Vasuti és Közlekedési Közlöny, 15. évf. (1884)

1884-05-16 / 57. szám

57 szám. Budapest, 1884. Május 16. Tizenötödik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny TARTALOM. Osztrák vasúti ügyek. — A t­rezova-breznóbányai helyi érdekű vasút engedélyezési tárgyalása. — A budapest-soroksári helyi é­rdekü vasut engedélyezési árgya­lása. — A zsakaróczi fogaskerekű vasút k­özigazgatási bejárása. — A déli vasút 1883-iki üzleteredményei. — A szerb vasúthálózat kiépítéséről. — A Dunagőz­hajózást t­­irsalák­ 1883-ki osztaléki. — Különfélék. — Igazgatási és for­­almi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői iroda, VI., sugárut 4. sz. a., Harkányi-féle ház II. em. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap. szerdán és penteken. Kiadó hivat?l: Előfizetési díj: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. évre . VI., sugáru­t 4. sz. a., Harkányi-féle ház II. em. Osztrák vasúti ügyek. Bécs, 1884 áprlis 28-án. Vasúti vita egy népgyűlésen és a község­tanácsban. A választóknak az éjszaki vaspálya kérdésének megbeszélése végett tartott gyűlése, melyről röviden már utolsó levelemben megemlékeztem, igen zajos lefolyású volt. A köz­ségtanács túlzó pártja által egybehíva, a nagy számmal láto­gatott gyűlés a legradikálisabb határozatokat hozta e kérdés­ben, a­nélkül, hogy a mérsékelten gondolkozóknak csak egy szavát is meghallgatta volna. Kimondatott a többi közt, hogy az éjszaki vaspálya, szabadalmának kizsákmányolása folytán elvesz­tette minden igényét annak megújítására, a­miért is a kisajátítási jog alkalmazása mellett államosítandó s a kormánynyal kötött egyezménye elvetendő. Magában a bécsi községtanácsban is heves viták fejlődtek e kérdés felett. Dr. Menger községtanácsos és képviselő igen tapintatos és mérsékelt jelentése után (melyre még visszatérendünk) az államosítás elvettetett ugyan, de az utolsó levelemben említett határozat értelmében kimondatott, miszerint a birodalmi tanácshoz kérvény intéztessék az iránt, hogy az éjszaki vaspályával kötendő megváltoztatott egyezményben Bécs lakosságának jogai biztosítassanak. E közben mind több kér­vény érkezik be, melyek mindannyia az egyezmény megsemmisí­tését vagy megváltoztatását sürgeti, melyet azonban a kormány már holnap fog beterjeszteni. Új osztrák vasúti törvények. A folyó hó 25-én kiadott »Reichsgesetzblatt« rendkívül sok érdekes közleményt tartalmaz. Benne vannak a többi között az arlbergi vasút épí­tési költségeinek felemeléséről szóló 1884 ápril 5-én, — a Ferencz József, Rudolf koronah­erczeg és az Arlberg-vasutak­nak az állam részére leendő megszerzése, — a trieszti kikötő üzletberendezése építési és fentartási költségeinek törlesztése, — továbbá 1. a Budweistől (Pork­) Salnauig, 2. Fehringtől Fürsten­feldig és 3. Aschtól Rossbachig tervezett helyi érdekű vasutak építésére nézve megállapított feltételek, s a részükre nyújtandó kedvezmények tárgyában 1884 ápril 8-án kelt törvények. A czu­kor-díjszabások leszállítása. A czukor­iparosok részéről a czukor tarifák leszállítása végett ismételve beadott kérvényekre a kereskedelmi minisztérium az illető vasút -igazgatóságokat e leszállítás feletti tárgyalások megindítására szólította fel. Az értekezlet, melyen a nyugati államvasutak, az osztrák-magyar államvasút, az osztrák éjszaknyugati, cseh éjszaki, buschtehradi, cseh nyugati, dux-bodenbachi és aussig­teplitzi vasutak voltak képviselve, abban állapodott meg, hogy nyers ezukor, valamint a kivitelre jövő finomított ezukor szá­mára a tarifschema mérsékelt kocsirakományú A. osztálya engedélyeztessék. E határozat által a czukoriparosok kívánal­mai nagyrészt teljesíttetnek, mert az a finomított ezukorra néz­ve a mai díjtételekhez képest 201/s.