Vegyipari Dolgozó, 1960 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám
IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. tmnmHnnnHARA: 30 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA* 1960. JANUÁR HÓ A vegyipar 1960. évi fő feladatai írta: SZEKÉR GYULA miniszterhelyettes Ma már mindenki előtt világos, hogy fejlett vegyipar nélkül nem valósítható meg az általános iparfejlesztés, nem beszélhetünk kulturált mezőgazdaságról, a közszükségleti cikkek választékának növeléséről. Ezt tükrözi a Szovjetunió hétéves terve, ez tapasztalható a kapitalista országok statisztikai adataiból is. Ennek megfelelően pártunk és kormányzatunk is nagy súlyt fektet a vegyipar fejlesztésére. A második ötéves tervünk döntő láncszeme korszerű vegyipar megteremtése. Az 1960. évnek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy egyrészt a hároméves terv befejezésének időszaka, másrészt pedig a második ötéves terv sikeres beindításának előkészítője. Az 1960. évi népgazdasági terv mindezek figyelembe vételével jelentős beruházási keretet irányoz elő vegyiparunk fejlesztésére. A vegyipari ágazat összesen 2,3 milliárd forint beruházási öszszege 28%-kal magasabb az 1959. évre biztosított keretnél. Ezen belül is a szűkebb értelemben vett vegyipari iparágak fejlesztésére mintegy 60%-kal magasabb beruházás jut, mint az előző évben. A fejlesztési célkitűzések közül elsősorban a műtrágyagyártás problémáját kell kiemelnünk. Mind a nitrogén-, mind a foszforműtrágya-termelés vonalán már 1959. évben döntő fordulat volt. Termelésbe lépett vegyiparunk egyik legnagyobb alkotása, a Borsodi Vegyikombinát. Ez évben tovább folytatjuk a nitrogéngyártó kapacitás bővítését, ami 1960-ban már 15 000 tonna többlet nitrogénműtrágyát jelent. Emellett jó ütemben folytatódik a Tiszavidéki Vegyikombinát beruházása is. A szuperfoszfát-termelés fokozása érdekében már 1959. évben megkezdtük a Tiszamenti Vegyiműveknél a 200 000 t/év kapacitású új szuperfoszfát-üzem létesítését. 1960. évben a beruházás folytatására mintegy 77 millió forintot fordítunk. A műtrágyagyártó kapacitásunk nagyfokú bővítése az ötéves terv során nagymértékben hozzájárul az ország gabonaproblémájának megoldásához, nagy segítséget nyújt a szocialista mezőgazdaság megvalósításához és megerősítéséhez. Sok problémát old meg az a körülmény, hogy Tiszapalkonyán elkészül Közép-Európa egyik legmodernebb szintetikus alapú lakkfestékgyára, amely majdnem teljes egészében fedezi korszerű lakkfestékekben a belföldi szükségletet és az import nagy részét feleslegessé teszi. Jelentős lépést tettünk az elmúlt évben a műszálipar vonalán. A Magyar Viscosagyárban mintegy 40 millió forintos beruházással megvalósult az első magyar szintetikus műszálgyár (danylon-üzem). A következő években szakaszosan mintegy hétszeresére kívánjuk az üzem kapacitását bővíteni. Nagy szellemi tőkét képviselő gyógyszeriparunk technikai elmaradottságának felszámolását szolgálták az eddigi rekonstrukciók. 1960. év során a rekonstrukciókat tovább folytatjuk. A beruházási eredmények kihatásaként már ez évben egy 14 t/év kapacitású papaverinüzem, valamint egy második korszerű B—12 vitamin-üzem, továbbá 25 t/év kapacitású klorocid-üzem kezdi meg termelését. A gyógyszeripar fejlesztése a belföldi szükségletek jobb kielégítése mellett jelentős export-tényező is. A gumiipar vonalán szintén a rekonstrukciók folytatása szerepel beruházási programunkban. A műanyagfeldolgozási kapacitás korszerűsítését, illetve bővítését biztosítják a Hungária Műanyagos Gumigyárnál beállításra kerülő PVC- és polietilénfeldolgozó gépek. A mezőgazdaság fejlesztése, a dieselesítési program szükségessé teszi a kőolaj feldolgozóipar kapacitásának további bővítését. Ennek érdekében befejeződik a Szovjetunió által szállított termikus krakküzem létesítése, amely 1961- ben kezdi meg üzemszerű termelését. Folytatjuk a szőnyi 1 millió tonnás atmoszferikus desztilláció, az almásfüzitői 50 000 t/év kapacitású furfurolos kenőolajfinomítóüzem beruházásait, amelyek az ötéves terv első éveiben kezdenek termelni. Tovább folytatjuk 1960. évben a Székesfehérvári