Vas Népe, 1992. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-06 / 262. szám

Borisz Jelcin '56-os dokumentumokkal érkezik Oroszország és Magyaror­szág közösen fogja szorgalmaz­ni az ENSZ-ben, hogy a világ­­szervezet fogadjon el dokumen­tumot a nemzeti kisebbségek védelméről — közölte csütörtö­kön Borisz Jelcin. Az orosz ál­lamfő közelgő magyarországi látogatása kapcsán kijelentette : bízik abban, hogy a szovjet csapatkivonási elszámolást a nulla megoldással sikerül lezár­ni, hozzátéve, hogy ez tűnik a leglogikusabbnak. Az orosz elnök a Kremlben fogadta a moszkvai magyar és angol tudósítók szűk csoportját, köztük az MTI munkatársát és rövid sajtóértekezleten vála­szolt kérdéseikre. 1956. témáját érintve az o­­rosz államfő jelezte, hogy Moszkva részéről nem várható semmiféle nyilatkozat. Mint mondotta, ezek már korábban elhangzottak és felesleges volna ismételgetésük. Ehelyett arra hívta fel a figyelmet, hogy a lá­togatás során átadja az orosz ar­chívumokban őrzött 1956-os, magyar vonatkozású dokumen­tumokat, s látogatása során tisz­telegni fog 1956. áldozatai, köz­tük Nagy Imre emléke előtt. A Moszkva és a volt kelet-eu­rópai szövetségesek közötti vi­szonyt értékelve elismerte, hogy a kapcsolatok helyreállítá­sában bizonyos lemaradás ta­pasztalható. Az orosz elnök po­zitív kivételként említette meg ugyanakkor Magyarországot, a­­mellyel Oroszország még a Szovjetunió fennállása idején kötött - elsőként­­ átfogó ál­lamközi szerződést. Utalt ugyanakkor arra is, hogy számos probléma vár megoldásra , s egyebek között ez is szükségessé teszi a magas szintű megbeszéléseket. A még nyitott kérdések sorában emlí­tette a Magyarország irányában fennálló orosz és volt szovjet a­­dósság ügyét, továbbá a csapat­­kivonással összefüggő elszá­molás kérdését. . Borisz Jelcin megkülönböz­tetett figyelmet szentelt a két or­szág együttműködésének a nemzeti kisebbségek ügyében. Utalt arra, hogy erről a kérdés­ről eddig nem született nemzet­közi okmány, ezért a két ország közösen fogja szorgalmazni, hogy az ENSZ külön dokumen­tumban vesse meg a nemzeti ki­sebbségek védelmének alapjait. Hiteles a lottósorsoló készülék Hiteles a televízióban hetente látható, levegőbefúvásos lottó­sorsoló berendezés — közölte az MTI-vel csütörtökön az Or­szágos Mérésügyi Hivatal. A sorsolóberendezés és a hozzá tartozó golyók vizsgálatát a hivatal szakemberei elvégezték és megállapították, hogy a ké­szülék előírásosan, jól működik, vagyis a kihúzott számok vélet­lenszerűek. A vizsgálatra a szerencsejáték szervezéséről szóló, 1991-ben elfogadott törvény értelmében volt szükség, amely kötelezővé teszi a szerencsejátékoknál használt eszközök hitelesítését. T­agad a rendőrtiszt Hivatali visszaélésekkel vá­dolja Pintér Sándor országos és Bodrácska János budapesti ren­dőrfőkapitányt Sarlós Zoltán rendőr alezredes. A rendőrtiszt - akit jelenleg titoksértéssel vá­dolnak - a Kacsa Magazin csü­törtöki sajtótájékoztatóján is­mertette álláspontját. Sarlós Zoltán „rágalomnak” minősítette azt a vádat, amely szerint ő szolgáltatott ki doku­mentumokat a lapnak, s ezek nyomán jelentek meg cikkek rendőrségi vezetők visszaélé­seiről. Sarlós István elmondta: idén júniusig az ORFK közleke­désrendészetének főosztályát vezette, amíg Boross Péter be­lügyminiszter más beosztásba, a Rendészeti Kutatóintézethez nem helyezte. Sarlós állítja: át­helyezése jogsértő volt, s ebben a legfőbb ügyész is neki adott i­­gazat. Az alezredes vádol több