Vasuti és Közlekedési Közlöny, 18. évf. (1887)
1887-05-04 / 51. szám
Szerkesztői iroda : Előfizetési díj: Kiadó hivatal: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. VI., Andrássy-ut 3. sz., III. em. « » » » » fél évre 6 . VI., Andrássy-ut 3. sZ., III. em. TARTALOM : Hivatalos rész. — A szabadalmazott Klopsch-féle hidbehajlást" mérő készülék. Ismerteti ifj. Doletsko Perencz, a kassa-oderbergi vasut főmérnöke — Különfélék. — Állami építkezések. — Vasutigazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Budapest, 1887 május 4-én. 51. szám. Tizennyolczadik évfolyam. Vasuti és közlekedési közlöny. Megjelenik hetenként háromszor, minden szerdán, pénteken és vasárnap. HIVATALOS RÉSZ. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. minisztérium 1887 évi április 29-én 16,861 sz. a. kelt rendeletével Papp Elek orsz. képviselőnek, a m. kir. államvasutak karczagi pályaudvarából kiágazólag Nagy-Kun-Madarasig vezetendő helyi érdekű vasútra nézve, m. é. ápril hs 2-án 11,812 sz. a. megadott előmunkálati engedély érvényét további egy évre meghosszabbította. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter a kir. állam-utmesterek részére kézi tankönyvül szolgáló pályázati munkák közül a pályadíjat a „Haladás" jeligéjű legérdemesebbnek talált munka szerzőjének, Gleviczky Sándor kir. mérnöknek ítélte oda. A többi beérkezett művek szerzői kézirataikat a közmunka és közlekedésügyi minisztériumban személyazonosságuk igazolása mellett a minisztérium segédhivatalainak igazgatójánál átvehetik. A közmunka és közlekedésügyi m. k. miniszter a heves-szolnok-jászvidéki Tisza- és belviz-szabályozási társulatot az 1884: XIV. t.-cz. 21., illetve az 1885: XXIII. t.-cz. 113. §-a értelmében, a közérdekű vizrendező társulatok sorába felvette. H204/1887 szám. A m. kir. államépitészeti hivatalok szolgálatára és hatáskörére vonatkozó utasitás. (Folytatás.) 62. §. A n y a g s z á m a d á s. A helyreállítások czéljából újonnan beszerzett anyagok, valamint a lerombolt épitményekből vagy újra helyreállított tárgyakból visszanyert anyagok felhasználásáról, a 20. alatt ide csatolt minta szerint, évnegyedenkint anyagszámadás vezetendő. Félreértések elkerülése végett megjegyeztetik, hogy ha valamely helyreállítás egy oly vállalkozó vagy iparos által teljesíttetik, ki az elvállalt munkához szükséges anyagok szállítását is teljesíti: az illető vállalkozó vagy iparos által szállított és azonnal beépített anyag, anyagelszámolás tárgyát nem képezi. Az anyagszámadás évnegyedenként a márczius, június, szeptember és deczember havi pénznaplókkal egyidejűleg egy és ugyanazon jelentés kíséretében terjesztendő fel. Ha valamely évnegyedben anyagkezelés nem fordulna elő, az anyagszámadás nemleges alakban mégis fölterjesztendő. Az anyagszámadás szerkesztésénél és vezetésénél következő eljárás követendő : 1. Mindenekelőtt az előző évnegyed végén mutatkozó anyagkészlet, illetve maradvány csonkítatlanul áthozva bevételezendő s az anyagszámadás folytatólag ugy vezetendő, hogy abban minden, az évnegyed folyamában előforduló anyagváltozás ugy a bevételben, mint a kiadásban kifejezést nyerjen. E czélból az elszámolás tárgyát képező minden beszerzett vagy visszanyert anyag, annak beszerzése vagy visszanyerése után az anyagszámadásban azonnal bevételezendő, legyenek bár ezen beszerzések költségei akár a havi előlegekből, akár más bizonyos czélra utalványozott előlegekből fedezve. 2. Ha az anyag a havi előlegekből lett beszerezve, a pénznapló illető kiadási tételénél, amint az az 54. §. 4-ik, illetve 15-ik pontja alatt már említtetett, hivatkozás teendő az anyagszámadás azon tételére, mely alatt a beszerzett anyag bevételeztetett. Ezen eljárás viszont azt követeli, hogy az anyagszámadás illető rovatában szintén hivatkozás történjék a pénznapló azon tételére, mely alatt a bevételezett anyag beszerzési költsége elszámoltatott. Az anyagszámadás tárgyrovatában a czél, melynek érdekében az anyag beszerzése történt, megnevezendő; a többi rovatokban pedig folytatólag az anyag — neme, mennyisége, minősége, darabszáma és méretei szerint részletezve — kiteendő. Azon esetben, ha az anyag a vételár kifizetése előtt lett szállítva, az anyag a szállítás megtörténte után mégis azonnal bevételezendő; a pénznapló azon tétele pedig, hol a vételár kifizetése előfordul, az anyagszámadásban utólag, azaz a beszerzési költségek elszámolása után teendő ki. 3. Ha valamely tárgy helyreállítása alkalmával ócska anyag szereztetik vissza, az a visszaszerzési kimutatás alapján az anyagszámadásban azonnal bevételeztetvén, világosan kiírandó, mely tárgy helyreállításából lett visszaszerezve a bevételezett anyag. Ezen visszaszerzett ócska anyag, akár használható, akár hasznavehetetlen, az illető számadásba hasonló módon vezettetik be, mint az újonnan beszerzett anyag; csakhogy azon megkülönböztetéssel, hogy a még használható anyag neme, mérete és darabszáma szerint, amíg ellenben a különböző darabokból álló és csak tüzelésre használható faanyag, köbméterekben számított mennyiségben, külön-külön rovatban vételeztetik be. 4. Midőn valamely anyag meghatározott czélokra utalványozott külön előlegekből szereztetik be, az anyagszámadás tárgyrovatában megnevezendő azon tárgy, melynek érdekében a beszerzés történt, szintúgy kiteendő a rendelet kelte és száma, melylyel a tárgy helyreállítására szükséges előleg utalványoztatott; a hivatkozási rovatban pedig megjelölendő az előlegekről szóló számadás azon tétele, mely alatt a beszerzés költségei elszámoltattak. 5. Az évnegyed lefolyta után az új bevétel a múlt évnegyedről fenmaradt és áthozott maradványhoz hozzáadatván, a bevételi főösszeg kimutatandó. 6. Ha a bevételezett anyagból valamely helyreállításhoz bizonyos mennyiség lett felhasználva, a tényleges felhasználásnak megfelelőleg, az anyag — neme, darabszáma és méretei szerint — a felhasználás után külön tételek alatt, azon tárgy megnevezése mellett, melyre az anyag fordíttatott, nemkülönben az anyag beépítőjének megnevezése mellett kiadásba teendő. Az utóbb említett körülmények, a tárgy és az építő megnevezése, a tárgyrovatban előadandók.