Könynyűfémmű présművének beruházását, amelynek összes fontosabb gépi berendezéseit a Szovjetunió szállítja. A beruházás 1961-ben fejeződik be és ennek eredményeként a tömbaluminium jelentős részét tudjuk itthon feldolgozni. Az ipari beruházások mellett munkavédelmi célokra mintegy 17 millió forintot irányoz elő a terv. Jelentős összeggel szerepelnek a szociális és egészségvédelmi beruházások is a programban. Ezek közül a legjelentősebbeket kiemelve megemlíthetjük a Chinoin központi öltözőjét, amelyre 4 millió forintot irányzunk elő, ugyanennél a vállalatnál óvodára 1,6 milliót fordítunk. Az Egyesült Gyógyszergyárnál 320 fős fekete-fehér öltöző létesül, 2,1 milliót fordítunk munkavédelmi (elszívó- és szellőzőberendezések) célokra. A Magyar Viscosagyárnál 1,5 millió forint értékben új étkezdét építünk, amely egyben kulturális célokat is szolgál. (Mozit létesítenek.) A Tiszamenti Vegyiműveknél öltöző, fürdő, üzemorvosi rendelő, konyha és munkásszálló létesül, mintegy 2,6 millió forint ráfordítással. A fenti összegen kívül életvédelmi és üzembiztonsági okokból a Pécsi Kokszműveknél a P—28-as kemencecsoportot P—7-es kamrákra cseréljük ki. Erre a célra 1960-ban 20,7 millió forintot ruházunk be. Az 1960. évi tervben lakásépítésekre is jelentős összeget fordítunk. Központi keretből 238 lakást fejezünk be Kazincbarcikán és Tiszapalkonyán. Ipari keretből pedig a vállalatok dolgozói számára mintegy 100 készenléti lakás épül. A beruházások eredményei természetesen a következő évek során éreztetik hatásukat a termelés vonalán. Egy részük azonban már kihatással van az 1960. évi termelési volumenre is. Az 1960. évi ágazati terv 7,1%-os termelési volumenemelkedést ír elő az előző év várható termelési értékéhez viszonyítva. Ezen belül is nagyobb arányú termelésnövekedés lesz a gyógyszeriparban (14,8%), a gumiiparban (12%), a festékiparban (12,3 százalék). A legfontosabb termékek közül az előző év várható eredményéhez viszonyítva a nitrogénműtrágya-termelés 9,9%-kal, a foszforműtrágyagyártás 15,6%-kal, a B—12 vitamin-termelés több mint 60%-kal növekszik. A vegyipar exportfeladata szintén jelentős mértékben, mintegy 12,5%-kal lesz magasabb az előző év várható kiszállításánál. A termelési érték növelése mellett nagy súlyt kell helyezni 1960. évben is a termelékenység fokozására. A rövidített munkaidő kiszélesítése némileg csökkenti az egy főre jutó termelés növekedésének ütemét ,de még így is 3,9%-kal magasabb egy főre eső termelést kell elérni az előző évhez viszonyítva. Az 1960. évi terv lehetővé teszi a munkások átlagórabérének további növelését. Az 1959. évi átlaghoz viszonyítva 2,4 százalékkal emelkedik a vegyipari munkások át-, sagórabére. Ezen belül a növekedés iparáganként eltérő. Legnagyobb mértékű a nehézvegyipari üzemeknél — a műtrágya-, kénsavgyártás stb. —, egyrészt bérpolitikai okokból, másrészt a nehezebb munkakörülmények miatt. Itt átlagosan 4%-os növekedés lesz. Ehhez hasonló mértékű növekedést irányzunk elő a festékiparban is, mivel itt is egészségre ártalmas munkakörülmények is vannak és ezen a területen az átlagtól az előző években lemaradás volt. Az átlagbérek elérése természetesen csak abban az esetben valósul meg, ha a termelékenység a kívánt mértékben növekszik. Ezért a prémiumfeladatokat elsősorban a termelékenység növelésére, az önköltség további csökkentésére, valamint a műszaki fejlesztési feladatok megoldására kell kitűzni. Nagy feladat hárul a vállalati vezetőkre a csökkentett munkaidő további kiterjesztésével kapcsolatban. Egyre kisebb ugyanis a lehetőség arra, hogy a termelésnövekedést csak létszámnöveléssel oldják meg. Szükséges tehát olyan intézkedések kidolgozása, melyek a munkaidő jobb kihasználását, a munka termelékenységének fokozását szolgálják. Az alkalmazotti létszám vonalán a terv csak jelentéktelen mértékű növelést engedélyez. Éppen ezért minden vállalatnak arra kell törekednie, hogy képzettebb munkaerők beállításával oldja meg feladatait. Az 1959-ben elévi jelentős önköltségcsökkentés alapján nehéz, de reális feladatot ír elő a terv a vegyipar számára, amikor az előző év tényszámához