Vegyipari Dolgozó, 1951 (47-48. évfolyam, 1-14. szám)
1951-01-06 / 1. szám
VILÁGPROLETÁRJAI EGYESÜLETEK!47. ÉVFOLYAM 25. SZÁM A jól felbontott terv biztosítja a tervünk maradéktalan végrehajtását MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER 1951 JANUÁR 5 Stervfelbontás az alapja a munkaverseny mozgalomnak Az elmúlt öt esztendő alatt iparunk soha nem látott méretű fejlődésen ment keresztül. Ennek a fejlődésnek zökkenőmentességét biztosította a tervgazdálkodásunk. A műszaki irányítás, az országos tervek nélkül teljesen lehetetlen lett volna. Pártunk iránymutatása alapján az ipari kormányzat kötelezővé tette üzemeinkben a tervek egyénekre, munkapadokig való felbontását. Mi tette ezt szükségessé? Mindenekelőtt az a felismerés, hogy az ötéves terv sikeres végrehajtása attól is függ, tisztán látja-e minden egyes dolgozó, hogyan függ össze saját egyéni munkája az egész terv megvalósításával, hogyan járul hozzá naprólnapra a maga munkájának végzésével az egész terv végrehajtásához. A tervfelbontás nyomán a »nagy« terv hatalmas számai kézzelfoghatóvá válnak a munkások számára, a munkás valóban magáévá teszi a tervet, fokozott erővel küzd annak megvalósításáért. A terv felbontását megkövetelte a rohamosan fejlődő egyéni versenymozgalmunk továbbfejlesztése is. A szocialista munkaversenyek kiszélesítésének egyik legfontosabb feltétele, hogy minden egyes dolgozó pontosan ismerje a verseny feladatait, és hogy saját maga is, a dolgozóik nyilvánossága is, minden percben ellenőrizni tudja, hogyan áll vállalt feladataival, hogyan teljesíti a maga »kis« résztervét. Nálunk, az üzemben a verseny nyilvánossága hangszórón és versenytáblán keresztül van biztosítva. Hangos Híradón közölni szoktuk a kimagasló eredményeket és a termelésben élenjáró dolgozóknak ezúton küldjük üdvözletünket. Ugyancsak a Hangos Híradón keresztül közöljük az üzemrészek közötti verseny állását, az elért eredményeket, valamint a helyezéseket. Az üzemrészek közötti versenyben első helyre került üzemrésznek ünnepélyes keretek között átadjuk az e célból rendszeresített vándorzászlót. Ezenkívül minden üzemrészben van egy versenytábla, ezeken a táblákon nyilvántartjuk a következő pontok szerint a verseny állását: rr~i az üzemrész legjobb száz *zalékát, valamint a legalacsonyabb százalékát elért dolgozók névsora. r~i A munkamódszer átadók és I * I átvevők névsora az üzemrészek közötti, valamint (Chinoin—Richter) párosverseny állása. Anyagtakarékosság terén legjobb eredményeket elért dolgozók névsora. Ezzel az egyes műhelyek, üzemrészek és az egész üzemvezetés részére is tiszta áttekintést biztosítunk. Mert az ilyenmódon való nyilvántartás állandóan érzékelteti, megmutatja, hol van lemaradás, hol kell segíteni és így szüntelenül a hibák kijavítására serkent. De ezen túmenőleg a tervfelbontás elősegíti az egyes műhelyek jobb megszervezését, megmutatja a szűk keresztmetszeteket, megmutatja: egyes munkákra nem állítottak-e be több, vagy kevesebb munkaerőt a szükségesnél. A tervfelbontás tehát rendkívül fontos célokat szolgál. Különösképpen most, amikor ötéves tervünk rí második tervevét indítjuk be, s amidőn a nemzetközi helyzet egyre élesebbé válik, az ellenség mind dühödtebben támad — ha azonban az előttünk álló feladatainkat jól és pontosan végrehajtjuk, ezzel ökölcsapást mérünk az ellenség szekértolóira , és így ügyünk győzedelmeskedni fog. Az üzemek dolgozói látják tervgazdálkodásunk és tervfelbontásunk döntő jelentőségét s így hatalmas lelkesedéssel láttak hozzá a második tervév első napjaiban a nagy tervünk megvalósításához, amelynek eredményeképpen számos egyéni vállalással helyeselik Pártunk politikáját. Bizonyítja ezt a Chemia IV- ben dolgozó Farkas Gyula sztahanovista példája is, aki vállotta, hogy január havi tervét, három nappal a kitűzött határidő előtt teljesíti, valamint az Injekció üzem dolgozóinak ellenterve, amely szerint vállalták a Pártkongresszus tiszteletére, hogy február havi tervüket a kitűzött határidő előtt két nappal teljesítik. Ha azonban az egyéni vállalások nem a részletterv teljesítésével kapcsolódnak össze — legyenek bármilyen jó és