-nyi mérséklést jelent s nagy jelentőségű a cég azért is, mert a finomított ezukor kivitele Csehországból mind nagyobb lendületet vesz. A pilsen-prieseni vasút államosítására vonatkozó szerződés egyrészt a kormány, másrészt pedig a pilsen-prieseni vasút­társaság közt, az első és másod kibocsáj­tású elsőbbségek gondnokainak hozzájárulása mellett köttetett, s főbb határozmányai a következők : A társulat átadja az állam­nak összes vasútvonalait az azokhoz kötött jogokkal, fennállá­suk és üzletekhez szükséges minden tartozékaikkal, járműveikkel, alapok és óvadékokkal stb. Az átadás alól kivévék azon­ban a deggendorfi vontató pálya, az ottani átrakodó s az ahhoz tartozó hajózási vállalat, valamint a társulat tulajdonát képező Kut­terschitz melletti St. Johann nevű barnaszén-telep. Az állam átveszi a 11.940.000 frtra ezüstben rugó első kibocsájtású elsőbbségi adósságot azon feltétel alatt, hogy ezen elsőbbségek 1963 július 1-éig törlesztendő 4°/6-os ezüst czímletekre convertáltatnak. Az ebből az államra háramló tehernek nem szabad az említett tőke 470-es kamatoztatását meghaladni. Az állam lemond hitelezői jogairól a társulattal szemben s a kincstárnak 7 millió forintnyi követelése, valamint az állam által átvett 10­4 millió forint névértékű másod kibocsájtású elsőbbségek utáni zálogjog is telekkönyvileg töröltetni fog. Az állam továbbá a pilsen-prieseni vasútnak névértékű 7.157,600 frtot papírban fizet 200 frtos állam­vasúti kötvényekben. E czimletek 4%-al papírban fognak kama­toztatni s legkésőbb 1963 julius 1-éig törlesztetni. A szelvények itt is, úgy mint az ezüst elsőbbségeknél 1885 január 2-tól kezdve, utólagosan minden év január 2-án és július 1-én esedékesek. A papírban kamatozó czímletekből a társulat névértékű 1­/2 millió forintnyi összeget tartozik a nem az állam tulajdonában levő másod kibocsájtású elsőbbségek beváltására fordítani. Az ezüst elsőbbségek a pilsen-prieseni vonalon első,­­ a pilsen-klattau eisensteini vonalon pedig másod rangsorozatban fognak egyidejűleg bekebeleztetni. A conversió költségeit a pilsen -prieseni vasút viseli. A pilsen-klattau-eisensteini vonal tiszta jövedelmeiből az államot illető rész a pálya megnyitásától 1884 junius 30-áig próbakép 1.310.000 frttal papírban állapittatik meg, mely összeg 1884 julius 1-én készpénzben lesz az államnak kifizetendő. A jelzett tiszta jövedelem maradéka ellenben a nem az állami tulajdonban levő másod kibocsájtású elsőbbségek birtokosait illeti. A társulatnak ez utóbbi czimletek kibocsájtásából támadt kötelezettségeit az állam nem vállalja át. A társulat vasútvonalai tartozékaikkal együtt a szerződés aláírását követő hó első napján lesznek ,az államigazgatásnak átadandók. 1884 június 30-áig a társulati vonalak üzlete a társulat számlájára fog vezettetni. 1884 július 1-én kezdődik az üzletnek az állam számlájára történő vezetése. Az államigazgatás a csatlakozó pályaudvarok közös használata, valamint a csatlakozó vonalrészek üzletére vonatkozókon kívül, csak a meggszerzett pályavonalak érdekében levő szerződéseket veszi át. Különösen át fog vézetni a würschaui szárnyvasút véte­léből még hátralevő 183.670 frt összegből álló maradék, vala­mint a 200 szénkocsi után fenmaradt 217,059 forintnyi vételár is, a társaság irányábani minden visszkereset nélkül az állam terhére. A szerződés a társulatra nézve a közgyűlés és a gond­noksági hatóság jóváhagyása után válik kötelező erejűvé. A kormány részéről az egyezmény érvényessé válása a törvény­hozásnak jóváhagyásától tétezik függővé, minek legkésőbb 1884 junius végéig kell megtörténni, mert ellenkező esetben a társulat és az elsőbbségi gondnokok nincsenek továbbra lekötve. Egy külön pótszerződésben vasuttelekkönyvi törlések és bekeble­zésekre vonatkozólag több, a szerződés értelmében szükséges végrehajtó h­atározmány állapíttatik meg. Az A­l­b­r­e­c­h­t-v­a­s­u­t­n­a­k az állam általi bevál­tása. A kormány e vasút beváltására vonatkozó törvényjavas­latot terjesztett a képviselőház elé. A szóban levő művelet a kisajátítási jog alapján fogna történni, melyet az állam az Albrecht-vaspálya engedélyokmányába felvétetett. Ez az állam­ beváltási jogának első gyakorlati érvényesítése. Az engedély­­okmány szerint a beváltási árt a társulatnak az engedélytartam lejártáig, azaz 1964 deczember 31-éig fizetendő 954,136 fotnyi évjáradék képezi A beváltás engedélyszerűleg a pályára tartozékai­val együtt terjed, míg a többi vagyon, különösen a tartalékalapok a részvényeseknek maradnának. Az engedélyokmány 21-ik §-a értelmében beváltás esetén, a vállalatnak "még fenmaradó vagyona és a tartalékalapok a garanczia-tartozás törlesztésére fordíthatók. Az A­brecht vaspályának körülbelől 400.000 forintra rugó ily alapjai vannak, melyek az állam tulajdonába mennek

Next