Vas Népe, 2004. február (49. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-06 / 31. szám

G VAS NÉPE RÖVIDEN Márkaszövetség, márkakampány Budapest (VN)­­ Az idén mintegy 350 millió forintos költségvetéssel 10 jól ismert márkát népsze­rűsít a Magyar Márkaszö­vetség reklámkampánya. Seres Tibor, a szövetség elnöke szerint a márkatu­datosság és -hűség erősí­tése azért fontos, mert piackutatások szerint az egy bizonyos márkát ked­velő fogyasztók aránya Magyarországon 17 szá­zalékponttal alacsonyabb a 38 százalékos régiós átlagnál. Még választható Szombathely (VN)­­ Az áfatörvény 2004-től hatá­lyos szabályai szerint az „egyéb” ingatlan bérbe­adása tárgyi áfamentes­séggel jár, azonban vá­lasztható helyette áfa­kötelezettség is. Az adóha­tóság a bérbeadási te­vékenységre vonatkozó adókötelezettség választá­sának bejelentését a beve­zetés évében 2004-re vonatkozóan 2004. feb­ruár 15-éig még elfogadja. Még 32 milliárd forint hívható le Budapest (mti)­­ A SAPARD előcsatlakozási alapból még mintegy 32 milliárd forint vidékfej­lesztési forrás hívható le, április 30-áig pályázhat­nak rá az önkormányza­tok, egyházi intézmények és vállalkozások; a pályá­zatokat augusztus 31-éig bírálják el, és a nyertesek még az idén forráshoz jut­hatnak- közölte Nemcsók János miniszteri biztos. MNB-árfolyamok Tájékoztató adatok (2004. február 5.) Euró 265,82 Ft USA-dollár­­ Angol font 211,22 Ft 387,44 Ft Svájci frank 169,38 Ft GAZDASÁG Pénzre váró csirketartók A minisztérium kezében az ágazat sorsa Körkép (m­)­­ Ha rövid időn belül nem születik minisztéri­umi döntés, bajba kerülhetnek a csirketartók, akik az állami támogatások nagy részéhez az idén már nem juthatnak hozzá. Az ágazatban teljes a bizonytalanság, a kisebb fel­dolgozóknak az EU-s szemlék miatt van félnivalójuk. Mint azt dr. Takács László­tól, a Baromfi Terméktanács igazgatójától megtudtuk, 2003 végéig többféle címen is kaphat­tak állami támogatást a csirke­tartók. A haszonállattartás sza­bályai szerinti, minőségi terme­lés után kilónként 16 forint 20 fillér, a gyógyszer- és állatorvo­si költségekről szóló számlák bemutatása után pedig további 1 forint 60 fillér prevenciós támo­gatás járt. Amennyiben a szal­monellamentességet igazolni tudták, kilónként újabb hat fo­rintot kaphattak az államtól. Az EU ugyan megengedné, hogy ezek a támogatások a csatlako­zást követő három évben ér­vényben maradjanak, ám az ez­zel kapcsolatos hazai jogsza­bály még várat magára. A sárvári Taravis Kft. 2001- ben zöldmezős beruházásban felépült üzemében évente 6 mil­lió csirkét dolgoznak fel. Az EU-s élelmiszer-higiéniai és környezetvédelmi előírások fi­gyelembevételével kialakított üzem már az indulás utáni har­madik héten megkapta az uniós minősítést. Tar Károly ügyve­zető igazgató elmondta, hogy a 330 embert foglalkoztató, ta­valy 4,8 milliárd forintos árbe­vételt produkáló cég termékei­nek jelentős része exportra megy, ám a nyers,darabolt vagy fagyasztott baromfiportékák a Magyarországon működő hazai és külföldi üzletláncok hűtő­pultjaiban is megtalálhatók. A Taravis Kft. termelői integráció keretében jut az alapanyagok­hoz: a naposcsibéket és a takar­mányt kihelyezi a termelőkhöz, majd 40 nap múlva visszavásá­rolják a két kilogrammos csirké­ket. Az üzem ügyvezető igazga­tója szerint a hazai csirketartó telepek nyugati versenytársaik­nál 10-15 