Vas Népe, 2018. május (63. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-02 / 100. szám

2018. MÁJUS 2., SZERDA FÓKUSZ VAS NÉPE 3 Boldoggá avatták Brenner Jánost Folytatás az 1. oldalról Az Emlékmű-dombon tar­tott boldoggá avatáson felol­vasták Brenner János életrajzát, amelyből kiderült, hogy az imádság mindennap szerepet kapott a Brenner család életé­ben. Brenner János édesapja, Brenner József gyakran olva­sott fel vallásos könyvekből a fiainak. Az édesanyjukat, Wra­­novich Juliannát adakozásairól ismerték. A család vallásos buzgóságának köszönhetően mindhárom Brenner fiúból pap lett, Brenner János a középső fiú volt. A pécsi ciszterci gim­náziumba járt, belépett a rend­be, egyenes út vitte a papi hiva­tás felé. 1955-ben szentelték pappá, Szentgotthárd mellett, Rábakethelyen lett káplán. Munkáját nem nézték jó szem­mel azok, akik 1956 után a leg­főbb ellenségeiket a papokban látták. De amikor megfenyeget­ték, azt mondta: nem fél. 26 A legtöbb késszúrás a vértanú karján volt, amivel az Oltáriszentséget szorította éves volt, amikor 1957. decem­ber 14-éről 15-ére virradó éjjel 32 késszúrással, brutálisan megölték. A legtöbb késszúrás a bal kezén volt, mert a végső­kig védte az Oltáriszentséget. A hitéért vértanúságot szen­vedett fiatal papot a szombat­­helyi szalézi kriptában helyez­ték nyugalomra. A sírján az új­­misés jelmondata olvasható: „Az Istent szeretőknek minden, a javukra válik.” Boldoggá ava­tási eljárása 1999-ben kezdő­dött. A csaknem húsz év múlva megvalósuló szertartás alkal­mával a földi maradványait át­helyezték a székesegyházba. A boldoggá avatási szertartá­son dr. Székely János szombat­­helyi megyéspüspök Angelo Amato bíboroshoz fordulva kérte Isten szolgája, Brenner János boldoggá avatását. A szertartás főcelebránsa, Angelo Amato felolvasta Ferenc pápa apostoli levelét, amely arról szólt, hogy a „...tiszteletre mél­tó Brenner János vértanú áldo­zópap szolgálva saját híveit, és megvédve az Oltáriszentséget, akit egy beteghez vitt, mostan­tól kezdve a boldog nevet visel­je. Ünnepét a jogban előírt mó­don és helyen megtarthatják minden év december 15-én...” Pem László Exsultatio - Boldog Brenner János című kórusművének elhangzása köz­ben leplezték le Brenner János képét, Brenner József nagypré­post, a vértanú öccse vitte test­vére ereklyéjét az oltárra. Dr. Erdő Péter bíboros ünnepi be­szédében hangsúlyozta: „Nyu­­gat-Magyarország szenteket termő vidék. Már 303-ban, a Diocletianus-féle keresztényül­dözés során itt halt vértanúha­lált Szent Quirinus. Itt született 316-ban Szent Márton, az euró­pai szent, aki később az egész Frank Birodalom egyházának védőszentje lett. De a keresz­ténység kitartott még a Római Birodalom bukása után is. 515 körül Pannóniában látta meg a napvilágot Bragai Szent Már­ton, aki a mai Portugália meg­­térítője volt. Itt élt Boldog Bat­­thyány-Strattmann László, a szegények orvosa, s ennek a földnek a szülötte Mindszenty József is.” A bíboros Brenner János életéből kiemelte: a Püspöki Elemi Iskolában 1938-ban, az Eucharisztikus Kongresszus évében színi előadást szervez­tek Szent Tarzíciusznak, az Új­­táriszentség vértanújának életé­ről. Megkérdezték, ki vállal­kozna Tarzíciusz szerepére. Brenner János két kézzel je­lentkezett, hogy ő alakíthassa a vértanú szentet. 1950-ben kezdte meg noví­­ciusi évét a ciszterci rendben. A rendek feloszlatása után 1951- ben felvették a Szombathelyi Egyházmegye kispapjai közé, 1955-ben szentelték fel. 2,5 évig szolgált Rábakethelyen. 1957-ben napirendre került az egyházak megfélemlítése. Ősszel már megpróbálták köz­úti balesetnek álcázva megölni, de nem sikerült. 