Vasuti és Közlekedési Közlöny, 18. évf. (1887)

1887-05-04 / 51. szám

Szerkesztői iroda : Előfizetési díj: Kiadó hivatal: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. VI., Andrássy-ut 3. sz., III. em. « » » » » fél évre 6 . VI., Andrássy-ut 3. sZ., III. em. TARTALOM : Hivatalos rész. — A szabadalmazott Klopsch-féle hidbehajlást" mérő készülék. Ismerteti ifj. Doletsko Perencz, a kassa-oderbergi vasut főmérnöke — Különfélék. — Állami építkezések. — Vasutigazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Budapest, 1887 május 4-én. 51. szám. Tizennyolczadik évfolyam. Vasuti és közlekedési közlöny. Megjelenik hetenként háromszor, minden szerdán, pénteken és vasárnap. HIVATALOS RÉSZ. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. minisztérium 1887 évi ápril­is 29-én 16,861 sz. a. kelt rendeletével P­a­p­p Elek orsz. képviselőnek, a m. kir. államvasutak karczagi pályaudvarából kiágazólag Nag­y-K­u­n-M­a­d­a­r­a­s­i­g vezetendő helyi érdekű vasútra nézve, m. é. ápril hs 2-án 11,812 sz. a. megadott előmunkálati engedély érvényét további egy évre meghosszabbította. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter a kir. állam-utmesterek részére kézi tankönyvül szolgáló pályázati munkák közül a pályadíjat a „Haladás" jeligéjű legérdemesebbnek talált munka szerzőjének, Gleviczky Sándor kir. mér­nöknek ítélte oda. A többi beérkezett művek szerzői kézirataikat a közmunka és közlekedésügyi minisztériumban személyazonosságuk igazolása mellett a minisztérium segédhivatalainak igazgatójánál átvehetik. A közmunka és közlekedésügyi m. k. miniszter a heves-szolnok-jászvidéki Tisza- és belviz-szabályozási társulatot az 1884: XIV. t.-cz. 21., illetve az 1885: XXIII. t.-cz. 113. §-a értelmében, a közérdekű vizrendező társulatok sorába felvette. H204/1887 szám. A m­. kir. államépitészeti hivatalok szolgálatára és hatáskörére vonatkozó utasitás. (Folytatás.) 62. §. A n y a g s z á m a d á s. A helyreállítások czéljából újonnan beszerzett anyagok, valamint a lerombolt épitmé­nyekből vagy újra helyreállított tárgyakból visszanyert anyagok felhasználásáról, a 20­. alatt ide csatolt minta szerint, évne­gyedenkint anyagszámadás vezetendő. Félreértések elkerülése végett megjegyeztetik, hogy ha valamely helyreállítás egy oly vállalkozó vagy iparos által teljesíttetik, ki az elvállalt munkához szükséges anyagok szállítását is teljesíti: az illető vállalkozó vagy iparos által szállított és azonnal beépített anyag, anyagelszámolás tárgyát nem képezi. Az anyagszám­adás évnegyedenként a márczius, június, szeptember és deczember havi pénznaplókkal egyidejűleg egy és ugyanazon jelentés kíséretében terjesztendő fel. Ha valamely évnegyedben anyagkezelés nem fordulna elő,­­ az anyagszámadás nemleges alakban mégis fölterjesztendő. Az anyagszámadás szerkesztésénél és vezetésénél következő eljárás követendő : 1. Mindenekelőtt az előző évnegyed végén mutatkozó anyagkészlet, illetve maradvány csonkítatlanul áthozva bevé­telezendő s az anyagszámadás folytatólag ugy vezetendő, hogy abban minden, az évnegyed folyamában előforduló anyagváltozás ugy a bevételben, mint a kiadásban kifejezést nyerjen. E czélból az elszámolás tárgyát képező minden beszerzett vagy visszanyert anyag, annak beszerzése vagy vissza­nyerése után az anyagszámadásban azonnal bevételezendő, legyenek bár ezen beszerzések költségei akár a havi előlegekből, akár más bizonyos czélra utalványozott előlegekből fedezve. 2. Ha az anyag a havi előlegekből lett beszerezve, a pénznapló illető kiadási tételénél, a­mint az az 54. §. 4-ik, illetve 15-ik pontja alatt már említtetett, hivatkozás teendő az anyagszámadás azon tételére, mely alatt a beszerzett anyag bevételeztetett. Ezen eljárás viszont azt követeli, hogy az anyagszámadás illető rovatában szintén hivatkozás történjék a pénznapló azon tételére, mely alatt a bevételezett anyag beszerzési költsége elszámoltatott. Az anyagszámadás tárgyrovatában a czél, melynek érdekében az anyag beszerzése történt, megnevezendő; a többi rovatokban pedig folytatólag az anyag — neme, mennyisége, minősége, darabszáma és méretei szerint részletezve — kiteendő. Azon esetben, ha az anyag a vételár kifizetése előtt lett szállítva, az anyag a szállítás megtörténte után mégis azonnal bevételezendő; a pén­znapló azon tétele pedig, hol a vételár kifizetése előfordul, az anyagszámadásban utólag, azaz a beszerzési költségek elszámolása után teendő ki. 3. Ha valamely tárgy helyreállítása alkalmával ócska anyag szereztetik vissza, az a visszaszerzési kimutatás alap­ján az anyagszámadásban azonnal bevételeztetvén, világosan kiírandó, mely tárgy helyreállításából lett visszaszerezve a bevéte­lezett anyag. Ezen visszaszerzett ócska anyag, akár használható, akár hasznavehetetlen, az illető számadásba hasonló módon vezet­tetik be, mint az újonnan beszerzett anyag; csakhogy azon megkülönböztetéssel, hogy a még használható anyag neme, mérete és darabszáma szerint, a­míg ellenben a különböző darabokból álló és csak tüzelésre használható faanyag, köbméterekben számított mennyiségben, külön-külön rovatban vételeztetik be. 4. Midőn valamely anyag meghatározott czélokra utalványozott külön előlegekből szereztetik be, az anyagszámadás tárgyrovatában megnevezendő azon tárgy, melynek érdekében a beszerzés történt, szintúgy kiteendő a rendelet kelte és száma, melylyel a tárgy helyreállítására szükséges előleg utalványoztatott; a hivatkozási rovatban pedig megjelölendő az előlegekről szóló számadás azon tétele, mely alatt a beszerzés költségei elszámoltattak. 5. Az évnegyed lefolyta után az új bevétel a múlt évnegyedről fenmaradt és áthozott maradványhoz hozzáadatván, a bevételi főösszeg kimutatandó. 6. Ha a bevételezett anyagból valamely helyreállításhoz bizonyos mennyiség lett felhasználva, a tényleges felhasz­nálásnak megfelelőleg, az anyag — neme, darabszáma és méretei szerint — a felhasználás után külön tételek alatt, azon tárgy megnevezése mellett, melyre az anyag fordíttatott, nemkülönben az anyag beépítőjének megnevezése mellett kiadásba teendő. Az utóbb említett körülmények, a tárgy és az építő megnevezése, a tárgyrovatban előadandók.

Next