Vasuti és Közlekedési Közlöny, 12. évf. (1881)

1881-06-10 / 69. szám

77. szám. Budapest, 1881. Junius 29. Tizenkettedik évfolyam,. Vasúti és közlekedési közlöny. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. TARTALOM. Osztrák vasuti ügyek. — Kinevezések. — Az épitési munkálatok haladásáról az arad -körösvölgyi vasut vonalain. — A budai közúti vasut felszámolása. — Conference 4 quatre. — Különfélék. — Vegyesek. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői iroda: VI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) II. em. Előfizetési díj: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » » » fél évre 6 » Egyes, csupán a kiadóhivatalban kapható példányok ára 20 kr. Kiadó hivatal: VI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) II. em. Osztrák vasúti ügyek. Bécs, 1881. junius 6-án. Az osztrák urak házának tegnapelőtt történt elnapolásával az Erzsébet császárné vasút államosítása és a gácsországi transversal-vaspálya kiépítésé­ről szóló, a képviselőház által már elfogadott javaslatok törvényhozási elintézése is a jövő őszig elhalasztatott. Az utóbbira nézve megfoghatlan, hogy miért nem eszközölte ki a kormány az urakháza még egy ülésének tartását, miután ott a gácsországi transversal-pálya ellen oppositió egyátalában nem volt várható, másrészt pedig igy ismét egy év megy veszendőbe, melynek folyamán a politikai és financziális constellátiók ugy­annak, mint az egész monarchiának is hátrányára teljesen megváltozhatnak. A nyugati vasútra nézve az államosítási törvényjavaslatnak az urakháza vasúti bizottsága által indítványozott elvetése volt döntő, mely a magas árral és a részvényeknek arany­kötvényekre tervezett veszélyes konvertálásával lett indokolva, s a kormány­hoz intézendő azon felhívással támogatva, hogy az kezdjen a nyugati vasúttal ez aggályok eloszlatására c­élzó új tárgyalá­sokat. Az urak háza által szintén elfogadott német keres­kedelmi szerződésre nézve Pino kereskedelmi minister kijelente, hogy a termelésre nézve hátrányos vasúti tarifák revisiója czéljából a kereskedelmi kamaráktól annak idején bekívánt jelentések újbóli átnézése most van folyamatban. E jelentések igen terjedelmesek lévén, a munka természetesen némi időt igényel. A kormány mindent megteend, hogy a hazai termelés számára oly tarifák állapíttassanak meg, melyek arra nézve absolut szükségeseknek mutatkoznak.­­ Oly tarifák alkal­mazását pedig, melyek néhány vasutigazgatóság által élet­belép­tetve, szerfelett súlyosaknak tartattak, a mennyiben belföldi állomások a külföld határain levőknél magasb díjszabási téte­leket fizettek, a kormány több oldalról hozzá érkezett panaszok alapján már betiltotta, s a hazai termelés érdekében jövőben is betiltandja. Négy vasúti kérvény, illetőleg határozat foglalkoztató még az osztrák képviselőházat utolsó ülésében. A cseh-morva transversal vasút tárgyában hozott határozat feletti szavazás alkalmával Triest képviselője szóba hozta a ten­geri kereskedelem megvédése szempontjából e városra nézve szükséges vasutak építésének kérdését is. Kívánatos volna, — úgymond — hogy Trieszt magát Csehországba bekeblez­tetné, mert akkor kívánalmai talán inkább vétetnének tekin­tetbe. A cseh-morva transversal-pálya a világkereskedelemre nézve semmi jelentőséggel sem bír, míg a tengerhez vezető vasutak arra nézve nagy fontosságúak. A Ponteba-vasut kiépí­tése által Velencze, és nem Triest hozatott közelebb az európai kereskedelem központjához. Triesten az által lehet segíteni, ha a Rudolf koronaherczeg vaspálya Triestig kiépíttetik s a csatla­kozás Villachtól a Gizella pályához Salzburg felé helyreállíttat­ik, hogy ekként a nyugati és éjszaki kereskedelmi központok Triestből gyorsan elérhetők legyenek s Triest maga az osztrák ipar gyű­lhelyévé válhassék. Nemcsak az ipart és földmívelést, hanem a kereskedelmet is meg kell védeni. — Egy másik kép­viselő a Stájeroszág keleti részében tervezett vasút kiépítését sürgeti, mire nézve a kormány már régebben felszóllíttatott. A dalmát vasutaknak Knieig indítványozott meghoszabbítását a képviselőház