öntudatból fakadók — nem szolgálják kellőképpen nagy igaz ügyünket. Mert a dolgozók saját tervükkel való versenyzésének alapja: a tervfelbontás. Ezért most legdöntőbb feladatunk: a legsürgősebben, maradéktalanul felbontani a terveket üzemrészekig, valamint munkapadokig még azokban az üzemrészekben is, amelyekben ezideig ez a probléma megoldhatatlan volt. A tervfelbontásunk csak akkor vezethet sikerre, eredményre, ha nem egyszerű technikai, adminisztratív kérdésnek tekintjük, hanem politikailag rendkívül fontos harci feladatnak, tervünk végrehajtása egyik fegyverének. Ennek érdekében a felvilágosító, nevelő munkánkat ki kell terjesztenünk a műszaki értelmiségekre, művezetőkre, műhelyfőnökökre, valamint a dolgozók széles rétegeire egyaránt. Mert a jó politikai munka az alapja a tervfelbontásnak, és ebben a munkában szigorúan érvényesíteni kell az egyéni felelősség elvét, pontosan. meg kell állapítani, névszerit, hogy kinek a munkaköréhez tartozik az egész üzemben, egyes műhelyekben, csoportokban az illetékes tervfelbontás kérdése. Kétségtelen, hogy a tervfelbontás műszaki megoldásánál számolnunk kell a nehézségekkel. Ezeknek a nehézségeknek leküzdésében ránk, műszakiakra nagy feladatok várnak, hogy ezeket a feladatokat helyesen és jól meg tudjuk oldani, ha tanulmányozzuk a Szovjetunió műszaki irodalmait, tanulmányoznunk kell a Szovjetunió tervgazdálkodásának gazdag tapasztalatait. Dr. Sz. I. Richter-gyár Harc az országos kultúrverseny győzelméért Dolgozó népünk a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével élni tudott a Szovjetuniótól kapott szabadság lehetőségeivel és ezt nemcsak a szocialista építés gazdasági és politikai frontján, hanem a kultúra terén is kihasználta. Egyre nő üzemi kultúrotthonaiok száma, mind több és több lesz az üzemi könyvtárakban a szocialista irodalom, több a könyvolvasók, a máz látogatóik száma, és ma már több ezer dolgozó vesz részt politikai, természettudományos és ismeretterjesztő előadásainkon. Nagy fejlődésnek indult a dolgozók művészeti tevékenysége. A vegyipari dolgozók 10 százaéka ma már aktívan veszi ki részét a küönböző kulturális megmozdulásokból és segíti elő a munkában, harcban edzett, a tudományokat ismerő szocialista embertípus kifejlődését. A nemrég lezajlott tanácsválasztásokkal kapcsolatos választási kampányban kultúrcsoportjainnk megszerették a szórakoztatva nevelő rigmusokat, rövid jeleneteket és ők maguk, funkcionáriusaink, a dolgozók megértették, hogy a kulturális nevelő munkával az általános és mindennapi harci feladatokat kell megoldani, helyi problémákra kel válaszokat adni, a dolgozók öntudatát kell emelni. Csoportjaink további fejlődése megköveteli, hogy a kultúrfront eddiginél fokozottabb harcot indítsunk és emeljük a csoportok politikai színvonalát és művészi képességeit. Segíteni kell tapasztalatcseréjüket. Ez az egyik legfontosabb célja annak, hogy az Országos Népművelési Bizottság országos kultúrversenyt hirdetett. A kultúrverseny eddigi munkánk eredményeinek hatalmas felvonulása lesz és a dolgozók széles tömegei előtt mutatjuk be, hogyan szolgláják kultúrásainak a szocialista népművelés ügyét, hogyan nevelik tervszerűen ,elsősorban saját munkaterületükön dolgozó társaikat. Üzemi művészeti csoportjaink részére a versenyfebruár 1-én indul, három művészi ágban. (Színjátszás, énekkar, tánc.) A verseny, szervezése a szakszervezeti szervek, üzemi bizottságok, műhelybizottságok, kultúrbizottságok, bizalmiak feladata. A versenyhez való csatlakozásukat a vegyipari üzemek művészeti csoportjai január 154g teszik meg- A csatlakozásokat az üzemekben kultúraktívaértekezleten, tárgyalják meg, beszéljék meg problémájukat a Pártkongresszusra való készülődés szempontjából, ismertessék és tárgyalják meg a Politikai Bizottság agitációs munkáról szóló határozatát, és a SZOT Elnökségének a kulurát e-nevelő munkáról hozott határozatát, mert csak ezek szellemében váhtanak maguk is a kulturális nevelőmtnka agitátoraivá. Az üzemi kultúrcsoportok az üzent, vagy műhely nevét viselve, mint az üzem egységes csoportjai vesznek részt a versenyben. A csoportok benevezhetnek különküön