viszonyítva 2%-os költségszint-csökkentést kell megvalósítania. Ez a feladat szükségessé teszi, hogy minden vállalat megfelelő intézkedéseket dolgozzon ki a fajlagos mutatók további csökkentésére, az anyagtakarékosságra, a selejt csökkentésére és a terv minden mutatójának teljesítésére. Az 1960. évi tervben előirányzott feladatok megoldásához — úgy, mint az előző években is — a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének segítségét kérjük. Különösen jelentős támogatást tud nyújtani a szakszervezet a termelékenységnövelés és önköltségcsökkentési feladatok megoldásához azáltal, hogy hazánk felszabadulásának tiszteletére kibontakozó munkaversenyt elsősorban e két területen segíti. Hasznos lenne például, ha a korábbi években bevált önköltségcsökkentési brigádmunkához hasonlóan a termelékenységnövelési lehetőségek felkutatására alakulnának munkabrigádok. E rövid ismertető keretében inkább csak a feladatokat kívántam felvázolni. A megoldás módozatait minden területen a helyi sajátosságoknak megfelelően kell megkeresni. Az 1960. évi terv sikeres megoldása sok irányú feladatot ír elő a vegyipar minden dolgozója számára. A feladatok megvalósításához azonban reményt nyújt az a lelkes és odaadó munka, amelyet a dolgozók 1959. év során végeztek. Biztosítékot nyújt az a körülmény, hogy az 1959. évi termelési volumen 15%-kal, a termelékenység színvonala 11%-kal magasabb az előző év tényszámánál. A tervteljesítés biztos bázisa továbbá az a versenylendület, amely a kongresszusi versenymozgalom időszakában általánosan megmutatkozott. Megtárgyalta az 1960. évi tervét a Ruggyantaárugyár üzemi tanácsa December 8-án az üzemi tanács megtárgyalta és jóváhagyta a gyár 1960. évi, üzemrészekre lebontott tervét, valamint jóváhagyta a beruházási tervet. Az üzemi tanács tagjai hasznos javaslatokat tettek a tervteljesítés elősegítésére. Az üzemi tanács a nyereségrészesedés feltételeit módosította. A jövőben nyereséget kapnak azok a dolgozók is, akik az egyetemet vagy főiskolát elvégezve évköziben kezdtek el dolgozni. Ugyancsak nyereséget kapnak azok is, akik tbc- és rákbetegségben szenvednek, illetve üzemi baleset érte őket s ezért hoszszabb ideig betegállományban voltak és vannak. A továbbiakban az üzemi tanács a munkaruha-elosztás kérdésével foglalkozott és úgy határozott, hogy a vállalat rendelkezésére álló pénzügyi keretet felossza az üzemrészek között s az üzemrészekben döntsék el a dolgozók bevonásával, hogy kinek, és milyen kihordási időre adnak munkaruhát. A vegyipari dolgozók szakszervezetének elnöksége EREDMÉNYEKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJ ÉVET ÉS JÓ EGÉSZSÉGET KÍVÁN LAPUNK MINDEN OLVASÓJÁNAK Az Ipari Robbanóanyaggyár kollektívájának felajánlása Az Ipari Robbanóanyaggyár dolgozói is megértették, hogy a szocialista munkaverseny lendületét tovább kell fokozni, további új célkitűzésekért kell harcolni az üzemben. Ezért tűzték ki célul, hogy tovább versenyeznek az 1960. évi termelési terv idő előtti teljesítéséért, az önköltség és termelékenység további javításáért. Versenyeznek a műszaki színvonal további emeléséért, a technológiai folyamatok állandó korszerűsítéséért. E célok érdekében vállalták, hogy tervüket 16 millió forinttal túlteljesítik. A mezőgazdaság részére terven felül 12 ezer tonna szuperfoszfátot állítanak elő; kénsavból 2500 tonnával termelnek többet; az önköltséget az 1959-es várhatóhoz képest további egy százalékkal csökkentik, a termelékenységet pedig 3 százalékkal kívánják növelni. A vállalat vezetői a dolgozókkal együtt meghatározták azokat a főbb műszaki fejlesztési kérdéseket is, amelyekkel a kitűzött cél elérését elő kívánják segíteni. Ezek között szerepel az aluminiumfluorid hazai előállítása, mellyel komoly összegű valutát lehet megtakarítani a népgazdaságnak, új típusú robbanóanyaggyártástechnológia kidolgozásával kb. évi nyolcmillió forint anyagtakarékosságot kívánnak biztosítani. E feladatok mellett nem feledkeznek meg a munkások munkakörülményeinek további javításáról sem. Ez évben befejezik egy 100 személyes munkásszálló építését, befejezik a központi javítóműhely felépítését