Vegyipari Dolgozó, 1959 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 1959. JANUÁR HÓ ÁRA: 30 FILLÉR III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM. A VEGYIPAR 1959. ÉVI FELADATAI írta: CZOTTNER SÁNDOR nehézipari miniszter A vegyipar világszerte rohamos tempóban fejlődik. A szocialista tábor országaiban a vegyipar termelése az elkövetkező hét évben 3—4-szeresre, ezen belül pedig a műanyagok, műszálak termelése 6—10-szeresére nő. A magyar vegyipar fejlődése az előbb említett fejlődési ütemhez igazodik. A jelenleg jóváhagyott 1959. évi beruházási terv 891,6 millió forint beruházási keretet biztosít, ami több mint 136 millió forinttal magasabb, mint a hároméves terv 1959. évi eredeti előirányzata volt. Ehhez a beruházási kerethez még további 45 millió forintot kaptunk lakásépítkezésekre. Az 1959. évi beruházásokkal a következő fontosabb feladatokat kívánjuk megvalósítani: A színesfémipar területén a székesfehérvári présmű beruházásának folytatásával a hazai tömbalumínium teljes mennyiségét 1960 után itthon dolgozzunk fel félgyártmánynyá. Megkezdjük a Tatabányai Alumíniumkohó III. csarnokának bővítését és rekonstrukcióját. Bővítjük a kőbányai fóliaüzemet, hogy az élelmiszer- és könnyűipar fólia-csomagolóigényét teljes mértékben ki tudjuk elégíteni. A kőolajfeldolgozóipar területén megkezdjük 1959. évben az 1 millió tonna kapacitású atmoszferikus desztillációs torony építését, amelynek üzembehelyezése 1960 végén várható. Ugyancsak többlettermelést jelent a krakküzem megépítése, melynek beruházásai 1959-ben erős ütemben folytatódnak. A vegyipar területén a műtrágyagyártás fejlesztése érdekében megkezdjük a Tiszamenti Vegyiművek szuperfoszfát-üzemének építését, a Borsodi Vegyi Kombinát 100 százalékos bővítését, illetve folytatjuk a Budapesti Kénsavgyár és a Péti Nitrogénművek rekonstrukcióját, valamint szovjet hitel segítségével a Tiszavidéki Vegyi Kombinát beruházását. A műtrágya-programhoz kapcsolódóan tovább folyik a kénsavgyárak intenzifikálása is. A hazai lakkfesték-igények kielégítésére a Tiszavidéki Vegyi Kombinátnál megépítjük az új műgyanta-alapúlakkgyárat. Ez a gyár már a hároméves terv végén termelni fog és a hazai igényeket csaknem teljes egészében kielégíti. A Hungária Vegyiműveknél megkezdjük egy 6000 tonnás PVC és 10 000 tonnás marónátronüzem beruházását, amely 1961—62-ben fejeződik be. A Magyar Viscosagyárnál a következő évben kezdjük meg a celluránüzem bővítését, amellyel biztosítható lesz a háztartási és ipari csomagolóanyag-ellátás. Az Egyesült Vegyiműveknél elsősorban a szintetikus mosószerek fejlesztését kívánjuk megoldani. A gyógyszeripar területén 1959. évben tovább folytatódik a három nagy gyógyszergyár rekonstrukciója. A gumiipar területén ugyancsak a rekonstrukciók folytatódnak. Jelentős összegeket irányoz elő a terv lakásépítésre is. Az ipari beruházási keretből mintegy 17 millió forint értékben 1959 ben 170 lakás építését fejezzük be és adjuk át a dolgozóknak. Ugyancsak ebben az évben 174 lakás építését kezdjük meg, amelyek 1959 után kerülnek befejezésre. Ezenkívül a központi lakásépítési keretből mintegy 45 millió forint értékben Tiszapalkonyán 126, Kazincbarcikán pedig 168 lakás építését fejezzük be. Munkavédelmi beruházásokra az 1958. évi 10,2 millió forinttal szemben 1959 ben 14,4 millió forintot fordítunk, vagyis több mint 40 százalékkal emeljük a munkavédelmi beruházások összegét. Erre a későbbiekben még visszatérek. 