rendőrségi vezetőt, mert külön­böző visszaélések történtek a közlekedésrendészetnél. Ezeket ő is jelentette feletteseinek, de a vétkeseket nem vonták felelős­ségre, mivel Sarlós elmondása szerint­­ ezt Bodrácska és Pin­tér megakadályozta. Sarlós Ist­ván megemlítette, hogy felfüg­gesztették állásából és 25 száza­lékkal csökkentették fizetését. Kijelentette: az ellene felhozott vádakban teljesen ártatlan. Illegális kereskedelem Szigorítják az ellenőrzést, nyomoznak is Az illegális kereskedelem visszaszorítása további össze­hangolt intézkedéseket igényel hangsúlyozták az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztériumban a Vám- és Pénzügyőrség Ország­os Parancsnoksága, a Gazdasági Versenyhivatal, a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség, a Tele­pülési Önkormányzatok Or­szágos Szövetsége, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, a kereskedelmi érdekképviseleti szervek és szakszervezetek ve­zetőinek részvételével rendezett tanácskozáson. A megbeszélésen résztvevők megállapodtak abban, hogy a fekete­kereskedelem ellenőrzé­sekor koncentrálják erőiket. Különösen az idegenforgal­­milag kiemelt területeket, a be­lvárosi szállodák környékét, a főútvonalakat és Budai Vár te­rületét kísérik figyelemmel. El­lenőrzéseik nem korlátozódnak csak a fővárosra, hanem kiter­jednek az ország egyéb terüle­teire is. A karácsonyi vásárlá­sokra való tekintettel növelik az ellenőrzések gyakoriságát. A zugárusokkal szemben szigo­rúbb lesz a bírságolás, és számí­tani kell arra is, hogy az illegáli­san forglamazott árukat elko­bozzák. A VPOP képviselője szerint a vámszervek mindent megtesz­nek, hogy megakadályozzák az illegális áruk csempészését. Az azonnali vámkiszabási és bevé­teli rendszer megnehezítette az illegális kereskedelem áru után­pótlását. A VPOP 10 megyében önálló nyomozóhivatalt hozott létre. A résztvevők egyetértet­tek abban, hogy az önkormány­zatok is lépjenek fel a zugkeres­kedelem ellen és érvényesítsék hatósági jogkörükből eredő jo­gosítványaikat, ésszerűen kor­látozzák a közterületi árusítást. Gyermekpornó Ausztriában A sokféle szégyenteljes dolog között élen jár a gyermekpornográfia. Márpedig dívik, lega­lábbis Ausztriában gyakran derül fény egy-egy esetre, amikor valaki abból szerez busás hasz­not, hogy a mit sem sejtő gyerekeket szexfil­mekben szerepelteti, majd a videókat forgal­mazza, eladja, válogatott körben bemutatja. Minden eset felháborodást kelt, és azt a gyanút, hogy ez csak a jéghegy csúcsa. A rendőrség közbelép, aztán a bíróság — megfelelő tör­vénykezés hiányában — megtorpan. Ezen próbálnak most segíteni, s az illetékes miniszterek — a családvédelmi, a közoktatási és az igazságügyi — már előterjesztették az új törvénytervezetet. Ez nem jelenti azt, hogy lezárult a vita arról, valójában mit és kit kell elsősorban büntetni. Éppen az igazságügyiek, élükön a miniszter vé­lekednek úgy, hogy ebben az esetben nem a be­tű szerinti bírósági ítélet a legeredményesebb módszer. Sokkal fontosabb lenne, ha maga a társadalom törvényen kívül helyezné azokat, akiknek közük van a gyermekpornó terjesztésé­hez. A másik végletet azok jelentetik, akik a legszigorúbb büntetést kívánják kiróni minden­kire, aki bármivel akárcsak gyanúsítható is. Ők úgy vélik, le kell sújtani azokra, akik gyártják, forgalmazzák, árulják, kölcsönzik a gyerekpor­nót, de azok sem úszhatják meg, akik vevők a dologra. Ez utóbbi ötletet az új törvényjavaslat annyiban veszi