Vasuti és Közlekedési Közlöny, 5. évf. (1874)

1874-06-11 / 24. szám

24. szám. Szerkesztési iroda : Fjutcza 28. sz. I. em. Budapest, 1874. junius II. Ötödik évfolyam. kiill Megjelenik minden csü­törtök­ön. Előfizetési dij : Házhozbontással vagy postai küldéssel egész évre 8 fzl . ... félévre . 4 „ Kiadó-hivatal : f­jutcza 28. sz. I. em. Tartalom. A főváros kereskedelmi forgalmának hanyatlásáról. — Jelentése a vasúti és hajózási m. kir. főfelügyelőségnek, a magyar korona területén levő vasutak és hajózás kifejlődéséről 1872-ik évben, összehasonlítva azoknak mult évi állapotával. II. — A lupkowi alagút. — Vasúti hirek. — Kormány­rendeletek. (Üzletszabályzat.) — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. A főváros kereskedelmi forgalmának hanyatlásáról. A jelen kérdés a sajtó által történt tárgyalás alkalmával, va­lamint az ezen ügyben kiküldött fővárosi bizottság ülésein a köz­lekedési viszonyokkal oly szoros kapcsolatba hozatott, hogy ezen kapcsolatnál fogva, de az ügy közgazdasági fontosságának tekin­tetéből is, saját nézetünknek szintén kifejezést adni el nem mulaszt­hatjuk. .é­vek óta volt már tapasztalható azon kedvezőtlen jelenség, hogy Budapestnek az utóbbi éveket megelőző időben folytonosan emelkedő kereskedelmi forgalma épen azon időben indult hanyat­lásnak, a­midőn a forgalmi eszközök fejlődése, a fővárosi népes­ség szaporodása, és a fővárosnak egy nagy központtá való alaku­lása folytán, Budapestet kedvező fekvésénél fogva jelentékeny szereplése hivatott kereskedelmi világvárosnak gyanítottuk. Min­denki látta, igen sokan érezték a sülyedést, de nem akadt senki, a­ki ennek már az első időben komoly jelentőséget tulajdonított volna, mert mindenki azt hitte, hogy a baj az egymásután követ­kezett közgazdaságilag és pénzügyileg kedvezőtlen évek hatásánál nem egyéb és az előbbennek megszűnésével karöltve — önmagá­tól elenyészik. Ha a dolog csakugyan ennyiből állott volna, nagyon termé­szetes, hogy azon mesterséges intézkedésekkel nem lenne segít­hető ; az évenkénti statistikai adatok azonban kimutatták, hogy a baj másutt gyökerezik, és azt a kérdés tanulmányozása és helyes intézkedések által orvosolni lehet. A fővárosi bizottság oly mélyen bocsátkozott a kérdés meg­vitatásába, hogy attól kell tartanunk, miszerint ha minden keres­kedelmi és iparág érdekében szükségesnek mutatkozó reformot foganatosítani kellene , a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiön­tenénk , mert a fővárosi kereskedelem emelése végett oly nagy mérvű áldozatokat kellene hoznunk, a minőket nehéz pénzviszo­nyaink a jelen körülmények között el nem viselhetnének. Nem lehet kifogásunk az ellen, hogy minden kereskedelmi és iparág előadhassa az általa képviselt kereskedelem vagy ipar érde­kében kívánatosnak látszó intézkedéseket; a bizottsági tárgyalás­nak ezen eljárását nem akarjuk azonban úgy értelmezni, hogy a bizottság befolyásával már most valamennyi czélszerű reform azon­nali foganatosítását szorgalmazza. A kereskedelmi és ipar­érdekek — a­mint ez a bizottsági tárgyalás menetéből is ki fog tű­nni — bi­zonyos nagyobb fontosságú teendőkben egyesülni fognak, és ezen egyesülési pont fogja a leghelyesebben kitüntetni azon akadályokat, melyek a kereskedelem fejlődésének gátat vetnek, és a­melyeken mintegy közös bajon a közel­jövőben — vagy mondjuk haladék­talanul — segíteni kell. A kereskedelem és ipar, ha életképességgel bír, csak annyiban szorul gyám­olításra, a­mennyiben a fejlődése elé vágó akadályokat saját erejéből legyőzni nem képes. Ily akadályok igen nagy fontos­ságúak és sokfélék lehetnek, de azokhoz az oly kérdések, mint például a kövezet-vám megszüntetése, nem tartozhatnak. A keres­kedelem érdeke megkívánhatja, hogy a főváros hatósága a köveze­tet jó karban tartsa és ez­által a szállítás könnyűségét — mint a kereskedelem egyik fő feltételét — előmozdítsa; vámmentességre azonban akkor, midőn a kövezet használatát a legnagyobb mérvben veszi igénybe, még gondolnia sem lehet. Azon intézkedések, melyek a kereskedelem fejlődésének elő­mozdítása czéljából a legközelebbi időben foganatosítandók, néze­tünk szerint a következők volnának : 1-e1 a közraktárak mielőbbi, és alkalmas helyen való kiépí­tése ; 2-01- az összekötő vasútnak a törvényben meghatározott idő­pontig történendő kiépítése; 3-er a tarifa kérdés és a vasúti állomási szolgálatnak szabá­lyozása ; 4-er a szükséges vasúti összeköttetések létesítése, és a netalán építendő új vasúti vonalak elhelyezésénél Budapestnek, mint keres­kedelmi központnak különös figyelemben való részesítése. Tudva azt, hogy a közraktárak hiánya képezi a fővárosi ke­reskedelem egyik fő akadályát, nem helyeselhetjük, hogy a többször említett bizottság tanácskozása tárgyának a közraktárak kérdését fel nem vette. Lehet, hogy a kereskedelmi minisztériumban a do­loggal a terveket illetőleg készen vannak, ebből azonban még nem következik az, hogy a dolog már a valósulás stádiumába lépett, és a bizottság általi megvitatást nélkülözhetné. Nincs kétségünk az iránt, hogy ha a közgazdasági minisztérium a megkívántató pénz­összeggel rendelkeznék, a közraktárak építésének azonnali meg­kezdését az ország érdekében valónak látná, a jelen pénzviszonyok között azonban ily kedvező eredményre számítani nem merünk. A közraktárak elhelyezésére nézve, az alsó dunapartnak a vámháztól lefelé terjedő részét azért tartjuk a legelőnyösebbnek, mert az összekötő vasút is ezen az oldalon fog haladni, és ennél­fogva a közelség folytán a szállítási költségek lehetőleg mérséklőd­nének. Az összekötő vasútnak, ha jól emlékszünk , még az idén kellene a forgalomba adatnia, a munkálatok folyamából azonban, ezen határidő be nem tartását biztosan lehet kö­vetkeztethetni. Tekintve a tengelyen szállítás, híd- és alagút vám jelentékeny költségét, az összekötő vasút építésében előforduló halasztás a ke­reskedelmet érezhetően sújtja, minélfogva annak gyors kiépítése kívánatos.

Next