Vegyipari Munkás, 1949. január-december
1949-01-01
1949 január A MAGYAR VEGYIPARI MUNKÁSOK ORSZÁGOS SZABAD SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA » *. wmiimh—imwninimi»^^——————a—aMunnimn—m 151!) január 15 én a magyar név állama és a magyar dolgozók nevében Kossa elvtárs és Apró elvtárs aláírta az 1510. évre szóló új kollektív keretszerződést. Ez az új kollektív szerződés fontos fegyvere a szocializmus építésznek. A dolgozók megértették ennek az új kollektív szerződésnek gazdasági fontosságát és jelentőségét és tudják, hogy ez a kollektív szerződés lényegesen különbözik minden eddigitől. Mert mi ezt az új szerződést már nem a tőkés osztállyal, a GyOSz uraival kötöttük, hanem a dolgozó nép kötötte a saját át• lOrTí• • wui Mví OA ftdvnck ezetése és irányítása a munkásosztály kezéi 7H. /Imnwnig hitünhet az ;,s, hogy ez az első valóban kétoldalú szerződés, amelyben lerögzítették a dolgozók és vállalatvezetőségek jogait és kötelezettségeit. A kollektív szerződés minden egyes pontja — és idren 351 van, tehát az új kollektív keretszerződés tlajdonkzéppen Munkakódex — törvény a gyárvezetőség és munkavállalók részére egyaránt. És a munkásság, — az ország gazdája , érezve a ráháruló felelősséget, vállalja az ipar fejlesztésének, a több, jobb, olcsóbb termelésnek és ezen keresztül és ezáltal minden dolgozó egyéni, saját és az egész ország dolgozó népe életszínvona emeésének feladatát. Várják a dolgozik ezt a törvényt, s éppen ezért szerződésszerűen kötelezik magukat a munkások az nyemni tervek, különösen pedig a termelési- és önkölségcsökkentési tervek teljesítésére, a termelékenység tervszerű fokozására, a minőségi előírások megtartására, a legmesszebbmenő takarékosságra, a selejtcsökkentésre-Vállalják a munkások ezeket a feladatokat, mert tudják, hogy csak ezek teljesítésével biztosítható ipari termelésünk növekedése, a termelékenység fokozása, a munkásosztály és a magyar nemzet további gyarapodása és erősödése. A törvény azonban nemcsak a munkavállalókat kötelezi, hanem a munkáltatókat, a gyárvezetőségeket is. A gyárvezetőségek főbb kötelezettségei, és így a munkavállalók főbb jogai a következők. A vállalatvezetőségeknek minden eszközzel segíteniük kell a dolgozókat a vállalt feladatok teljesítésében, a dolgozókkal együtt kell megvitatniuk a termelési előirányzatokat; az újítókat és észszerűsítőket műszaki és anyagi segítségben kell részesíteniük. Konkréten: A munkavállalóknak a kollektív szerződésekben megállapított és teljesítményüknek megfelelő bér jár. A ledolgozott rendes napi munkaidőn felül fizetett étkezési szünet illeti meg a munkavállalót. A teljesítménybérben dolgozók részére az alapkereset biztosított. A rendes munkaidőn felül éjjel, vasárnap, fizetett ünnep vagy pihenőnapon kiküldetésben végzett munka esetén a fizetésen kívül pótlék jár. Évenként filnnermanra munkatétzesítés nélküli munkabér illeti meg a dolgozót. Évenként 6—25 ttsjpin térjedő fizetett szabadságban kell részesülnie minden munkavállalónak. A szerződésben lefektetett keretek között kedvezményes üdültetés jár. Szakmunkásképzés és egyéb a szerződésekben felsoroltSzaktanfolyamokra küldetés esetén a dolgozók részére a munkabér biztosított. A tanoncifjúság szakképzését minden eszközzel elő kell segíteni. Ugyancsak minden eszközzel elő kell segíteni a szocialista munkaversenyben álló egyének, csoportok, brigádok munkáját, a kimagasló eredmények díjazását. Ez csak néhány főbb pont, de e néhány pont ismeretében is, mely pontok mind a munkásság szellemi és anyagi színvonalának emelését célozzák és biztosítják, nem