át, hogy a magán­csereberét is büntetendőnek javasolja. Pedig az előzetes vi­tában elhangzott az az érv, hogy ha bűncselek­ménynek minősül a gyerekpornó-termékek puszta birtoklása, akkor milyen nyomon indul­janak az igazi bűnösök, a gyártók és forgalma­zók kézre kerítésére. Mégis, úgy tűnik felülkerekedett az az elmé­let, hogy jobb lesújtani, elrettenteni. Hogy ki­nek van igaza, azt egyelőre még csak találgatni lehet: a törvénytervezetet még nem fogadták el, ha megszavazzák, utána is kell némi idő, amíg életbe lép, hatása pedig még annál is később je­lentkezik... 2 I­ntoNobe Regionális Tanács alakult (Folytatás az első oldalról) Megtudhattuk, hogy a parla­mentarizmus a népképviselet elvén működik, népszavazáson választott képviselőkkel. Ezt komolyan kell venni, s tulajdon­képpen a tanácson keresztül az út a parlamenthez vezet. Nehe­zíti a dolgot, hogy míg korábban politikailag eltérő, közigazgatá­silag viszont azonos volt a szisztéma a határ két oldalán, addig most politikailag azonos, ám közigazgatásilag eltérő a rendszer. (Ezért szavazati jog­gal bíró tagjai a tanácsnak a me­gyei jogú városok polgármeste­rei.) Megkérdeztük, hogy vajon terveznek-e közös projekteket, s ha igen, elsősorban mely terüle­teken képzelik el azokat. Hiszen a nyilatkozat csak ajánlásokról beszél, azok pedig gyakorlatilag nem kötelező érvényűek. Feltétlenül lesznek közös projektek is. A legégetőbb gond, amelyben közös feladat­­megoldásra is gondolnak, a köz­lekedés. A világkiállítás, annak ellenére, hogy Ausztria, illető­leg Bécs kilépett belőle, e régió közös ügye. Az energia­ellátás, a szennyvíz kezelése, a felsőőri többnyelvű gimnázium, a turiz­mus és számos más terület meg­annyi közösen megoldható fel­adatot ad. Egy kérdésre Pusztai Gyula megerősítette, hogy ő fontosnak tartaná azt, ha a határ mentén élő magyarok munkavállalási enge­dély nélkül dolgozhatnának Burgenlandban. Erre — napon­kénti hazajárási kötelezettség­gel — kiváló példákat láthatunk az osztrák-svájci, valamint a francia-svájci határ mentén. Karl Stix elsősorban a határokat átlépő gazdasági projektekkel, új munkahelyek teremtésével, részben közös foglalkoztatással szeretne lendíteni a munkaerő­­piacon. S mindenekelőtt a gaz­daságnak meg kell újulnia, hogy egy hirtelen jött csőd mélypont­ra ne süllyessze Burgenlandot. Némi megtorpanás után mégis elkezdődik a hatéko­nyabb együtt gondolkodás a magyar-osztrák határ két olda­lán. A gyakorlat dönti el, meny­nyire egyenletes Európa „szívé­nek” dobogása. A Regionális Tanács, valamint a döntéseit, a­­jánlásait előkészítő hivatalok és munkacsoportok tevékenysége a régióban élő mintegy egymil­lió ember jövendőjét erősen be­folyásolhatja. Horváth Sándor­Fotó: Kaczmarski Zoltán A sajtótájékoztató és a közös nyilatkozat aláírása a kismartoni Esterházy kastély tükörtermében volt. Elhunyt Bágya András 81 éves korában elhunyt Bá­gya András zeneszerző, Érde­mes Művész. A Magyar Rádió saját halottjának tekinti. Teme­téséről később intézkednek. Bágya András, a könnyűze­nei élet egyik legismertebb sze­mélyisége 1911. december 8-án született. A kolozsvári zeneaka­démián 1932-ben ének-zeneta­­nári diplomát szerzett, majd 12 esztendőn át Sepsiszentgyör­­gyön tanított. 