Vas Népe, 1993. szeptember (38. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

A Parlamentből Törvényjavaslat az ügyészségről A rendkívüli ülésszak szigorú szabályaira te­kintettel mindössze egy interpellációt és három kérdést hallgatott meg az Országgyűlés a szoká­sos kedd délutáni interpellációs időszakban. Az Országgyűlés keddi plenáris ülésén Balsai István igazságügy-miniszter expozéjával meg­kezdte az ügyészségről, az ügyészség egyes fela­datairól, valamint a kapcsolódó alakotmánymó­­dosításról szóló törvényjavaslatok együttes álta­lános vitáját. Az igazságügy-miniszter elöljáró­ban leszögezte, hogy a legfőbb ügyész kizárólagos parlamenti alárendeltsége folytán az ügyészség jelenleg önálló hatalmi ágként műkö­dik, és ez összeférhetetlen az alkotmányban fog­laltakkal. A legfőbb jogszabály ugyanis tiltja az ügyészek politikai tevékenységét, aminek viszont ellentmond az, hogy a legfőbb ügyész a parla­mentnek politikai felelősséggel tartozik. — Eb­ben a konstrukcióban—hangoztatta az előadó — a mindenkori kormány nem tud eleget tenni a tör­vények végrehajtására vonatkozó alkotmányos kötelezettségének. A legfőbb ügyésznek a kor­mány és ezen belül az igazságügy-miniszter alá rendelése, amit az alkotmánymódosítási javaslat tartalmaz, a magyar közjogi hagyományhoz való visszatérést jelentené és megfelelne a nyugat-eu­rópai modellnek. Az igazságügy-miniszter felü­gyeleti joga a legfőbb ügyésznek adott utasítási jogban öltene testet. Az utasítási jog korlátját je­lentené, hogy az csak az eljárás előbbre vitelét célzó cselekményekre vonatkozhatna, ezen kívül pedig a legfőbb ügyész megtagadhatná az utasí­tást, ha az jogszabályba ütközne, illetve ellenkez­ne jogi meggyőződésével. A legfőbb ügyészt az igazságügy-miniszternek a miniszterelnök útján előterjesztett javaslatára a köztársasági elnök ha­tározatlan időre nevezné ki, illetőleg mentené fel. Az ügyészségről szóló önálló javaslat a szervezet működésére, illetve az ügyészek és az alkalma­zottak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályo­zást tartalmazza. Ez a javaslat továbbra is fenntar­taná az ügyészség centralizált és hierarchikus szervezetét, ugyanakkor újabb testületi formákat — Ügyészségi Tanács, Összügyészségi Értekez­let, Szakmai Kollégium — léptetne életbe. Ezek a testületek véleményezési és javaslattételi jogot kapnának. Külön előterjesztés rendelkezne az ügyészségnek a büntetőjog területén ellátandó fe­ladatairól, a büntetés-végrehajtás feletti tör­vényességi felügyeleti tevékenységéről, valamint a törvényesség és a jogvédelem biztosításában játszott szerepéről. A képviselőcsoportok vezérszónokainak sorá­ban a kormánypárti felszólalók egyértelmű támo­gatásukat jelezték a három előterjesztéssel kap­csolatosan, ám az ellenzéki pártok szónokai nem értettek egyet azzal, hogy a kormány felügyelete alá kerüljön az ügyészség. Álláspontjukat azzal indokolták, hogy egy ilyen szervezeti és alkot­mányjogi változtatásnak jelenleg nincsenek meg­felelő alkotmányos garanciái és biztosítékai. A kormánypártok vezérszónokai — így Kut­­rucz Katalin (MDF), Mizsei Béla (36-ok) — egy­aránt arra hivatkoztak: az európai parlamentáris demokráciákban mindenütt a kormány alá rendel­ve működnek az ügyészségek. Kutrucz Katalin az ellenzéki kifogásokra utalva ennek kapcsán meg­jegyezte: 1989-ben, a kerekasztal-tárgyalások idején a mostani ellenzéki pártok is ily módon képzelték el az ügyészség működését. Az MDF vezérszónoka a tervezett alkotmánymódosítás mellett szóló szakmai, politikai érveket számba véve rámutatott: a kormány felel a törvények vég­rehajtásáért, a büntetőjog érvényesüléséért. Alkotmánybíróság: Nem alkotmánysértő a postáról szóló törvény Nem alkotmánysértőek a postáról szóló törvénynek a zárt postai küldemény kivételes felbonthatóságára vonatkozó rendelkezései — állapította meg az Alkotmánybíróság ked­di, teljes ülésén aláírt határozatában. A testület a kifogásolt törvényi rendelkezések alkotmányellenességének megálla­pítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasí­totta