Vasuti és Közlekedési Közlöny, 14. évf. (1883)
1883-05-16 / 57. szám
57. szám. Budapest, 1883. Május 16. Tizennegyedik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny TARTALOM. Osztrák vasúti ügyek. — A magyar vasutak legközelebbi igazgatói értekezletének napirendje. — A kelenföld-budaörsi szakasz közigazgatási bejárása. — A magyar nyugoti vasut 1882 évi Üzleteredményei. — A Szent-Gotthardtól Radafalváig tervezett helyi érdekű vasut. — Kormányrendelet. — Különfélék. — Vegyesek. — Igazgatási és forgalimi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői Iroda, VI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) 11. em. Előfizetési drj. Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » » fél évre 6 » Eladó hivatal: VI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) 11. em. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Osztrák vasúti ügyek. Bécs, 1883 dó május 6-án. Egy évnél tovább tartott beható működés után a vasúti tarifa-enquéte múlt hó 30-án Ünnepélyesen berekesztetett. A szűkebb bizottságként alakított IX. csoport egyhangúlag elfogadta a köteléki és tengeri tarifákra, az övrendszer és a mellékilletékekre vonatkozó javaslatokat, míg ugyanaz, valamint az 1—VIII. számú csoportok már előbb megtették vonatkozó indítványaikat. Bármily csekély bizalommal fogadtatott is a Krámer volt kereskedelmi minister által még 1880. év őszén kezdeményezett tarifa-enquéte, annyira vált működése közhasznúvá. Örvendetes, hogy az enquéte-ben részt vettek kellő mértéket tudtak tartani, csakis elérhetőre törekedtek, s e mellett a mégis csak szerzeményre utalt vasút-társulatok jogairól sem feledkeztek meg. Kétségtelen, hogy e körül a kormány képviselőinek s köztük elsősorban az enquéte vezetője Pollanetz osztálytanácsos s helyettese Dr. Lange főfelügyelőnek volt legtöbb érdemük, amennyiben tapintattal és szakismerettel segítették elő a tárgyalásokat. Fáradságos munkájukért köszönetet és elismerést érdemeltek, mely nekik ugy az egyes csoportok zárülésein mindenkor, valamint az enquête ünnepélyes berekesztése alkalmával is igen hízelgő szavakban kifejeztetett. Ez utóbbi ülésen elfogadtatott azon indítvány is, hogy az állam üzemében levő vasutakon érvényes szállítási árak alapját képező tarifatételek valamennyi osztrák vasúton alkalmaztassanak. Végül egy központi állami vasúti tanács szervezése végett a kereskedelmi ministerhez a következő kérések intézése lett elhatározva: 1 1. Az állami vasúti tanács és állandó melléktanácsának egybeállítása tárgyában 1882 évi február 26-án kelt kereskedelmi miniszeri rendelet egészíttessék ki oly irányban, hogy az állam összes területei ép úgy nevezzenek képviselőket e testületbe, mint ez eddig csak a birodalom nyugati felének némely korona országai és tartományaiból történt. E kiegészített állami vasúti tanácscsal szemben a szervezeti alapszabályok azon határozmánya, melynek értelmében a vasútügy terén felmerülő általános elvi kérdések is utasítandók tanulmányozás és javaslattétel végett e tanácshoz, lehető nagy mérvben alkalmaztassák. 2. Ezen, az illető szakministériumnak közvetlen alárendelt, Bécsben székelő osztrák állami vasúti tanács által volnának azután az állami üzemben levő összes vasutakra vonatkozó intézkedések központilag szabályozandók és ellenőrzendők.A Pino kereskedelmi ministernek az enquéte utolsó teljes ülésén tartott zárbeszéde a következőleg hangzik: »A tarifa-enquéte megnyitása alkalmával, más hivatalos teendők által lévén elfoglalva, sajnálatomra nem lehetett szerencsém az urakat üdvözölni. Kiválóan örvendek tehát, hogy ezt legalább most, az enquéte berekesztésekor tehetem. Nyíltan bevallom önöknek, hogy nem igen túl vérmes várakozással néztem eleinte az enquéte tárgyalásai elé, mindig bizton reméltem azonban, hogy a forgalmi viszonyok és igényeknek a birodalom minden részeiből összesereglett annyi alapos ismerőjének nyílt eszmecseréje a fontos kérdések megoldására nézve csakis kiváló hasznú lehet. E reményemben nem is csalatkoztam, s most örömmel constatálhatom e helyen, hogy az urak teljes megelégedéssel