Vas Népe, 2002. március (47. évfolyam, 51-73. szám)

2002-03-20 / 66. szám

G VAS NÉPE RÖVIDEN Nagy megrendelés Bécs (mti)­­ A Bécs/ Aspernben lévő Opel Austria Powertrain sebes­ségváltó- és motorgyár hatsebességes sebesség­­váltó rendszer kifejleszté­sére kapott megrendelést: a kifejlesztendő részt 2004 februárjában kezdik gyár­tani, ehhez 300 millió eurós beruházással építe­nek gyárat Bécs 22. kerü­letében, s ott évente 800 ezer darabot készítenek a berendezésből. A megren­delés várhatóan hosszú távra biztosítja a vállalat létét és az ottani munkahe­lyeket, miután az utóbbi időben aggodalmat keltett az Opel válsága. Kerámiahitel Budapest (WN)­­ A Zalakerámia Rt. 37,3 mil­lió euróról szóló szindikált hitelkeret szerződést írt alá a HVB Hungary Rt., a Kereskedelmi és Hitel­bank Rt., valamint a Raif­feisen Bank Rt. által alko­tott konzorciummal. Az ötéves futamidejű, forintra is átváltható kölcsön rész­ben a Zalakerámia által 1998 áprilisában felvett és 2000 júliusában átstruktu­rált 50 millió dolláros szindikált hitelét váltja ki, részben pedig a cég új, modern padlólap-burkoló üzemét finanszírozza. MNB-árfolyamok Tájékoztató adatok (2002. március 19.) Euró­­MB. 245,35 Ft USA-dollár 278,17 Ft Angol font 396,75 Ft Svájci frank 167,19 Ft TŐZSDE BÉT­ ár 2002. március 19. Név Ár Vált. (FI) Forg.(MFt) BUX 7821 •66 7096 BORSODCHEM 3960 -310 19 DANUBIUS 33000 17 DÉMÁSZ 9670 +1709 EGIS 13650 •150 11 FOTEX 166 +14 GRAPHISOFT 11000 8 MATÁV 940 ■25 1806 MOL 4900 -75 2186 NABI 3715 -45 36 OTP 2070 -10 2141 PICK 4255 -10 10 PPLAST 2170 +109 RÁBA 1560 -40 65 RICHTER 17400 +400 512 SYNERGON 803 -15 98 TVK 2615 -1053 ZALAKERÁMIA 1500 -30 12 Inter-Európa Bank Rt. A SMOTOIJEsoport társult a Ma 9700 Szombathely, Uránia udvar 4. Tel.: 94/330-888, fax: 94/330-850 GAZDASÁG Ha egy jó bort eladsz, azzal eladsz egy álmot is Csak presztízsorientált termeléssel menthető meg a magyar bor . A. Nagy Ildikó Szombathely - Alkonyi László mindent tud a borról. A nemrégiben megyénkben járt borászati szakíró állítja: ha minden embernek lenne egy hektár szőlője, sokkal kellemesebb lenne az élet ebben az országban. A borról szóló írásaiban Al­konyi László a „lehetett volna” országaként említi hazánkat, amely adottságai alapján a világ egyik legjobb termőhelye. A ki­váló borvidékek, a jó klíma, a változatos talaj ellenére a ma­gyar borok­­ néhány kivételtől eltekintve - a londoni szuper­marketek legalsó polcán, a bol­gár palackok árnyékában sora­koznak. Sokan ezt a rossz mar­ketinggel magyarázzák, ám a szakember szerint ezzel becsap­juk önmagunkat. Szerinte az igazság az, hogy még a termék sincs meg a marketinghez.­­ Ahhoz, hogy valaki kiváló bort készítsen, nagy tudásra, ta­pasztalatra, időre és pénzre van szüksége. Minden borásznak már a kezdetekkor el kellene döntenie, hogy milyen bort és hogyan akar készíteni, azt kinek és hogyan akarja eladni. Ám a magyar pincészetek többségé­ben sajnos nem keresik a vála­szokat ezekre a kérdésekre - vé­li Alkonyi László. Ám ha mégis, a problémák már a telepítésnél felvetődnek, hiszen míg Elzászban, a szürke­barát hazájában 200 féle klónja van a szürkebarátnak, addig ná­lunk mindössze négy-öt féle. Majd jön a következő kérdés: hogyan tudja eladni a bort a ter­melő, mikor a világ borpiacai már rég fel vannak osztva. A tö­megborokból túltermelés van, és a presztízsboroknak is meg­van a helyük. A helyzetet csak tovább nehezíti, hogy a világ nagy pincészetei olyan időszak­ban alakították ki saját minősé­geiket, amikor még nem volt globalizáció. Akkoriban a ter­mékek a helyi piacokon „mére­­tődtek” meg, a termelő szakér­telmét pedig az a közösség hite­lesítette, amelyiknek ő maga is tagja volt. A „jobbat készítés” akkoriban követhető életstraté­gia volt, míg a mai globalizáló­dó piacon a minőség