Vasuti és Közlekedési Közlöny, 14. évf. (1883)

1883-05-04 / 52. szám

Irodalom. Megjelent az »önügyvéd« 17-ik és 18-ik füzete (írta Knorr Alajos, kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten, a nemzeti színház bérházában.) A 17-ik füzetben a szerző az ingatlanra vetendő végrehajtás szabályai ismertetését folytatja, közli az ingatlanok haszon­ elvesztésére vezetendő végrehajtás módját, úgy a végrehajtás egyéb nemeit, nevezetesen az ingó vagyon átadása, ingatlan tulajdon­jogára és munka teljesítésére irány­zott végrehajtás módjait,­­ a biztosítási intézkedések nemeit, a biztosítási végrehajtás és zárlat szabályait, ezzel áttér a csődeljárás ismertetésére, különösen közli a rendes csődeljárás szabályait, ismerteti a csődújítás módjait, a csődbiztos, tömeg­gondnok és választmány teendőit, a csődbeli igény érvénye­sítésének alapjait, a visszakövetelési jogot, a tömeg tartozásait, a külön kielégítésre jogosított hitelezők viszonyát és pedig a jelzálog, ingó zálog és bányavagyon által biztosított hitelezők kielégítésének módját, a csődhitelezők követelései kielégítésének szabályait és a tömeg elleni igények bejelentésének módját.­­ A 18-ik füzetben a szerző folytatja a csődeljárás ismertetését, különösen a megtámadott követelések körüli eljárást, a be­jelentés alá eső igényeket, a csődvagyon kezelésének és érté­kesítésének módját, a csőd befejezésének különböző módjait, a kényszeregyesség, a kereskedelmi csőd, a sommás eljárás sza­bályait és a büntető határozatokat; ezt követve közli a telek­könyvi eljárás, nevezetesen a bekeblezés, előjegyzés, feljegyzés és törlések szabályait, a telekkönyvi hatóságok ügykörét és a bejegyzési illetékeket; ezzel áttér a peren kívüli eljárás ismer­tetésére, előadja a bíróságok és gyámhatóságok hatáskörét nem peres ügyekben, az illetőséget nem peres ügyekben és pedig úgy a hatóságok, mint a gyámhatóságoknál; azután közli a különböző peren kívüli eljárások szabályait, nevezetesen a kis­korúság meghosszabbítása, atyai hatalom megszüntetése és gondnokság alá helyezés körüli eljárások szabályait, végre meg­kezdi a hagyatéki eljárás ismertetését. Egy-egy füzet ára 30 kr. Különfélék. Villamos vasut a bécsi Práterben. Az 1883. évi bécsi nemzet­közi villamos kiállítás igazgató-bizottsága egy, az uszodai fasortól a kiállítási épületig a Práterben vezetendő villamos vasút helyreállí­tására nyert engedélyt, mely a következő feltételekhez van kötve: E villamos vasút kísérleti tárgynak tekintendő, s a nemzetközi vil­lamos kiállítás berekesztése után a kereskedelmi ministérium által később megállapítandó időpontra eltávolítandó. A pálya építési munkálatai, üzleti berendezései, a pályának igénybe vétele a személy­forgalom számára, különösen a szükséges biztonsági intézkedések tekintetében, a menetrend s a beszedendő menetárak a bécsi cs. kir. helytartóság jóváhagyásának vannak fentartva. Az igazgató bizott­ság ezenkívül felszólíttatott, hogy az építési terveket, valamint az üzleteszközök s egyéb üzleti berendezések tervezeteit is jóváhagyás végett közvetlen terjeszsze a nevezett helytartóság elé, mely hatóság azután a tramwayk számára fennálló szabályzatok megfelelő alkal­mazása mellett megejtendő helyszíni szemle megtartása után s kielégítő eredmény esetén a végleges építési engedélyt kiadandja. A Spanyolországgal létesítendő közvetlen hajózási összeköttetés ügyében a magyar gyarmatárukereskedők szövetsége tudvalevőleg memorandumot készített, melyet a napokban terjesztett fel a keres­kedelmi ministerhez. Az emlékirat a kiviteli kereskedelem fontos­ságának , az új piac­ szerzésének fontosságát és szükségét kiemel­vén, a spanyolországi osztrák-magyar konzulátusok jelentései alap­ján felsorolja, hogy magyar gabonaneműek, liszt, keményítő, donga, szesz, sőt sör és keserűvíz is Spanyolországban a forgalmi s netán­­ egyéb akadályok elhárítása mellett, igen jó keresletnek örvendhetné­nek. Sajnálattal említik a konzulátusok, hogy oly terményeket és készítményeket, melyekben Magyarország versenyképes, Spanyol­ország más államokból kénytelen beszerezni s a mi magyar készít­ményt be is visznek, az idegen lobogó alatt megy be és idegen nevek alatt árultatik, és e jelenség okául konzulátusaink valamennyien a közvetlen és rendszeres hajójáratok hiányát emlegetik. Kéri ennél­fogva a szövetség, hogy a minister imézkedjék a Fiume és Spanyol­ország közti direct hajózás mielőbbi életbeléptetése iránt, mit annál könnyebben remél elérhetőnek, mert Fiume magyar kikötő, a ma­gyar kormánynak gonddal és tetemes költséggel ápolt tárgyát képezi és az „Adria" tengeri hajózási társaság e kikötő és a magyar ki­viteli kereskedelem érdekében