Vasuti és Közlekedési Közlöny, 12. évf. (1881)

1881-04-08 / 42. szám

250 Az évi szükséglet tehát lesz: 100,000 . , -f-— = 6000 tonna hídszerkezet, 20 300X40 _ 600 ;A fedélszerkezet 20 összesen. . . 5600 tonna vasszerkezet, mi 600 olasz lira átlagár mellett 3.360,000 olasz lira­­ frank értéket fog igényelni. 6. V­a­s­u­t­i sínek. A rendes vágányú olasz vasutaknál kevés kivétellel (folyó méterenkint 37 kilogramm súlyú és 9 méter hosszú) »Vignoles« aczélsinek használtatnak. Az évi szükséglet a következő: Az építendő vonalakhoz 26,400 tonna A régi vonalakhoz 42,100 , együtt . . . 68,500 tonna, mely mennyiség beszerzésére [tonnánkint loco Livorno 225 arany frank ár és 30 frank vámot számítva, 17.467,500 frank kell évenkint. Sinek eddigelé Olaszországban nem gyártattak, és az egész szükséglet belga, német, franczia és angol gyárakból került ki. A fentebb említett sínszükséglethez évenkint mintegy 8000 tonna sinkapcsoló stb. szer kell, mi vámmal együtt körül­belől 4,6 millió frank értékkel ér fel. E vasrészek egyébként olasz műhelyekben gyártatnak. 7. Vasúti talpfák. A fennálló, illetve forgalomban lévő vasutakhoz kell évenkint 894,000 drb. talpfa, az épités alatt állókhoz 36,000 » » az épitendőkhöz 400,000 » » az utóbbi épités alatt álló és építendő vasutak jókarban tartására 350,000 » » összesen. . . 1.680,000 drb. talpfa. A talpfák egyébként a szükségletet meghaladó mennyiség­ben Olaszországban készíttetnek, s átlagos áruk 3­75 olasz lira. 8. Tüzelő anyag. A forgalomban levő vasutak évenkint 357,500 tonna kőszenet, 22,000­­ kokszot, és 26,000­­ barnaszenet fogyasztanak, a­mi egy­ségre átszámítva összesen 388,000 tonna kőszén-fogyasztás­nak felel meg. Jelenleg egy tonna kőszén ára 33 frank, s így egy évi fogyasztásra kereken 13 millió frank esik. A forgalom emelkedésre évenként legalább 15.000 tonnát lehet számba venni, úgy hogy az új vonalakkal együtt átlag évenként legalább 538.000 tonna szénfogyasztás várható, közel 18.000.000 frank értékben. Megjegyezzük, hogy lignit és barnaszén nagy mennyiségben fordul elő Olaszországban, és mégis sikerült a trifaili és johns­dorfi kőszénnek a felső olaszországi vasutaknál tért foglalni. A fent előadottak alapján a közelebbi 20 év alatt Olaszország­ban évenként a következő vasúti anyagok lesznek szükségesek: Az e táblázatban foglalt számok: »60 millió éven­kint, 1200 millió 20 év alatt« (melyekben a szállítási díjak s esetleges egyéb költségeket kivéve, a sínek és kapcsoló­szereknél figyelembe vett vámok még nem foglaltatnak) oly ékes­szólók, hogy feleslegesnek véljük az illetékes körök figyelmét m­ég különösen is felhi­vni; bizvást elvárjuk tehát, hogy a hazai iparosok nem fognak közönyösek maradni s alapos fontolóra veendik az ügyet. Tartunk a költővel, a ki azt mondja: »Hass, alkoss, gyarapits , s a haza fényre derül!« Változások a m. kir. államvasutak és a gömöri ipar­vasutak igazgató tanácsában. A gömöri iparvasutak igazgató­tanácsából Hieronymi Károly államtitkár, Langer Károly miniszeri tanácsos, B­e­r­e­t­v­á­s E­n­d­r­e osztálytanácsos és Szemere Ödön urak kiléptek, s helyettük a kincstár kép­viselőiül a közmunka- és közlekedési ra. kir. minister úr által Szabó Jenő és Kilényi Hugó közlekedési ministeri osz­tálytanácsosok, továbbá Máriássy Sándor pénzügyministeri osztálytanácsos és Graenczenstein Béla magyar kir. főbányatanácsos neveztettek ki igazgató-tanácsosokká. A m. kir. államvasutaknál viselt igazgató-tanácsosi tiszté­ről pedig Záhorszky Kálmán közlekedési ministeri tanácsos ur nagymérvű hivatalos elfoglaltsága miatt lemondván, helyébe az igazgató-tanács rendes tagjává Szabó Jenő közi. ministeri osztálytanácsos neveztetett ki. — A mint értesülünk, Langer Károly