megalapozatlanság miatt. A határozat indokolása rá­mutat, hogy a postáról szóló tör­vény rendelkezései kimondják: a szolgáltató a postai szolgálta­tási szerződés teljesítése során, vagy azzal összefüggésben tu­domására jutott levéltitkot, ma­gántitkot, üzleti és üzemi titkot köteles megtartani, valamint a személyes adatok titokban ma­radásáról gondoskodni. A titok­­tartási kötelezettség a szolgálta­tót, tagját, alkalmazottját, to­vábbá bárkit, aki a postai szolgáltatással kapcsolatban magántitok, vagy személyes adatok birtokába jut, egyaránt terheli, és megsértéséért a jog­szabályok szerint felelősséggel tartozik. A törvény a zárt postai küldemény tartalmának megis­merését — a törvényben meg­határozottak kivételével — a szolgáltatónak is tiltja. A zárt postai küldemény kivételes fel­bonthatóságának két esetében — a címzés hiányosságai miatt, illetve a küldemény megóvása érdekében — a törvény a levél­titok postai forgalomban törté­nő korlátozását tartalmazza. Az alkotmány értelmében a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelessé­gekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Ezzel kap­csolatban az Alkotmánybíróság már több határozatában rámuta­tott arra, hogy a korlátozás nem alkotmányellenes akkor, ha el­kerülhetetlen, ha arra kényszerí­tő ok szolgáltat alapot, a korlá­tozás súlya a korlátozással elér­ni kívánt céllal arányban van. A közel-keleti tárgyalások kezdete Az amerikai fővárosban kedd délelőtt felújultak a tárgyalások az izraeli és az arab küldöttsé­gek között. Kétévi hiábavaló, nem egyszer az összeomlás szé­lére sodródott eszmecserék után a mostani, tizenegyedik fordu­lótól alapvető áttörést remélnek a felek, köztük az amerikai házi­gazdák is. — Nagyon bátorító­­nak tartom az események alaku­lását, és bizakodó vagyok — nyilatkozta Bill Clinton elnök. Ám kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy megállapodás esetén az Egyesült Államok haj­landó lenne-e a kapcsolatok fel­vételére a PFSZ-szel. — Ha új, megváltozott állapotok fejlőd­nek ki a Közel-Keleten, meg­fontolom majd a kérdést —­­mondta az elnök. A tárgyalások felvétele előtt a küldöttségek visszafogottan és óvatosan nyi­latkoztak, célozva arra, hogy a jövőt illetően még fontos kérdé­sek várnak egyeztetésre. A WiE WS □ PÁRIZS — Kórházban kell őrizetben tartani egy telje­sen egészséges, tetten ért betö­rőt a franciaországi Chambery­­ben. Az történt ugyanis, hogy elfogatásakor lenyelte a nála lé­vő bűnjeleket, értékes aranyék­szereket. A betörő először taga­dott, de azután bevallotta, mi történt. Az azonnali gyomor­röntgen ki is mutatta a fémtár­gyak jelenlétét. Mivel az elfo­gott nyilván jobban érzi magát a kórházban, mint az őrizetesek cellájában, nem volt hajlandó hashajtót bevenni, így nyilván több napig maradhat­ott. □ HUNTSVILLE — Az amerikai Texas államban végre­hajtották az idei tizenharmadik kivégzést, amivel rekordot dön­töttek. A 29 éves feketebőrű Ri­chard Wilkersonnak, aki egy vi­dámpark őreinek életét kioltó, 1983-ban elkövetett rablógyil­kosságban vett részt, Huntsville városában kedden hajnalban ad­tak be halált okozó injekciót, s az elítélt hat perc múltán el­hunyt — adta hírül a Reuter. Te­xasban 1992-ben hajtották vég­re a legtöbb halálos ítéletet, ép­pen tucatnyit. Wilkerson halálá­val e csúcs megdőlt, s szeptemberben további hat ki­végzés esedékes. □ PRÁGA — A csehországi Vizovicében a hét végén rende­zett idei szilvásgombócevő ver­senyen nem sikerült megdönte­­ni a tavaly felállított, 155 dara­bos világcsúcsot: a mostani győztes, Frantisek Pohorsky csupán 111 gombócot tudott el­fogyasztani egy óra alatt. Ez a teljesítmény négy kilóval nö­velte a győztes testsúlyát, míg a második helyezett Bohuslav Lhotsky, 86 szilvásgombóccal, három kilót hízott. Most először indult a vizovicei versenyen a szebbik nem képviselője is, Zdenka Stríbiná személyében. A hölgy 55 gombócot gyűrt le, és ez az ötödik helyre volt elég. Meg arra, hogy ő is felszedjen három kilót. □ RIO DE JANEIRO — Hu­szonnégy embert lőttek agyon