1959. évben a vegyipar olyan, anyagokat is állít elő, amelyeket eddig nem termelt, így 300 tonna kaprolaktám gyártására kerül sor, amely a perionrosz és egyéb műanyag használati cikkek alapanyaga. A terv 300 tonna poliamid műszál (perionrost) gyártását is előirányozza. Megindul továbbá a PVC-üzem termelése is, amely 150 tonna PVC-port állít elő. Nagymértékben emelkedik a fzálsavasanhidrid termelése. A legnagyobb fokú termelésnövekedés a gyógyszeriparágban van, az 1958. évi várható termeléshez viszonyítva 13 százalék. A gyógyszeripar termékei közül kiemelkedő fejlődést mutat a B,a vitamin és az oxitetraciklin termelése. A festék, és gumiipar területén a termelés lassúbb ütemben emelkedik. A vegyipar nagyvolumenű export-szállítást bonyolít le. Az 1959. évi terv 1,3 milliárd forintot irányoz elő exportra, amely megfelel az ez évi kiszállítás szintjének. Változás van azonban az export összetételében. Az 1958. évi exportkiszállításokkal szemben a műtrágya-termelés teljes mértékben hazai felhasználásra kerül, csökken a timföld export, a belső feldolgozás miatt alacsonyabb lesz az alumíniumtömb kiszállítása. Az így kieső exporttételeket főleg gyógyszer- és ásványolaj termékekkel pótoljuk. Az ipari és építőipari munkások együttesen számított átlagbére az 1958. évi várható 17 556 forintról 18 260 forintra emelkedik. Az ipari munkások (építőipari munkások nélkül) átlagórabérét a vegyipari ágazatban 7,39 forintban hagyták jóvá, az ez évre engedélyezett 7,25 forinttal szemben. Az 1959. évi terv tehát megfelelő ütemű átlagbér-növekedést irányoz elő a vegyiparban dolgozó munkások számára. Az 1958. évben szerzett tapasztalatok alapján a minisztérium a vállalatok bérszínvonalát egész évre állapítja meg. A jóváhagyott átlagbérszínvonal megtartásának biztosítására előírjuk, hogy az éves bérszínvonaltól 0,5 százaléknál nagyobb lemaradás nem engedhető meg. Ezzel azt is biztosítani kívánjuk, hogy az átlagbér megtakarítást a vállalatok létszámfelvételre ne használják fel. Az átlagbér-emeléseket elsősorban a különböző kombinált teljesítmény-bérrendszerek kiszélesítésére, másodsorban az indokolt alapbéremelésre kell felhasználni. A munkásokról való fokozottabb gondoskodás jegyében többek között a Hungária Vegyiműveknél 1 millió forintos költséggel új öltöző-fürdőt építünk, a Kőbányai Gyógyszerárugyárban 200 000 forint ráfordítással a központi öltöző és fürdő jelentős bővítését végezzük el. Az Egyesült Vegyiműveknél 500 000 forintos beruházással új, korszerű épületbe helyezzük — a techno,lógia maximális biztonságával — a bromethylgyártást és megoldjuk a sósavgázok elnyeletését. A Budapesti Kénsavgyár Országbíró úti telepén — a ciánmérgezés-veszély megszüntetésére — szellőzőberendezést szerelünk fel. A Tiszamenti Vegyiműveknél 3 millió forintot fordítunk új munkásszállás és üzemi konyha építésére, valamint központi fürdő és öltöző létesítésére. Az Ipari Robbanó- ■ anyaggyárban új öltöző, és fürdőhelyiséget létesítünk. A Festékipari- és Vegyészeti Gyárban a vízhiány megszüntetésére 250 000 forintos beruházással hidrofor-berendezést építünk. A Műszéntermelő Vállalatnál korszerűsítjük az aktívszén-üzem szellőzőrendszerét és több mint