Vas Népe, 2002. március (47. évfolyam, 51-73. szám)
2002-03-20 / 66. szám
G VAS NÉPE RÖVIDEN Nagy megrendelés Bécs (mti) A Bécs/ Aspernben lévő Opel Austria Powertrain sebességváltó- és motorgyár hatsebességes sebességváltó rendszer kifejlesztésére kapott megrendelést: a kifejlesztendő részt 2004 februárjában kezdik gyártani, ehhez 300 millió eurós beruházással építenek gyárat Bécs 22. kerületében, s ott évente 800 ezer darabot készítenek a berendezésből. A megrendelés várhatóan hosszú távra biztosítja a vállalat létét és az ottani munkahelyeket, miután az utóbbi időben aggodalmat keltett az Opel válsága. Kerámiahitel Budapest (WN) A Zalakerámia Rt. 37,3 millió euróról szóló szindikált hitelkeret szerződést írt alá a HVB Hungary Rt., a Kereskedelmi és Hitelbank Rt., valamint a Raiffeisen Bank Rt. által alkotott konzorciummal. Az ötéves futamidejű, forintra is átváltható kölcsön részben a Zalakerámia által 1998 áprilisában felvett és 2000 júliusában átstrukturált 50 millió dolláros szindikált hitelét váltja ki, részben pedig a cég új, modern padlólap-burkoló üzemét finanszírozza. MNB-árfolyamok Tájékoztató adatok (2002. március 19.) EuróMB. 245,35 Ft USA-dollár 278,17 Ft Angol font 396,75 Ft Svájci frank 167,19 Ft TŐZSDE BÉT ár 2002. március 19. Név Ár Vált. (FI) Forg.(MFt) BUX 7821 •66 7096 BORSODCHEM 3960 -310 19 DANUBIUS 33000 17 DÉMÁSZ 9670 +1709 EGIS 13650 •150 11 FOTEX 166 +14 GRAPHISOFT 11000 8 MATÁV 940 ■25 1806 MOL 4900 -75 2186 NABI 3715 -45 36 OTP 2070 -10 2141 PICK 4255 -10 10 PPLAST 2170 +109 RÁBA 1560 -40 65 RICHTER 17400 +400 512 SYNERGON 803 -15 98 TVK 2615 -1053 ZALAKERÁMIA 1500 -30 12 Inter-Európa Bank Rt. A SMOTOIJEsoport társult a Ma 9700 Szombathely, Uránia udvar 4. Tel.: 94/330-888, fax: 94/330-850 GAZDASÁG Ha egy jó bort eladsz, azzal eladsz egy álmot is Csak presztízsorientált termeléssel menthető meg a magyar bor . A. Nagy Ildikó Szombathely - Alkonyi László mindent tud a borról. A nemrégiben megyénkben járt borászati szakíró állítja: ha minden embernek lenne egy hektár szőlője, sokkal kellemesebb lenne az élet ebben az országban. A borról szóló írásaiban Alkonyi László a „lehetett volna” országaként említi hazánkat, amely adottságai alapján a világ egyik legjobb termőhelye. A kiváló borvidékek, a jó klíma, a változatos talaj ellenére a magyar borok néhány kivételtől eltekintve - a londoni szupermarketek legalsó polcán, a bolgár palackok árnyékában sorakoznak. Sokan ezt a rossz marketinggel magyarázzák, ám a szakember szerint ezzel becsapjuk önmagunkat. Szerinte az igazság az, hogy még a termék sincs meg a marketinghez. Ahhoz, hogy valaki kiváló bort készítsen, nagy tudásra, tapasztalatra, időre és pénzre van szüksége. Minden borásznak már a kezdetekkor el kellene döntenie, hogy milyen bort és hogyan akar készíteni, azt kinek és hogyan akarja eladni. Ám a magyar pincészetek többségében sajnos nem keresik a válaszokat ezekre a kérdésekre - véli Alkonyi László. Ám ha mégis, a problémák már a telepítésnél felvetődnek, hiszen míg Elzászban, a szürkebarát hazájában 200 féle klónja van a szürkebarátnak, addig nálunk mindössze négy-öt féle. Majd jön a következő kérdés: hogyan tudja eladni a bort a termelő, mikor a világ borpiacai már rég fel vannak osztva. A tömegborokból túltermelés van, és a presztízsboroknak is megvan a helyük. A helyzetet csak tovább nehezíti, hogy a világ nagy pincészetei olyan időszakban alakították ki saját minőségeiket, amikor még nem volt globalizáció. Akkoriban a termékek a helyi piacokon „méretődtek” meg, a termelő szakértelmét pedig az a közösség hitelesítette, amelyiknek ő maga is tagja volt. A „jobbat készítés” akkoriban követhető életstratégia volt, míg a mai globalizálódó piacon a minőség háttérbe