Vas Népe, 2020. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-13 / 162. szám

A VAS NÉPE MELLÉKLETE FOTÓSOKAT KÉPEZTEK 55 éve Szombathelyen tartották az országos amatőr fotóművészeti to­vábbképző tanfolyamot. Római kori őrállomás Negyven éve Katafa határában dolgoztak a régészek KATAFA Negyven éve, 1980-ban a vasi település határában egy római kori őrállomásra bukkantak, amely az időszámításunk szerinti 1. században épül­hetett. A feltárás, ásatás gazdái a Savaria Múzeum és a Nemzeti Múzeum voltak, de a feltáró jellegű munkákban segített a KPM Közúti Igazgatóság is. A nyári melegben tanárképző­sök húzták a kutatóárkokat, az ásatást dr. Tóth Endre, a Nem­zeti Múzeum régésze vezette. 1975 óta tartó ötéves program keretében térképezték fel az egykori Pannónia úthálózatát. A fő vonalat, a Borostyánkő utat már bejárták, az egykori Jugoszláviától egészen Auszt­riáig már ismerték az egész szakaszt. A katafai ásatás e nagyszabású program egyik, lényeges állomása volt. Itt fi­gyelő-, őrállomást építettek a rómaiak, őrizve a Rába át­kelőszakaszát. Már a nevét is tudták az akkor feltárandó építménynek, illetve ami ma­radt belőle: Ad Arrabo nem. Nádasdnál kettéágazott a római út, keleti és nyugati ágra. A keleti ág vezetett Ka­tafa irányába, majd a mai Mol­­naszecsőd, Egyházashollós, Nemesrempehollós, Sorokpo­­lány volt az érintett rész, végül Szombathely, a régi Savaria. Egészen pontosan az Iseum­­ban ért véget a keleti útvonal. Nemesrempehollós határában is hasonló építményt fedeztek fel, ott 1980 őszén folytatták a kutatást. Sárvártól északra, valamint Rum mellett volt még római kori őrállomás. Ezek ka­tonai fontosságú útra épültek. A Római Birodalomból érke­ző utánpótlást biztosították. Magának az útnak a karban­tartását nem a cohorsok vagy a nagyobb egységek, a légiók vezették, hanem félkatonai szervezetek. De mit is találtak 1980 nyarán július közepéig? Az első században épülhetett az erőd anyaga, a fa már rég elkorhadt, viszont sok kötő­elem, szeg került elő. Találtak lándzsahegyeket, kerámiát, pénzérmét. Gondos munkával mind több tárgyi emléket sze­rettek volna feltárni, megmen­teni a jelennek, az utókornak. A régészek nagy horderejű munkáját segítette az az egye­dülálló kezdeményezés, amely szerint a Vas Megyei Múzeu­mok Igazgatósága a KPM Közúti Igazgatósággal szerző­dést kötött. Ennek értelmében az akkori útépítők támogatták a feltárást, munkagépeket ad­tak nagyobb földterületek eltá­volítására. Nem utolsósorban segítettek helikoptert szerez­ni a régészeknek, akik aztán a levegőből járhatták be­ a római utakat, fotókat készít­ve. Az útépítők úgy tartották: ha hozzájárulhatnak múltunk megismeréséhez, akkor segí­teni kötelesség. VN Kánikulában dolgoztak Katafa határában a régészek Fotó: VN-archív Ilyen volt a büki fürdő negyven éve BÜK Egyebek között a szeszélyes nyaraknak is köszönhetően váltak egyre népszerűbbé a gyógyfürdő­helyek a nyolcvanas évek­ben. Negyven éve is telt ház volt a gyógyüdülőkben, aminek a termálszállodák is örülhettek. Hasonló volt a helyzet Bükfürdőn is. A SZOT Gyógyüdülő, a