1947-től dolgo­zott a Magyar Rádióban, külső munkatárs, majd az intézmény zenei rendezője A zene több műfajában otthonosan mozgott, komponált színpadi műveket — Szókimondó Kata, Három na­pig szeretlek, Hazudj igazat —, írt nagyzenekari és szimfonikus darabokat, filmzenét számtalan táncdala vált slágerré. Göncz Csongrádban Ünnepi ülést tartott csütörtö­kön Szegeden Csongrád Megye Közgyűlése abból az alkalom­ból, hogy a köztársasági elnök felavatta a megye új címerét és zászlaját. Göncz Árpád a közgyűléshez intézett beszédében örömének adott hangot amiatt, hogy Cson­grád megye és Szeged oldani i­­gyekszik azokat a feszültsége­ket, amelyek általában a me­gyék és székhelyük közt kelet­keznek. Csongrádban olyan egységes kompromisszumokra töreked­nek, amelyek nélkül nem lehet megoldani a magyar átalakulás rendkívül nehéz feladatait. A demokrácia szelleme is a mege­gyezés szükségszerűségét su­gallja— hangoztatta a köztársa­sági elnök, hiszen a demokrácia sajátos köztes állapot, amelyben az egyén nem veszélyeztetheti a társadalom szabadságát, de a társadalom sem nyirbálhatja meg az egyénét. A gazdaságról szólva kije­lentette: sajnálatos és veszélyes, hogy a magyar gazdaság folya­matai nem a legkedvezőbben a­­lakulnak. A termelés aggasztó visszaesését és a mezőgazda­ságban kialakult bizonytalan helyzetet nem pótolja a látvá­nyos exportnövekedés, a valuta­­tartalékok növekedése. Ugya­nakkor fokozódik a szociális fe­szültség. Göncz Árpád arra szó­lította fel a közgyűlést, hogy tegyenek meg minél többet a gazdaság korszerűsítéséért, új munkahelyek teremtéséért. Csongrádnak két ország szom­szédsága komoly előnyévé vál­hat. A szomszédok tiszteletét, a velük való együttműködés szükségszerűségét hangoztatta az elnök címer- és zászlóavató beszédében is. Utalt arra, amit az új címer is sugall: a mai Csongrád a trianoni döntés „rommegyéiből” állt össze. Legyen ez a történelem intelem és példa: viharok mindig végig­söpörhetnek rajtunk, ám a gon­dolkodni és alkotni akaró, sza­badságát szerető ember képes úrrá lenni a bajokon, képes a semmiből is újat teremteni. A címer- és zászlóavatás tisz­teletére a Tisza-parti városban nemzetközi népművészeti fesz­tivál kezdődött, amelyet Göncz Árpád nyitott meg. Az államfő szegedi tartózkodása során új­ságírók kérdéseire is válaszolt. Az MTI érdeklődésére a Ma­gyar Írószövetség jelenlegi helyzetéről elmondta: tart attól, hogy szét fog szakadni a szövet­ség, ám a közgyűlés — vélemé­nye szerint — várakozáson fe­lüli munkát végzett. Jónak ítélte a hazai írótársadalom értéktuda­tát. Elismeréssel szólt Jókai An­na sugárzóan tisztességes, nagyszerű vezetői munkájáról, majd kijelentette: hisz az író­­szövetség jövőjében, annak el­lenére, hogy az írói egzisztencia megnehezedett, s szembe kell nézni az értékválsággal. VAS NÉPE. Napilap. Főszerkesztő: Lengyel Sándor. Főszerkesztő-helyettesek: Kósa Tamás, Treiber Mária, Tarabó Zoltán (reklámfőnök) Rovatszerkesztők: belpolitika: Szenkovits Péter, gazdaság: Halmágyi Miklós, kultúra: Kozma Gábor, sport: Bodor Ferenc, fotó: Benkő Sándor. Szerkesztőség: Szombathely, Berzsenyi tér 2. II., ül.­em. Telefon: 12432,12-895, 12-843, 16-828,24-076. Telex: 37361., telefax: 11-524. Kiadja a VAS NÉPE Kft., Szombathely, Berzsenyi tér 2. A kiadásért felel a kft. ügyvezetője. Telefon: 12-896. Levélcím: Szombathely, Postafiók 100.9701 Reklámiroda: 12-393. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 245,— Ft, fél évre 1470,— Ft, egy évre 2940,— Ft. Készült a szerkesztőség Multicom rendszerén. Nyomdai munkák: Sylvester Print Kft. Felelős vezető: Varró Attila. — Index: 26076 — HU ISSN 0133-0454. Mai számunk felelős szerkesztője: Kósa Tamás 1992. november 6. Péntek

Next