szorul. A magyar bor esélyeinek latolgatása közben nem szabad szemet hunyni az elmúlt negyven-ötven év felett, figyelmeztet a szakember. Ha a második világháború után töretlenül fejlődött volna a borászat, akkor ma ötezer birtoknak kellene lennie Magyarországon. Ezzel szemben napjainkban mindöszsze 300-400 birtok van, tehát a lehetőségeink tíz százalékát sem értük el. Alkonyi szerint csak a hagyományokra támaszHiszen a korban benne van minden: a történelem, a kultúra, a természet és maga az ember. Nem véletlenül mondják, hogy ha egy bort eladsz, akkor azzal egy álmot is eladsz. Hiszen egy jó bor a hely szellemét is viseli. Középszerű borral nem lehet álmot eladni. Ahhoz, hogy a magyar bornak presztízse legyen, el kell érni, hogy a magyar jelzőnek is presztízse legyen. Ehhez persze az kellene, hogy ha idejön egy külföldi, ne arra eszméljen, hogy az autópályán megbüntetik, vagy hogy az út menti büfében zaccos kávét kap műanyag pohárban. A magyarországi borkultúrával Alkonyi László szerint ugyanaz a probléma, mint a bortermeléssel: kilúgozódik belőle az ember. A bort élvezni kell, ám ha a szeretet sznobizmusból fakad, az nagy baj. Bár tény, hogy sokat fejlődtünk: egyre több a jó bor, egyre több az értő fogyasztó, de a borfogyasztás nálunk még mindig nem a mindennapok természetes része. Inkább a reprezentációé. Ha valaki sznobizmus nélkül, őszinte kíváncsisággal közeledik a borhoz, akkor előbb-utóbb értő fogyasztóvá válhat. Lényeg, hogy álságosság nélkül közeledjen hozzá. Töltse ki maga elé, és közben ne tudja, hogy kié. Maradjon kettesben a borral, és próbálja megérteni azt. És ne törődjön az ítészek véleményével: ha úgy érzi, hogy éretlen a bor, akkor mondja ki bátran. Az embereknek meg kellene tanulniuk végre, hogy nem a szlogenekből élünk, hanem a valós tartalomból. Nem az a lényeg, hogy ki, hanem az, hogy mit és hogyan csinál. Alkonyi László utolsó éves magyar-történelem szakos egyetemistaként iratkozott át a közgazdasági egyetemre. Ezt pedig az akkoriban induló tőzsde miatt tette. Rendkívül izgalmas kihívásnak tartotta ugyanis, hogy valaki addig cserélgeti az asztalán heverő papírokat, míg azok kétszer annyit nem érnek. Az egykori bölcsész a privatizációt már gazdasági szakemberként nézte végig. Akkor figyelt fel a magyar borászat helyzetére: látta a hirtelen felfutó vásárlóerőt és a lefelé rohanó termelést. Aggódott a magyar borért. Úgy gondolta: ha egy olyan ország, mint a miénk, nem tud mit kezdeni a borászatával, akkor annak sok jövője nincsen. A tőzsdei rohanást megelégelő fiatalember ekkor döntött úgy, hogy - elméletben legalábbis - felkarolja a magyar bort. A kétszáz hazai pincét bejárt és legalább tízezerféle bort kóstolt fiatalembert ma nemzetközi színvonalon is elismert szakíróként tartják számon. Adósarok - Hogyan kell bevallani az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet? - A bérbeadásból származó jövedelem elszámolásában az APEH 8003/2001. tájékoztatójának erre vonatkozó része nyújt segítséget: „A 2000. január 1-jétől hatályos szabályok szerint a magánszemélyeknek lehetőségük van év végén eldönteni, hogy külön adózó jövedelemként adózik az ingatlan bérbeadása után (ide nem értve a termőföld bérbeadását, hiszen arra külön szabályok vonatkoznak), vagy a többi jövedelmével összevonva adózik e tevékenységéből származó jövedelme után. A két szabály közötti eltérés, hogy külön adózó jövedelemként a bevétel egésze a jövedelem (a költségtérítés is a bevétel része), és ez után 20 százalékos kulccsal kell az adót megfizetni. Ha a jövedelem összevonását választja az adózó, úgy a bevételeivel szemben költségelszámolást alkalmazhat, de a számított jövedelem hozzáadódik a többi összevonás alá eső jövedelemhez, így elképzelhető, hogy magasabb