Vasuti és Közlekedési Közlöny, 12. évf. (1881)

1881-05-04 / 53. szám

314- tanácskozások alkalmával a kamara többsége beigazolhatta volna, hogy osztja azon nézeteket, melyeknek bizottságai a nagy társulatok gazdálkodásáról kifejezést adtak. S mi történt azóta ? Szükségtelen és sértené is méltóságunkat, e részben behatóbb vizsgálódást megejteni. Nem akarunk ezen izgatások eredetével foglalkozni. Annyi tény azonban, hogy a parlamenti szünetek alatt a nag­y társulatok érdektársaik és párthíveik segélyével óriási erőfeszítést fejtettek ki a közvélemény tévútra vezetése körül. Épugy, mint 1877. évben elözönlötték czikkekkel a folyó­iratokat, politikai és közgazdasági lapokat s a díszesen kiállí­tott röpiratokat nagy költséggel küldötték szerteszét. A külön­ben együgyü s mindig ismétlődő érvelés arra mutat, hogy a hadjárat egységes fővezetés alatt folytattatik. A nyomtatott papiro­sok töméntelen kiadásai azonban senkit sem indítottak meg. A mag­án vasutak barátai az unalmas, élvezhetlen prosa helyett ezúttal azonban hathatósabb segédeszközökhöz folya­modtak. Megkísértették a részvénytársulatok megvásárlására vonatkozó terv és az állami üzem ellen a főtanácsokat fölizgatni és úgy, mint ez a közoktatási monopólium megszüntetésének tervezésekor történt. Sok helyütt sikertelen volt kísérletük. A távírda sok esetben kénytelen volt meghazudtolni az állítólagos határozatokat, melyeket túlbuzgó ügynökeik és lapjaik híresz­teltek. De néhány szavazatot mégis sikerült nyerniök, természe­tesen a kérdés minden előleges tárgyalása nélkül. Ez alapon a vasúttársulatok, melyek néhány kereskedelmi kamarával s ez utóbbiaknak a kereskedői és iparos körökből származó tagjaival némi összeköttetésben állottak, erkölcsi magaviseleteik és képes­ségeikre nézve bizonyítványokat eszközöltek ki. Ezen okiratok gyűjteménye előttünk fekszik. Ámbár ezen okmányok érvelése kétségbeejtőleg megegyezik azon czikkek és röpiratok okos­kodásaival, melyekkel szemben magatartásunk c­áfolatot nem igényel, mégis ezen nyilatkozatok aláíróinak állása, jóhiszemű­sége és őszinteségével szemben lehetetlen, hogy ez előítéletek és tévedések felett alapos vizsgálat nélkül térjünk napirendre. Igen könnyű azokat az igaz ösvényre terelni, kik még pártállást nem foglaltak, mert csak be kell bizonyítani tévedéseiket, és a személyes érdekek daczára, melyek itt a kérdésbe belejátsza­nak, ismerjük kereskedelmi kamaráink többségének kitűnő szelle­mét. Először is azonban bírálat alá fogjuk venni állampályáink igazgatását, mely oly sokak által meg­támadtatott, de egy részről sem védelmeztetett. Úgy hisszük, ha sikerült bebizonyíta­nunk­, mikép ezen igazgatás rágalmaztatott, hogy ez, ha nem is tökéletes, de mindenesetre fölülmúlja elődeit és vetélytársait, akkor meggyőztük elleneink nagy részét. Mindenekelőtt igen röviden azon ellenvetéseket és állítá­sokat fogjuk vizsgálat alá venni, melyekkel a nagy társulatok zászlója alá szegődött főtanácsok és kereskedelmi kamarák határozatainak majdnem mindegyikében találkozunk. Kitüntetés. Ő császári és Apostoli királyi Felsége meg­engedte, hogy Hübner Gusztáv, az osztrák államvasut-tár­saság magyar vonalainak forgalmi főnöke és J­u­s­t F­e­r­e­n­c­z forgalmi főnök-helyettese, a szerb fejedelmi IV. osztályú Takova-rendet elfogadhassák és viselhessék. Előmunkálati engedély. A közmunka- és közlekedési m. kir. ministerium Zloch Tivadar bányamérnöknek elő­munkálati engedélyt adott egy év tartamára egy Zapresicstől Krapinán át Steierország határáig Lupinjákig vezetendő gőz­mozdonyú másodrendű vasútra. A steier határszélen e vasút csatlakoznék a Pöltschachtól Sauerbrunnon át Horvátország határáig, Lupinjákig építeni tervezett vasúthoz. A nagykikinda - nagybecskereki helyi érdekű vasút végleges engedélyezése iránt Dániel E­rn­ő országgyűlési kép­viselő és a »Magyar országos bank« együttesen folya­modtak a közmunka- és közlekedési m. kir. ministeriumhoz, a­hol velők a tárgyalások értesülésünk szerint a legrövidebb idő alatt meg fognak indíttatni. A vasút hossza 70­2 kilométer, az osztrák államvasút nagykikindai állomásából indul ki s Ó­ Becsét érintve, Nagybecskereknél, mint végállomásban végződik. A tényleges építési költség 1.666.000 forinttal van előirányozva, melynek beszerzése végett elsőbbségi és törzsrészvények fognak kiadatni 1.812.500 frt névleges tőke erejéig. E tőke beszer­zése, a­mint értesülünk már is biztosítva van, a­mennyiben a tényleges építési költség 2/s-ét, vagyis 766,000 frtot az érdekelt törvényhatóság, községek és birtokosok teljes névértékben át­veendő törzsrészvények ellenében jogerejűleg megajánlottak, míg az építési költség 3/s részét, vagyis 900,000 frtot a »Magyar országos bank« bocsátja rendelkezésre s ennek ellenében 867­$-os árfolyamon átveszi a kibocsátandó elsőbbségi részvényeket. A Törvényjavaslat a budapest-zimonyi vasútról s szárnyvonalairól. 