százalékkal magasabb fajlagos költséggel állítják elő a feldolgozandó alapanyagot. Ez főleg a termeltetési tőkekon­centráció hiányának, és az egyes esetekben korszerűtlen tartási technológiának tudható be. Tar Károly úgy véli, hogy az uniós csatlakozást követően ugyan könnyebb lesz kereskedni, előbb-utóbb azonban a hazai feldolgozóipar is koncentrálód­ni fog. A sárvári Taravis is dé­delget ilyen terveket, hisz az ér­tékesítés vagy a logisztika ösz­­szehangolásával tovább növel­hetnék versenyképességüket. Tar Károly egyébként bizakod­va várja az uniós csatlakozást, ami végre kiszámítható és ter­vezhető gazdálkodást jelenthet majd a piaci szereplőknek. Szerettük volna egy másik, kisebb vasi csirkefeldolgozó üzem vezetőjét is megkérdezni, ám tekintettel a közeljövőben esedékes EU-s szemlére, az ügyvezető egyelőre nem nyilat­kozott. Úgy tűnik tehát, hogy csir­kefronton is hasonló a helyzet, mint a tej vagy­ a sertés esetében: a nagyobb, EU-konform üze­mek nyugodtan várják a csatla­kozást, ám a korszerűtlenebb technológiát alkalmazó kis feldolgozóknak van félnivaló­juk. A nagyobb, EU-konform üzemek nyugodtan várják a csatlakozást Fotó: VN archív A 100 milliárd forintról szóló hitellehetőség a rendelet megjele­néséig Agrár Csatlakozási Hitel­­program néven került a köztudat­ba. A Magyar Közlönyben megje­lent 6/2004. (I. 22.) FVM rende­letben már végleges formában, Európa-terv Agrár-hitelprogram­ként került meghirdetésre. A rendelet minden érdeklődő szá­mára elérhető. Néhány dologra viszont érdemes felhívni a figyel­met. Mi is a teendője annak, aki a hitelt igénybe szeretné venni? Első és legfontosabb, hogy ke­resse fel a számlavezető bankját, vagy azt a pénzintézetet, melytől a hitelt fel kívánja venni. Ott tájéko­zódhat a hitelfelvétel feltételeiről. Sürgősen keresse fel könyvelőjét is, aki a hitelkérelem összeállítá­sában lesz segítségére. A banktól kapott hitelkérelem nyomtatvány kitöltése után a ké­relem mellékleteire kell nagy fi­gyelmet fordítani. Az alábbiak­ban felsorolom azokat: - Hitelkérelemhez kapcsolódó üzleti terv (számszaki és szöve­ges), amely tartalmazza a 2003. évi előzetes mérleget és ered­ménykimutatást. - A hitel célja és annak felsoro­lása. - Vállalkozói vagy őstermelői igazolvány másolata (cégeknél 30 napnál nem régebbi cégkivonat). - Igazolás a regisztrációs köte­lezettség teljesítéséről. Regisztrá­ciós lap másolata. Akinek még nem érkezett meg az új regisztrá­ciós száma, az kérhet a falugaz­dásztól igazolást. - Nyilatkozat a vállalkozás főbb adatairól. - Integrátorok esetében az in­tegrációs szerződésekről készült összesítés. - Termőföld-, telephely-vásár­­lás esetén adóérték-bizonyítvány, valamint 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap. - Beruházás esetén tervezői vagy árajánlati költségkalkuláció. - Pénzügyi intézményektől korábban felvett hitelek és pénz­ügyi lízingek előtörlesztése ese­tén igazolás a fennálló és a tör­lesztésre kerülő hitelállományról. - Nyilatkozat a fennálló köz­tartozásokról, vagy mentességről. - Nyilatkozat a vállalkozás fenntartásáról és működtetéséről. - Beruházás esetén nyilatkozat a beszámolási kötelezettség válla­lásáról. - Nyilatkozat a jelzálog alapí­táshoz való hozzájáruláshoz. - Nyilatkozat csőd, felszámo­lás, végelszámolás vagy végre­hajtási eljárás mentessége alól. - Igazolás a 25 százalék saját