adókulcsot kell alkalmaznia az adókötelezettség megállapításakor. Ez utóbbi esetben négy adóéven keresztül az összevonást kell alkalmaznia a magánszemélynek. A kifizetőnek figyelnie kell arra, hogy az adóévben az adó levonására vonatkozó szabályok változatlanok, vagyis a bevétel egészét kell jövedelemnek tekinteni (amelynek része a költségtérítés is), és kifizetéskor 20 százalékos kulccsal kell az adót levonni. A kifizetésről ennek megfelelően kell az igazolást kiállítani, illetőleg azt a munkáltatói igazoláson (M30/2001.) a külön adózó jövedelmek között kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy a magánszemély a 0153- as bevallásában milyen adózási módot választ majd. Az NY29-es nyomtatványon van lehetősége a magánszemélynek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmére adózási módot „választani”. Abban az esetben, ha a magánszemély a 2000. évben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmére az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazta (akár a 0053-as bevallásában, akár az NY 29/2000-es nyilatkozata szerint a munkáltatói adó-megállapítás során), úgy erről kell nyilatkoznia, hiszen az előző évi választása legalább négy adóévre szól. Ha a munkáltatói elszámolás egyéb feltételei fennállnak, úgy külön adózó jövedelemként, illetve ha a magánszemély összevonás alá eső jövedelemként kíván adózni e jövedelme után, és a 10 százalékos költséghányadot kéri alkalmazni. Az önálló tevékenységből származó jövedelmek között kell az ingatlan-bérbeadást az M29/ 2001-es elszámolásban figyelembe venni. (Ez utóbbi esetben az NY29/2001-es lapon erről a választásáról a 601. vagy 602. sorban nyilatkoznia kell.) Az év közben 20 százalékos kulccsal levont adót - ha külön adózó jövedelemként adózik a magánszemély- levont forrásadóként, ha összevonás alá eső jövedelemként adózik, levont adóelőlegként kell elszámolni. Az adatszolgáltatás (130/ 2001.) kiterjed erre a jövedelemtípusra is önálló adatként, tekintettel arra, hogy a magánszemély összevonás alá eső jövedelemként is bevallhatja az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét.” Exner Miklósné rovata 2002. március 20. SZERDA Amikor megmarad a perc A jó bor az, amit nem azért fogyaszt az ember, mert a barátai is azt isszák, hanem azért, mert jólesik. Emlékezetes a bor, ha a perc, amikor ittad, megmarad a fejedben, véli Alkonyi László, aki ma is emlékszik élete első „igazi” fehérborára, egy '93-as somlói hárslevelűre. Emlékszik a szobára, a fényekre, a társaságra. A nagy bor egy különleges természeti adottság és egy különleges kultúra találkozása. A nagy borról nehéz beszélni. Csak kategóriákat lehet gyártani: gazdag, tömör szerkezetű, selymes, kerek. kodó, minőségi, egyéniséggel bíró, presztízsorientált borászat mentheti meg a magyar bort. A szakíró úgy gondolja, hogy a borkészítés elsősorban emberi kihívás, nem pedig gazdasági. -------------------------------------Negyven dolgozó távozott Győr (VN) - Újabb 40 dolgozó távozott a Dánon tulajdonában lévő Győri Keksz Kft.-től. Szántó Péter, a társaságot képviselő PR-cég vezetője azt közölte: a létszámcsökkentés hároméves létszámleépítési folyamat részét képezi, és összefüggésben van a Győri Keksz átszervezésével. A Donon ugyanis gazdaságossági okokból a termelés egy részét székesfehérvári gyárába telepíti át Győrből, a két üzem közötti párhuzamos gyártásokat pedig felszámolja. A cég megállapodott az érdekvédelmi szervezetekkel, hogy három év alatt 350 munkatársától válik meg. POLITIKAI HIRDETÉS Magyarország többet érdemel! * 3 Velünk az ország! Támogatjuk a 45 év felettiek újrafoglalkoztatását. Bevezetjük a 13. havi nyugdíjat. Közel egymillió vállalkozó életét tesszük könnyebbé az Egyszerűsített Vállalkozási Adóval.