Vasuti és Közlekedési Közlöny, 3. évf. (1872)

1872-05-16 / 20. szám

20. szám Szerkesztési Iroda: Főút 6. szám I. emelet. Pest, 1872. május 16. Harmadik évfolyam. S­­FÖI f­l Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési dij: Házh­ozk­or­dással vagy postai küldéssel egész évre 8 frt. félévre . . . . . . 4 .­ italom: Műszaki hivatalnokok. — Vasutak építése engedély nélkül. — Az osztrák államvasuttársaság közgyűlése. — Az­ egyesült magyar Dunagőz hajózási­ társulat közgyűlése. — Intézkedések a vizár ellen. — Vasuti hirek. — Gőzhajózási hirek. — Értéktőzsde. — Hirdetések. Kiadóhivatal: Főnt 6. szám I. emelet. Műszaki h­ivat­alnokok. A közlekedésügyünk magyarosítására való törekvés tekintetében gyakran kell találkoznunk azon ellenvetéssel, miszerint e törekvésnek útjában áll a magyar műszaki hi­vatalnokok csaknem teljes hiánya. S ha ez ellenvetést fon­tolóra vesszük és kissé körültekintünk ott, honnét közle­kedési vállalataink e szakbeli magyar hivatalnokaikat ve­hetnék, valóban sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy maga a tény korántsem vitatható el, mert nemcsak az eddig vasúti vagy hajózási társulatainknál alkalmazott műszaki hivatalnokok közt a magyar elem alig tehető többre egy százaléknál , hanem egyátalán a műszaki tanulmányo­kat végzett magyar egyének száma oly csekély, miszerint a legnagyobb buzgalom és áldozatkészség mellett is alig sikerülhetne azonnal e kedvezőtlen aránynak lényegesen s je­lentékenyen kedvezőbb színezetet adni. Érzik ezt leginkább azon vállalatok, melyeknek őszinte és komoly szándéka a nemzet és a kormány kívánalmainak eleget tenni, mert bár minden egyéb hivatalaikban a magyar elem napról napra több tért foglal — a műszaki hivatalokat utólag és utólag nem magyarokkal kénytelenek betölteni. E hiány azonban oly természetes s oly könnyen megfejthető okokból ered, miszerint a jövő tekintetében épen nincs okunk kétségbe esni, méltán remélhetvén és várhatóan, hogy a nemzeti szellem hatalmas fejlődése ott is fog mutatkozni, honnét a műszaki hivatalnokok kikerülnek s honnét a lefolyt gyá­szos korszakban oly gondosan száműzve volt: értjük az egyetlen magyar műegyetemet. Nem akarjuk fejtegetni miért tartózkodott a magyar ifjúság olyannyira ez intézettől, hol minden legcsekélyebb részlet idegen szellemet lehelt, hanem inkább azon örven­detes tényre akarunk utalni, hogy azon rövid néhány év alatt, mióta a hazai nyelv itt is visszanyerte jogait, a hall­gatók száma oly észrevehetőleg szaporodott, mikép ez lehető legfényesebb c­áfolatul szolgál azon jóslatoknak, melyek a gyűlölség ajkain felhangzottak midőn kimondatott, hogy a műegyetem szintén nem lehet más mint magyar. Hogy azonban mégis tökéletesen az igényeknek e változás sem felelt meg, annak oka egyedül és kizárólag azon egy kö­rülményben rejlett, mikép Budán lévén elhelyezve, látoga­tóinak egy részét távol tartó, más részének pedig csak­nem elviselhetlen akadályokat gördített útjába. Most végre ez egy hátrányos körülmény is megszűnik azáltal, hogy át­helyezése Pestre határozott tény, melyet az általános tekin­teteken kívül leginkább a közlekedésügy magyarosításának előmozdítására nézve egy újabb és hathatós emeltyűnek tekintünk, miután így könyebben hozzáférhető lévén, re­ményünk lehet, hogy hallgatóinak tetemesen emelkedő száma rövid néhány év múlva a közlekedési vállalatoknál eddig nélkülözött magyar műszaki tisztviselők ritka sorát mindinkább tömöttebbé fogja tenni. Hogy azonban ezen épen nem túlzott óhaj és várakozás csakugyan teljesedésbe menjen, ez áthelyezésnek olyannak kell lenni, miszerint nemcsak helyi , hanem minden más tekintetben is, hol szükséges, műegyetemünk új alakot nyerjen. S itt van tér és mód arra, miszerint a kormány meg­mutassa, hogy nemcsak kifejezést tud adni rendeleteiben a nemzet hangos óhajainak, hanem egyszersmind maga is hathatósan közreműködik ez óhajok teljesítésére megkí­vántató eszközök és módok szolgáltatására. Különösen a közoktatásügyi miniszter az, ki ez irányban sokat tehet a közlekedésügy idegen szellemének száműzésére s kinek ép ez okból műegyetemiünk sorsát kiváló figyelmébe és gondjába ajánlhatni véljük , mert minél tökéletesebb lesz ez intézet, annál több és jelesebb technikus fog belőle ki­kerülni, kik majd a közlekedési vállalatoknál a hazai elem megerősítésén észrevehetőleg fognak lendíteni. Három pont van, melyre nézetünk szerint a műegye­tem áthelyezésénél figyelemmel kell lenni s melynek ke­resztülvitelére semminemű nehézségektől nem szabad visszaijedni, meggondolván azt hogy jelenleg még oly vi­szonyok közt vagyunk, melyek a rendkívüli utakat és mó­dokat­ nagyon is igazolják. Első pont az, hogy az áthelyezett műegyetem mind kiterjedésére, mind egész felszerelésében olyan legyen, mikép egyrészt alkalmat nyújtson minél számosabb ifjú­nak a benne hirdetett tudományok és ismeretek elsajátítá­sára, másrészt pedig a külföld legjobb hason intézeteivel kiállh­assa a versenyt. Szükséges továbbá, hogy a tanszékek oly erőkkel töltessenek be,kik feladatuknak teljesen képesek megfelelni, s e tekintetben a választásnak annál szigorúbbnak kell len­nie, mert arra, hogy műegyetemünk valóban magyar legyen szükséges, h­ogy az ott előadott szaktudományok ne csak magyar nyelven, hanem egyszersmind oly férfiak által is adassanak elő, kiknek őszinte törekvésük egyúttal nemzeti szellemben tanítani s utat mutatni hallgatóiknak, mint kell e tudományokat is a nemzet és haza javára fejleszteni s érvényesíteni. Végre nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a műegyetem hallgatóit anyagi tekintetekben is kiválóan kell pártolni ösztöndiak s egyéb segélyzések által, megfontol­ván, hogy nemcsak tanulmányaik elsajátítása jár több költséggel mint akár a jogi akár az orvosi tudományé , hanem természetüknél fogva a tanórákon kívül is az illet

Next