forrás meglétéről. Természetesen a felsorolt 15 mellékletből értelemszerűen csak az szükséges, amelyik az adott hitelkérelemmel függ össze. Fontos tudni azt, hogy a hitel­­kérelmeket záradékolásra a terü­letileg illetékes FM-hivatalhoz kell benyújtani két eredeti pél­dányban. A jogszabály nem teszi lehetővé a hiánypótlást, ezért a hiányos hitelkérelmet vissza kell juttatni a kérelmezőnek. közelben Hasznos tanácsok gazdálkodóknak Dr. Niki János rovata A gépbeszerzési támogatás a sláger Zalaegerszeg (m­)­­ A negyvenmilliárd forintnyi SAPARD-keretből eddig mintegy 10-15 milliárdot osztottak szét az eredmé­nyes pályázók között. Bár a régió megyéi közül Vasból érkezik a legkevesebb pá­lyázat, ám a sikerességi arány tekintetében az élen állunk. A mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari vállalkozások 2002 óta pályázhatnak a különböző beruházásokhoz - gépvásár­lás, épületek létrehozása, illet­ve felújítása -igényelhető SA­­PARD-pénzekre. Az önkor­mányzatok a vidéki infrastruk­túra-fejlesztésekhez kaphattak 75 százalékos támogatást. Mint azt Fatér Szabolcstól, a Nyugat-dunántúli Regionális SAPARD-iroda munkatársától megtudtuk, a 2002-ben meg­hirdetett programokra 149 pá­lyázat érkezett a régióból, ak­kor összesen 1 milliárd 613 millió 330 ezer forintnyi támo­gatást nyertek el a cégek, illet­ve önkormányzatok. A legke­vesebben Vas megyéből pá­lyáztak, ám a 34 pályázat 65 százaléka eredményes volt. A vasi sikeresség fő oka valószí­nűleg az, hogy a megyei pályá­zók gyakran veszik igénybe pályázatkészítők szolgáltatá­sait. A tavaly februárban meghir­detett fordulóra a három me­gyéből 37 pályázat érkezett, közülük 20 volt eredményes, míg az augusztusi felhívásra 74 pályázó küldte be az anyagát, és 46 cég, illetve önkormány­zat nyert támogatást. A tavaly novemberben meghirdetett fordulóra eddig mintegy 130 pályázat érkezett, ezek nagy része gépbeszerzéshez kapcso­lódó támogatási igényeket tar­talmaz. FHB Szinkron Hitel! Kedvező kamat (12,5% -14,5%).* Rugalmas feltételek: 1,5 millió forinttól 50 millió forintig már két évre is felvehető, de akár 15 évre is igényelhető. Felhasználható:­­ bármilyen ingatlan (iroda, üzlethelyiség, étterem, panzió, üdülő, telek, garázs stb.) vásárlására, építésére vagy felújítására - korábban felvett banki kölcsön kiváltására,­­ szabadon, arra, ami szinkronban van vágyaival, elképzeléseivel. Támogatott lakáshitellel együtt is felvehető. Akár jövedelemigazolás nélkül is elérhető.­­ Néhány hét alatt hozzá lehet jutni. A kezelési költség évi 2%. 2004. február 6. PÉNTEK Díjazzák a legjobbakat Szombathely (kft)­­ Kedden a megyeházán adják át a Menedzserek Országos Szövetsége, a Nyugat-du­nántúli Regionális Fejleszté­si Ügynökség és a Kutatás­­fejlesztési Tanácsadó Köz­pont díjait. A Régió Legjobbjai elneve­zésű díjra négy , a legdinamiku­sabban fejlődő kis- és közepes vállalkozás, a legnagyobb beru­házást megvalósító cég, a legje­lentősebb munkahelyteremtés­sel járó fejlesztés és a leginno­vatívabb fejlesztési projekt­­ kategóriában pályázhattak, s in­formációink szerint pályáztak is szép számmal a vállalkozások. Az eredményhirdetésre kedden 10 órától a megyeháza nagyter­mében kerítenek sort a pályázat kiírói. A díjátadást követően a díjazottak tájékoztatják az ér­deklődőket sikeres fejlesztéseik során szerzett tapasztalataikról.

Next