Vas Népe, 2018. május (63. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-02 / 100. szám
2018. MÁJUS 2., SZERDA FÓKUSZ VAS NÉPE 3 Boldoggá avatták Brenner Jánost Folytatás az 1. oldalról Az Emlékmű-dombon tartott boldoggá avatáson felolvasták Brenner János életrajzát, amelyből kiderült, hogy az imádság mindennap szerepet kapott a Brenner család életében. Brenner János édesapja, Brenner József gyakran olvasott fel vallásos könyvekből a fiainak. Az édesanyjukat, Wranovich Juliannát adakozásairól ismerték. A család vallásos buzgóságának köszönhetően mindhárom Brenner fiúból pap lett, Brenner János a középső fiú volt. A pécsi ciszterci gimnáziumba járt, belépett a rendbe, egyenes út vitte a papi hivatás felé. 1955-ben szentelték pappá, Szentgotthárd mellett, Rábakethelyen lett káplán. Munkáját nem nézték jó szemmel azok, akik 1956 után a legfőbb ellenségeiket a papokban látták. De amikor megfenyegették, azt mondta: nem fél. 26 A legtöbb késszúrás a vértanú karján volt, amivel az Oltáriszentséget szorította éves volt, amikor 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjel 32 késszúrással, brutálisan megölték. A legtöbb késszúrás a bal kezén volt, mert a végsőkig védte az Oltáriszentséget. A hitéért vértanúságot szenvedett fiatal papot a szombathelyi szalézi kriptában helyezték nyugalomra. A sírján az újmisés jelmondata olvasható: „Az Istent szeretőknek minden, a javukra válik.” Boldoggá avatási eljárása 1999-ben kezdődött. A csaknem húsz év múlva megvalósuló szertartás alkalmával a földi maradványait áthelyezték a székesegyházba. A boldoggá avatási szertartáson dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök Angelo Amato bíboroshoz fordulva kérte Isten szolgája, Brenner János boldoggá avatását. A szertartás főcelebránsa, Angelo Amato felolvasta Ferenc pápa apostoli levelét, amely arról szólt, hogy a „...tiszteletre méltó Brenner János vértanú áldozópap szolgálva saját híveit, és megvédve az Oltáriszentséget, akit egy beteghez vitt, mostantól kezdve a boldog nevet viselje. Ünnepét a jogban előírt módon és helyen megtarthatják minden év december 15-én...” Pem László Exsultatio - Boldog Brenner János című kórusművének elhangzása közben leplezték le Brenner János képét, Brenner József nagyprépost, a vértanú öccse vitte testvére ereklyéjét az oltárra. Dr. Erdő Péter bíboros ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Nyugat-Magyarország szenteket termő vidék. Már 303-ban, a Diocletianus-féle keresztényüldözés során itt halt vértanúhalált Szent Quirinus. Itt született 316-ban Szent Márton, az európai szent, aki később az egész Frank Birodalom egyházának védőszentje lett. De a kereszténység kitartott még a Római Birodalom bukása után is. 515 körül Pannóniában látta meg a napvilágot Bragai Szent Márton, aki a mai Portugália megtérítője volt. Itt élt Boldog Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa, s ennek a földnek a szülötte Mindszenty József is.” A bíboros Brenner János életéből kiemelte: a Püspöki Elemi Iskolában 1938-ban, az Eucharisztikus Kongresszus évében színi előadást szerveztek Szent Tarzíciusznak, az Újtáriszentség vértanújának életéről. Megkérdezték, ki vállalkozna Tarzíciusz szerepére. Brenner János két kézzel jelentkezett, hogy ő alakíthassa a vértanú szentet. 1950-ben kezdte meg novíciusi évét a ciszterci rendben. A rendek feloszlatása után 1951- ben felvették a Szombathelyi Egyházmegye kispapjai közé, 1955-ben szentelték fel. 2,5 évig szolgált Rábakethelyen. 1957-ben napirendre került az egyházak megfélemlítése. Ősszel már megpróbálták közúti balesetnek álcázva megölni, de nem sikerült. 