Vasuti és Közlekedési Közlöny, 5. évf. (1874)
1874-06-11 / 24. szám
24. szám. Szerkesztési iroda : Fjutcza 28. sz. I. em. Budapest, 1874. junius II. Ötödik évfolyam. kiill Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési dij : Házhozbontással vagy postai küldéssel egész évre 8 fzl . ... félévre . 4 „ Kiadó-hivatal : fjutcza 28. sz. I. em. Tartalom. A főváros kereskedelmi forgalmának hanyatlásáról. — Jelentése a vasúti és hajózási m. kir. főfelügyelőségnek, a magyar korona területén levő vasutak és hajózás kifejlődéséről 1872-ik évben, összehasonlítva azoknak mult évi állapotával. II. — A lupkowi alagút. — Vasúti hirek. — Kormányrendeletek. (Üzletszabályzat.) — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. A főváros kereskedelmi forgalmának hanyatlásáról. A jelen kérdés a sajtó által történt tárgyalás alkalmával, valamint az ezen ügyben kiküldött fővárosi bizottság ülésein a közlekedési viszonyokkal oly szoros kapcsolatba hozatott, hogy ezen kapcsolatnál fogva, de az ügy közgazdasági fontosságának tekintetéből is, saját nézetünknek szintén kifejezést adni el nem mulaszthatjuk. .évek óta volt már tapasztalható azon kedvezőtlen jelenség, hogy Budapestnek az utóbbi éveket megelőző időben folytonosan emelkedő kereskedelmi forgalma épen azon időben indult hanyatlásnak, amidőn a forgalmi eszközök fejlődése, a fővárosi népesség szaporodása, és a fővárosnak egy nagy központtá való alakulása folytán, Budapestet kedvező fekvésénél fogva jelentékeny szereplése hivatott kereskedelmi világvárosnak gyanítottuk. Mindenki látta, igen sokan érezték a sülyedést, de nem akadt senki, aki ennek már az első időben komoly jelentőséget tulajdonított volna, mert mindenki azt hitte, hogy a baj az egymásután következett közgazdaságilag és pénzügyileg kedvezőtlen évek hatásánál nem egyéb és az előbbennek megszűnésével karöltve — önmagától elenyészik. Ha a dolog csakugyan ennyiből állott volna, nagyon természetes, hogy azon mesterséges intézkedésekkel nem lenne segíthető ; az évenkénti statistikai adatok azonban kimutatták, hogy a baj másutt gyökerezik, és azt a kérdés tanulmányozása és helyes intézkedések által orvosolni lehet. A fővárosi bizottság oly mélyen bocsátkozott a kérdés megvitatásába, hogy attól kell tartanunk, miszerint ha minden kereskedelmi és iparág érdekében szükségesnek mutatkozó reformot foganatosítani kellene , a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntenénk , mert a fővárosi kereskedelem emelése végett oly nagy mérvű áldozatokat kellene hoznunk, a minőket nehéz pénzviszonyaink a jelen körülmények között el nem viselhetnének. Nem lehet kifogásunk az ellen, hogy minden kereskedelmi és iparág előadhassa az általa képviselt kereskedelem vagy ipar érdekében kívánatosnak látszó intézkedéseket; a bizottsági tárgyalásnak ezen eljárását nem akarjuk azonban úgy értelmezni, hogy a bizottság befolyásával már most valamennyi czélszerű reform azonnali foganatosítását szorgalmazza. A kereskedelmi és iparérdekek — amint ez a bizottsági tárgyalás menetéből is ki fog tűnni — bizonyos nagyobb fontosságú teendőkben egyesülni fognak, és ezen egyesülési pont fogja a leghelyesebben kitüntetni azon akadályokat, melyek a kereskedelem fejlődésének gátat vetnek, és amelyeken mintegy közös bajon a közeljövőben — vagy mondjuk haladéktalanul — segíteni kell. A kereskedelem és ipar, ha életképességgel bír, csak annyiban szorul gyámolításra, amennyiben a fejlődése elé vágó akadályokat saját erejéből legyőzni nem képes. Ily akadályok igen nagy fontosságúak és sokfélék lehetnek, de azokhoz az oly kérdések, mint például a kövezet-vám megszüntetése, nem tartozhatnak. A kereskedelem érdeke megkívánhatja, hogy a főváros hatósága a kövezetet jó karban tartsa és ezáltal a szállítás könnyűségét — mint a kereskedelem egyik fő feltételét — előmozdítsa; vámmentességre azonban akkor, midőn a kövezet használatát a legnagyobb mérvben veszi igénybe, még gondolnia sem lehet. Azon intézkedések, melyek a kereskedelem fejlődésének előmozdítása czéljából a legközelebbi időben foganatosítandók, nézetünk szerint a következők volnának : 1-e1 a közraktárak mielőbbi, és alkalmas helyen való kiépítése ; 2-01- az összekötő vasútnak a törvényben meghatározott időpontig történendő kiépítése; 3-er a tarifa kérdés és a vasúti állomási szolgálatnak szabályozása ; 4-er a szükséges vasúti összeköttetések létesítése, és a netalán építendő új vasúti vonalak elhelyezésénél Budapestnek, mint kereskedelmi központnak különös figyelemben való részesítése. Tudva azt, hogy a közraktárak hiánya képezi a fővárosi kereskedelem egyik fő akadályát, nem helyeselhetjük, hogy a többször említett bizottság tanácskozása tárgyának a közraktárak kérdését fel nem vette. Lehet, hogy a kereskedelmi minisztériumban a dologgal a terveket illetőleg készen vannak, ebből azonban még nem következik az, hogy a dolog már a valósulás stádiumába lépett, és a bizottság általi megvitatást nélkülözhetné. Nincs kétségünk az iránt, hogy ha a közgazdasági minisztérium a megkívántató pénzösszeggel rendelkeznék, a közraktárak építésének azonnali megkezdését az ország érdekében valónak látná, a jelen pénzviszonyok között azonban ily kedvező eredményre számítani nem merünk. A közraktárak elhelyezésére nézve, az alsó dunapartnak a vámháztól lefelé terjedő részét azért tartjuk a legelőnyösebbnek, mert az összekötő vasút is ezen az oldalon fog haladni, és ennélfogva a közelség folytán a szállítási költségek lehetőleg mérséklődnének. Az összekötő vasútnak, ha jól emlékszünk , még az idén kellene a forgalomba adatnia, a munkálatok folyamából azonban, ezen határidő be nem tartását biztosan lehet következtethetni. Tekintve a tengelyen szállítás, híd- és alagút vám jelentékeny költségét, az összekötő vasút építésében előforduló halasztás a kereskedelmet érezhetően sújtja, minélfogva annak gyors kiépítése kívánatos.