megtagadta, bár az illető képviselő szerint, ha már 11 millió szándékoltatik a vasútnak Siveri­ig leendő ki­építésére fordíttatni, úgy annak észszerű fejlesztésére a még megkívántató további 1 milliót sem kellene megtagadni. A vasút tovább építése nagy jótétemény volna az országra nézve. E megjegyzésre azonban azon választ kapta, hogy ha már hiba 11 milliót e vasútra kiadni, az a 12. millió feláldozása által csak még nagyobbittatnék. Az osztrák-magyar vasutakon 1881 ápril havában 3.016,309 személy és 3.773,144 tonna áru szállít­tatott, az ezutáni bevétel pedig 15.653,861 frt, kilométerként 852 frt volt. 1880 ugyanazon havában az összbevétel — 2.838,100 személy-, és 3.403,323 tonnányi áruforgalom mellett — 14.997,296 frtot, kilométerként 819 frtot tett. A kilométerkénti bevétel tehát 1. évi áprilban az előző év ugyanazon havához képest 4°/o-kal emel­kedett. A kilométerkénti átlagos bevétel ez év első négy havá­ban 3,352 frt volt az előző évi 3217 frttal szemben, mi az egész évre számítva csak 4­2%-al kedvezőbb. A folyó hó 3-án kelt »Reichsgesetzblatt« a következő cseh helyi vasutakra nézve kiadott engedélyok­mányokat közli u. m. Königratztől Wostromerig, elágazás­sal Sadovától Smiricig; Nimburgtól Jicinig, elágazással Strinectől Königstadtlig és Kozidlevtől Libauig; Negwestictől Mireschauig és Misiétől Modrauig. E vasutak engedélyesei Muzika János és Schnabel Károly építő vállalkozók Prágában. A válla­lat részére a kisajátítás, építés és finanszírozás czéljaira szol­gáló okmányok után teljes bélyeg- és illetékmentesség, továbbá kereseti és jövedelmi adó, valamint a szelvény-bélyeg kötele­zettség alóli mentesség 30 évre biztosíttatott. Az építés azonnal megkezdendő és 1882 szeptember 1-éig befejezendő. Az óvadék 100,000 frt. Az engedély tartama 90 évre van megállapítva, a kormánynak azonban jogában áll a vasutakat, közösen meg­állapítanió készpénzbeni kárpótlás fizetése mellett az állam részére bármikor is megszerezni. A 4 vasútvonal és elágazásainak összes hossza 138­4 kilométer. Stephenson György 100 ik születésnapjának évfor­dulóját az »Oesterreichische Eisenbahn-Zeitung« a következő czikkek és közleményekkel ünnepli: »Stephenson György, a gőzmozdony-vasutak apja«. Történelmi tanulmány Engelhard szerkesztőtől, régi gőzmozdonyok rajzaival. — »Három kiváló nap Stephenson életéből«. — »Nyilatkozatok a Stephenson kora­beli vasutakról«. — »Stephenson-ünnepélyek New-Castle és S. Memorial-Wallban«. — »Emléklap Stephenson György­höz«. — »Művek Stephenson életéről«. — »Költemény 1881. junius 9-ére«. — »A Standard-ban közzétett meghívó a club-tagok ünnepi lakomájára 1881. junius 9-én«. A bustehradi vasut mult hó 31-én tartott köz­gyűlése a tiszta jövedelem mikénti felosztása iránt hozott határozatot. Méltó a felemlítésre, hogy az igazgatótanács lemon­dott az őt megillető 24,258 frtnyi jutalékról. A társulat ellen a kormány keresetet indított azon 1 millió forint értékű elsőbb­ségek szelvényeinek beváltása iránt, melyeket a kormány a fal­kenau-groslitzi vonalrész után fizetett állami előleg megtérítése fejében annak idején a társulattól átvett. A kormány a szelvé­nyek fizetését 1877 október 1-től kezdve követeli. A közgyűlés végül elhatározta a bladau-friedrichsehachti szárnyvonalnak 105,000 frtért való eladását az osztrák helyi vasut társaságnak. A Rudolf koronaherczeg vasut XIV. e hó 2-án tartott közgyűlésén csaknem egyhangúlag elfogadtatott az igazgatótanácsnak azon indítványa, mely szerint az 1.882.803 forintnyi lebegő adósság törlesztésére a júliusi szelvény 5 éven át 5 frtról 4 frtra rövidítessék. Egy részvényes bizottság kiküldetését hozta javaslatba, melynek az utóbbi évek üzlet­számadásainak gyökeres felülvizsgálása képezné feladatát, mi azonban nem fogadtatott el. Az 1880 január 1-je óta életbe léptetett államvasúti üzem kedvező eredménye csaknem 100%- nyi üzletfeleslegben nyilvánul az előző évhez képest. A dél-éjszaknémet összekötő vaspálya XXVIII. közgyűlése másodszori egybehivásra e hó 3-án lett 15 részvényes jelenlétében megtartva, kik 660 részvényt kap-

Next