alapíttatott. Javasolja az emlékirat, hogy szakértői értekezlet alapján állapíttassanak meg Spanyolország­gal szemben a be- és kiviteli czikkek tárgy és mennyiség szerint s ennek mérvéhez képest rendeztessenek be a hajójáratok. A szövet­ség azt hiszi, hogy ez intézkedés kiviteli kereskedelmünknek nagy lendületet adna s a mellett a forgalomra is csakhamar jövedelmezővé válnék. A török vaspálya-társaság párisi igazgató-bizottsága újabb idő­ben ismételve tartott tanácskozm­­ányokat, melyeknek legfontosabb tárgyát a Mitrovica és Vranj­i felé vezető két csatlakozó vonal ki­építésének kérdése képezi. Nem titok, hogy az ottomán bank, mely a török pénzügyi bevételek legtöbb ágát kezelésébe a portától már átvette, e csatlakozó vonalak elnyerésére is törekszik, bár a fennálló török vasúttársaság e vonalak engedélyének már kezdettől fogva birtokában van. A török kormány által kedvezményezett ottomán bank, mely az osztrák erők által vezetett török vasuttársulatot igen rosz szemmel nézi, azt hiszi, miszerint protectiója révén sikerülnie fog a mostani vasuttársulatot arra bírni, hogy az a csatlakozó vonalak kiépítésétől elálljon, maga pedig ekként az egész vasút­hálózat birtokába jusson. A csatlakozó vonalaknak a török vasutak jelenlegi társulata általi kiépítése egyébiránt előkészítve, s az aránylag rövid csatlakozó vonalnyomok tervei és költségelőirányzatai is készek lévén, a végleges határozat már rövid idő alatt várható. A szab. osztrák-magyar államvaspálya-társaság budapesti pálya­udvarában levő raktárházak áruforgalma i. é. ápril­isban következőkép alakult: Raktárállás volt 1883 évi márczius 31-én: gabona 46,975, repcze 1,972, különfélék 18,986, összesen 67,933 mm . 787,163 frt, — hetároztatott márczius 1-étől 31-ig: gabona 47,707, repcze 1,207, különfélék 15,822, összesen 64,736 mm. 723,550 frt, — hitároztatott ugyanazon időben: gabona 54,741, repcze 1,328, különfélék 20,279, összesen 76,348 mm. 814,234 frt, — raktárállás maradt márczius 31-én: gabona 39,941, repcze 1,851, különfélék 14,529, összesen 56,321 mm. 696,479 frt biztosítási értékben.­­ Az átlagos napi forgalom f. évi márcziusban 4,369 mm. volt. A Bosna-vasutak üzleteredményei. F. é. márcziusban a banjaluka­do berlini katonai vaspályának 2,723 szállított személy és 1,434­1 tonna továbbított árú után 7,188­05 frt, klm.-ként 71­16 frt,­­ a cs. k. Bosna-vasútnak pedig 4,370 szállított személy és 2,138­3 tonna továbbított árú után 41,695 frt, klm.-ként 155 frt bevétele volt. A budapesti közúti vaspálya-társaságnak f. é. ápril hóban 669,640 szállított személy után 73,012'58 frt bevétele volt , a múlt évi április hó bevételéhez képest (74,132'91) tehát 1,120'33 frttal kevesebb. Az összes bevétel január 1-étől április 30-áig 267,272,73 frtot tesz, a múlt év hason szakához viszonyítva (252,146 57) tehát 15,126-16 frt többlet mutatkozik. 390 ezzel elejét akarták venni azon visszaéléseknek is, melyek az 1865-iki rendeletek következtében beállottak. Az engedély-okmányban kell megállapítani a pálya­használat, az árak és személyek szállítására vonatkozó legmaga­sabb díjtételeket, s az engedélyes az engedély tartama alatt ezeken belül maradni köteles. Egyebekben engedélyes jogait az engedély tartama alatt, úgyszinte az engedély elenyészésé­nek módozatait az általános feltétfüzet határozza meg, mely azon feltételeket is megjelöli, melyek alatt a közmunkák minis­tere, az államtanácshoz való felebbezés fentartásával, az enge­dély elvesztését elrendelheti. Az engedély megszűnése alkalmá­val az, a­ki azt kapta, az engedélyes helyére lép. A hatóság­nak továbbá, mely az engedélyt kiadta, szabadságában áll, más pályák elkü­lönítését vagy csatlakozását bármikor elrendelni, vagy a pálya használatát a feltétfüzetben megállapított díjakért más vállalatoknak engedélyezni; szabadságában áll végre a vállalatot a neki alkalmasnak látszó időben a feltétfüzetben megállapított módozatok mellett visszavásárolni, a vonalak egy részét megszüntetni vagy megváltoztatni; magától értetik, hogy a vonalaknak állami tulajdonba való átbocsátása, vagy köz­érdekű vonallá nyilvánítása mindig meg van engedve. Mind­ezen esetekben az engedélyes kártérítési igénye, a­mennyiben az szerződésileg, vagy a feltétfüzetben meghatározva nem volna, választott bírósági eljárás útján állapítandó meg, mire nézve a törvény közelebbi részletes határozatokat foglal magá­ban. (11. §.) (Folytatjuk.) A m­. k. államvasutak I. évi üzletjövedelm­i fölöslege czímén az igazgatóság múlt hó 27-én 200.000 frtot szállított be a m. k. központi állampénztárba, mely összegnek beszámításá­val a f. évi összes készpénz-beszállítás egy millió két­százezer forintot teszen.

Next