árt visszatekinteni az elmúlt év kemény és áldozatos küzdelmeire. Nem árt visszaemlékezni aréa, hogy milyen munkával jutottunk el a felszabadulás óta az 1919-es új kollektív keretszerződésig és feltétlenül emlékezetünkbe kell idézni a felszabadulás előtti időket, amikor a munkások teljesen a tőkésektől függtek. Csak, ha minderre visszaemlékezünk, akkor tudjuk csak igazán megbecsülni azt a szabadságot, amelyben most élünk, akkor tudjuk, csak igazán méltányolni az új kollektív keretszerződést és értékelni népi demokráciánk eddigi eredményeit. Ekkor tudjuk csak igazán, hogy az új kollektív szerződés megkötése és az abban foglaltak megtartása valóban politikai és harci kérdés, mert ez az új kollektív keretszerződés kiéleződött osztályharcunkban, a szocializmus építésének korszakában jött létre, amikor a hatalomból kiszorított reakció ellenállása fokozódott. Mert a most megkötött szerződés maradéktalan és teljes végrehajtása tervgazdaságunk alapját jelenti. Jelenti azt, hogy sikeresen végre tudjuk hajtani a hároméves tervünket, le tudjuk rakni ötéves tervünk alapjait és diadalmasan haladhatunk előre a szocializmus útján. Az új kollektív szerződéssel egyidejűleg került napirendre a normarendezés kérdése is. A technika és a munkamódszerek fejlődése következtében a teljesítmények elavultak, Idták lettek- Nálunk a fejlődéssel nem változott párhuzamosan a norma. Pedig, ha ez a párhuzamos fejlődés, ez a ,HZ, t' i.'- .zc:, t-'némeg, akkor veszélybe kerül az üzemek rentabilitása, munkanélküliség lesz, végeredményben veszélybe kerül a szocializmus építése. A dolgozók megértették, — és erre lapunk más helyén számos bizonyítékot is találunk, hogy szó sincs normaszigorításról, ellenben arról igenis szó van, hogy a laza normákat fel kell számolni. Persze, ha azt mondjuk, hogy a dolgozók megértették ennek a kérdésnek a jelentőségét, ez korántsem jelenti azt, hogy ebben a kérdésben már semmi tennivalónk sincs, vagy azt, hogy ezt minden dolgozót megértette. Mert, ha nálunk a vegyiparban eddig zökkenő nem is volt, igen nagyarányú felvilágosító munkára van szükség még ahhoz, hogy minden dolgozó megértse, hogy ez nemcsak központi kérdés, hanem elsőrangúan harci kérdés is. Harci kérdés, mert csak normarendezéssel, szabatosan megállapított normákkal tudjuk termelékenységünket fokozni, szocializmust építeni pedig csak a munka magas, a kapitalizmusénál magasabb termelékenysége alapján lehet. Mindezek mellett és ezeken felül a szocialista munkaerkölcs sem engedi meg azt, hogy valaki olyan bért vegyen fel, amelyért nem dolgozott meg- És erre volt elég példa. Egyes üzemekben egyes munkások erejük megfeszítésével sem tudtak 70—80 százaléknál többet teljesíteni, mások pedig játszi könnyedséggel teljesítettek 150—160, sőt néha még 200 nál is magasabb százalékot. A normarendezés ezeket a visszásságokat megszünteti; mindenki annyi bért kap, amennyi munkája után valóban jár. E visszásságok megszüntetésén túl amikor is a jó normával dolgozók hátrányos helyzetben voltak a laza normákkal dolgozókkal szemben, hak a szabatos normákkal tudjuk csökkenteni az önköltséget, csak e megtakarítás révén tudjuk telis mértékben előteremteni azt a majdnem 5 milliárd forintot, amely a beruházásokhoz szükséges; a beruházások révén megjavult termelésnek pedig az egész közösség kell, hogy hasznát lássa. •Mint a Szttfex Szervezetünkhöz és a Szaktanácshoz intézett táviratok, levelek, üdvözlések tömegei bizonyítják, a dolgozók megértették a normarendezés nagy fontosságát, s azt is tudják, hogy aggodalomig nincs okuk, mert, mint ahogy