több mint 5 milliárd forintra bővült a hazai iparosok hitelfelvételi lehetősége. A mostani gyors­hitelen kívül ugyanis a Bu­dapest Bankon keresztül hozzájuthatnak világbanki hitelhez, illetőleg az export­ra termelő vállalkozások mintegy 40 millió márkás keretből igényelhetnek 1—2 éves türelmi idő utáni 3—5 éves törlesztésű kedvezmé­nyes kamatozású hitelt. A hádiszok írója Üzbég zarándokhely A mekkai zarándoklat az iszlám követőinek egyik leg­fontosabb vallási előírása. Azok a muzulmánok, akik a Szovjetunió területén élnek, már reménykedhetnek ab­ban, hogy bármelyikük el­juthat a szent városba, Mo­hamed szülőföldjére. A Szovjetunió területén Üzbegisztánban, Szamarkand közelében is van egy szent hely, ahová Allah követői szintén elzarándokolnak. Muhamed Iszmail al Buhari sírja ez. Nevéhez fűződik 840-ben összeállított, híres hádiszgyűjtemény, amely a Korán után a második leg­fontosabb könyv a muzul­mánok számára. A hádisz Mohamed próféta életének, cselekedeteinek és beszédei­nek leírásával foglalkozó le­gendagyűjtemény. Mohamed halála után a muzulmánok körében renge­teg legenda született. Al Bu­hari imám hosszú vándorlá­sai alatt több tízezer hádiszt gyűjtött össze, de közülük csupán azokat vette be gyűj­teményébe, amelyeket erede­tinek tartott. Al Buhari imám gyermek­korában vallásos nevelést kapott. 16 éves volt, amikor anyjával és bátyjával elza­rándokolt Szaúd-Arábiába. Megismerkedett azokkal az emberekkel, akik személye­sen is találkoztak Mohamed prófétával, s negyven éven keresztül gyűjtötte a róla szóló hagyományokat. Buha­­rába utazott, ahol igen ked­vezően fogadta a buharai emír. Itt medreszét (muzul­mán főiskola) nyitott, ahová rengeteg fiatal lépett be. Ta­nítványainak száma napról napra növekedett. Ez a nép­szerűség nem tetszett a bu­harai arisztokráciának. El­terjesztették, hogy az imám még magát az emírt is eltá­volíthatja a trónjáról. Ezért azt tanácsolják az emírnek, hogy követelje el Buharitól az eredeti kéziratokat, vala­mint az összegyűjtött hádi­­szokat, s hívja őt meg az udvarhoz, hogy tanítsa az emír két fiát. De az imám megtagadta a kéziratok át­adását, mondván, hogy azok a nép tulajdonát képezik, s csak a nép dönthet sorsuk­ról. Ami a gyermekek neve­lését illeti, az sokkal jobb lenne a medreszében, mert az embernek kell a tudás után mennie, és nem pedig a tudásnak az ember után. Az emír ezért kiutasította Buharából, így al Buhari a reggeli karavánnal elindult Szamarkandba. A város kö­zelében szállt meg egy kis faluban, ahol rokonai és egy­kori tanítványai éltek. Egy hetet töltött ott, megbetege­dett és a Razaman 30. nap­ján meghalt. Sírja mellett mecsetet építettek, s 1974- ben helyreállították a sír­emlékét. Rengeteg zarándok jár ide nap mint nap Kö­­zép-Ázsiából. A zarándok­­helyet sokan ugyanolyan szentnek tartják, mint Mek­kát. AN Walesa és a kormányátalakítás Lech Walesa lengyel köz­­társasági elnök, aki szilvesz­ter napját is intenzív politi­kai tárgyalásokkal töltötte a sopoti „kis Beldewederben” és január elsején tért visz­­sza Varsóba, szerdán a fő­városban folytatta a kor­mányalakítással­­kapcsola­tos, az ország valamennyi komoly politikai szervezeté­vel megkezdett konzultáci­óit. Nyilatkozatban szólította fel a politikai és társadalmi szervezeteket: hagyják abba a vitát a kormányalakítás kérdéseiről.­­ Az új kormánynak szakértői kormánynak kell lennie, amelynek legfonto­sabb feladata a sürgető gaz­dasági problémák megoldá­sa. E nehéz feladat megoldá­sához az is szükséges, hogy a kormány ne váljon politi­kai csatározások színterévé, biztosítani kell számára a nyugodt munka feltételeit — hangoztatta. Megszűntek a dolláros boltok Január elsejétől Lengyel­­ország egész területén a zloty az egyetlen törvényes fizetőeszköz — vagyis meg­szűnt a dollárért történő árusítás. A magyar turisták által is jól ismert Pewex és Baltona üzletekben is csak zlotyval lehet fizetni — a külföldieket a Pewex azzal segíti, hogy nagyobb üzletei­ben pénzváltó pultokat állít fel. Ezeknél a hivatalos na­pi árfolyamon fizetnek, vagyis átlagosan 9500 zlotyt adnak egy dollárért , de a Pewex 10 ezer zlotyval számolja át áruinak dollár­árát. 1991. Január 3. Csütörtök

Next