is, mert az egyes művészeti ágak külön lesznek elbírálva. Műhelyk a Hűre söpörtök csak abban az esetben indulhatnak a versenyben, ha az üzem központi csoportjai már megtették benevezésüket, ezzel biztosítják, hogy a jó énekkarokat, színjátszó- és táncsoportokat nem forgácsolják szét. A verseny két részből áll: az egyik a bemutató-verseny, a másik a verseny teljesítményrésze. Bemutató előadások lesznek február hó folyamán, a Pártkongres- szus előkészítése jegyében. Húsvétikor, április 15—22-én és Pünkösdikor tartjuk meg a körzeti, kerületi, illetve budapesti és megyei bemutatóikat. Itt kieséses verseny lesz és az egyes bemutatókra csak a legjobban szereplő csoportok juthatnak tovább. Június 2-án Budapesten, Miskolcon, Pécsett, Szegedien és Debrecenben, Országos Fesztivállal zárul a bemutatóverseny. A verseny, teljesítményrésze február 1-től május 15-ig tart A teljes antimérlyverseny nyolc kötelező pontja felöleli magába a szépirodalmi és kultúrpolitikai cikkek megvitatását, rendszeres próbalehetőségek biztosítását, a tömegdal és társastánc tanítást, az ünnepi műsorok megtartását. A teljesítményverseny elbírálásához a csoportok munkanaplót vezetnek, amelybe rendszeresen beírják a verseny ideje alatt elvégzett munkát, és azt az vb-vel láttamoztatják. A bemutató-verseny elbírálásánál figyelembe vesszük a teljesítményben végzett munkát is. Ezzel biztosítjuk, hogy a művészeti csoportok versenye nem szorítja háttérbe a kultúrmuraka többi területét. Ellenkezőleg, a csoportok politikai és művészeti színvonalát emelve az üzem egész kultúralét ében fejlődésnek kell bekövetkezni, úgy a könyvtár vonalán, mint a tömegeladások látogatottságánál. Az tehát, hogy csak művészeti csoportok részére indítunk versenyt, nem jelenti, hogy az olvasómozgalom, a szakmai képzés, a Technikai Körök munkája, a tömegoktató előadások izént jelentenek számunkra továbbra ss igen nagy feladatot. A versenyben kitűnt csoportokat és azok vezetőit az Országos Népművelési Bizottság és a SZOT Elnöksége megjutalmazza. Az országos kultúrversenyben — hasonlóan a váasztási kampány alatt végzett kultúrmunkához — aktivizáljuk minél nagyobb számban a pártonkívüli dolgozókat a kultúrcsoportokba, mert a kultúrmunka ma a kommunisták és a pártonkívüliek közötti szövetség elmélyítésének igen fontos területe. A kultúrverseny erőpróbája lesz az üzemi bizottságoknak és a bizalmiaknak, mert megmutatja, hogyan hajtják végre Pártunk Politikai Bizottságának, valamint a SZOT Elnökségének határozatát a kulturális nevelőmunkában B. T. Vegyipari üzemek csatlakozása az országos kultúrversenyhez A Népművelési Bizottság által meghirdetett országos kultúrversenyre megtörténtek az első nevezések a vegyipari üzemekben is. A Csepeli Papírgyár kultúraktívái ezt írják: »Örömmel üdvözöljük a Népművelési Bizottság országos kultúrversenyre való felhívását és bejelentjük a versenyben való részvételünket. Kultúraktíva értekezleten megtárgyaltuk a felhívást és két népi tánccsoportunk, két színjátszócsoportunk, egy férfi énekkarunk s egy női énekkarunk jelentette be csatlakozását. Célunk, kultúrmunkánk további erősítése, a békeharc, a szocialista építés fokozása a kultúrmunkán keresztül.« Az aktívaértekezleten a Csepeli Papírgyár kultúrbizottsága az összes vegyipari üzemek kultúrbizottságát versenyre hívta ki. A versenykihívás a következő pontokat tartalmazza: »A Csepeli Papírgyár kultúrbizottsága vállalja a színjátszócsoport létszámának 20 százalékkal, a tánccsoport létszámának 10 százalékkal és az énekkar létszámának 5 százalékkal való emelését. A könyvtár rendszeres olvasóinak számát 10 százalékkal emeljük. A termelésben kitűnt legjobb dolgozóinkat kultúrcsoportjaink népszerűsítik. Rendszeressé tesszük a kultúraktíváink nevelését, gondoskodunk arról, hogy a csoportok minden egyes tagja részt vegyen a politikai oktatásban.« A versenykihíváshoz csatlakozott a Budapesti Kénsavgyár kultúrbizottsága, Rákoskeresztúri Vegyiművek kultúrbizottsága és több más vegyipari üzem is. Elhatározták, hogy az üzemi kultúrbizottságok közötti verseny szempontjaira, feltételeinek kidolgozására bizottságok létesülnek.