1957. decem­ber 15-ére virradó éjjel viszont azzal csalták el, hogy beteghez kell menni, és megölték. Ezzel beteljesedett a vértanúsága. Er­dő Péter úgy fogalmazott: mél­tán nevezzük „a magyar Tarzí­ciusznak”, és hogy „a 60 évvel ezelőtti éjen úgy tűnt, meghalt egy eszmény, de most, a pápa döntése nyomán itt áll előttünk az új, nagy, fényes pártfogó, Boldog Brenner János. Sokszor azt hisszük, hogy keresztény hitünk és egyházunk elfáradt. De aztán egyszerre csak fölra­gyog a fény...” ült Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (a képen jobbról) is részt vett a bol­­doggáavatási szertartáson. Mellette Soltész Miklós egyházi kapcsolatokért is felelős államtitkár, közé­pen Fü­löp Attila helyettes államtitkár. A képen balról V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, mellette Mádl Dalma, a volt államfő özvegye Fotó: Szendi Péter Több mint tizenötezer ember vett részt a boldoggáavatási szertartáson Fotók: Szendi Péter Brenner József nagyprépost a vértanú öccse hozza testvére ereklyéjét az oltárhoz az alkalomra készült tartóban. Császár István általános helynök vette át Fotó: Szendi Péter Zarándoklat a vértanúság helyéhez Brenner József végigvitte testvére ereklyéjét a Zsidára vezető keresztúton SZENTGOTTHÁRD Holtá­ban még egyszer végigjárta a „halálos" útvonalat Bren­ner János, mert a testvére, Brenner József nagypré­post végigvitte ereklyéjét Rábakethelytől a zsidai emlékkeresztig, ahol a fi­atal papot megölték. Ez volt a boldoggá avatási ün­nepség zárása. Dr. Székely János megyés­püspököt, Brenner József nagyprépostot, Császár István általános helynököt, a paptest­véreket és az 1500 zarándokot Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere köszöntötte a rábakethelyi templomban. Amint mondta, a gyalázatos gyilkosság elkövetői a céljuk ellenkezőjét érték el, hiszen Boldog Brenner János neve ki­­törölhetetlenné vált a történel­münkből. A templomban az oltárra helyezték Brenner János erek­lyéjét, amelyet József testvére vitt végig aztán az úton. Dr. Székely János megyéspüspök megáldotta itt a hálából készí­tett színes üvegablakot, amely Boldog Brenner Jánost ábrá­zolja. A rábakethelyi templomból az erdőn át vezetett az út, a stációjárás a zsidai Jó Pásztor­kápolnáig, ahol szintén az ol­tárra helyezték az ereklyét, és rövid elmélkedés volt, majd a zarándokok a zsidai emlékke­reszthez vonultak, és elhelyez­ték a megemlékezés mécsese­it. Ez volt a vértanúság hely­színe, ahol beteljesedett, ami­ért Brenner János a beöltözése előtt fohászkodott, és a napló­jába leírt, még a beöltözése előtt: „Szívem legmélyebb há­lájával és szeretetével köszö­nöm meg Neked azt az igen­igen nagy kegyelmet, hogy szolgálatodra rendeltél. Add, hogy életem méltó legyen hi­vatásomhoz, hogy szent lehes­sek, mert én egyszerre, min­dent és egészen fenntartás nél­kül akarok adni.” János atya minden áldozat­ra készen állt a hívekért. 1957. december 15-én éjjel sürgős betegellátás ürügyén hívták el a plébániáról. A rábakethelyi templomban nyakába akasz­totta betegellátó tarsolyát, amelyben az Oltáriszentséget vitte, és a kísérőjével, aki ki­hívta a plébániáról, a dombon át elindult Zsida felé. A két fa­lu között megtámadták, elme­nekülhetett volna, de nem for­dult vissza. Odaért a feltétele­zett beteg háza elé, ahol a gyilkosok várták, és kegyetle­nül, 32 késszúrással megölték. Ráléptek a nyakára, megtapos­ták, meg akarták gy­alázni ben­ne a papot, a hitet. Úgy talál­tak rá, hogy balkeze kihűlve, megmerevedve szorította az Oltáriszentséget a szíve fölött. Magát nem tudta megvédeni, de azt megóvta. Brenner János szimboliku­san - az ereklyéje révén - hat évtizeddel a gyilkosság után, immár boldoggá avatottan visszatért a tett helyszínére. mr, hr. Brenner József hordozta a keresztúton testvére, Boldog Brenner Já­nos ereklyéjét. Mögötte dr. Székely János megyéspüspök Fotó: Szendi Péter Hirdetés 1 Lenti Termálfürdő és 10 * Szent György Energiapark Lenti Termálpanzió

Next