példa is volt már rá, az újonnan megállapított normák mellett is a Valóban jól dolgozóknak meglesz a lehetőség A Magyar Vegyipari Munkások Ossztírsos Szabad Szakszervezete 1949 január 16 án megtarott kibérített öszvezetőségi ülésén bejelenti a Szakszervezetek Orságos Tanácsának, hogy a TIVII. kongresszus határozata értelmében befejezte az ’Ipari szervezkedés politkai és szervezeti munkáját Az ipari szervezkedésre vonatkozó határozata, nem egyszerű szervezeti, hanem nagyjelentőségű politkai feladatként tekintjük és a végrehajtás során ezt hangsúlyoztuk ki. Ennek köszönhető, hogy az új szervezeti formára való áttérést nemcsak hogy zökkenő nélkül hajtottuk végre, hanem annak előnyei máris éreztetik haásukat elősorban a termelés erentén, de minden egyés szerkezeti munkában is. Ez alkalommal üdvözöljük az ipari szervezkedés köve kez-ben hozzánk átlépő MAORT és MASZOVOL dolgozóit, akiknek képviselői első ízben jelentek meg tanácskozásunkon. • Az iparági szervezkedés köve›‘HCZteDtU me,,e,oSOUoU Vegyipari Szakszervezet _ üzemi vezető funkcionáriusai ,üdvözik az új kollektív szerződést annak tudati,ap,, hogy ez az eto kollektív szerződés, melyet már nem a tőkésekkel, hanem a népi ulamával kötöttünk. Büszke örömmel vesszük tudomásul, hogy a szerződés lefejt© a dolgozók jogait. Ezeket a kiterjedt jogokat a Magyar Dolgozók Pártja és a Szakszervezetei Országos Tanács helyes és következetes politikájának, harcának köszönne jök att tely harcban az MDP mint míg a dolgozók szégük arra, hogy ku jussanak, megtalálják számításaikat. Apró elvtárs a »Szabad Nép”, hasábjain keresztül biztosította a dolgozókat, hogy a kollektív szerződésben meghatározott norma felülvizsgálás és jóváhagyás után a bizottságok által megállapított új normák egy évig érvényben maradnak. Az új kollektív szerződés tehát ti. rendezi a normákat, hogy a dolgozóknak 1919-ben legyen lehetőségük a termelés további fokozásán keresztül keresetüket emelni és ehhez a többletkeresethez senki sem nyúlhat hozzá. Mind, e kérdésekkel foglalkozott Szakszervezetünk kibővített összvezetőségi ülése és a következő határozati javaslatot hozta: les rétegére támaszkodó Élén fogunk járni a szerződésben vállalt kötlezettségekkellyesítésében, mert tudjuk, hogy ezek a kötelezettségek a szocializmus épíésének módszerei. Mint legfontosabb és legidőszerűbb feladatot vállaljuk az egészséges és igazságos teljestménybelyezés megvalósítását. Igazságtalannak tartjuk, hogy egyesek — kis csoportok — a többi dolgozó kárára jogalanul többletkeresethez jussanak a laza normák következtében. A dolgozók öntudatit mutatja, hogy az élminkások és brigád vezetők kezdedményezésére alulról, a dolgozók köréből indult ©1 ejry moz.g«I©m a normák rendezésére ehel a magunk részéről a dolgozók ezen spontán lezdeményezését kiterjesztjük az egész iparra. Meggyőződésünk, hogy a normák rend-sése nagy lendülete ad a terme]‚8nek, lp^cfové^7! a Gero elytárs álk«! ©mift.« t rejtett) .tartó ékok felszínre hoz««- és ezzel győzelmesen fogjuk befejezni a hároméves tervet és megvetek az alapját az új ötéves tervnek. . Fogadjuk, hogy a jövőben is a Magyar Dolgozók Pártja , a Szakszervezek Országos Tanácsa vezetésével vállalunk minden kötelezettéget, felelősséget nehézséget, mely előbbre viszi egész, dolgozó népünket a szocializmus építésének útján! Éljen « P«ak*tervezetek Országos Tanácsa! Éljen Apró An*al eMars» Éljen a Magyar D© gozók Párja és a magyar nép nagy vezére: Rákosi e’vtárs! HARCI FEGYVEREK Irta: Bruckner József Határozati javaslat A vegyipari dolgozók üdvözlik az új kollektív szerződést