és ezzel együtt megoldják, hogy korszerű öltöző, fürdő és étkező álljon a munkások rendelkezésére. Meg vagyunk győződve arról, hogy az Ipari Robbanóanyaggyár dolgozói és vezetői vállalt feladataikat 1960. évben is teljesíteni fogják. Tető alá került a Székesfehérvári Könnyűfémmű új présműje A Székesfehérvári Könnyűfémmű bővítésének kivitelezésével megbízott ÉM. 31-es sz Ép. Ipari Vállalat dolgozói derekas munkát végeztek, s 1959. év végére felépítették az új présművet. A kétszázhetven méter hoszszú, hatvan méter széles csarnok az eddigi csarnoképítkezéseiktől eltérőleg könnyű vasszerkezettel épült. Magyarországon ennél az építkezésnél használták először az úgynevezett vasbeton héjszerkezetet tetőképzésre. Ez az új építkezési mód igen gyorsnak bizonyult, mert a hatalmas méretű csarnokot sikerült egy év alatt tető alá hozni. Az építési munkáikat a pillérek állításával 1959. év második negyedévében kezdték és az 1959. évre előirányzott feladatot sikeresen be is fejezték. Az új építkezési mód nemcsak gyorsabbnak, hanem olcsóbbnak is bizonyult az eddigi csarnok építkezési módoknál. Építése kereken négymillió forinttal került kevesebbe, mintha előregyártott vasbeton szerkezetű csarnokot építettek volna. A tetőszerkezet megépítése lehetővé teszi, hogy a már nagyrészt elkészült gépalapokra a Szovjetunióból érkezett gépek szerelését az 1960. év elején megkezdjék. Az 5000 tonnás teljesítményű prés utolsó darabjai megérkeztek a Szovjetunióból, úgy, hogy a gép szerelése január első napjaiban már megkezdődhet. Sándorfi István levelező A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága XX. ülésszakának felhívása a világ dolgozóihoz, az összes szakszervezetekhez Az SZVSZ végrehajtó bizottsága 1959. december 14 és 17-e között tartotta XX. ülésszakát Bukarestben. A végrehajtó bizottság ülésszaka értékelte a szakszervezeti mozgalom eredményeit, meghatározta a további feladatokat. Az alábbiakban közöljük, rövidítve az SZVSZ vb. XX. ülésszakának felhívását. A felhívás mindenekelőtt kiemeli, hogy napjainkban a legégetőbb és a legidőszerűbb kérdés a béke megóvása. A nukleáris fegyverek felhalmozása folytán az emberiség oda jutott, hogy a legkisebb szikra is kiválthatja millió és millió emberi lény, az emberiség kincseinek pusztulását. Az a körülmény, hogy 82 ország elfogadta a Szovjetunió által indítványozott általános és teljes leszerelési terv gondolatát, amelynek alapján az ENSZ XIV. ülésszaka egyhangúlag megszavazta a vonatkozó határozatot, reális lehetőséget teremt a fegyverkezési hajsza és a háborús veszély megszüntetésére. A felhívás a továbbiakban utal azokra a távlatokra, amelyeket az általános és teljes leszerelés nyitna meg az emberiség előtt. Ha valóra válna az általános és teljes leszerelés terve, s a háborús iparágakat átállítanák békés termelésre — hangoztatja a felhívás—, óriási erőforrásokat tehetne az élet céljait szolgáló művekre, a munka- és létfeltételeitek megjavítására fordítani Eredményeitek azonban maguktól nem válnak valóra — hangsúlyozza a felhívás. A fegyvergyártásban érdekelt monopóliumok és a militarista körök ellenszegülnek a népek óhajának, a leszerelés tényleges valóra váltásának. Nagymértékben függ tőletek, éberségetektől, a közös akciótoktól, hogy a jelenleg fennálló lehetőségek valósággá válhassanak. Minden egyes dolgozónak, valamennyi szakszervezetnek tevékenyen küzdenie kell, hogy véget vethessenek a fegyverkezésnek és mindörökre felszámolhassák a háborús veszélyt, hogy valóra válhasson az emberiségnek ez a nagyszerű álma. A SZVSZ ebben a szellemben felhív benneteket, hogy hozzatok létre egységes harci frontot, terjesszétek ki és szilárdítsátok meg az általános és teljes leszerelés érdekében folyó állandó akciót. Sokszorozzátok meg kezdeményezés seiteket és tevénységi formáitokat, hogy elérsik a csúcsértekezlet mielőbbi összehívását és hatékony megegyezést a beszerelés kérdésében. 1960. május 1. előkészítése és megünneplése alkalmával az általános és teljes leszerelés, a munkásosztály, a népek e jogos követelése legyen a legfontosabb jelszavatok! — Hangsúlyozza befejezésül a felhívás.