hétfőn Rio de Janeiro egyik sze­génynegyedében — jelentette kedden az AP hírügynökség. Szemtanúk szerint körülbelül 30 csuklyás férfi hatolt be hétfő­re virradó éjjel a Vigario Geral nevű szegénynegyedbe, tüzet nyitottak a kereskedők árusító­helyeire, belőttek a házakba is. Hétfőn mindenfelé holttestek hevertek. Az elkövetők kilétéről egyelőre csak találgatni lehet. Leonel Brizola, Rio de Janeiro kormányzója szerint a merény­let egyfajta bosszú volt, lehet, hogy a kábítószerkereskedők tették és a rendőrség számlájára akarják írni. A helybeliek rend­őri bosszúra gyanakodnak. Szombat éjjel ugyanis telefonon a szegénynegyedbe csaltak négy rendőrt, majd agyonlőtték őket. EXPRESSZ — 2 Vas Népe . Országgyűlési bizottságok Szabadkereskedelmi megál­lapodások Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága keddi ülésén úgy döntött, hogy parlamenti általá­nos vitára javasolja a Magyar Köztársaság, a Cseh Köztársa­ság, a Szlovák Köztársaság, va­lamint a Lengyel Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megerősítését. A testület megállapította: a Közép-európai Szabadkereske­delmi Megállapodásból eredő kölcsönös előnyök mielőbbi ér­vényesítése valamennyi félnek egyaránt érdeke. A magyar kor­mány már idén februárban jóvá­hagyta a megállapodás ideigle­nes alkalmazását. A partner­­országok ezt valamivel később tették meg. Az NGKM meghí­vott szakértője elmondta: az idei első félévi adatai azt mutat­ják, hogy nem csökkent a forga­lom, s várható, hogy a megálla­podás véglegesítésének ered­ményeként stabilizálódnak a kereskedelmi kapcsolatok a négy ország között. Összessé­gében megállapítható — szö­gezték le többen —, hogy a négyoldalú szabadkereskedel­mi megállapodás biztosítja a hazai piac- és iparvédelmet, ugyanakkor a magyar ipari ter­mékek számára széles körben kedvezőbb feltételek szerinti pi­acra jutást tesz lehetővé Csehor­szágban, Szlovákiában és Len­gyelországban. És mi van a maffiával? Az Országgyűlés önkor­mányzati bizottsága keddi ülé­sén többségi szavazással úgy döntött, hogy következő, zárt­nak tervezett ülésére meghívja Boross Péter belügyminisztert és Pintér Sándor országos ren­dőrfőkapitányt. A meghívásra Schiffer János (MSZP) tett ja­vaslatot, mivel megítélése sze­rint a parlament Önkormányza­ti, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottságának nemcsak a sajtóból kellene érte­sülnie arról, hogy állítólag a szervezett alvilág beépült, illet­ve igyekszik beépülni a politi­kai szférába, hanem első kéz­ből, az illetékesektől kellene tá­jékoztatást kapnia. Schiffer Já­nos az ülés után hangsúlyozta: az elmúlt időszakban a Belügy­minisztérium, valamint az ORFK illetékesei­­ a sajtóban úgy nyilatkoztak, hogy az alvi­lág a politikai pártokon keresz­tül a '94-es választások idejére igyekszik kiépíteni pozícióit a politikai életben. Boross Péter belügyminiszter egy konkrét gyanúról nyilatkozott, az ORFK egyik vezetője pedig úgy fogal­mazott, hogy még nincs elég bi­zonyíték, de konkrét ügyről van szó. Schiffer János ebből arra kö­vetkeztet, hogy a bűnüldöző szervek, illetve a BM vezetői tudnak valamiről, tehát a parla­menti bizottság, amelynek egyik feladata a kormány mun­kájának ellenőrzése, illetve a rendőrség és belbiztonság kér­déseinek áttekintése, jogosan vizsgálja meg e kérdéskört. A szocialista képviselő szerint ezt az ügyet a választáshoz közeledve azért kell bizottsági szinten megtárgyalni, hogy ne a választás előtt borzolják ilyen problémákkal a politikai életet. A boszniai béke távol van Még mielőtt elkötelezné magát az amerikai szárazföldi csapatok részvétele mellett a boszniai békefenntartó erők kötelékében, Bill Clinton el­nök szeretne biztosítékokat kapni arra nézve, hogy a végleges kidolgozásra és egyeztetésre vá­ró boszniai béketerv méltányos és kivitelezhető. Az elnök hétfőn beszélt feltételeiről a Fehér Házban rögtönzött sajtóérkezleten. " Február­ban világosan leszögeztem, hogy az Egyesült Ál­lamok kész hozzájárulni a boszniai béke megte­remtésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez. Ezt