tekinthetnek vissza végzett munkájukra, s én csak kedves kötelességet teljesítek, midőn önöknek uraim, mindannyiaknak s különösen a bizottságok elnökeinek és előadóinak forrós köszönetet mondok, s teljes elismerésemet nyilvánítom azért, hogy nehéz feladatukat oly kitűnően, s annyi kitartással és buzgalommal oldották meg. Volt alkalmuk önöknek a forgalmi viszonyokra kiválóan fontos általános kérdéseket is tanácskozmányaik keretébe bevonni. Az önök által elfogadott javaslatok, s az azokhoz mellékelt kitűnő indokolások bizonyára képessé teenének engemet arra, hogy a forgalmi viszonyok tekintetében, valamint a kereskedelem és ipar emelésére is alkalmas intézkedéseket tehessek. Biztosíthatom önöket, hogy ügyköröm minden terén becsülettel törekszem, de törekedni fogok jövőben is az összes rendelkezésemre álló eszközökkel mindent megtenni, mi nézetem szerint a kereskedelem és ipar, mint szintén a forgalmi viszonyok fejlesztésére és élénkítésére alkalmas. Azon álláspontot, melyet a tarifaenquête javaslataival szemben elfoglalok, már volt alkalmam a vasútigazgatóságokhoz intézett néhány leiratomban köztudomásra hozni és jelezni. Az e leiratokban kifejezésre juttatott törekvéseimet folytatandóm, s a tarifa enquéte még tekintetbe nem vett többi javaslataira nézve is megkísértendők mindent megtenni, mi czélhoz vezethet. Remélem, és feltételezhetni is vélem, hogy a vasútigazgatóságok a viszonyok és saját ügykörük helyes felismerésével engem e feladatom teljesítésében támogatni fognak, és náluk az enquéte javaslatai s az azok értelmében általam teendő intézkedésekre nézve a legmesszemenőbb előzékenységre találandók. Azzal zárom be szavaimat, hogy még egyszer meleg köszönetet mondok önöknek különösen azért is, hogy a vasúti tanács meghallgatása után a nyugati államvasutakon tett díjszabási intézkedéseimhez beegyezésükkel járultak. Azon óhajomnak és reményemnek adok végül kifejezést, hogy az urak, kik oly nagy kitartással s oly önzetlen és hazafias szellemmel szentelték drága idejüket a ma bevégzett feladat megoldására, előadandó alkalommal a jövőben sem fogják a kormánytól támogatásukat megvonni. Ezzel bezárom az enquétet.« A birodalmi tanács mindkét háza küszöbön álló elnapolása előtt nagy tevékenységet fejtett ki a vasutügy terén. Az urak házának vasúti bizottsága változatlanul elfogadta a cseh-morva transversal-vaspályára vonatkozó törvényjavaslatot a képviselőház határozatai szerint. Ugyanez történt a vasúti elsőbbségek konvertálása körüli illetékek mérsékléséről szóló kormányi előterjesztéssel is, amennyiben a bizottság jelentésében a szelvényérték-perekre utal, melyek kívánatossá teszik, hogy a konvertálás által kifogás alá nem vehető szövegű kötvények teremtessenek. A képviselőház vasúti bizottságában a munkács-szryi vasút építése tárgyában készült törvényjavaslat került tárgyalás alá, melyet különösen Herbst volt miniszer ellenzett határozottan, mire annak tárgyalása el is halasztatott. Az e vasút építésére igényelt összeg felével az első magyargácsországi vasútnak teljesítményi képessége tényleg meg volna kétszerezhető, ha csakugyan katonai tekintetek irányadók. Az e bizottságok által tárgyalt többi előterjesztések azóta a képviselőház teljes ülésében is elfogadtattak. Ez előterjesztések a következők: a) a gácsországi transversal-vaspálya szárnyvonalai kiépítésének megkezdésére 2 millió forintnyi póthitel engedélyeztetett, miután a budget-bizottság kijelentette, hogy a kormány még egy további póthitelt is fog igénybe venni; b) az istriai államvasút egy elágazásának helyreállítása Her pejétől Triesztig a bizottság által javasolt azon módosításokkal lett elfogadva, hogy általa Trieszt későbbi önálló összeköttetésének a nyugati államvasutakkal ne praejudikáltassék, Trieszt városa 5 százalékkal járuljon a helyreállítási költségekhez, s hogy a déli vasúttal a divacca-laibachi vonalrészre vonatkozólag kötendő pengeszerződés létrejötte szükség esetén kisajátítás útján is kieszközöltessék. E határozmány ellen a baloldal szólalt fel, kiemelvén, hogy általa a déli vasút részére nyújtott