Hotel Bük, a Kastélyszálló, a Coop­­tourist Szövetkezeti Utazási Iroda alpesi házaiban lévő fi­zetővendég-szobák maximáli­san kihasználtak voltak. Ami nem volt meglepő, hiszen a nyugat-dunántúli gyógyfürdő híre elterjedt egész Európá­ban, mivel a mozgásszervi be­tegségek gyógyítására, vérke­ringési zavarokra, ivókúrákra, nőgyógyászati célokra egy­aránt hatásos, alkalmas a vize. A hetvenes években több mint félmillióan keresték fel egy évben Bükfürdőt, amely 1980- ban már a korszerű gyógy­helyek közé tartozott. Az or­szágban elsőként Bükfürdőn létesült közös szövetkezeti tu­lajdonú üdülő. A program sze­rint három kétemeletes üdülőt építettek 1980 és 1982 között. Valamennyit 78 lakással. Az érdeklődés hatalmas volt, 1500 tagja volt az üdülőszövetke­zetnek. Nem tulajdonjogot, hanem használati jogot szerez­tek: naptári évenként 28 napig voltak jogosultak egy lakásra, melyet évről évre a hónapok forgásszerű ütemezésével ve­hetett igénybe. Az ország minden részéről töltötték itt szabadságukat egy fedél alatt. VN Negyven éve még nem készült el az A épület Fotó: VN-archív www.lakaskultura.hu Megjelent a s* Lakáskultúra lakáskultúra Otthon, dekoráció, kert, életmód: mindez egy helyen! KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL, VAGY FIZESSEN ELŐ A LAPCENTRUM.HU OLDALON! LAPUNKAT DIGITÁLIS FORMÁBAN IS ELOLVASHATJA: digitalstand.hu Textil. Ötven éve, 1970 júliusában nyílt meg az első Fal- és Tértextil Biennálé Szombathelyen. 2015-ig 41 országból közel háromezer alkotó ötezer művel járt itt. 2020. JÚLIUS 13., HÉTFŐ Húsz esztendeje ért össze a völgyhíd Akkor Európában a negyedik legnagyobb volt NAGYRÁKOS Közép-Euró­­pa legnagyobb vasúti völgyhídjának szerkezetét - amely az épülő szlo­vén-magyar vasút legmo­­numentálisabb műszaki létesítménye - húsz éve, 2000 júliusában avatták fel ünnepélyes keretek között. A hidászok hagyományai­nak megfelelően hordót gurítottak Európa akkori negyedik legnagyobb völgyhídján. 2000. július 10-én jelentős ál­lomásához érkezett a magyar­szlovén vasútvonal nagyrákosi völgyhídjának építése. Egy év és egy nap alatt készült el a híd szerkezete. Ez rekordidőnek számított nemzetközi összeha­sonlításban is. Ugyan az 1400 méter hos­­­szúságú híd szerkezetét avat­ták fel húsz évvel ezelőtt, de valójában elkészült ennek a „kis testvére” is, amely 200 méter hosszú. A két híd meg­valósítása nettó 5,6 milliárd forintba került, s a kitűzött határidőben, augusztus 31- én megkezdődhetett a vasúti pálya átvezetése. A Hídépítő Rt. tervezte a völgyhidakat, a kivitelező a Zalahidak Kon­zorcium volt. A befejezés határideje 2000 novembere volt. Az ünnepélyes átadón a nagyobbik híd szerkezete­­ szakaszosan előretolva - ös­­­szeért: két méter hosszú „utat tett meg” a több mint 14 ezer tonnányi anyag. Ugyan egy völgy két oldalát köti össze a híd, de szimboli­kusan a magyar és a szlovén nép között teremt közvetlen kapcsolatot. VN A szerkezet hossza 1400 méter Fotó: VN-archív További izgalmas hírekért látogasson el ide: VAOL.hu RÉSZLETEK A LIKE BALATON. HU OLDALON. likeBalat9n.hu WIKEBALATON JÁTÉK

Next