Vasuti és Közlekedési Közlöny, 22. évf. (1891)
1891-04-22 / 48. szám
Budapest, 1891 április 21-én. 48. szám. Huszonkettedik (XXII.) évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. Megjelenik hetenként háromszor, minden szerdán, pénteken és vasárnap. Szerkesztői iroda : Előfizetés, dr.: ^ ^^ . Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt V., alkotmány-utcza 24. sz. a. Devre gy., alkotmány-utcza 24. sz. a. TARTALOM : Hivatalos rész. — A franczia vasutak és az állam. — Közlemények. — Vasutüzleti hírek. — Állami építkezések. — Díjszabások és szállítási ügyek. — Hivatalos értesítések. — Hirdetések. HIVATALOS RÉSZ. A kereskedelemügyi m. kir. minister Jamniczky János III. oszt. mérnöknek állomásáról történt lemondását elfogadta. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi április hó 18-án, 24,534 sz. a. kelt rendeletével Jónás Ödön országgyűlési képviselőnek, a szab. osztrák-magyar államvasút Érsekújvár állomásától Rév-Komáromig vezetendő h. é. vasútvonalra az előmunkálati engedélyt fél évre megadta. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1891 április 17-én 22,615/111. sz. a. kelt rendeletével lovag Hübner Ferencznek, az általa a cs. kir. szab. déli vaspálya budai indóházának nyugoti oldalán kiindulva az I. kir. Enyedi-utczán, Istenhegyi-úton és a Tündér-utczán át a Svábhegy legfelsőbb részéig s onnan tovább a hegy nyugoti lejtőjén a budakeszi határig megépíteni tervezett s gőz-, villamos vagy süritett légerővel berendezendő fogaskerekű vasút kiegészítő folytatásaként Budapest főváros határától Budakesz község belterületéig vezetendő s szintén gőz-, villamos vagy sűrített légerővel üzemben tartandó fogaskerekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. A franczia vasutak és az állam. A müncheni „Allgemeine Zeitung) párisi levelezője a következőket írja: A vasúti ügyekről a franczia kamarában nemsokára komoly vita lesz, mert az európai continens többi országaiban az állami pénzügyek előnyére eszközölt államosítások természetszerűleg kihívják a franczia viszonyokkal való összehasonlítást, mely nem válik emezek előnyére. Most, hogy a Svájcz döntő lépést tett az összes svájczi vasutak államosításának irányában, az ügy megfontolását Francziaországban sem lehet többé soká halasztani. A sokat emlegetett Raynalféle szerződések a hat nagy vasúttársulatnak további 75 évre biztosították ugyan a függetlenségüket, de közeledik az idő, mikor ismét szőnyegre jut az államosítás kérdése, annál is inkább, mert a kincstárt azon szerződések óta sokkal nagyobb mérvben vették igénybe, mint ahogy akkor számították és a társulatok az állam iránt mind nagyobb és nagyobb mérvben adósodnak el. A vasutigazgatóságok ezt jól érzik és a fenyegető esemény elhárítása czéljából már most küzdenek a netáni államosítás ellen s a kormány és a kamara körében híveket igyekeznek toborzani, akik elleneznének minden államosítási indítványt. De az kétségtelen, hogy a vasútügy igen beható vita tárgyát fogja képezni. Egyelőre talán nem lesz szó az államosításról, de van elég kérdés arra vonatkozólag, hogy a nagy társulatok miképen teljesítik elvállalt kötelességeiket az állam, az utazók és a kereskedőkkel szemben. Azzal dicsekednek, hogy — miután az állam megszüntette a személy- és gyorsáruszállítás pótadóját — ők is leszállítják a díjszabásokat. De azon ürügy alatt, hogy ez a reform nagy előkészületeket igényel, egy évi halasztást kötöttek ki maguknak, míg az állam már július 1-én lépteti életbe a maga engedményét. A hatalmas pénzcsoportok, melyek a franczia vasútügy élén állanak, minden újítás ellen sikeresen fognak védekezni, mígnem az erőd komolyan támadtatik meg. Addig a közönség boszankodni fog bizonyos vonalak rossz és piszkos kocsijai ellen, itt-ott panasz is fog nyilvánosságra jutni, de minden a régiben marad és ha ez az állapot tovább tart, addig míg elérkezik a vasutak államosítására eredetileg kilátásba vett határidő, akkor az állam nagy pénzért és kamatgaranciái fejében teljesen hasznavehetetlen anyagot fog kapni, melynek javítása és pótlása fel fogja emészteni a vasutak megszerzéséből remélt nyereség legnagyobb részét. De miután a takarékos vasútigazgatóságok gazdálkodása által provokált kritikákban gyakran van szó olyan elsőrendű közlemények. A vasúti tarifák reformja Angliában. Az olcsóbb szállítási díjak iránti agitáczió egyre nagyobb hullámokat vet Angliában. A múlt héten Birminghamban tartottak az érdekelt kereskedők és gyárosok népes gyűlést, amelyen Chamberlein elnökölt. Nagy feltűnést keltett, hogy e kiváló politikus, aki előbb maga is kereskedelmi minister volt, e gyűlést megnyitó beszédében éles kritika alá vette az angol vasutak tarifáit és dicséretes törekvésnek mondta a tarifák leszállítására irányuló agitácziót. Chamberlein indítványára a gyűlés kimondta, hogy képviselteti magát azon bizottság előtt, melyet a parlament mindkét háza a tarifaügyben kiküldött és hogy e képviseltetés költségeire 5,000 font sterling biztosítéki alapot létesít. Anatóliai vasutak. E vasutak társasága i. é. május 18-án Konstantinápolyban tartandó közgyűlésén az igazgatótanács felhatalmazást fog kérni, hogy a Haidar Pasa—Skutari és El-Kischehir—Kutahia vonalak építésére és üzletére vonatkozó engedélyokmány kinyerése czéljából a török kormánynyal tárgyalásokba bocsátkozhassék. Ezen újonnan építendő vonalak által a régi hálózat vonalainak forgalma nagyon emelkednék és jövedelmezőségére is lényeges befolyással volna. Vasutak Cziprus-szigetén. Mint angol alapok jelentik, Cziprus szigetén egész vasúti rendszert szándékoznak építeni, mely össze fogja kötni egymással a sziget fontosabb helységeit. A fővonal a Nocosia és Famagosta közti országútat követve, Kouklaig terjedne, délfelé egyik ága Larnacaig, másik ága északra Tricomoig és a harmadik ág keletre Famagostaig épülne ki. A kormány 4°/a kamatbiztosítást hajlandó adni a keskeny nyomtávval építendő új vasutaknak. nemzeti érdekről is, minő a csapatok gyors szállítása a határhoz, azt lehet remélni, hogy az elharapódzott visszaéléseknek végre valahára véget fognak vetni. A radicális párt néhány erélyes szónoka készül a harczra. Vasútüzleti hirek. Legolcsóbb és leggyorsabb utazás Budapestről Olaszországba. A Fiume és Ancona közt életbeléptetett gőzhajózási összeköttetés folytán a leggyorsabb és legolcsóbb út Budapestről Olaszországba, főleg pedig Rómába, Nápolyba stb. a magyar kir. államvasutak budapestfiumei vonalán át vezet. Fiuméból a minden kényelemmel beven-