háttérbe szorul. A magyar bor esélyeinek la­tolgatása közben nem szabad szemet hunyni az elmúlt negy­­ven-ötven év felett, figyelmez­tet a szakember. Ha a második világháború után töretlenül fej­lődött volna a borászat, akkor ma ötezer birtoknak kellene len­nie Magyarországon. Ezzel szemben napjainkban mindösz­­sze 300-400 birtok van, tehát a lehetőségeink tíz százalékát sem értük el. Alkonyi szerint csak a hagyományokra támasz­Hiszen a korban benne van min­den: a történelem, a kultúra, a természet­­ és maga az ember. Nem véletlenül mondják, hogy ha egy bort eladsz, akkor azzal egy álmot is eladsz. Hiszen egy jó bor a hely szellemét is viseli. Középszerű borral nem lehet ál­mot eladni. Ahhoz, hogy a ma­gyar bornak presztízse legyen, el kell érni, hogy a magyar jelző­nek is presztízse legyen. Ehhez persze az kellene, hogy ha ide­jön egy külföldi, ne arra eszmél­jen, hogy az autópályán meg­büntetik, vagy hogy az út menti büfében zaccos kávét kap mű­anyag pohárban. A magyaror­szági borkultúrával Alkonyi László szerint ugyanaz a problé­ma, mint a bortermeléssel: kilú­­gozódik belőle az ember.­­ A bort élvezni kell, ám ha a szeretet sznobizmusból fakad, az nagy baj. Bár tény, hogy so­kat fejlődtünk: egyre több a jó bor, egyre több az értő fogyasz­tó, de a borfogyasztás nálunk még mindig nem a mindenna­pok természetes része. Inkább a reprezentációé. Ha valaki szno­bizmus nélkül, őszinte kíváncsi­sággal közeledik a borhoz, ak­kor előbb-utóbb értő fogyasztó­vá válhat. Lényeg, hogy álsá­­gosság nélkül közeledjen hozzá. Töltse ki maga elé, és közben ne tudja, hogy kié. Maradjon ket­tesben a borral, és próbálja meg­érteni azt. És ne törődjön az íté­szek véleményével: ha úgy érzi, hogy éretlen a bor, akkor mond­ja ki bátran. Az embereknek meg kellene tanulniuk végre, hogy nem a szlogenekből élünk, hanem a valós tartalomból. Nem az a lényeg, hogy ki, hanem az, hogy mit és hogyan csinál. Alkonyi László utolsó éves magyar-történelem szakos egyetemistaként iratkozott át a közgazda­­sági egyetemre. Ezt pe­dig az akkoriban induló tőzsde miatt tette. Rend­kívül izgalmas kihívás­nak tartotta ugyanis, hogy valaki addig cserél­geti az asztalán heverő papírokat, míg azok két­szer annyit nem érnek. Az egykori bölcsész a privatizációt már gazda­sági szakemberként néz­te végig. Akkor figyelt fel a magyar borászat helyzetére: látta a hirte­len felfutó vásárlóerőt és a lefelé rohanó termelést. Aggódott a magyar bo­rért. Úgy gondolta: ha egy olyan ország, mint a miénk, nem tud mit kez­deni a borászatával, ak­kor annak sok jövője nin­csen. A tőzsdei rohanást megelégelő fiatalember ekkor döntött úgy, hogy - elméletben legalábbis - felkarolja a magyar bort. A kétszáz hazai pincét bejárt és legalább tízezer­féle bort kóstolt fiatalem­bert ma nemzetközi szín­vonalon is elismert szak­íróként tartják számon. Adósarok - Hogyan kell bevallani az ingatlan-bérbeadásból szárma­zó jövedelmet? - A bérbeadásból származó jövedelem elszámolásában az APEH 8003/2001. tájékoztató­jának erre vonatkozó része nyújt segítséget: „A 2000. január 1-jétől hatá­lyos szabályok szerint a magán­­személyeknek lehetőségük van év végén eldönteni, hogy külön adózó jövedelemként adózik az ingatlan bérbeadása után (ide nem értve a termőföld bérbe­adását, hiszen arra külön szabá­lyok vonatkoznak), vagy a többi jövedelmével összevonva adó­zik e tevékenységéből származó jövedelme után. A két szabály közötti eltérés, hogy külön adó­zó jövedelemként a bevétel egé­sze a jövedelem (a költségtérí­tés is a bevétel része), és ez után 20 százalékos kulccsal kell az adót megfizetni. Ha a jövedelem összevonását választja az adó­zó, úgy a bevételeivel szemben költségelszámolást alkalmaz­hat, de a számított jövedelem hozzáadódik a többi összevonás alá eső jövedelemhez, így