1957. december 15-ére virradó éjjel viszont azzal csalták el, hogy beteghez kell menni, és megölték. Ezzel beteljesedett a vértanúsága. Erdő Péter úgy fogalmazott: méltán nevezzük „a magyar Tarzíciusznak”, és hogy „a 60 évvel ezelőtti éjen úgy tűnt, meghalt egy eszmény, de most, a pápa döntése nyomán itt áll előttünk az új, nagy, fényes pártfogó, Boldog Brenner János. Sokszor azt hisszük, hogy keresztény hitünk és egyházunk elfáradt. De aztán egyszerre csak fölragyog a fény...” ült Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (a képen jobbról) is részt vett a boldoggáavatási szertartáson. Mellette Soltész Miklós egyházi kapcsolatokért is felelős államtitkár, középen Fülöp Attila helyettes államtitkár. A képen balról V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, mellette Mádl Dalma, a volt államfő özvegye Fotó: Szendi Péter Több mint tizenötezer ember vett részt a boldoggáavatási szertartáson Fotók: Szendi Péter Brenner József nagyprépost a vértanú öccse hozza testvére ereklyéjét az oltárhoz az alkalomra készült tartóban. Császár István általános helynök vette át Fotó: Szendi Péter Zarándoklat a vértanúság helyéhez Brenner József végigvitte testvére ereklyéjét a Zsidára vezető keresztúton SZENTGOTTHÁRD Holtában még egyszer végigjárta a „halálos" útvonalat Brenner János, mert a testvére, Brenner József nagyprépost végigvitte ereklyéjét Rábakethelytől a zsidai emlékkeresztig, ahol a fiatal papot megölték. Ez volt a boldoggá avatási ünnepség zárása. Dr. Székely János megyéspüspököt, Brenner József nagyprépostot, Császár István általános helynököt, a paptestvéreket és az 1500 zarándokot Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere köszöntötte a rábakethelyi templomban. Amint mondta, a gyalázatos gyilkosság elkövetői a céljuk ellenkezőjét érték el, hiszen Boldog Brenner János neve kitörölhetetlenné vált a történelmünkből. A templomban az oltárra helyezték Brenner János ereklyéjét, amelyet József testvére vitt végig aztán az úton. Dr. Székely János megyéspüspök megáldotta itt a hálából készített színes üvegablakot, amely Boldog Brenner Jánost ábrázolja. A rábakethelyi templomból az erdőn át vezetett az út, a stációjárás a zsidai Jó Pásztorkápolnáig, ahol szintén az oltárra helyezték az ereklyét, és rövid elmélkedés volt, majd a zarándokok a zsidai emlékkereszthez vonultak, és elhelyezték a megemlékezés mécseseit. Ez volt a vértanúság helyszíne, ahol beteljesedett, amiért Brenner János a beöltözése előtt fohászkodott, és a naplójába leírt, még a beöltözése előtt: „Szívem legmélyebb hálájával és szeretetével köszönöm meg Neked azt az igenigen nagy kegyelmet, hogy szolgálatodra rendeltél. Add, hogy életem méltó legyen hivatásomhoz, hogy szent lehessek, mert én egyszerre, mindent és egészen fenntartás nélkül akarok adni.” János atya minden áldozatra készen állt a hívekért. 1957. december 15-én éjjel sürgős betegellátás ürügyén hívták el a plébániáról. A rábakethelyi templomban nyakába akasztotta betegellátó tarsolyát, amelyben az Oltáriszentséget vitte, és a kísérőjével, aki kihívta a plébániáról, a dombon át elindult Zsida felé. A két falu között megtámadták, elmenekülhetett volna, de nem fordult vissza. Odaért a feltételezett beteg háza elé, ahol a gyilkosok várták, és kegyetlenül, 32 késszúrással megölték. Ráléptek a nyakára, megtaposták, meg akarták gyalázni benne a papot, a hitet. Úgy találtak rá, hogy balkeze kihűlve, megmerevedve szorította az Oltáriszentséget a szíve fölött. Magát nem tudta megvédeni, de azt megóvta. Brenner János szimbolikusan - az ereklyéje révén - hat évtizeddel a gyilkosság után, immár boldoggá avatottan visszatért a tett helyszínére. mr, hr. Brenner József hordozta a keresztúton testvére, Boldog Brenner János ereklyéjét. Mögötte dr. Székely János megyéspüspök Fotó: Szendi Péter Hirdetés 1 Lenti Termálfürdő és 10 * Szent György Energiapark Lenti Termálpanzió