félmilliót fordítunk az új öltöző és fürdő építésére. A Hungária Műanyag- és Gumigyárban 1 millió forint ráfordítással korszerű étkezdét és konyhát építünk. A felsoroltakon kívül az áramütés-védelem fejlesztése érdekében összes vállalatainkat felszereljük elektro-szimulátor készülékkel és kötelezzük az üzemeket az érintésvédelmi, földelés-ellenállás mérések lefolytatására. A nehéz fizikai munka megkönnyítése érdekében Hidasiféle rakodók, szállítószalagok, elektromos targoncák beszerzéséről gondoskodunk. Kiterjesztjük a munkaidő csökkentését. Tetteink szerint 1959. év végéig a vegyiparban mintegy 5000 munkás fog 42, 40, illetve 36 órás munkahétben dolgozni. Az 1938. évi várható 90,9 százalékos önköltségi összráfordítással szemben az 1959. évi terv 90,6 százalékos költségszintet ír elő. A 0,3 százalékos önköltségcsökkentés nem lebecsülendő feladat, ha figyelembe vesszük, hogy egyes iparágiakban a termelést igényhiány miatt nem tudjuk növelni és egy sor új gyártmány még magas induló önköltséggel szerepel terveinkben. Az elmondottak jellemzik 1959. évi feladatainkat. A számok szerények, de gyorsabb fejlesztést irányoznak elő, mint az eredeti hároméves terv. Ezeknek a terveknek a megvalósításához kérem a szervezett munkások és min- s den vegyipari dolgozó segít-ségét. Országos SZB elnöki értekezlet A Szakszervezeti Bizottságok elnökei a Központi Vezetőség decemberi ülésének határozata alapján megtárgyalták az 1959. évi főbb szakszervezeti feladatokat. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége eredményekben gazdag, boldog új évet és jó egészséget kíván lapunk minden olvasójának Nyugdíjasaink karácsonya Szakszervezetünk Elnöksége karácsonykor száz, idős vegyipari nyugdíjast látott vendégül Szakszervezetünk Székházában. A nyugdíjasok igen jól érezték magukat az ünnepségen, elmondották, hogy csak a szocialista társadalomban lehetséges ilyen megható gondoskodás a munkából kiöregedett nyugdíjasok irányában. A bensőséges ünnepségen a megjelent nyugdíjasok ajándékcsomagokat kaptak. A szakszervezet megvédi az újítókat A szocialista termelés egyik legnagyobb lendítője az újító mozgalom. Kormányunk az újítókat a legnagyobb megbecsülésben részesíti és közülük már eddig is jó párat kormánykitüntetésben részesített. A megbecsülést hangsúlyozta ki az 1938. december 6-án és 7-én megtartott II. országos újítási tanácskozás is. Sajnos, nem minden üzem vezetői értik ezt meg, pedig ma már minden dolgozó előtt világos, hogy életszínvonalunk emelése csak az olcsóbb termelésen keresztül biztosítható. A FESTÉKIPARI ÉS VEGYÉSZETI VÁLLALATNÁL Vass József főkönyvelő úgy látszik más véleményen lehetett, mert két dolgozójuk újítási díjának kifizetését hosszú hónapokig meggátolta. Ugyanis Chinozai Mária többszörösen kitüntetett újító és Hajnal Jánosné többszörös újító 1958 nyarán beadtak két újítást, az egyik új csomagoló dobokra, a másik olcsóbb bőrragasztó receptekre vonatkozott. Vass József főkönyvelő először — annak dacára, hogy Garai főmérnök elvtárs és Horváth igazgató elvtársnő az újítást elismerte — magában az újításban kételkedett és azért nem fizetett. Miután az ügy felkerült a minisztériumhoz és ott is elismerték az újítást, Vass József most a kalkulációval nem értett egyet, azért nem fizetett. Rosszindulatát nem is titkolta, mert nyiltan