el­képzelhető, hogy magasabb adókulcsot kell alkalmaznia az adókötelezettség megállapítá­sakor. Ez utóbbi esetben négy adóéven keresztül az összevo­nást kell alkalmaznia a magán­­személynek. A kifizetőnek figyelnie kell arra, hogy az adóévben az adó levonására vonatkozó szabá­lyok változatlanok, vagyis a bevétel egészét kell jövede­lemnek tekinteni (amelynek része a költségtérítés is), és kifizetéskor 20 százalékos kulccsal kell az adót levonni. A kifizetésről ennek megfe­lelően kell az igazolást kiállí­tani, illetőleg azt a munkálta­tói igazoláson (M30/2001.) a külön adózó jövedelmek között kell szerepeltetni, függetlenül at­tól, hogy a magánszemély a 0153- as bevallásában milyen adózási módot választ majd. Az NY29-es nyomtatványon van lehetősége a magánszemély­nek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmére adózási módot „választani”. Abban az esetben, ha a magánszemély a 2000. évben az ingatlan bérbeadá­sából származó jövedelmére az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazta (akár a 0053-as bevallásában, akár az NY 29/2000-es nyilatkozata szerint a munkáltatói adó-megállapítás so­rán), úgy erről kell nyilatkoznia, hiszen az előző évi választása leg­alább négy adóévre szól. Ha a munkáltatói elszámolás egyéb feltételei fennállnak, úgy külön adózó jövedelemként, il­letve ha a magánszemély össze­vonás alá eső jövedelemként kí­ván adózni e jövedelme után, és a 10 százalékos költséghá­nyadot kéri alkalmazni. Az önálló tevékenységből szárma­zó jövedelmek között kell az in­gatlan-bérbeadást az M29/ 2001-es elszámolásban figye­lembe venni. (Ez utóbbi esetben az NY29/2001-es lapon erről a választásáról a 601. vagy 602. sorban nyilatkoznia kell.) Az év közben 20 százalékos kulccsal levont adót - ha külön adózó jövedelemként adózik a magánszemély- levont forrás­adóként, ha összevonás alá eső jövedelemként adózik, levont adóelőlegként kell elszámolni. Az adatszolgáltatás (130/ 2001.) kiterjed erre a jövede­lemtípusra is önálló adatként, tekintettel arra, hogy a magán­­személy összevonás alá eső jö­vedelemként is bevallhatja az ingatlan-bérbeadásból szárma­zó jövedelmét.” Exner Miklósné rovata 2002. március 20. SZERDA Amikor megmarad a perc A jó bor az, amit nem azért fogyaszt az ember, mert a ba­rátai is azt isszák, hanem azért, mert jólesik. Emlékeze­tes a bor, ha a perc, amikor it­tad, megmarad a fejedben, véli Alkonyi László, aki ma is emlékszik élete első „igazi” fehérborára, egy '93-as som­lói hárslevelűre. Emlékszik a szobára, a fényekre, a társa­ságra. A nagy bor egy külön­leges természeti adottság és egy különleges kultúra talál­kozása. A nagy borról nehéz beszélni. Csak kategóriákat lehet gyártani: gazdag, tömör szerkezetű, selymes, kerek. kodó, minőségi, egyéniséggel bíró, presztízsorientált borászat mentheti meg a magyar bort. A szakíró úgy gondolja, hogy a borkészítés elsősorban emberi kihívás, nem pedig gazdasági. -----------------------------­--------­Negyven dolgozó távozott Győr (VN) - Újabb 40 dolgozó távozott a Dánon tulajdonában lévő Győri Keksz Kft.-től. Szántó Pé­ter, a társaságot képviselő PR-cég vezetője azt közöl­te: a létszámcsökkentés hároméves létszámleépíté­si folyamat részét képezi, és összefüggésben van a Győri Keksz átszervezésé­vel. A Donon ugyanis gaz­daságossági okokból a ter­melés egy részét székesfe­hérvári gyárába telepíti át Győrből, a két üzem kö­zötti párhuzamos gyártá­sokat pedig felszámolja. A cég megállapodott az ér­dekvédelmi szervezetek­kel, hogy három év alatt 350 munkatársától válik meg. POLITIKAI HIRDETÉS M­agyarország többet érdemel! * 3 Velünk az ország! Támogatjuk a 45 év felettiek újrafoglalkoztatását. Bevezetjük a 13. havi nyugdíjat. Közel egymillió vállalkozó életét tesszük könnyebbé az Egyszerűsített Vállalkozási Adóval.

Next