most is megerősítem. Ám szeretnék tisztában lenni a részletekkel. Még mielőtt lépnénk, szán­dékomban áll meggyőződni arról, hogy a megál­lapodás igazságos és végrehajtható-e, és hogy a bosnyák kormány maradéktalanul elfogadta-e. Előre tudni óhajtom azt is, hogy kinek és mennyi ideig kell (Boszniában) maradnia — mondta. A washingtoni kormányzat kezdettől fogva ki­nyilvánította, hogy semmi esetre sem hajlandó szárazföldi erőket vezényelni Boszniába a szer­­bek, a muzulmánok és a horvátok közötti össze­csapások elfojtására. Attól azonban nem zárkó­zott el, hogy csapatai csatlakozzanak a békefenn­tartó kötelékhez, ha a konfliktusban érintett felek­nek sikerül megállapodásra jutniuk. A halpusztulás oka A Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztérium keddi közlése szerint a Moso­ni-Duna Győr alatti szaka­szán tapasztalható halpusz­tulást a kedvezőtlen hidrome­­teorológiai viszonyok és a víz oxigénhiánya okozta. Az ol­dott oxigén koncentrációja a mérések szerint a győri szennyvíztisztító telep és a torkolata közti Mosoni-Duna szakaszon kritikus mértékben csökkent. Ebben szerepet ját­szik a Nagy-Duna visszaduz­­zasztó hatása, emiatt ugyanis az elmúlt időszakban ezen a szakaszon torlódott a Moso­ni-Duna vize. A rendkívüli vízminőségi állapot miatt az Észt-Dunántúli Környezet­­védelmi Felügyelőség III. fo­kú vízminőségvédelmi ké­szültséget rendelt el. A művelődési minisztérium sajtótájékoztatója A test is fontos A közoktatási törvény a szellemi neveléssel egyenértékű­nek tekinti a testi nevelést, ami várhatóan hozzájárul a tanu­lóifjúság kiegyensúlyozottabb testi-lelki fejlődéshez. Egye­bek között ezt hangsúlyozta Németh Csaba, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Testnevelési és Sport Főosztá­lyának vezetője a keddi sajtótájékoztatón. A főosztályvezető kiemelte, hogy a törvény kötelezi az isko­lákat, biztosítsák a tanulóknak a mindennapos testedzést, gon­doskodjanak az iskolai sportkör működéséről, valamint a köny­­nyített és a gyógytestnevelés megszervezéséről. Ugyancsak előrelépés, hogy a törvény értel­mében az iskolai sportlétesít­mények nem engedhetők át másnak használatra, ha az ve­szélyezteti az iskolai sportkör munkatervében meghatározott feladatok megvalósítását. A minisztérium a most indu­ló tanévre ajánlásokat is kidol­gozott az iskoláknak, például a tanórán kívüli sport megszerve­zésére, továbbá Országjáró Diákkörök alakításához és mű­ködéséhez. A főosztályvezető szólt arról is, hogy A Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alapítvány erre a tanévre is pályázatot hirdet az ifjúsági és szabadidősport-cé­lok támogatására. Az 1994. a­­­ugusztus 31-éig szervezett sportprogramokra az ifjúság testedzésében, a diák- és sza­badidősportban konkrét és el­lenőrizhető feladatot vállaló tár­sadalmi szervezetek, intézmé­nyek, önkormányzatok, jogi személyek, kisközösségek, egyesületek pályázhatnak. A pályázatot az alapítvány titkárságához (1364. Budapest, Pf. 285.) szeptember 30-ig kell beadni. A pályázók támogatásá­ra 500 millió forint áll rendelke­zésre. VAS NÉPE. Napilap.­­ Főszerkesztő: Lengyel Sándor. Főszerkesztő-helyettesek: Kósa Tamás, Treiber Mária, Tarabó Zoltán (reklámfőnök) Rovatszerkesztők: belpolitika: Szenkovits Péter, gazdaság: Halmágyi Miklós, kultúra: Kozma Gábor, sport: Bodor Ferenc, fotó: Benkő Sándor. Szerkesztőség: Szombathely, Berzsenyi tér 2. II., III. em. Telefon: 312-232,312-895,312-843,316-828,324-076. Telex: 37361., telefax: 311-524. Kiadja a VAS NÉPE Kft., Szombathely, Berzsenyi tér 2. A kiadásért felel a kft. ügyvezetője. Telefon: 312-896. Levélcím: Szombathely, Postafiók 100.9701 Reklámiroda: Telefon és telefax: 312-393, Kiadó:330-783 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 322.— Ft, fél évre 1932.— Ft, egy évre 3864.— Ft. Készült a szerkesztőség Multicom rendszerén. Nyomdai munkák: Zalai Nyomda Rt.. Felelős vezető: Galla József vezérigazgató. — Index: 26076 — HU ISSN 0133-0454. Mai számunk felelős szerkesztője: Kósa Tamás 1993. szeptember 1. Szerda

Next