ministeri tanácsos és Beretvás Endre osztály­tanács aligazgató urak az állami szolgálatból történt kilépésük miatt mentettek fel a gömöri iparvasutaknál viselt igazgató­tanácsosi tiszteiktől, míg Hieronymi Károly h. államtitkár úr a ministérium újjászervezése folytán tetemesen fokozódott elfoglaltsága miatt mondott le az igazgatótanácsosi állásról. Megemlítjük egyúttal, hogy Beretvás Endre ministeri osztálytanácsos úr a m. kir. államvasutaknál elfoglalt aligazgatói állásáról lemondását a napokban már hivatalosan benyújtotta. Az ekként üresedésbe jött aligazgatói állásnak betöltése értesü­lésünk szerint egyelőre nincs czélba véve. Az első magyar-gácsországi vasút (vn. rész) üzletered­m­ényei 1880. évben a következőképen alakultak : Bevételek 346,764 frt 50 kr. Kiadások 343,513 » 10 » Felesleg . . . 3251 frt. 40 kr. Ezen eredmény szám szerint jelentéktelen ugyan, nagy jelen­tőséget nyer azonban az által, hogy a gácsországi vasút üzlet­eredményei eddig még mindig hiánylatot mutattak. (így 1877-ben 76,483 frt 88 krt, 1878-ban 30,953 frt 53 krt, 1879-ben 17,844 frt 31 krt.) Az 1880. év a vasút fennállása óta az első üzleti felesleggel végződött Üzletév, — a­mit mindenesetre örvendetes tényként jegyezhetünk fel. A vasutak felügyeletével megbízott felügyelők és az azok felügyelete alatt álló pályák kimutatása. A m. kir. vasúti főfelügyelőség új szervezése folytán az egyes vasutak feletti felügyeletet gyakorló vonalbiztosok beosztása körül is több változás történt. Az életbe léptetett új beosztás szerint 1. a cs. kir. szab. osztrák államvaspálya összes magyar vonalai, az első erdélyi vasút és a nyitra nagytapolcsányi épülő félben levő vasútra nézve vonalbiztos: Storch Gyula felügyelő; 2. a m. kir. államvasutak szolnoki és kolozsvári üzletvezetőségei alatt álló vonalai, valamint a rákos-újszászi épülő félben levő, az arad-kőrösvölgyi s a szamosvölgyi szintén épülőfélben levő vasutakra nézve vonalbiztos: Balogh Gyula felügyelő; 3. a m. kir. államvasutak budapesti, miskolczi és pozsonyi üzlet­vezetőségeihez tartozó vonalai s a svábhegyi fogaskerekű vasútra nézve vonalbiztos: Ráth Péter felügyelő; 4. a cs. kir. szab. déli vasút magyarországi vonalai, a magyar nyugoti és a mohács­pécs-barcsi vasutakra nézve vonalbiztos : Kéri Antal felügyelő ; 5. a m. kir. államvasutaknak zágrábi és vinkovcei Üzletvezetőségei alatt álló vonalai, a magyar éjszakkeleti és az épités alatt levő sziszek-doberlini vasutakra nézve vonalbiztos: Kovács Lajos felügyelő, és 16. a kassa-oderbergi, alföld-fiumei, első magyar­gácsországi és győr-sopron-ebenfurti vasutakra nézve vonalbiztos: T­h­al­y Emil felügyelő. Megjegyzendő, hogy a felsorolt pályák­hoz csatlakozó iparvasutak, magánvágányok stb. felügyelete az illető fővonal felügyelője által gyakoroltatik. Tárgy Egység (tonna darab) Mennyiség Érték az. frank Mozdony » kazán . . Keréktalp, kerék és tengely . . . . Személykocsi I. oszt. II. » » III. » » vegyes. Podgyászkocsi . . . Fedett teherkocsi . . Nyitott » . . Marhaszállitó kocsi . Dörzstök Vashid és fedélszer­kezet Aczélsinek*) . . . . Kapcsoló szerek stb. *) Vasúti talpfák . . . Tüzelő anyag . . . darab » » » » » » » » » » tonna­­ » darab tonna 70 100 25,600 13 30 90 27 24 190 260 175 200 5,600 68,500 8,000 1.680,000 538,000 3.500,000 1.600,000 1.607,000 150,800 258,000 594,000 24­8,400 153,600 760,000 884,000 630,000 120,000 3.360,000 17.467,500 4.600,000 6.300,000 18.000,000 Évi szükséglet együttesen 59.933,300 Húsz évi szükséglet főösszege 1,198.666,000 *) Vámmal együ­tt. Különfélék. A m. kir. államvasutak czegléd-aradi (tiszavidéki) vonalán fekvő Lőkösháza üzlettávirda állomás, magán és államtáviratok keze­lésére felhatalmaztatott.

Next