1. §. A Budapestről Szabadkán, Újvidéken s Zimonyon át a magyar-szerb határig az 1880 évi XLII. t. cz. által kiépíteni rendelt vasúti fővonal — s az e fővonalból Kis-Kőrösnél kiágazó — s Kalocsáig, valamint az Indiánál kiágazó s Mitroviczig (Száva-Szent Demeterig) létesítendő szárnyvonalak államköltségen, mint állami vasutak építendők ki s szere­lendők fel. 2. §. Ezen vasutvonalak üzlete államilag kezelendő, meg­engedtetvén, hogy az egyes részvonalak — de csak a­mennyi­ben más már üzletben levő vasutakkal összekötvék — önállólag is nyittassanak meg a közforgalom számára. 3. §. Az 1. §-ban említett fő­­s szárnyvonalak építési s felszerelési költsége, — az 1880. évi XLII. t. cz. 3. §-a alapján már­folyamatba tett munkálatok a szerb fejedelemséggel közösen léte­sítendő Száva-hid, s az e hid biztosítására szükséges partvédművek költségeit is ideértve, huszonnyolcz millió osztrák értékű forint­ban állapittatik meg. 4. §. A pénzügyi minister felhatalm­aztatik, hogy a fentebbi 28.000.000 forintnyi pénzösszegeket 5°/o-kal osztrák értékben kamatozó adómentes járadék-kötvények kibocsátása útján sze­rezze be. 5. §. A közmunka s közlekedési minister utasíttatik, hogy az 1. §-ban megjelölt vasúti vonalak építését a bécsi császári királyi szabadalmazott Länderbankkal és a párisi Fives-Lille pour Construction mechanique et entreprises társulattal kötött szerződés alapján, a Száva-hidat és az e híd biztosítására szük­séges partvédmű­veket pedig a szerb fejedelmi kormánynyal egyetértőleg megállapítandó módozatok mellett azonnal indít­tassa meg s a Budapest-Zimony határszéli vasút létesítésére a szerb fejedelemséggel kötött vasúti egyezményben meghatáro­zott határidőben hajtassa végre. 6. §. Az ezen vasúti vonalak építése iránt kötött szerző­désekért, valamint minden, azokból folyó egyéb okmányokért, szerződésekért, nyugtákért stb., de csak a­mennyiben azok a fővállalkozók és a m. kir. ministérium között e részben fennálló szerződésszerű viszonyokat érintik, és nem a fővállalkozóknak harmadik személyek irányában fennálló szerződésszerű viszonyaira vonatkoznak, a fővállalkozók bélyegilletéket nem fizetnek. 7. §. Ha a fővállalkozók az összes munkálatokat, ide nem értve az újvidéki Dunahíd építését, a talpfákat, síneket és ehhez tartozó vasrészeket maguk részéről egy vállalkozónak adnák ki, az ezen vállalkozó által vállalati nyereménye után fizetendő adó (keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vál­lalatok adója, általános jövedelmi pótadó) negyvenezer (40.000) forintnyi átalányban állapíttatik meg. Azon esetben, ha a talpfák vagy sínek szállítása a fővál­lalkozók által szintén ugyanazon vállalkozónak adatnék át, az adóátalány ez által 40,000 frt helyett ötvenezer (50,000) frtnyi összeggel fizetendő. Ezen kedvezmény nem terjed ki azon esetekre, a­­midőn az építési fővállalkozók(k. k. priv. oesterreichische Länderbank és Fives-Lille czég) a munkálatokat több vállal­kozónak adják ki, vagy b) midőn az összes munkálatokat a fővállalkozóktól elvállalt vállalkozó azokat ismét alvállalkozóknak adja át. Ezen esetekben az alvállalkozók által a törvényben meg­állapított rendes adótételek lesznek fizetendők. vasút finanszírozása e szerint teljesen biztosított és befejezett ügylet lévén, semmi kétség sem foroghat fenn az iránt, hogy a nagykikinda-nagybecskereki vasut lesz az első vasut, mely a helyi érdekű vasutakra vonatkozó törvény alapján fog létesülni. A budapest-kelenföld-szentlőrinczi, illetőleg pécsi új vasútnak a pécs-barcsi vasútba való beágazása és e vasút szentlörincz-üszögi vonalrészének közös használata iránt kötendő penge-szerződés feltételei a közmunka- és közlekedésügyi mini­stériumban folyó hó 2-án tartott értekezleten megállapíttat­ván, ezzel a buda­pécsi vasútra vonatkozó engedélyezési tár­gyalások végleg befejeztettek. Az engedély­okmányt az enge­délyt kérők tegnap aláírván, most már a" legrövidebb idő alatt várható, hogy az engedélyezésre vonatkozó törvényjavaslat az országgyűlés elé fog terjesztetni. A magyar államvasutak által tanulók számára enge­délyezett utazási kedvezményekről lapunk i. é. 50. számában e helyen hozott közleményünk kapcsán megem­lítendőnek tartjuk, hogy a magyar ésszakkeleti vasút vonalain már régebb idő óta részesíttetnek tanáraik kíséretében tanulmányi czélokra utazó iskolai növendékek a magyar államvasutak részéről engedélye­zettekhez hasonló kedvezményben.

Next