hangoztatta, találni fog mindig okot arra, hogy ne fizesse ki az újítási díjat. Végül is az újítók szakszervezetünkhöz fordultak segítségért és erélyes fellépésünkre, december végén kifizették a jogosan járó újítási díjat. Vass József mindezt a huzavonát azzal magyarázta, hogy a népgazdaság érdekét tartotta szem előtt. Helyes és mindig figyelembe veendő szempont, amire hivatkozik a főkönyvelő, de ezzel takarózni jelen esetben nem lehet, márcsak azért sem, mert Vass József saját bevallása szerint is az újítási rendeletet csak a nyár folyamán tanulmányozta át részletesen. Jogosan tesszük fel a kérdést: addig nem nézte a népgazdaság érdekét? Befejezésül ismételten szeretném kihangsúlyozni, az újítási mozgalom fontosságát a szocialista termelésben. Szakszervezetünk a jövőben is azon lesz, hogy egyes személyek rosszindulatú és bürokratikus intézkedései ne vegyék el a dolgozók kedvét az újításoktól. Pozsonyi Árpád Mire költöttük a szervezett dolgozók pénzét 1958-ban? Nálunk a Péti Nitrogénműveknél a szakszervezeti bizottságnak az a célkitűzése, hogy a dolgozók által befizetett szakszervezeti tagsági díjakból egyre többet közvetlenül a szervezett dolgozók kapjanak vissza. Úgy érezzük, ezt a célkitűzésünket az elmúlt évben többékevésbé sikeresen megvalósítottuk, mivel a szakszervezeti bizottság rendelkezésére álló összegnek több mint 80 százalékát különböző területeken a dolgozók kapták meg. Megvizsgálva 1958-as pénzgazdálkodásunkat, azt látjuk, hogy az év folyamán 63 600.— Ft. bevételt terveztünk. Ezt el is értük, sőt túl is teljesítettük. A túlteljesítés okát abban látjuk, hogy nálunk a szervezett dolgozók döntő többsége a fizetése után megállapított tagsági díjat rendszeresen befizeti, másrészt a szervezetlen dolgozók is ma már egyre inkább közelednek a szakszervezet felé és egymás után a szakszervezet tagjai sorába lépnek. Elsősorban azért, mert aszakszervezeti bizottság tagjai jól dolgoznak, elintézik a hozzáfordult dolgozók problémáit, s ezen túlmenően a dolgozók nap, mint nap érzik a különböző intézkedéseknél azt, hogy a szakszervezeti bizottság velük van, védi őket, kiáll érdekeikért. A rendszeres tagdíjfizetés másik oka az, hogy a dolgozók tudják, hogy az általuk befizetett tagsági díjak nagy részét a dolgozók szociális, kulturális felemelkedésére fordítja a szakszervezeti bizottság. Ennek bizonyítására álljanak itt 1958. évi főbb kiadásaink. Segélyekre kifizettünk 10 870.— Ft. Sportkör támogatása 12 400.— Ft. Ifjúsági munka céljaira 6000.— Ft. Kultúrkör részére juttatás 5000.— Ft. Fenyőfa-ünnepély, gyermeknap 3770.— Ft. Jutalomüdültetés 2200.— Ft. Újságok, folyóiratok, operabérletek 2420.— Ft. Aktívák jutalmazására 3450.— Ft. Tóépítéssel kapcsolatos kiadások 2110.— Ft. A tagság pénzével való jó gazdálkodást mutatja, hogy 1938. év végén 17 325 Ft. állt még az SZB. rendelkezésére. A szakszervezet ezt az összeget a nők második műszakjának megkönnyítésére kívánja fordítani, ugyanis azt tervezzük, hogy ezért a pénzért mosógépet, centrifugát, parkettkefélőgépet, porszívót vásárolunk, s ezeket minimális térítésért adjuk majd kölcsön a szakszervezeti tagoknak. Úgy gondoljuk, jó úton haladunk s munkánkat ez évben is a dolgozók egyetértésével, helyeslésével kívánjuk végezni. Bőgős György, a Péti Nitrogénművek Számvizsgáló Bizottságának elnöke.